2018. március 27., kedd

, , , , , ,

A fizikusok

Emlékszem, hogy Dürrenmatt drámájának címével először az egyik Európa diákkönyvtáras könyvjelzőn találkoztam, és valamiért mindig is kíváncsi voltam erre a művére, mert milyen is lehet egy dráma, amelynek fizikusok a főszereplői? Ezért is jó, ha az ember lányának eszébe jut, hogy március 27-én ünnepeljük a Színházi világnapot, így a jeles nap alkalmából sikerült egy újabb hiányosságomat pótolni.
A fizikusok pedig nemcsak érdekes, de izgalmas és elgondolkodtató dráma is egyben.

A helyszínünk a Les Cerisiers magánszanatórium, és a két felvonás egyetlen novemberi estén játszódik. Az épület valójában egy villa, amely a főorvosnő (a későbbiekben Doktorkisasszony), Dr. Mathilde von Zahn családjáé volt egykor, aki az előkelő família utolsó sarjaként átalakíttatta.

Ebben a szárnyban csupán három beteg kapott helyet: három fizikus. Egyikük Newtonnak, a másikuk Einsteinnek képzeli magát, míg a harmadik, Möbius, akinek többször megjelent Salamon király.

Már a dráma kezdete is nagyon ígéretes, ugyanis aznap délután gyilkosság történt! Az egyik ápolónőt megfojtották, és miközben a detektívfelügyelő a doktorkisasszonyra vár, a főnővérrel beszélget. A doktorkisasszony éppen zongorán kíséri a hegedülő elkövetőt - Einsteint -, aki így nyugtatja meg magát a tette után.

Mivel egyikük sem áll továbbra sem rendelkezésére, a felügyelő Newtonnal kezd beszélgetni. Kiderül, hogy három hónapja is hasonló körülmények között gyilkoltak meg egy ápolónőt, a tettes pedig Newton volt. A fizikus emlékszik a történtekre, és meglepő dolgot árul el magáról a felügyelőnek.

Miután végre megjelenik a doktorkisasszony, a felügyelő közli vele, hogy a biztonsági rendszabályok nem megfelelőek, újakra van szükség, ezért az ügyész kezdeményezésére ezentúl csak férfi ápolókat alkalmazhatnak ebben a szárnyban.

A felügyelő távozását követően megérkezik Rose asszony - korábban Möbiusné - három fiával, és újdonsült férjével, a misszionáriussal, hogy ő és gyermekei elbúcsúzhassanak, mivel elköltöznek, és az új házasság miatt a továbbiakban már nem tudja fizetni a fizikus szanatóriumi díját.
ROSE ASSZONY       Hogy érzi magát az én kis Johann-Wilhelmem?
DOKTORKISASSZONY    (az irattartóban lapoz) Jó Möbiusunk nem javul, és nem romlik, Rose asszony. Begubózik a saját világába.
ROSE ASSZONY        Még most is azt képzeli, hogy Salamon király jelenik meg neki?
DOKTORKISASSZONY    Még most is.
ROSE MISSZIONÁRIUS    Szomorú, sajnálatos tévképzet.
DOKTORKISASSZONY     Az ön kemény ítélete kissé meglep, Rose misszionárius úr. Mint teológusnak mindig számolnia kellene a csoda lehetőségével.
ROSE MISSZIONÁRIUS    Természetesen - de nem egy elmebeteg esetében.

Azt hiszem, már ez is ígéretesen hangzik, azonban Dürrenmatt és a fizikusok további meglepetéseket tartogatnak.
A paradoxonokat felsorakoztató dráma a tudós és a hatalom (politika) felelősségét boncolgatja. Tehát nem kell megijedni, sem képletekkel, sem tudományos magyarázatokkal nincs teletűzdelve, hanem egy ma is nagyon aktuális kérdést feszeget. Megossza-e a tudós a felfedezését a világgal, ha azzal el lehet pusztítani a világot? Mire használ(hat)ja a hatalom a tudós felfedezését?

MÖBIUS   (feláll) Mindhárman fizikusok vagyunk. A döntés, amelyre elszánjuk magunkat, fizikusok döntése legyen. Tudományosan kell eljárnunk. Nem szabad, hogy a nézeteink befolyásoljanak! Csak logikai következtetések vezessenek. Meg kell találnunk az értelmes megoldást. Semmiféle gondolati tévedést nem engedhetünk meg magunknak, mert a hibás számítás katasztrófához vezethet. A kiindulópont világos. Mindhármunknak azonos cél lebeg a szeme előtt, csak a taktikánk különböző. A cél a fizika előrehaladása.

Az eddig olvasott Dürrenmatt-drámák is zseniálisak voltak, és ugyanezt mondhatom A fizikusokról is.  Amikor azt hittem, hogy mindent megtudtam, előállt egy akkora csavarral, hogy csak néztem, és mivel már elég későn olvastam, így ezt a részt másnap újraolvastam, hogy biztosan jól emlékszem-e?
De jól emlékeztem. Még az őrültekházában is érhetik meglepetések az embert. De vajon tényleg azok az őrültek, akik ott élnek? Valóban csak ott lehetünk szabadok?

Dürrenmatt drámái sem vesztenek az évek múlásával aktualitásukból, ma is ugyanúgy képesek gondolkodásra bírni a nézőt vagy az olvasót, mint a megírásukkor.

MÖBIUS (...) Csupán az őrültekházában vagyunk szabadok. Csak az őrültekházában szabad gondolkoznunk. Odakint a szabadságban a gondolataink robbanóanyagok.


Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Eredeti cím: Die Physiker
Ungvári Tamás színműfordításai - Drámák
Fordította: Ungvári Tamás
474 oldal (269 - 344.)
Scolar Kiadó, 2012
Eredeti ár: 4490 Ft
A dráma a MEK-ben, illetve megjelent az Európa Diákkönyvtár sorozatában is (A fizikusok - Öt modern dráma).
Megosztás:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a látogatást.
A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.