2017. december 4., hétfő

, , , , , , ,

Vers hétfőn

Dsida Jenő: December

A horizont ma ködökbe vesző,
s a nagy világ egyetlen
csöndes hómező.

Pelyhet kavarva dudorász a szél
és nagy titokról halkan
meséket mesél.

...Merő szemekkel nézek lefele,
mert énbennem talán
most minden fekete,

s reszkető térdem csöndben földet ér
és megcsókolom a havat
csak azért, - mert fehér.

(1925)



Rainer Maria Rilke: Advent
Fordította: Suhai Pál

Tereli már a téli erdőn
hópehely-nyájait a szél,
némely fenyő jövője-sejtőn
áldott, szent fényeket remél;
s egyre figyel. Utak havára
nyújtózik ága – híven él,
szelekben, szemben, nőve várja
dicsőséged, egyetlen éj.



Versek:
Dsida Jenő összes költeménye
Rainer Maria Rilke - Babelmatrix
Az adventi vödör ötletét a Pinteresten találtam, a saját változatom ilyen lett.
Ó, bocsánat, hogy a karácsonyi világítás és a bögrék lemaradtak.
Megosztás:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a látogatást.
A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.