2017. november 3., péntek

, , , ,

Spanyol nyelvi kalandozások III. rész - Szótárak

Sin ira et studio

A bejegyzés mottóját Tacitustól választottam - harag és részrehajlás nélkül - , ugyanis a célja nem a hazai szótárkiadók szapulása, csak egy magyarként spanyolul tanuló, a magyar szótárpiacon tapasztalt nehézségeinek megosztása. Mert Heloise-tól megtudtam, hogy nem csak nekem vannak ilyen problémáim.

Mindig is Akadémiai Kiadós szótáraim voltak: annak idején még a '90-es években a zászlós angol-magyar és magyar-angol kéziszótárt vettük meg (később a két nagyot), latin-magyarból is (bár ebből más nem is volt) és tíz éve olaszból is. Utóbbiból rögtön a "nagyokat", mert szaknyelvhez kellett, és nem sokra mentem volna a kicsikkel. A csoporttársam - akinek kisszótárai voltak - is mindig átjött szótárazni. Így biztos voltam benne, hogy a spanyolnál sem fogok csalódni. Sajnos nem így lett.



Amikor két éve kitaláltam, hogy: Nekem meg kell tanulnom spanyolul, éppen akciósak volt az Akadémiai Kiadó kisszótárai (2004-es kiadásúak, 2950 Ft volt a kettő együtt és volt egy 20%-os kuponom is), így ezeket vettem meg a Kertész Judit könyvei és a CROA füzetek mellé indulásként. A Kertész Judit tankönyvéhez a szószedetet a Lexika Kiadó honlapjáról lehetett letölteni, és az is véges volt. De egész sokáig nagyon jól elvoltam a kisszótárakkal. A spanyol-magyar 22.000, a magyar-spanyol 31.000 címszót tartalmaz.

A spanyol-magyar szótárral személyesen egy könyvesbolti sétám során találkoztam, és amikor megláttam, az jutott eszembe, mint Sophia Lorennek a Még zöldebb a szomszéd nője című filmben: Come piccolo! (Milyen kicsi!)
Mert az Olasz-magyar és a Magyar-olasz szótárpárosomhoz képest láthatóan kisebb és könnyebb is.
Annak idején, amikor hetente hurcoltam az olasz szótáraimat, megszoktam, ha az egyiket beleteszem a táskámba, már tele is van és a másiknak szatyrot kellett keresni. A Latin-magyar szótáram ekkora kb., de az holt nyelv, így már évszázadok óta nem változott a szókincse, nem úgy, mint egy nagyon is élő nyelvé.
Amint belefért a költségvetésembe, be is szereztem, mert amikor már az español.hu-ból tanultam, sok mindent nem találtam meg a kicsiben. Ám arra álmomban sem gondoltam volna, hogy a nagyban sem lesznek benne.

De egyébként is több sebből vérzik ez a szótár. Tudom, hogy ahogyan egyre jobban megismerjük a nyelvet és annak sajátosságait, a szóképzés rejtelmeibe is beavatódunk, azaz megtanulunk pl. igéből főnevet képezni. De az mégiscsak furcsa, hogy a Spanyol-magyar szótárban csak az igéket találjuk meg, a belőlük képzett főneveket már nem minden esetben. Pl. az enamorarse igét megtaláljuk, de a főnevét, az enamoramientot már nem.

Amikor a nyelvvizsgára készültem, a 888 kérdés és válasz spanyol nyelvből c. könyvben volt egy magnós feladat, melyben elhangzott, hogy a Cabalgatán a Reyes Magos a celíacos gyerekeknek is dobálnak édességet. De mi a manó az a celíaco??? kérdeztem magamtól, majd megtudtam, hogy gluténérzékeny. 2008-ban ez miért nem volt fontos? Mi van, ha a spanyolul tanuló is celíaco vagy celíaca, és ezt közölnie is kell en español?

A Berta Isla olvasása során végig velem volt, és ahogyan abban a bejegyzésemben is írtam, több szóval bővítettem.

Ami pozitívum a javukra írható:
A kisszótárak hátulján a Függelékben megtaláljuk az igeragozást egy-egy igével és a rendhagyó igéket is felsorolja és kiemeli a rendhagyóságukat.
A "nagyban" is megtartották őket, és a spanyol-magyarban hasznos kifejezéseket is találunk. Pl. étteremben, orvosnál, szálláskeresés stb.
Azt viszont el kell mondanom, hogy a nyelvvizsgára mind a négy spanyol szótárt elvittem, de csak a "nagyokat" használtam, és szerencsére nem volt a feladatok szövegeiben olyan szó, amit ne találtam volna meg bennük.
De azt kell, hogy mondjam, a pénzemért (6.950 Ft-ba került darabja, bár mindkétszer 30%-os kedvezménnyel sikerült megrendelnem) csak két közepes minőségű szótárt kaptam. Még akkor is, ha egész sok kifejezés is megtalálható bennük, de a szókincsük nem túl gazdag.

Ez azért is furcsa számomra, mert elővettem az Olasz-magyar szótáramat, amelynek a szóanyagát 2000-ben zárták le, mintegy 50.000 címszóállományú (a spanyol-magyar 54.000-es! és 2008-as munka), de amikor 2008-ban rendszeresen szükségem volt rá, mindig mindent megtaláltam benne.

A Magyar-spanyol változathoz NET-es hozzáférés is volt, de még egyszer sem használtam. Ez mit takar? A szótár hátuljában találunk egy kódot, melynek segítségével regisztrálni kell a kiadó honlapján, ahol a regisztrációtól számított két éven át online is elérhető a szótár anyaga, azaz nem kell levenni a polcról vagy magunkkal vinni. Gondolom, ha letelik a két év, utána már fizetni kell az ilyen módon való használatért.


A Grimm Kiadó szótárait nem ismerem, de tudom, hogy többféle változatuk is van. A kisszótárak pl. egykötetben lettek kiadva, van tanulószótáruk, amelyben szintén egyben kapott helyet a spanyol-magyar és a magyar-spanyol szótár; van nyelvtanuló és kéziszótár változatuk is.
Nyáron viszont egy antikváriumban megláttam a spanyol-magyar kéziszótárukat, és célirányosan kikerestem benne az egyik vesszőparipámat, de nem volt benne, így vissza is tettem.
Ez a szótáruk a leírása szerint 40.000 köznyelvi címszót tartalmaz. Lehet, hogy ezekhez több jelentés tartozik, mint az Akadémiaishoz, de 14.000 szócikknyi eltérés rengeteg! És ez csak egy köznyelvi szótár, mi van a szaknyelvekkel?  Ismét csak az olasz-magyar szótárt hozom példaként, mert abban több tudományág szakszavai is helyet kaptak.

Megértem, hogy nálunk a spanyol kis nyelvnek számít, hiszen a legtöbben angolt és/vagy németet tanulnak, és ezeket követi a francia, az olasz és csak utána jön a spanyol, ezért nincs belőle nagyszótár, mint az első három nyelvből. Ám mit csináljon a spanyolul tanuló, ha alig kezdte el a nyelvtanulást, de már egy csomó mindent nem talál meg a szótárban? Biztosan van, aki itt feladja. De aki - hozzám hasonlóan - úgy dönt, hogy ez nem fogja őt megakadályozni abban, hogy még jobban megismerje a nyelvet, szépen rászokik az internetes szótárakra.

Az egyik kedvencem a Wordreference, ezt Spanish-English kombinációban használom általában, és azért szeretem, mert a ragozott igét is felismeri, kiírja a főnévi igenevét és hogy milyen igeidőben és személyben (a subjuntivót is ismeri) áll, sőt még el is ragoztathatjuk vele. Ráadásul sok kifejezést is ismer.



A másik pedig a RAE online szótára, ami egynyelvű. Telefonra is van applikációjuk, de azt még nem próbáltam, ugyanis offline spanyol-olaszom és spanyol-angolom van. Mindkettő megfordítható, tehát olasz-spanyolként és angol-spanyolként is használható, bár nem minden szót ismernek, és már nem emlékszem, honnan töltöttem le őket ingyenesen.


Ha egyszer nyerek a lottón, ezt biztosan megveszem:



A Bookdepository szerint:
Diccionario de la lengua española
2312 oldal, 190 x 272 x 78mm (az Akadémiais még 205 mm magas sincs) és 2,559.96 g
Az ára pedig 40.000 Ft körül szokott lenni.

Belülről így néz ki:



Emlékeztet az Oxfordos egynyelvű angol szótáramra, mert abban is megtalálható a szavak eredete. Ennek a latinos énem mindig nagyon örül.

De addig is megtaláltam őt:


Diccionario De Español Para Extranjeros
Con el español que se habla hoy en España y en América Latina
2006-os kiadás, de több mint 150. 000 szócikk található benne (szótagolva), tehát közel a háromszorosa az Akadémiaisnak és majdnem a négyszerese a Grimm Kiadósnak.
És benne van a celíaco!
Amikor hozta a postás, már éreztem a doboz súlyán, hogy ez már tényleg szótár, majd láttam a postai címkén, hogy 1684 g, míg az Akadémiais szótárak még egy kilót sem nyomnak.
Ráadásul - a képen is látszik - ez nagyobb is és terjedelmesebb is, 1408 oldalas. A Spanyol-magyar csak 800 oldal.
Ebben a sok-sok szócikk mellett helyett kaptak hasznos párbeszédek és egy kis nyelvtan is: igeragozások (verbos auxiliares, verbos regulares, verbo en pasiva, verbo pronominal, verbo defectivo, verbos irregulares).
Az eredeti ára 17.648 Ft, de amikor megrendeltem, 7000 Ft alatt volt, plusz volt egy 10%-os kuponom is, így 6.190 Ft-ot fizettem érte, és a rendeléstől számítva két hét alatt ért ide. Most éppen 6.106 Ft-ba kerül.
Természetesen a rendelés előtt utánanéztem, és az Amazonon négynél kevesebb csillagot nem kapott, de az az értékelő is megdicsérte. A RAE szótárához képest valóban egyszerűbben magyarázza el a szavak jelentését, és néhányhoz illusztráció (rajz) is van.


Igazából engem az szomorít el ebben az egész szótárasdiban, hogy állandóan azt halljuk és olvassuk, hogy a magyar lakosság csak csekély része beszél valamilyen idegen nyelven. Az is leginkább angolul. Pedig van élet az angolon túl is. Ha már a spanyolnál tartunk, ha megnézzük a mindenféle statisztikákat, kiderül, hogy a világ legbeszéltebb nyelvei között az első ötben biztosan ott van. A kisszótár előszavában is azzal indítanak, milyen fontos nyelv, a világon 400 millió ember anyanyelve, és nálunk is egyre többen tanulják és egyre jobban megbecsülik.

Üzleti szempontból annyiban megértem a kiadókat is, hogy nem adnak ki nagyszótárt a kisebb nyelvekből, mert  - állítólag - nincs rá kereslet, csak kevesen tanulják az adott nyelvet. De ezzel maguknak is ártanak. Mert a nyelvtanulók előbb-utóbb felfedezik, hogy a magyar könyvpiacon kapható legnagyobb szótárban egyszerűen nem találnak meg több szót sem, ezért kénytelenek lesznek valamilyen külföldi kiadást beszerezni. Holott a szótár a nyelvtanuló és nyelvhasználó számára alap. Amikor pedig egy hétköznapi szót nem találok benne, olyan érzésem támad, mintha annak idején a tankönyvemből kimaradt volna a subjuntivo imperfectojának egyik változata vagy a condicional compuesto.
És ha már ez az alapeszköz sem áll megfelelően a nyelvtanuló rendelkezésére, akkor ne nyafogjon senki, hogy: Milyen kevesen tanulják ezt vagy azt a nyelvet. Mert nincs kizárva, ha lenne egy, az anyanyelvükön is rendesen használható szótár, többen tanulnák az adott idegen nyelvet. Jelen esetben a spanyolt.

Portugálból biztosan idegen nyelvű szótárt fogok venni, mert úgy tudom, ott még rosszabb a helyzet, ami az Akadémiai Kiadót illeti. De hála Heloise-nek (muito obrigada), megtudtam, hogy Székely Ervinnek köszönhetően az Új Luzitánia Kiadónál néhány éve napvilágot látott egy Portugál-magyar és egy Magyar-portugál szótárpáros.
Tudom, csak és kizárólag magamat hibáztathatom: Miért kellett nekem két éve éppen spanyolul tanulni? Most meg portugálul! Micsoda borzalmas egy nőszemély vagyok! Választhattam volna egy sokkal népszerűbb nyelvet is.


A RAE (Real Academia Española - Spanyol Királyi Akadémia) szótárának képeit a honlapjukról hoztam.
Share:

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szuper, alapos összefoglaló lett :) (persze, ezt tőled már megszokhattuk :) ) Nekem ez most nagy segítség volt, legalább most már tudok mondani ezt-azt a vevőknek.
    Amúgy pénteken rájöttem, rosszul mondtam a portugált: az akadémiáson kívül van még egy Székely Ervin-féle is, Új Luzitánia Kiadós. Az is kéziszótár nagyságú. Azt nem tudom, ismered-e, volt-e vele dolgod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm :$. Örülök, hogy segítettem vele :). Az egynyelvű szótárban képek is vannak a szócikkekhez, de nem sikerült normálisan lefényképeznem, úgyhogy ez kimaradt. Ebben Te vagy a sokkal jobb :).
      Ez a szótár direkt külföldieknek készült. Az igék táblázatban vannak elragozva, a párbeszédek közt meg olyanok vannak, mint pl. étteremben, orvosnál, patikában, filmtípusok stb.
      Amit a múltkor írtam, a RAE spanyol-angol (vagy fordítva, mert most nem dobja ki a Bookdepository és 15. e Ft kb.) szótárában kevesebb szó van, mint ebben az egynyelvűben.
      Nem ismertem ezt a portugál szótárt, köszönöm szépen! :) Rákerestem, és ez tényleg jó, ráadásul csak pár éve adták ki. Székely Ervinről tudtam, hogy fordított Saramagot, úgyhogy ez már jelent valamit :). Frissítem is vele az irományom. Muito obrigada - még egyszer :).
      Portugálból már kívánságlistára tettem magamnak egy olasz-portugál 9.000 szavas könyvet, amelyben témakörök szerint (pl. évszakok, vásárlás, háztartási gépek, az emberi test, ruhák stb.) vannak a szavak.
      Egyébként portugálból itthon nincs akkreditált általános nyelvvizsga (még a Rigó utcán se), csak a Corvinus gazdasági szaknyelvűje. Legalább erre már nem kell gyűjtenem ;).

      Törlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.