2017. szeptember 1., péntek

,

Szeptemberi körkép

Tudom, azt mondtam, hogy nem fogok mustrázni, mert nagyon időigényes, de most mégis kivételt teszek, mert találtam néhány könyvet, amik igencsak felcsigáztak.
Időközben kettőt el is olvastam közülük, a könyvek címére kattintva (a narancssárgákra) olvashatóak róluk a bejegyzéseim.

Érdekes, hogy amíg az Európa volt Szabó Magda kiadója, egyszer sem jelentette meg a Hullámok kergetését, míg a Jaffa szépen sorra kerítette. Nagyon szeretem az útleírásokat, úgyhogy előbb-utóbb be kell szereznem:

Svédország, Göteborg, fenyőillatú skandináv tél. Az első állomása egy hosszú utazásnak, amely fél Európán át északról délre vezeti Szabó Magdát a vizek - folyók, tengerek - mentén.
A Temze két oldalán az ezerszínű London, ahol hiába keresi kedvenc olvasmányai keménykalapos, esernyős figuráit, itt "senki és semmi nem angolos". A felékszerezett Szajna, ez a csupa szenvedély folyó, éppúgy nem hasonlít semmi máshoz, mint a partján Párizs. Aztán Frankfurt következik a Majna és Rajna ölelésében, majd a Moszkva folyó és Janus-arcú városa, a Néva mellett pedig Észak Velencéje. A szeszélyesen kanyargó Tiberis mentén, a Forum Romanum kövei között már az egykori latin szakos egyetemista kószál, aki eljött, hogy meggyőződjön róla, valóban létezik mindaz a csoda, amit a könyvekből ismer. És a csodák nem érnek véget Rómában, mert ott van még Firenze, "a csupa híd, hal-meg vízszag" Velence, Nápoly...
A Hullámok kergetésében, amely egyszerre napló és útirajz, esszé és riport, az emlékezetben rögzült pillanatfelvételek, mint egy varázslatos kaleidoszkópban, tájakat, embereket, történéseket, hangulatokat villantanak elénk. Csak olyan szertelen-korlátlan írói képzelet és tehetség kell hozzá, mint amilyen Szabó Magdáé, és két csonka oszlopból felépül a hajdani palota, éjjel megszólalnak a szobrok és a szökőkutak. És hívnak minket, olvasókat, induljunk mi is, fedezzük fel a közel s távol megannyi csodáját.

Szabó Magda: Hullámok kergetése
280 oldal
Jaffa Kiadó
3490 Ft
Már megjelent


Bár a blogban nem írtam az eddig olvasott Hesse-művekről, pedig tetszettek és szerettem is őket, ez nem tart vissza, hogy megjegyezzem magamnak a Helikonnál most megjelent regényét, mely szintén felkerült a kívánságlistámra. Nem csak a nyuszis borítója miatt.

A Kerék alatt megjelenésekor (1905) - az egy évvel korábban publikált Peter Camenzind sikerének köszönhetően - már ismert és elismert írónak számított Németországban. A regény megírásakor a húszas évei közepén járó író részben személyes élményeiből, a saját gyermekkorából merített inspirációt új könyvéhez, merthogy Hesse, történetének főhőséhez hasonlóan, egy ideig szintén a maulbronni kolostor teológiai szemináriumának diákja volt, és akár csak a regénybeli Hans Giebenrath, ő sem tudta elviselni a merev szabályrendszerű intézmény rideg légkörét, és félbehagyta tanulmányait.
Hesse pontos, tárgyilagos, látszólag indulatoktól mentes mondatokkal jeleníti meg a gyermekkor szabadságától és az egyéniség kibontakoztatásának lehetőségétől megfosztott kiskamaszok tragikus sorsát. Különböző okokból és más-más módon, de több diák is idejekorán távozik a kolostorból, ami világosan jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben a nagy tekintélyű maulbronni iskolában. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a regényt a hitleri Németországban betiltották, hiszen Hans Giebenrath - és a többi diák - története végső soron az egyformaságot, az egyéniség feladásával járó alázatos engedelmességet, az állam szolgálatának elsődlegességét hirdető iskola(rendszer) és általában a német nevelési elvek nyilvánvaló kritikája. Másfelől a Kerék alatt persze jóval több is ennél: egy szilárd erkölcsi alapokon álló, érzékeny tollú fiatal író hitvallása az ember élethivatásáról.

"Volt Hansban valami vad, szabálytalan, kulturálatlan, amit először szét kellett törni, egy veszélyes láng, amit ki kellett oltani és el kellett taposni. Az ember úgy, ahogy a természet megteremtette, kiszámíthatatlan, rejtélyes, veszélyes lény. Ismeretlen hegyekből előtörő áradat, út és rend nélküli őserdő. S ahogy az őserdőt is meg kell ritkítani, tisztítani és erőszakkal korlátok közé kell szorítani, úgy az iskola dolga, hogy megtörje, legyőzze és erőszakkal korlátozza a természetes embert; az iskola dolga, hogy hivatalosan jóváhagyott alapelvek szerint mindenkiből hasznos tagot faragjon a társadalom számára, s hogy életre keltse bennük azokat a tulajdonságokat, melyek teljes kifejlesztését végül a kaszárnya gondos nevelésére bízza." 

Hermann Hesse: Kerék alatt
Fordította: Dohy Gábor, Hudáky Rita
238 oldal
Helikon Kiadó
2990 Ft
Már megjelent (legalábbis a Libriben online már rendelhető)


Végre, végre! Amikor júliusban a Leonardo és az Utolsó vacsorát olvastam, eszembe is jutott, hogy Ross King Monet-s könyve még nem jelent meg magyarul, de néhány hét múlva a boltokba kerül.

Ross King a rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét. 

Claude Monet vízililiomos képei a múlt század legismertebb és legnépszerűbb műalkotásai közé tartoznak. Ezek az igéző festmények a művész zavaros, gyötrelmes és szomorú életszakaszában keletkeztek. A háttérben megbúvó dráma alig ismert. Ross King könyve most először meséli el a teljes történetet, és mutatja be az oly sokak által kedvelt alkotót.

1914-ben kitört az első világháború. Az ekkor a hetvenes éveinek derekán járó Monet a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb festője volt; vidéken élt egy hatalmas házban, ahol egy egész autóflottát tartott; nevét feltétlen tisztelet és megbecsülés övezte, magánélete azonban romokban hevert. Felesége, Alice 1911-ben bekövetkezett halála, látásának egy évvel később beállt súlyos megromlása, valamint fia, Jean elvesztése után gyakorlatilag felhagyott a festés-sel. Ám a gyász, a betegség és az alkotói válság e szomorú időszakában - miközben a nyugati fronton mennydörögtek az ágyúk - belefogott élete legambíciózusabb, leggyötrelmesebb művészi feladatába.

Legközelebbi barátai, köztük Franciaország rettenthetetlen miniszterelnöke, Georges Clemenceau biztatására Monet a háború éveiben, és egész hátralévő életében ezeken a nagyszerű képeken dolgozott. Annyira megszállottja lett az irdatlan feladatnak, hogy a falusi borbély házhoz jött, és ott, a vízililiomos tavacska mellett vágta le a haját, hogy a festést egy pillanatra se kelljen abbahagynia. Több száz négyzetméternyi vásznat borított be vibráló színekben tündöklő festékrétegekkel. Ahogy a képek sokasodtak, Monet becsvágya is növekedett; tervezgetni kezdte a világnak hátrahagyott öröksége méltó színhelyét: a párizsi Orangerie-ben létesítendő Musée Claude Monet-t.

Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. Brunelleschi kupolája, a firenzei dóm építésének története (2008), Michelangelo és a Sixtus-kápolna (2010), Párisz ítélete (2012), valamint Leonardo és az Utolsó vacsora (2014) című könyvei magyarul is megjelentek.

Ross King: Dühödt ámulat
Claude Monet és a Vízililiomok
460 oldal
Park Kiadó
4990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 21.


Sokan már kiörömködték magukat, hogy végre Joanne Harrisnek is új regénye lát napvilágot magyarul. Most én is csatlakozom hozzájuk.

Sötét, felkavaró pszichothriller a lenyűgözően sokoldalú Joanne Harristől.

Roy Stratley latint tanít az észak-angliai St. Oswald fiúiskolában, ebben a hagyományaihoz ragaszkodó, rejtett feszültségektől terhes, zárt világban. Az itt töltött harminc év alatt Stratley sokféle diákkal találkozott, hiszen minden osztálynak megvannak a maga bohócai és hangadói, vannak visszahúzódók és nyitott gondolkodású lázadók. S mindig van legalább egy olyan fiú is, aki kilóg a sorból, aki nem tud beilleszkedni. Valaki, akit baljós árnyak vesznek körül. Egy fiú, aki szörnyű dolgokra képes... 
A kérdés csak az, meg tudjuk-e ítélni, kivel van dolgunk, s el tudjuk-e dönteni, melyik fiú küzd átlagos tinédzserkori nehézségekkel, és ki az, akinek komoly segítségre lenne szüksége. Stratley helyzetét megnehezíti, hogy új igazgató érkezik az iskola élére: egy hajdani tanítvány, aki húsz éve kísérti Stratley-t az álmaiban...

A Kékszemű fiú és az Urak és játékosok után ezúttal is a nagy hagyományokkal rendelkező észak-angliai fiúiskola a helyszíne Harris hihetetlenül szellemesen megírt, feszültségteli regényének, amellyel a szerző megerősíti helyét a thriller műfajának legjobbjai között.

Joanne Harris: A St. Oswald fiúiskola
524 oldal
Libri Kiadó
3499 Ft
Várható megjelenés: szeptember 20.


Amire valószínűleg gyűjtögetni fogok, az Javier Marías szeptember 5-én megjelenő új regénye, a Berta Isla, ami majdnem 22 euróba fog kerülni, de a Bookdepositoryn a héten még több, mint 10 000 (!!!) Ft-ért volt most néztem meg, és már 9800 Ft alá ment az ára (nekem még ez is sok), máshol meg a szállítás kerül annyiba, mint a könyv... Hozzánk meg ki tudja, mikor jut el.




De hogy addig se unatkozzak, az ősz beköszöntével folytatódik valamikor El Ministerio del Tiempo is (bár szerintem Amelia nélkül már nem lesz az igazi), és legalább négy hamarosan induló spanyol sorozatról is tudok. Remélem, az olaszoknál is lesz valami. Mindenesetre, hogy a maradék időmben se öljön meg az unalom (remélem, mindenki érzi az iróniát), augusztusban elkezdtem portugálul tanulni a jól bevált Tanuld magad módszeremmel. Azonban nem kell megijedni, a blogot sem fogom elhanyagolni.
Megosztás:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Köszönöm a látogatást.
A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.