2015. július 13., hétfő

, , , ,

Vers hétfőn

Eljött a búcsúzás napja, ez az utolsó bejegyzésem. Tudom, hogy eredetileg azt ígértem - és úgy is terveztem -, hogy októberig maradnak a versek, ha már összeszedtem őket, de mivel mindig is ők voltak a blog és a bloggervilág mostohagyermekei, akikre a legkevesebb figyelem jut, így itt az idő végleg felhagyni a billentyűzet e célból koptatásával.

Egyébként is tisztában voltam azzal, hogy nem fognak tömegek az utcákra vonulni amiatt, hogy befejezem a blogolást, hiszen - a saját életemből is tudom - az embereknek milliószor nagyobb problémái vannak annál, mint hogy egy blog már nem frissül a továbbiakban.
Hiszen naponta születnek újak, és a régiek között is van miből válogatni. És az újak és a régiek is sokkal izgalmasabb és fontosabb dolgokkal örvendeztetik meg a népet, mint én valaha is tettem.
Például engem a leginkább a szeptemberben megjelenő A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás hoz lázba, aminek a forgatása sokakra még inkább ráférne napjainkban, amikor az online és offline világban is a silányság uralkodik.  Ez pedig nem éppen az a fajta könyv, amiről az jut eszébe  a népnek, hogy: Nekem is már azonnal kell!

Ha minden igaz, ez a 706. bejegyzésem, és az elmúlt évek alatt, ha jól számoltam, 89 költő 244 versét sikerült összeválogatni. A Vers hétfőn 2012-ben született, és az elmúlt három évben 171 alkalommal szerepelt hétindítóként a blogban. Bocsánat, hogy most sem ünnepeltetem magam. Látszik, hogy ezen a téren is kilógok a sorból.
De legalább elmondhatom, hogy:


Köszönöm még egyszer Mindenkinek, aki valaha is néhány percet áldozott az idejéből a blogra, és köszönöm annak a két maréknyi embernek, aki bátorított a firkálással kapcsolatban. És azoknak is, akik valahol megosztották valamelyik irományomat vagy reklámozták a blogot.
Ám ne szomorkodjon senki, mert biztos vagyok benne, hogy többen vannak azok, akiket egyáltalán nem hat(ott) meg, hogy bezár a bazár. Sőt, inkább megkönnyebbült, hogy egy gonddal kevesebbel számolhat.
(A várólista-csökkentést meg majd a magam örömére befejezem. Úgysincs köztük egyetlen menő könyv sem, így nem kár a maradék hat bejegyzés hiánya.)

Végezetül pedig a mai vers. Az utolsó. A 244.:

Vicente Cervara Salinas: Annak, aki marad                  Fordította: Imreh András

Valaki mindig éppen elmegy.
Elbírja az alkalmatlankodás
terhét, szó nélkül hátra hagyja
a távolságokat, morzsolja másholléteit.
Hajóra száll, osztozik az egyetemes
megvetésben, mely vérségi kötelékként
fűz a vándorhoz. Szeret elidőzni,
hogy ne legyen mód sem felfortyanásra,
sem kudarcra. Így az irigység
átadja helyét az eljövendő
szellős fuvallatának. Aki elment,
az a kő és a dal között
súlyos visszhangot hagy hátra, szikla-
és dallamtörmeléket, mely elragad
és visszatart. Átkozódó arc
föl sem merül,
ha az indulás ideáját
magáévá teszi. A rész sem
részesül soha annyi fényből,
mint az egész. Nem kap annyit a szétszórt,
mint a teljes. Mindig kímélik,
mindig óvják azt, aki elmegy,
mert mindig ott van annak a helye,
aki marad.





¡Adiós!

Vers
Share:

8 megjegyzés:

  1. Azért hiányozni fogsz :(
    ...és a legjobbakat Neked :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, viszont kívánom és még nagyon sok szép ékszert is hozzá ;).

      Törlés
  2. Nekem hiányozni fognak a bejegyzéseid, szerettem olvasni őket, éppen a másságuk miatt. Minden szépet és jót a továbbiakban, bármit is tervezel, meg úgy általában az életben...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most már biztosan elmondhatom magamról, hogy én vagyok/voltam a könyves blogok Mary Horowitza ;).
      Köszönöm szépen, Neked is viszont kívánom, és én olvaslak majd Téged a továbbiakban is :). (Bár kommentelni már nem tudok, mert megszüntettem a Google+-omat.)

      Törlés
  3. Húúha, több minnt 1 hét net és gép nélkül és ennyi változás nálad.. Pedig annak legalább örültem, h a versek októberig maradnak.
    Nem ismétlem magam, mert már írtam, h nagzon fog hiánzoyni a blogod, és remélem és azért még visszatérsz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyszer úgyis minden véget ér, ennek most jött el az ideje, és jobb is így.

      Törlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.