2015. július 2., csütörtök

Time To Say Goodbye

    Nos, eljött ez a pillanat is. Bár a Jó Tündér megszánt, és megoldotta a technikai problémámat, de megerősített abban is, hogy ezentúl még kevésbé legyek on-lány. Nem titok, hogy már jó ideje felhagytam a különböző közösségi oldalak látogatásával, idén is csak a Könyvkihívásra regisztráltam, amit 4 hónapig bírtam. Mert bármilyen jó kezdeményezés is, hogy olvass el egy év alatt 50 könyvet, hosszútávon nekem ez nem megy. Mert hiába választhatom ki, hogy az adott kategóriában melyik könyvet olvasom el, ha nekem éppen ahhoz nincs kedvem, vagy hirtelen nem találok hozzá semmit a polcaimon. És különben is, nehogy már más mondja meg, hogy mit olvassak. Mintha egy skatulyába lennék zárva. A 25-ös kihívást teljesítettem, és ennyi volt.

   Ahogy a blogolás is. Már néhány hete tervezgettem ezt az irományt, de most már tényleg itt az ideje a búcsúzásnak. Amikor öt éve belevágtam ebbe az egészbe, álmomban sem gondoltam volna, hogy évekig írni fogom a blogot.
Szerencsére viszonylag hamar rájöttem, hogy nem kell rögtön rohanni és írni, miután becsuktam az aktuális olvasmányomat, hanem hagyni kell egy kicsit ülepedni. Pláne nem azonnal kipakolni az irományt, amiben fogalmazási és helyesírási hibák is akadnak. Így elkezdtem használni a piszkozatírást, és akár kétszer is átírni egy-egy irományt, ha valamiért nem tetszett és árgus szemekkel figyelni, hogy stilisztikailag és helyesírásilag is rendben legyen. Pedig éppen ez az, amit nem néz jó szemmel a mai világ: mindent azonnal meg kell osztani, mert különben meg sem történt. Köszönöm, nem kérek belőle.

   Csakhogy: a döglött ló kapcsán eszembe jutottak a blogjaim. Mert ezek sem visznek sehová. Természetesen mindkettő sok szépet is hozott, de amikor azt látom, hogy teljesen feleslegesen koptatom a billentyűzetet másfél-két órán keresztül, mert a befektetett idő és energia nem térül meg, akkor naná, hogy felteszem magamnak a kérdést: Miért csinálom még mindig? Tavasszal kaptam pár nagy pofont, amik akkor nagyon rosszul estek és volt közük a blogokhoz is. (Nem trollkodásról van szó.)

   Már el is felejtettem ezeket a negatív élményeket, amikor kezdtem belátni, hogy a blogolás egyáltalán nem visz előre.  Most pontosan úgy érzem magam, mint Scarlett Johansson a Vicky Cristina Barcelonában: keresek valamit, amit még nem találtam meg, de biztosan nem ez az, amit akarok. Így a blogjaimmal töltött időt inkább nyelvtanulásra fordítom, mert az egy-egy könyves bejegyzéshez szükséges idő alatt megnézhetek egy filmet (a Youtube-on nagyon sok van fent angolul és spanyolul is), elragozhatok egy csomó igét, megtanulhatok több új szót, és mindennek még hasznát is vehetem valamikor.

   Nagyon jó volt a múlt héten és a héten is újra úgy olvasni, hogy véletlenül sem jutott eszembe, hogy vajon mit fogok írni ezekről?

   Azért írtam meg ezt a bejegyzést, mert tudom, hogy öt év alatt lett néhány Rendszeres Olvasóm, és nem akartam csak úgy eltűnni. Ezért köszönöm szépen Mindenkinek, aki az elmúlt évek során bármikor akár csak néhány percet is szánt az irományaimra. Remélem, sikerült egy-két érdekes könyvre/versre bukkanni a blogban, és senkit sem bántottam meg egyetlen irományommal sem, mert a negatív véleményekkel sem ez volt a célom.

   Ahogy ígértem, a versek október közepéig maradnak, ha már rászántam az időmet és megkerestem őket, megérdemlik, hogy kikerüljenek, és ki tudja, talán más(ok)nak is tetszeni fog egy-kettő közülük.


   Bár köztudottan nem vagyok egy Coelho-rajongó, de találtam tőle egy idevágó idézetet:



Share:

15 megjegyzés:

  1. Szomorúan olvastam, de neked kell érezni, hogy akarod-e és tudod-e folytatni. Most úgy tűnik nem, amit én sajnálok, de teljesen igazad van abban, hogy az erre szánt idődet másra is tudod fordítani. Azért remélem, ha majd e-mailt írok, nem veszed zaklatásnak :D
    És köszönöm, hogy itt voltál a blogvilágban, én sokat kaptam tőled, sok jó könyvet miattad olvastam el és bevallom, azért az olasz tanulás gondolatára is pozitívan hatottál nálam :) Grazie!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem veszem zaklatásnak, sőt örülni fogok neki :).
      Hétfőn eszembe is jutottál, mert találtam egy 499 Ft-os könyvet, ami nagyrészt II. világháborús: Philippe Grimbert: Titok. Nem a klasszikus háborús, hanem egy család története. Ha könyvtárban rábukkansz, olvass bele. Nagyon rövid, nincs 190 oldal sem.
      Prego ;). Az olaszt Te se hagyd abba, még akkor sem, ha valami nyelvtani finomsággal találkozol, ha nem egyszer ijesztő :). Azóta is imádom az olasz Peppát és már megnéztem olaszul az Öltések közt az időt is. A könyvajánlás oda-vissza működik, mert ezt én is elmondhatom :).

      Törlés
    2. Akkor mindenképp írok majd rendszeresen :)
      Köszönöm, fel is vettem a listámra, és a könyvtárban is megtaláltam a katalógus szerint, úgyhogy szerintem jövő héten jön is velem haza.
      Most egy kicsit leálltam az olasszal, de semmiképpen nem hagyom abba, mert nagyon megszerettem a nyelvet. Pár nappal ezelőtt Andrea Bocellit hallgattam és olyan jó volt, hogy pár dolgot megértettem a számokból :)

      Törlés
  2. Sajnálom én is, de ahogy leírtad teljesen érthető miért döntöttél így. Remélem törölni nem törlöd a blogod, mert sok értékes írás, könyvajánló van itt, ami másoknak rengeteg ötletet élmény adhat!
    A nyelvtanuláshoz sok siker meg minden máshoz! :)
    Szerettelek olvasni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem törlöm, ez meg sem fordult a fejemben, és túl sok energiát fektettem bele, hogy egyszer csak eltüntessem a süllyesztőben.
      Köszönöm, és viszont kívánom, főleg a némethez :).

      Törlés
  3. Szia Andiamo! Nem vagyok egy nagy kommenthuszár, ritkán szólok hozzá, de most el kell mondjam, hogy rendszeres olvasód voltam, és nagyon sajnálom, hogy a jövőben nem olvashatlak. :( Jó néhány könyvvel gazdagítottad a várólistám, és néhány verset is itt ismertem meg a posztjaidból. Köszönöm az eddigi blogolásod, remélem, majd még olvashatlak egyszer! :) (Az a bizonyos reményhal, ami legtovább él, ugye...:D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Alizee :). Nagyon tetszik ez a szó, hogy kommenthuszár, köszönöm! ;)
      Van még a piszkozataim közt egy Bulgakov-regény, azt még biztosan kiteszem valamikor. Nem tartom teljesen kizártnak a visszatérést, mert magamat ismerve biztosan találok olyan könyvet, amiről írni akarok :). A versek maradnak még, és nagyon örülök, hogy őket is szeret(t)ed :).

      Törlés
  4. Én se szoktam sokat kommentelni, de rendszeresen olvastalak, sajnálom, de a Te döntésed. Csak ne égesd fel magad mögött a hidakat:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem égetem fel őket, és már én sem voltam akkora kommentelő, mint régebben. De Téged is olvasni foglak továbbra is, és valószínű, hogy a maradék várólista-csökkentős könyvekről összehozok majd valamit :).

      Törlés
  5. Sajnálom, hogy így döntöttél, de megértem. Az is lehet, hogy csak egy nagy szünetre van szükséged, ha mégis kedved lesz, úgyis visszatérsz, hidd el lesz aki olvasni fog. :) Ha viszont haszontalannak érzed, és jobb most úgy olvasni, hogy nincs meg a kényszer, hogy arra gondolj, mit fogsz írni róla, akkor dobd félre a blogolást, és csináld ami jólesik, szabadidődben. Én is rendszeres olvasód vagyok/voltam, és azt mondom mint Lobo, ne égesd fel a hidakat, ne töröld az írásokat vagy a blogot, hisz nem kér enni, de bármikor vissza tudsz nézni ide, és ha épp kedved van írhatsz is. :))
    Ja és köszia sok jó kis hangoskönyves tippet, a Durrelles posztjaidat, és Tari Annamáriát is!!! :) :**

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meglátom, lehet, tényleg Neked van igazad és csak egy nagyobb szünetre van szükségem.
      Nagyon szívesen, és Téged is olvasni foglak továbbra is. Láttad, hogy A piknik mostanában megint megjelenik? :)***

      Törlés
    2. :* Rendben. A blogszféra mindig itt lesz, és visszavááár! :)
      Köszi! Igen, láttam, tetszik a borítója, de nekem már megvan a régi. :) Juj és újra is akartam/akarom olvasni... :)

      Törlés
    3. Oké :)*
      Szívesen :). A Családom és egyéb állatfajtákat is megint kiadják, de szerintem nagyon ronda lett az a barna, amit a borítóhoz választottak, bár nem ez a lényeg, hanem ami benne van ;).

      Törlés
  6. Én is csak csatlakozom a többiekhez. Szomorúan olvastam, h habár a számítógép probléma megoldódott mégis abbahagyod a blog írását :(. Tényleg kevés blog van amit igazán szerettem, és ahol nem ugyanazokkal a dolgokkal találkoztam körbe-körbe és ez egyik a Tiéd volt! Nemcsak h rendszeres olvasód voltam, de úgy éreztem, már Te is a rendszeres olvasóm lettél (talán az egyetlen).
    Én azért remélem, h ha később meggondolnád magad, nyugodt szívvel térsz vissza a blogodhoz, mert megérdemli. Ha megengeded, majd néha akkor én is írok emailt, és akkor kibeszélhetünk 1-2 könyvet még legalább úgy :)
    Sok jó olvasást Neked, én meg majd olvasgatom a régi bejegyzéseidet!! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Írj nyugodtan, amikor akarsz, örülni fogok neki :). Igen, nagyon szeretem a blogod, mert nem teljesen egyezik az ízlésünk, és éppen ez az egyik legjobb benne, hogy Te is sok olyan könyvről írsz, amivel máshol még nem találkoztam.
      Ahogy írtam a többieknek is, nincs kizárva a visszatérés, és ha nem zavarnak az olasz tanuláshoz kapcsolódó könyvek... ;).
      Köszönöm szépen és Neked is viszont kívánom, mert a blogod :).

      Törlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.