2015. június 10., szerda

, , , , , ,

Szállj le a döglött lóról!


     Nemrég az 500 Ft-os könyvek között nézelődve bukkantam néhányra a Park Kiadó Lélekbúvár Könyvek sorozatából. A címeket elnézve úgy gondoltam, egy sem érdekel, aztán a kezembe akadt ez. Először nem akartam a kosaramba tenni a Tanuljunk könnyen, gyorsan spanyolul! mellé, de aztán elolvastam a fülszöveget, belelapoztam, majd jött velem. Ma már azt mondom, jól tettem, és talán nem véletlen, hogy a két könyvre együtt találtam rá.

   Miután megvettem, elkezdtem azon gondolkodni, nekem mi a döglött lovam? Aztán beláttam, hogy az enyém bizony összetett.

     Judith Sills gyakorló pszichoterapeuta, aki a praxisában előforduló példák és az azokhoz tartozó magyarázatok segítségével igyekszik megmutatni, hogyan is törhetünk ki a kényelem csapdájából, a kényelmi zónánkból. Mert bármennyire is szeretnénk valami mást elérni, mindig van valami és/vagy valaki, ami/aki visszatart bennünket akármilyen rossz is ez a csapda.

    A szerző hét lépés segítségével ismerteti a kitörés felé vezető utat. Nem biztos, hogy mi is abban a csapdában rekedtünk, mint a könyvben példaként említett személyek (például: munkahelyet váltanának, a válást vagy az elköteleződést fontolgatják stb.), de mindenesetre engem alaposan elgondolkodtatott és sok mindenre rádöbbentett.
    Nem látjuk a kiutat bizonyos helyzetből, amelyet már képtelenek vagyunk elviselni. Hiányzik valami, vagy éppen túl sok van belőle; az ember mélységesen csalódott magában vagy egyáltalán már semmit nem érez. Van tovább vezető lépés, mondják, de nem látjuk. Vagy látjuk, de odajutni - az más történet.

   A hét lépés:
  • Nézzünk szembe azzal, ami fáj
  • Jövőkép
  • Döntéshozatal
  • A séma felismerése
  • Oldás és kötés
  • Nézzünk szembe a félelemmel
  • Cselekvés

   A lépésekről bővebben egy-egy fejezetben olvashatunk, amelyek megadják a kellő lökést, hogy magunkba nézzünk, elkezdjük apránként alkalmazni a szerző tanácsait, és elindulhatunk végre az új célunk felé. Mert mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mint Mr. Woodhouse, aki minden változást elutasít és fél is attól, hogy bekövetkeznek. Könnyebb panaszkodni és mást okolni a problémá(i)nkért (igen, én is nem egyszer estem már bele ebbe a csapdába), pótcselekvésbe menekülni, tagadni és fantáziálni, mert ki tudja, mi vár ránk, ha kilépünk a kényelmi zónánkból, és bizony emiatt szorongunk és félünk. De ha nem lépünk, akkor hogyan oldódna meg magától a problémánk?



   Számomra hasznos volt elolvasni, mert már jóval a könyv olvasása előtt néhány lépést megvalósítottam a lépésekhez tartozó kisebb lépések közül (remélem, érthető), de most végre beláttam, hogy a döntéseim miatt csak és kizárólag magamnak tartozom magyarázattal, és Mariska néninek meg Pista bácsinak vagy akárkinek semmi köze hozzájuk.
   Tavaly két döglött lóról is sikerült leszállni (az egyikről egyszer már megtettem, de aztán voltam olyan bolond, hogy visszaültem rá, ám szerencsére néhány hét múlva megint észbe kaptam), így ezek már nem hátráltatnak a saját utam megtalálásában. És ha akkor nem szállok le róluk, most nem biztos, hogy lenne energiám spanyolul tanulni, ami egyszer még jól jöhet, és egyben egy új kihívás is.

   Talán nem ez a legjobb könyv a témában, de aki érzi, hogy elakadt valahol, nem azon az úton jár, ahol szeretne, megmutatja számára a lépéseket, melyek segítségével átgondolhatja a dolgait és végre a tettek mezejére léphet.
 Barka Ferenc illusztráció igazán jól sikerültek, remekül illeszkednek a szöveghez.

   Míg olvastam, megnéztem újra az Emma sorozatot (ezért is említettem Mr. Woodehouse-t) és a Hölgyválaszt (tudom, nem ez a világ legnagyszerűbb filmje, de már régen láttam és remekül illett a könyv témájához). Utóbbiban Richard Gere egy olyan ügyvédet alakít, aki a kényelmi zónája határait feszegeti és ki is lép belőle.
Aki viszont ódzkodik az ilyen jellegű könyvektől, de mégis szeretné, hogy valaki felrázza, annak ajánlom Pablo Neruda versét, amelyet még januárban kitűztem a falitáblámra.

   Nem is ragoznám tovább, mert megtaláltam Börcsök Gyöngyi videóját, aki pszichológus és szakmai szempontból értékeli a könyvet.


Judith Sills: Szállj le a döglött lóról! - A kényelem csapdája
Eredeti cím: The Comfort Trap or, What If You're Riding a Dead Horse?
Fordította: Gálvölgyi Judit
Illusztrálta: Barka Ferenc
261 oldal
Park Kiadó, 2011
Eredeti ár: 1290 Ft
Share:

4 megjegyzés:

  1. Hát az én döglött lovam már annyira hadirokkant, és mégsem tudok megszabadulni tőle... :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sehogy sem? Próbáld meg, hidd el, csak elindulni nehéz. Erre írja azt Judith Sills, hogy a kényelmi zónánk határán egy villanypásztor van, ami szépen megráz, amikor ki akarunk lépni rajta. De amikor megtettük az első lépést, onnantól már sokkal könnyebb. Szurkolok! (Nem volt interneten, azért válaszolok csak most.)

      Törlés
  2. Jó volt ez a bejegyzésed, és a könyv is nagyon érdekel most. Én is próbálok az egyik döglött lótól szabadulni (szakmaváltáson gondolkozom, ami magával hozza majd a munkahelyváltást is - tervek vannak, most már csak rá kell lépnem az útra:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor hajrá és sok sikert kívánok hozzá! :) Nekem is volt egy ilyen döglött lovam és sikerült - arról is - leszállni.

      Törlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.