Ugrás a fő tartalomra

A Szivárvány-völgyben


   A Blythe család tagjai néhány hétre elváltak egymástól, Anne és Gilbert Angliába utazott, így nem csoda, hogy örömmel fogadja Miss Corneliát, aki a legújabb pletykákkal a tarsolyában érkezik.

   A legnagyobb változást Glenben egyértelműen az új lelkész érkezése jelenti, aki négy gyermekével és a ház körüli teendőket ellátó Martha nénivel költözött a paplakba. A gyerekek - Jerry, Faith, Carl és Una - hamarosan barátságot kötnek a nagyobb Blythe gyerekekkel (Jemmel, Walterrel és az ikrekkel) és szívesen játszanak velük a Zugoly melletti Szivárvány-völgyben.

Az arany és ametisztlila alkonyati fényben, az ezüstfenyő és a tavaszi burjánzásuk-virágzásuk teljében levő növények illatában fürödni a vadszamóca halvány virágcsillagai között, hallgatni a szél sóhajait és a faágon csilingelő csengőket, s közben sült pisztrángot falatozni meg száraz kenyeret - nos, ez olyasmi volt, amit még a világ hatalmasságai is megirigyelhettek volna. 

   Csakhogy nincs mindenki ennyire elragadtatva a paplak apróságaitól, akik legszívesebben a házuk melletti metodista temetőben játszanak és apjuk nem tesz ez ellen semmit. Bár a tiszteletes ékesszóló prédikációi ellen senkinek sincs kifogása, a nevelési módszerei ellen annál inkább: Mr. Meredith ugyanis semmit sem vesz észre, állandóan ábrándozik, otthon pedig a teológiai könyveibe temetkezik. Így nem csoda, ha az sem tűnik fel neki, amikor csemetéi egy talált lelencgyerekkel, Mary Vance-szel állítanak haza, aki néhány napig egy fedél alatt marad velük.

 - Beszélnünk kell a hopetowni árvaház igazgatójával - tűnődött Miss Cornelia fennhangon. - A paplakban mindenesetre nem maradhat. Isten a megmondhatója, mit tanulnak tőle azok a drága gyerekek! Állítólag káromkodik is! Csak  gondolja el, azok a kicsik két teljes héten át együtt éltek vele, és Mr. Meredithnek még csak fel sem tűnt! Ugyan hogy lehet egy ilyen embernek családja, Anne kedves? Szerintem inkább szerzetesnek kellett volna mennie.

   Mindezt nem nézhetik ölbe tett kézzel a falu pletykafészkei sem, így rögtön megindul a találgatás, hogy a még pártában lévők közül ki lenne a legalkalmasabb feleség Mr. Meredith számára.
   Minderről a mindig jól értesült Mary tájékoztatja újdonsült barátait, ám felvilágosítja őket a tényről, hogy a mostohák házsártosak és gonoszak és az apát gyermekeik ellen fordítják. Így nem csoda, ha Una nem örülne egy új asszonynak a házban, még akkor sem, ha akkor nem dettó és égett kása kerülne az asztalra.


   Hogy végül Mr. Meredith újra megnősül-e, azt nem árulom el, de addig is a gyerekeinek, Marynek és a Blythe csemetéknek számos kalandban lesz részük. Például a költészetért rajongó, csendes Walter-ről kiderül, ha kell, nagyon is a sarkára tud állni, a Meredith gyerekeknek hátborzongató élményben lesz részük és még a glenieket is sikerül megbotránkoztatniuk,de megtudjuk, mi is az a Jó Magaviseletűek Klubja és miért jött létre, és kihez kerül Mary Vance.

  Anne-nek bár csak mellékszerep jut ebben a kötetben is, de a gyerekek mindenért kárpótolnak. Imádtam ezt a részt, egyik oldalon sem unatkoztam, mindig történt valami. Főleg a Meredith gyerekekkel, akik közül a két lányt szerettem meg a legjobban, míg Carl-ról rögtön Gerry Durrell jutott eszembe, ugyanis ő is előszeretettel gyűjt mindenféle állatot.

   Azért nem feledkezhetem meg Norman Douglas-ről sem, aki szintén nem mindennapi ember, és előszeretettel állítja megválaszolhatatlan kérdések elé a lelkészeket. Ez azért is meglepő, hiszen ebben az időben (a XIX. század végén járunk) az volt a megszokott, hogy mindenki jó keresztényként megjelenjen a közös imaórákon és istentiszteleteken, és nem bolygatták, ami a lelkész szájából elhangzott. Nekem mindenesetre roppant tetszett Norman Douglas alakja, akit ráadásul egy lelkészfeleség alkotott meg.
   De kiemelném még a West nővéreket is, Ellent és Rosemaryt, akik macskájukkal élnek egy dombon lévő házban. A csendesebb Rosemaryt nagyon megkedveltem, Ellennel pedig teljes mértékben egyetértek, mert én ismerem azt az érzést, amikor alig akad értelmes ember az ember lányának környezetében, akivel szót tudna váltani.

  Ez a kötet sem idilli és cukormázas, nem csak csodás és vidám események történnek Glenben. Anne gyerekei - még mindig - ugyanolyan szeretni valóak, mint az édesanyjuk volt, és a történet elején egy kicsit Shirley is felbukkan végre.

   A könyv végén egy pillanatra megérint a háború szele, ami az utolsó részben főszereplővé lép elő, de most úgy vagyok vele, mint Scarlet O' Hara: majd ráérek ezzel holnap foglalkozni, pontosabban akkor, amikor a kezembe veszem, és addig is a Szivárvány-völgyben töltött boldog percekre gondolok.

Nem vezet jóra, ha abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy már végeztünk az élettel. Valahányszor úgy érezzük, hogy a történetünk már befejeződött, a sors rögtön készen áll, hogy megtréfáljon: új lapra fordítja életünk könyvét, és egy egészen más fejezetet mutat meg nekünk.


Lucy Maud Montgomery: Anne és a Szivárvány-völgy
Eredeti cím: Rainbow Valley
Anne-sorozat 7. 
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
290 oldal
Könyvmolyképző Kiadó, 2008
2499 Ft

Megjegyzések

  1. Mevan neked a teljes Anne-sorozat? Én még egyet sem olvastam, leragadtam a sorozatnál :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg bizony és már csak az utolsó rész van hátra :). Nem mondom, hogy a sorozat rossz, de eléggé elrugaszkodtak a könyvektől. Az első három rész még úgy ahogy követi az első négy részt, de a többi már nagyon nem :S.
      Mindenesetre csak ajánlani tudom, mert nálam Anne bármikor jöhet :). Sőt van olyan, amikor csak ezt tudom olvasni.

      Törlés
  2. Nem is tudom melyik rész volt ami nagyon nem tetszett már a sorozatból. Talán az a háborús... Az már elvesztette a "feeling"-jét... Nem tudom az hanyadik rész volt...:S

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha jól emlékszem, az 5-6. Már eleve az esküvőjüket is a háború alatt tartják és Gilbert utána bevonul. ezeknek a részeknek már tényleg nincs meg az a bájos, nyugodt (de nem cukormázas) érzése, mint a korábbiaknak. A könyvsorozatban az utolsó részben lesz főszereplő a háború :S, még ez van hátra.

      Törlés

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.
A blog menüje (címkék, bejegyzések, bloglista stb.) fent, a Keresés melletti három csíkra/sávra kattintva érhető el.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

A téli tücsök meséi

Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megisme…

Egy valóban csodálatos Júlia

A legutóbbi megjelenésekor már szemeztem Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regényével, de végül csak nemrég került be a gyűjteményembe.
A könyvről csupán annyit tudtam, hogy Podmaniczky Júliának állít emléket, aki nyolc évet várt, hogy feleségül mehessen Jósika Miklós íróhoz, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Brüsszelbe menekültek, ahol Júlia csipkeboltot nyitott.

De ez a regény jóval több ennél. Már az elején teljesen magával ragadott, olyan jó volt elmerülni benne.

A Podmaniczky család az édesapa, Károly halála után költözött aszódi birtokukra. Itt él özvegye és egyben második felesége, Elise asszony öt gyermekükkel (Júlia, Eliza, Frigyes, Ármin és Marie) és a személyzettel.

Édesanyjuk - egy szász miniszer lánya - nagyon szigorú a gyermekeivel, a legfontosabb számára, hogy a külvilág előtt  a tökéletes család látszatát és a lányok feddhetetlenségét mutassa. Júlia immáron évek óta a kor ünnepelt írójának, Jósika Miklósnak jegyese. Az író ugyanis nős, é…

A csokoládé sötét oldala

Mióta megláttam néhány hónapja, hogy előbb-utóbb jön a folytatás, tervben volt, a második rész újraolvasása. Elvégre nem árt, ha frissek lesznek az emlékeim. Ráadásul elég régen volt már, amikor három éve a nyári szünetben először került a kezembe.

    Ahogy elkezdtem az olvasást, újra magával ragadott. Azt hiszem, most jobban időzítettem, hiszen az első dátum a regényben október 31. csütörtök.

     Október 31-én ismerkedhetünk meg Zozie de l' Alba-val, aki emberek életét lopja el. Zozie ugyanis árgus szemekkel vizslatja már elhunyt emberek postaládáját, melyeknek egyszerűen elemeli a tartalmát és felbontja, amit bennük talál. Nem is gondolnánk, hogy egy-egy postaláda micsoda kincseket tartogat Zozie számára! Elég neki egy bankszámlakivonat vagy egy számla, és voilà, már meg is van az új neve, az új élet, amit megkaparinthat.
Éppen egyik korábbi személyiségének nyomait igyekszik eltüntetni, amikor útja a Montmartre-ra vezet, ahol megpillant egy kamaszlányt egy chocolaterie e…

¿Le puedo ayudar en algo?

Még a tavasz folyamán fedeztem fel ezt a könyvecskét, mely a spanyol üzleti kommunikáció világával ismerteti meg az olvasót. Rákerestem a kiadó honlapján, ahova néhány oldalt fel is töltöttek belőle, amelyek meggyőztek, így gyorsan meg is rendeltem, mielőtt az Alexandra végleg bezárta volna a bazárt.

A könyv a Langenscheidt Kiadónál megjelent változat magyar átdolgozása.
Az elején megismerjük a spanyol hivatalos levelezés általános tudnivalóit, majd azok kötelező és lehetséges elemeit. Magyarul a levél megnevezését, a feladó adatait, a megszólítást, a tárgyat, a dátumot, a bevezető és a záróformulákat, illetve a köszönési formákat.

Ezt követik az ügyintézés, a szállítás, fizetés, reklamáció, késedelem, a meghatalmazás hasznos kifejezései, majd részletesen kitér a telefonbeszélgetésekre.

Majd következnek a a vendéglátás, csevegés, utazás, autókölcsönzés, jelentkezés/visszaigazolás, meghívás, jegyzőkönyv és egyéb, a titkárságokon (az irodai életben) előforduló hasznos kifejezések, monda…

"Ha divatos akarsz lenni, elegendő meztelenkedned..."

A megtévesztő címmel ellentétben a Magánélet sorozat második kötetéről lesz szó, mely a Napóleon korabeli emberek mindennapjaiba kalauzol bennünket.

Ez a kötet is négy nagy témakört ölel fel, melyekben alaposan megismerhetjük a 19. századi franciák életét. Mindazt, ami a történelem tankönyvekből kimaradt.

A Család és erkölcs fejezetben rögtön megtudjuk, hogy az 1804-ben hatályba lépet Code civilben (azaz polgári törvénykönyvben) rögzítették, hogy a nő nem egyenlő a férfival. Már ezt a részt olvasva örültem, hogy nem abba a korba születtem, ugyanis a nők jogai szinte a nullával voltak egyenlőek. Nem is beszélve arról, hogy még ostobáknak is tartották őket!

A szokásoknak megfelelően a szülők választottak megfelelő párt a gyerekeiknek, mondván a szerelem úgyis elmúlik, az anyagi biztonság jóval fontosabb alapon.
Ám már ekkoriban is léteztek házassági hirdetések a lapokban, melyek szövege szinte megegyezett azokkal, melyeket ma is olvashatunk. Sőt, létezett a Világi Iroda is, ahol egy ház…

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"

(...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként …

Joanne Harris: Egész évben karácsony - első benyomások

Sokakhoz hasonlóan én is megörültem, amikor egy hónapja megláttam ezt a kötetet az előrendelések között, és egy kisebb gondolkodási idő után a virtuális kosaramban landolt, majd csak várni kellett a megjelenésre és a kiszállításra. Volt is örömködés, amikor megérkezett vele a futár, aztán jött a feketeleves megvilágosodás:
ebbena kötetben véletlenül sem a Karácsony köti össze a novellákat, de nem ám! Úgyhogy Kedves Olvasó/Leendő Vásárló, ha úgy gondolta eddig, jó lesz karácsonyi alapozásnak, nagyot tévedett!
A könyv ugyanis az írónő A Cat, a Hat and a Piece of String (Egy macska, egy kalap és egy darab/kevés madzag) c. kötetének fordítása, melynek címében sehol sem szerepel a Karácsony szó. És az eredeti borító sem éppen karácsonyi hangulatot áraszt:

 Ulpius-ház, 2013                               Corbis, 2012      348 oldal                                          288 oldal
  Viszont az Ulpius sem hülye, ha már valaki nem harap az erotikus gyöngyszemekre, majd fog egy karácsonyi köt…

A titkokkal teli ládika - Tegnap, ma, holnap

Amikor felfedeztem az előrendelések között Sophia Loren tavaly, a 80. születésnapjára megjelent önéletrajzi könyvét, rögtön kíváncsi lettem rá, és közben azon kezdtem gondolkodni, mit is tudok róla? Be kellett látnom, hogy nem sokat, és - sajnos - csak nagyon kevés filmjét láttam.
    Így nagyon örültem, hogy már a megjelenés előtt elolvashattam a Tegnap, ma, holnapot, ami már most biztosította a helyét Az idei év legjobb könyvei címet viselő listámon.

    A karácsonyi készülődés mindenhol izgalmas és várakozással teli, különösen, ahol gyerekek is vannak. Így december 23-án, miközben Sophia Loren a Szentestére készülődik, és megérkezik négy kis unokája, akik mesét néznek, a nagymama ezen az estén visszagondol az életére. Előkerül egy sötét fadoboz, mely az emlékezés hullámait indítja el a benne rejtőző táviratok, levelek és fényképek által.

Amikor az életemre gondolok, meglepődöm azon, hogy mindez valóban megtörtént. Egy nap felébredek és rájövök, hogy csak álmodtam. Nem …

Szederbor

Annak idején azt írtam erről a regényről, hogy nem tetszett annyira, mint az addig olvasottak Joanne Harristől, de egyszer újraolvasom majd. Mivel az elmúlt hetekben  valaki mindig kereste a regényt, így elhatároztam, hogy beváltom az ígéretemet és újra elővettem a Szederbort.

    Jay Mackintosh évekkel ezelőtt gyerekkori élményeit felhasználva írta meg Földialma Joe c. regényét, mellyel egycsapásra híres lett. Rajongói azóta is várják az új könyvét, de ő álnéven sci-fikkel örvendezteti meg az olvasókat, ami bár anyagi jólétet jelent a számára, tudja, hogy nem ebben a műfajban érzi otthon magát.

   Öt éve él a barátnőjével, Kerry-vel egy londoni lakásban, aki egy esetleges új regény sikerének reményében eltűri minden szeszélyét. De egy márciusi napon, egy, a postával érkezett ingatlanhirdetés mindent megváltoztat: Jay megpillant egy franciaországi kis házat, éppen olyat, amilyenről a Földialma Joe-t ihlető egykori öreg bányász, Joe mesélt neki annak idején. Azonnal dönt: ez a ház…

Keserédes történetek

Decemberben már megírtam a véleményem, miután megérkezett a futár a novelláskötettel és néhányat elolvastam belőle. Bár az a vélemény csak az első benyomásokra korlátozódott, de azok mellett sem mehettem el szótlanul, elvégre a mai világban a többség kétszer is meggondolja, mire ad ki pénzt.

   Akkor félretettem a kötetet, ahogy annak idején a Bársony és keserű mandulát is, és a mai napig sem tudom megmondani, miért. Talán mert nem a megszokott Joanne Harrisszel találkoztam a lapokon, és furcsa volt, hogy az írónő egy másik arcát mutatja nem egy novellájában. A napokban viszont rájöttem, hogy hiányzanak Joanne Harris írásai, és teljesen mindegy, melyik oldala dominál az adott novellájában. Elő is vettem a kötetet és ott folytattam, ahol januárban abbahagytam.

     A novellákból nem a Csokoládéból jól ismert hangulat árad, hanem nem egyszer egy olykor gonosz, csipkelődő hang szövi a történet szálait. A címadó történet és annak folytatása - ahogyan már korábban is írtam - egyáltal…