Ugrás a fő tartalomra

A téli tücsök meséi


    Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megismerjük a sziget lakóit: a mókusokat, a tücsköket, a vakondokot, a legkisebb ugrifülest, a siklókígyót, a nádiverebet és a hőscincért, a háromlábú kutyát, akikkel mindig történt valami: az ugrifüles futóversenyre hívta ki a siklókígyót, a hőscincér hencegett, a vakondoknak fájt a foga, de ezt is megtudjuk, hogy a legöregebb tücsök milyen kalapot talált magának.

– Jaj! – kiáltott fel ekkor az unokatücsök. 
– Mi az? Mi az? – kérdezte a legöregebb tücsök. 
– A lepke! Rászállt a kalapodra! Jaj, ne moccanj, nagyapó! Mert még elijeszted! 
A legöregebb tücsök nem moccant, állt, mint a cövek, nehogy megijessze a kalapjára szállt lepkét. 
Az unokatücsök ámulva nézte a lepkét. 
– Lepke! Gyönyörű lepke! Levegőben lebegő, nagy kalapon megülő, látlak! – suttogta. 
A lepke pedig kényelmesen elhelyezkedett a legöregebb tücsök kalapján, és szépen elaludt. 
– Elaludt! – suttogta az unokatücsök. 
– Ejhej, hejhej! – dünnyögte a legöregebb tücsök, de nagyon halkan, nehogy felébressze a lepkét. 
És állt mereven, mozdulatlanul, mint a földbe vert cövek, állt a nagy kalap alatt, a kalapon pedig szépen aludt a lepke.


  Bár nem tartozom a célcsoportba, de így is jó volt megismerkedni a sziget lakóival . A mesék aranyosak, humorosak és szinte mindig tartogatnak valamilyen tanulságot. Megszerettem a sziget lakóit és a téli tücsköt, aki bár megszokta új környezetét, de mégis visszavágyik igazi otthonába, a szigetre.

  Azért bevallom, amikor egyhuzamban olvastam több mesét, kicsit az agyamra ment a tücsök napi menetrendje (lásd fentebb, milyen sorrendben és hova ugrik fel), amit minden történet elején végigolvashatunk és az illusztrációk sem nyerték el a tetszésemet. Ezektől eltekintve, a célcsoport bizonyára remekül szórakozik egy-egy téli estén, miközben valaki felolvassa neki a történeteket. Vagy az már olvasni tudók, maguk is olvashatják.

  Már elkészült a bejegyzés, amikor én is találkoztam a téli tücsökkel. Tegnap este felkapcsoltam a villanyt és a szőnyeg mellett egy fekete valamit láttam. Rögtön tudtam, hogy csakis tücsök lehet (mert nyáron és ősszel is néha be-belátogat egy), úgyhogy már nyúltam is az üres zsebkendős zacskó felé, amivel meg szoktam őket fogni. Nem, nem vagyok állatkínzó, mert ma reggel kivittem és a szomszéd árokparton elengedtem - épen és egészségesen.


Csukás István: A téli tücsök meséi
Illusztrálta: Heinzelmann Emma
100 oldal
Móra Kiadó, 1974
Tavaly a Könymolyképző Kiadó jelentette meg Cakó Ferenc immáron színes és jóval szebb illusztrációival.

Megjegyzések

  1. Na jó, ezt ismertem is meg nem is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor újat is hoztam, meg nem is :).

      Törlés
  2. Nagyon nagy kedvenc volt :-)
    Emlékszem, milyen büszke voltam magamra, mikor össze tudtam olvasni az írógépen leütött billentyűket. (Mivel nagyon nagy könyvmoly voltam, ezért gondolom olyan a 6-7 éves korosztály lehet a célcsoport. Vagy legalábbis én akkor voltam az.)
    Lassan aktuális lesz megkeresni a nagyszülőknél, a régi gyerekszoba könyvespolcán és apportálni. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem csodálom :). Igen, a kisiskolásoknak nagyon jó választás lehet, mert nem hosszúak a mesék és milyen büszkék lehetnek, ha egyedül olvasták el a könyvet :).
      Hajrá! :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan és egyet nem érteni bármikor lehet.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

Wildfell titokzatos asszonya

Érdekes módon számomra a július több alkalommal is összefonódott az Üvöltő szelekkel. Valahogy mindig ebben a hónapban került le a polcról. Idén viszont úgy döntöttem, ideje, hogy megismerjem a legfiatalabb Brontë nővér legismertebb regényét.

A Wildfell asszonya levelek és egy napló ötvözete, melyben ugyanúgy megjelennek  a párbeszédek, mint egy hagyományos regényben. Az Üvöltő szelekkel pedig abban mutat hasonlóságot, hogy itt is egy férfi a narrátorunk, a földbirtokos ifjú, Mr. Gilbert Markham, akinek barátjához írt leveleiből ismerjük meg a környék lakóit, köztük is azt a titokzatos fiatalasszonyt, aki Wildfell Hallt bérli.
A gyászruhás, hollófekete hajú Mrs. Graham kisfiával, Arthurral él az ódon épület falai között és távol tartja magát a társasági élettől.

Gilbert öccsével, húgával és édesanyjukkal él egy fedél alatt, akik szívesen fogadnak látogatókat, így hamar eljut a hír hozzájuk is Mrs. Grahamről. Egy kis faluban pedig - mint tudjuk - lévén más elfoglaltság sokak számára ne…

A hattyúk tava

Nagyon jó ötletnek és fontosnak tartom, hogy a gyerekek is megismerkedjenek klasszikus művekkel, legyen az bármilyen művészeti alkotás, így nagyon örültem, hogy a Holnap Kiadó sorozatában A hattyúk tava is helyet kapott. Mert A hattyúk tava egyike azon zeneműveknek, amiről már mindenki hallott, aminek egy-egy részlete ismerősen cseng (csak éppen nem tudjuk, hogy ez Csajkovszkij zenéje) akár egy reklámból, akár egy filmből vagy esetleg a rádióból.

Így kíváncsian lapoztam fel ezt a gyönyörű könyvet, amit Gyöngyösi Adrienn illusztrációi díszítenek.

Bevallom, engem már az első két oldalon kicsit lefárasztott Tarbay Ede szövege. Rögtön azzal indít, hogy a balettben a herceg a Siegfried nevet kapta, mivel ekkoriban mindenki Wagner-rajongó volt, ezen belül is A Nibelung gyűrűje egyik operájának tiszteletére, de a hercegünk csak egyszerűen Herceg vagy a Fiatal Herceg lesz, hogy a gyerkőc vagy az unokatestvére vagy a barátja, aki hallgatja a mesét, azonosulhasson vele.

Miért kell ennyire bután…

Öltések közt az idő

Egy januári péntek estén kíváncsian ültem le a tévé elé, hogy megnézzem az akkor induló Öltések közt az idő című sorozatot. Nem kellett csalódnom, már az első rész nagyon tetszett, aztán megtudtam, hogy María Dueñas nagysikerű könyvéből készült, amit már több bloggertársam is olvasott és pozitívan nyilatkozott róla, ám számomra egyáltalán nem csengett ismerősen.

    Februárban véget ért a sorozat, én pedig ekkora már biztos voltam abban, hogy ezt a regényt el kell olvasnom. Bár a történetet ismertem, és valljuk be, a fülszöveg is elég részletesen beszámol róla, mégis kíváncsian kezdtem neki az olvasásnak.


    Főszereplőnk és narrátorunk, Sira Quiroga egyszerű varrónő. Édesanyja, Dolores egyedül nevelte fel, az apjáról sosem hallott és nem is kérdezősködött. Dolores varrónőként dolgozott egy elegáns műhelyben, ahová Sirát is magával vitte, majd amikor nagyobb lett, ő is elsajátította a szakma csínját-bínját.

    Közben Sira felnőtt, megismerkedett egy köztisztviselővel, Ignacióval…

Vers hétfőn

Louise Labé: Ne vessetek meg... XXIV. szonett Fordította: Lányi Viktor
Ne vessetek meg érte, asszonyok,
hogy szerettem, hogy szívem annyi tüske
sebezte föl, hogy fájó kínok üszke
parázslott bennem s annyi éjt-napot

zokogtam át. Ó meg ne szóljatok,
hogy elbuktam. Ki erényére büszke,
a gyalázat pecsétjét rám ne süsse,
mert Ámor lesben áll, vigyázzatok,

egy szó elég, s nem lesz mentség se Vulkán
tüze, sem Adónisz varázsa aztán,
ha ő halálos szerelemre gyujtott.

Megeshet, hogy bár kisebb a kisértés,
forróbban élitek a szenvedélyt és
még nálam is mélyebb örvénybe fúltok.


A Wildfell asszonya jutott eszembe a versről, ezért is választottam mára. Nem kizárt, hogy Anne Brontë is olvasta.

Vers

"Tényleg, kicsoda valójában Coco Chanel?"

Nemrég néztem meg az Audrey Tautou főszereplésével készült filmet, ami bevallom, nem tetszett. Mást vártam tőle és számos dologra nem derült fény Coco életéből, ezért nagyon kíváncsi lettem C. W. Gortner regényére, ami angolul márciusban látott napvilágot, így nem lehet panaszunk, hiszen nagyon gyorsan megérkezett a magyar kiadás is.

    A szerzőtől még nem olvastam semmit, csupán annyit tudtam róla, hogy történelmi - királynős - regényei jelentek már meg magyarul, amelyekről csak jót olvastam, így kíváncsian kezdtem el a Mademoiselle Chanelről szóló könyvét.

   A Prológusban 1954-be csöppenünk, amikor a már nem éppen fiatal divattervezőnő legújabb kollekcióját készül bemutatni, és miközben a modellek már elindulnak a lépcsőn, ő leül és visszaemlékezik az életére.

   Nem emlékszem pontosan hol olvastam (és nem jelöltem be sem), de még a regény elején mondja azt Coco: ki vagyok én, hogy ítélkezzem fölötte?, ami a könyv végéig ott motoszkált a fejemben, és ezzel a gondolattal olva…

Karácsonyi ajándék - Magyar írók karácsonyi novellái

A karácsonyi forgatag és az év végi rohanás közepette nem árt egy kicsit lélekben is hangolódni az ünnepekre, így ilyenkor érdemes esténként elővenni egy-egy antológiát, amiben mindannyian megtaláljuk a leginkább kedvünkre való novellát. Ebben igyekszik segítséget nyújtani a Karácsonyi ajándék is, melyben tizenkilenc magyar író huszonkilenc novelláját olvashatjuk.

   A novellák négy fejezetre oszlanak, de mindegyikükben fontos szerepe van a karácsonynak, a családnak, a közösségnek és az érzéseknek. Akadnak köztük vidámak, szomorúak és elgondolkodtatóak egyaránt.

   A nyitó novella Molnár Ferenc Karácsony előtt c. műve, amit nem csak a személyes elfogultságom miatt emelnék ki. Ez a történet valójában egy színpadra termett jelenet, csak Molnár ezúttal prózában írta meg. Ám le sem tagadhatná színműíró mivoltát, elég csak az első bekezdést elolvasnunk.

   A helyszín F. Soma lakása a negyedik emeleten, hajnali három óra van. Soma a mamussal vitatja meg éppen, kinek mit adnak és ők magu…

10+1 könyv, amit szerintem el kell olvasnod :)

Meseanyutól kaptam a felkérést, hogy ajánljak 10 könyvet, amit már olvastam és ajánlanék. Meg kell neveznem 5 bloggert (jelen esetben bloggerinát:)), akiknek kíváncsi vagyok a véleményére a könyvekkel kapcsolatban.

Hivatalos szabályok:
"írjál ki tíz plusz egy könyvet, amiket te már olvastál, de ajánlanád a többieknek. Nevezz meg öt bloggert, akinek kíváncsi vagy a véleményére, linkeld be őket, és hagyj nekik üzenetet a blogjukban. Jó olvasást!"

Íme az én tízes listám:
1. Szabó Magda: Abigél
2. Melania Mazzucco: Egy tökéletes nap
3. Joanne Harris: Csokoládé
4. Gabriel Garcia Márquez: Szerelem a kolera idején
5. Chorderlos De Laclos: Veszedelmes viszonyok
6. Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
7. Jane Austen: Büszkeség és balítélet (ezt szerintem sokan olvasták már :))
8. Agatha Christie: Tíz kicsi néger
9. Robert Merle: Védett férfiak
10. Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
+1: Karen Essex: Leonardo hattyúi 

A kiválasztottaim: Szanik, Marcipánördög, Ildy, Zakkant és J…

"Olaszországba érkezni olyan, mint egy csapóajtón keresztül szebb világba pottyanni."

"Olaszország látnivalókban kifogyhatatlan. Nem hiszem, hogy akármelyik ország képes ennyi ámulatba ejtő szórakozást nyújtani: pompás táj, fantasztikus művészet, nagy múlt, ízletes konyha, isteni zene és kedves emberek. Megannyi erény. Mindez egyetlen, elnyújtott félszigeten, amelyet középen hegylánc szel ketté. Megannyi nyelvjárás tagolja, pompás szakácsokat mondhat magáénak. A reneszánsz otthona domboldalban megbúvó városokkal, ikonikus filmművészettel, számtalan antik emlékkel, kastéllyal, mozaikkal, villával, harangtoronnyal, tengerparti stranddal büszkélkedhet, és még sorolhatnánk."

     Frances Mayes memoárjában visszatekint az elmúlt lassan 20 évre, amikor is nyakukba vették a világot és házat vettek Toszkánában. Azonban nem kell megijedni, nem az előző könyveit ismételgeti csak pepitában, ugyanis a fejezetek az utóbbi kb.: öt-hat év eseményeit elevenítik fel. Megismerjük Francesék olasz barátait, vendégségbe megyünk velük, terítékre kerülnek az olasz évszakok változá…

Négy operamese

Valószínűleg nem vagyok egyedül, aki bevallja, hadilábon áll az operákkal. Számos mű címe és szerzőjének, esetleg egy-két szereplőjének neve ismerősen cseng, de a cselekmény már nem.  Bár annak idején az énekórákon megismerkedtünk néhány opera cselekményével és bele is hallgattunk, de az sem most volt.

   Úgy érzem, az opera valamiért sokunk számára háttérbe szorult. Ezt ráfoghatjuk arra, hogy úgysem értjük, mit énekelnek (pedig ma már elég csak beírni a címet és a keresők segítségével egy pillanat alatt megtaláljuk a szöveget), ill. a már említett "nem ismerem a történetet" kifogással is élhetünk.

   Utóbbihoz nyújt segítséget évtizedek óta Tótfalusi István  Operamesék c. könyve, melynek nemrégiben megszületett a hangoskönyv változata, amit ki más olvashatna fel, mint a méltán elismert és csodálatos hangú operaénekesnőnk, Rost Andrea.


   A két lemezen négy operamesével ismerkedhetünk meg. Az elsőn két komolyabb témájúval találkozunk: Mozarttól A varázsfuvolával és Pucc…