2014. szeptember 30., kedd

Októberi mustra (2014)

Igen, Kedves Olvasó, tudom, hogy éppen egy hete gyűjtöttem össze egy kosárnyi könyvet legalább, de a megjelenések között nézelődve ismét összegyűlt ennyi, és bár az előző bejegyzést is kiegészítettem egy-két könyvvel, ha mindezeket is belepakolnám, hosszabb lenne, mint a rétestészta...

 Rögtön egy "kakukktojás": a hétvégi nevelőnős bejegyzés kapcsán örültem, hogy a Mary Poppins (az első rész) hangoskönyvben is megjelenik, ráadásul Polyák Lilla előadásában, akinek nagyon szeretem a hangját.

Mary Poppins alkonyattájt a keleti széllel érkezik Banks-ék házába és szinte azonnal olyan otthonosan érzi magát, mintha mindig ott élt volna. A gyerekekkel is rögtön megtalálja a közös hangot. Igen, Mary a keleti széllel jött és egy napon a nyugati széllel ment el. De mi történt közben a Banks-házban?! Travers elbűvölő műve talán azért oly népszerű a mai fiatalok körében is, mert benne a gyerekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek.

P. L. Travers: A csudálatos Mary Poppins
Polyák Lilla előadásában
MP3 CD
290 perc
Kossuth Kiadó
2990 Ft

Bár még az előzőt sem olvastam, de ha minden igaz, holnap jelenik meg D. Tóth Kriszta második regénye:

Húszezer éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes, érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély, és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ? Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?
D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét.

A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test felfedezésének története a női lélek útvesztőiben. És tükör, nehéz, de határtalanul felszabadító belenézni.

D. Tóth Kriszta író, újságíró. Pályáját angol nyelvű lapoknál kezdte, az ország tévériporterként, tudósítóként és műsorvezetőként ismerte meg.

Első regénye Jöttem, hadd lássalak címmel 2013-ban jelent meg, és elnyerte a Libri Aranykönyv díját magyar irodalom kategóriában.

Az írás mellett gyerekjogokkal foglalkozik, ő az UNICEF magyarországi nagykövete. 39 éves, családjával Budapesten él.

"- Nem gonosz vagyok, hanem őszinte és reális. Ki legyen veled őszinte, ha nem én, a legrégebbi barátnőd, aki mindent végigcsinált veled? Bőven itt az ideje, hogy kimondd a dolgokat. Nem nyafogni kell azon, hogy negyvenéves lettél, hogy jaj istenem, elmúlt a fél életem, jaj istenem, honnan jöttem, hova tartok, hanem el kéne kezdeni a saját jelenedet élni. Beleállni a szembenézésbe. Egyszerűen túllépni bizonyos fájdalmakon, lejönni régi sérelmekről, amelyek fogva tartanak, mint valami kábítószer. Abba kéne hagyni, hogy mindent az anyádra, az apádra, Csabára, Tomira, meg mit tudom én még, kire fogsz! Nem lehetsz passzív elszenvedője az életednek. Te mindig csak mással foglalkozol - Panni nagyon formában volt aznap este. Helga pedig remegett a dühtől. És a végén robbant. - Én? Én foglalkozom mindenki mással? És te? Mikor néztél körül utoljára otthon, nálad?"


D.  Tóth Kriszta: Húszezer éjszaka
304 oldal
Bookline Könyvek
3990 Ft
Várható megjelenés: október 1.


Bár még bőven van idő Karácsonyig (mondom én, aki már a nyáron hóembert, csizmát meg angyalkát varrt...), de az Athenaeum idén is előrukkol egy ígéretes karácsonyi válogatással:

Jön a Jézuska még hat nap, még öt nap, még három nap. Hosszú idő! Nagyon hosszú még az utolsó óra is rettenetesen hosszú. Ám amikor megérkezik, a csodákkal teli éjszakán bármi megtörténhet.
Tizennégy varázslatos mesét válogattunk össze kedves olvasóinknak e csepp kis ajándékkönyvbe a szeretet ünnepéről, magyar és világirodalmi szerzők tollából. Megható vagy éppen kacagtató történeteik hatására karácsonykor egy kis időre elfeledhetjük szívünk minden szomorúságát és figyelmünkkel végre egymás felé fordulhatunk.



Peiker Éva (Szerk.): Csodákkal teli éjszaka
208 oldal
Athenaeum Kiadó
1990 Ft
Várható megjelenés: október 3. 


A Sörgyári capriccioban megismert Pepin bácsi visszatér. Bevallom, tavaly elkezdtem ezt a kisregényt, de nem a megfelelő pillanatban vettem elő, az biztos:

"A világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom."
Akinek Pepin bácsi szövegeiből soha nem elég, az most megtalálja a számítását. A derék suszter csapongó monológja ugyan mindössze egyetlen mondat, de az kötetnyi hosszú, és a végén sincs pont, illetve nem egy pont van, hanem három, mintha csak levegőt venne a bácsi...
Egybemosódik itt néhány emberöltő "európai reneszánszának", azaz intimitásainak pajzán úri és póri története. Ugyanannyit nyom a latban egy Kača Rypová nevű táncosnő és "sörspecialista", mint mondjuk "a Ferenc Jóska". Mert akármilyen fennkölt volt az a császári família, ott is becsúszott egy-két malőr. Schratt Katalin. Vagy a császár fiacskája, a koronázó herceg, aki el kellett volna vegye Stefánia belga hercegnőt, de ő "inkább a Vecsera Mária testecskéjén legelészett, azon a nagy mellű és nagy szemű szépségen, no és mi lett a vége, kérném, tömeglövöldözés".
Színes, pikáns, derűs, ihletett szöveg. Hrabal ragyogó prózaírói tehetségének egyik legszebb foglalata.

"Bohumil Hrabal szavaiban mindig ott rejtőzik a mozarti elegancia, a beethoveni erő és a chopini melankólia." (Paweł Huelle) 


Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak
Fordította: Hosszú Ferenc
104 oldal
Európa Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: október 6. 


Folytatódik a Vámos Miklós-sorozat is az Európánál:

Aki megment egy embert, az megmenti az egész emberiséget, mondták a régiek. Aki megszeret egy asszonyt, az megszereti az egész asszonyiságot, mondom én. Férfitársam, a világ összes nőjébe kapaszkodsz, amikor az anyukádhoz bújsz, s ugyanilyen alapon a világ összes nőjével szerelmeskedsz, amikor azzal a kiválasztottal. Becsüld meg a lehetőséget. Sose feledd, hogy ők szülnek minket, ám amilyen pechesek, általában ők is temetnek el. Jól tesszük, ha komolyan vesszük őket. Ha figyelünk rájuk - nem úgy, ahogyan szoktunk, hanem úgy, ahogyan ők figyelnek ránk, meg a gyerekeinkre. A Sánta kutya időutazás egy asszonyi sorsban, valamint a huszadik század magyar történelmében, amelyet olyan könnyedén felejtünk el, amilyen nehéz volt átélni. Kevés híján száz év története került ebbe a regénybe, nagy időugrásokkal, és a szándék szerint női szemmel. Egy asszony élete mindig magában foglalja több férfi életét. Pasas(ok), férj(ek), fiúgyerek(ek). A nők már süldő lány korukban tudják, hogy a látszat ellenére rajtuk múlik minden. Amikor a férfiak egymásnak esnek, vetélkednek, háborúznak, a nőknek akkor is meg kell menteniük a világot. Nem mindig sikerül, hát legalább a családot. Ha az sem megy, a lélek tüzét s a reményt tartják életben, bármi áron.

Vámos Miklós: Sánta kutya - Egy élet
340 oldal
Európa Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: október 8. 


Lackfi János már két kötetet írt arról, milyenek is vagyunk mi, magyarok. De tudjuk, hogy három a magyar igazság, így itt a harmadik kötet, ami szintén rólunk szól:

A ,,magyar ember" nagy sikerű kalandjai után most íme egy csokor rémtörténet. Hol viccesek, hol szomorkásak, de mindig nagyon emberiek, és alighanem Magyarországon kellett megtörténniük. Mit keresnek farkaskutyák egy mentőautóban? Hogyan győzheti le egy vézna kiskölök másfél mázsás tornatanárát? Mennyi fagyállót képes meginni egy igaz magyar betyár? Miért mutogat valaki fotókat a nagyanyjáról? Hogyan leckéztessük meg a főnökünket? Mit keres a bolygó hollandi Hübinger Antal szobafestő lakásán? Hát Rigoletto a panelban? Hol járhat e percben a BKV-hajú lány? És mi van, ha egy óvatlan pillanatban csak úgy kizuhanunk a semmibe? Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket, a hullámvasút nekilódul, és meg sem áll hazáig!

Lackfi János: Három a magyar igazság
Hajmeresztő történetek!
184 oldal
Helikon Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: október 9. 


Immáron a negyedik kiadása jelenik meg a Mérgező szülőknek, ami mindannyiunk számára tanulságos lehet:

Ki fogja be a szülő száját, ki fogja le a kezét, ki állítja meg, amikor gyalázza, veri, kínozza, vagy éppen megerőszakolja gyermekét? Kik azok a mérgező szülők? Esetleg Ön is az áldozatuk volt, vagy még ma is az? Netán úgy bánik saját gyerekeivel, ahogy Önnel tették a szülei? Magánéleti kapcsolatai rendre kudarcot vallanak? Fél az intimitástól, vagy éppenséggel annyira ragaszkodik a partneréhez, hogy mindent elnéz neki? Nehezen érvényesíti az érdekeit, és gyakran meghátrál vagy fellázad, ha ellenállásba ütközik? Ezekre és még számos hasonló kérdésre kap választ az olvasó ebben a világos, közérthető könyvben, amely helyenként megdöbbentő példákkal illusztrálja, milyen sérüléseket okoz a gyerek lelkében a destruktív szülői magatartás, és teszi a felnőtt embert - nemritkán egy életre - a szülők rabjává. A könyvből azt is megtudjuk, hogy az ilyen gyermek, hogyan léphet ki a szülők árnyékából és válhat meg káros örökségétől. Az önismeret útját járó ember elengedhetetlen úti- és segítőtársa ez a bátor, nyílt hangvételű, mély együttérzéssel megírt könyv, amely a sorsfordítás, a gazdagabb emberi kapcsolatok és a boldogabb, teljesebb élet lehetőségét kínálja fel az olvasónak.

Susan Forward: Mérgező szülők
Fordította: Kövi György
344 oldal
Háttér Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: október 13.


 A Park Kiadó folytatja Katarina Mazetti regényeinek sorát:

 A pasi a szomszéd sír mellől és a Pingvinélet szerzőjének vadonatúj könyve!
A svéd sikerszerző legújabb könyve merész vállalkozás. Arról beszél, amiről a romantikus filmek és regények többnyire szemérmesen hallgatnak: hogy a szerelem nem csak fellobban. El is múlik.
A svéd sikerszerző legújabb könyvében megismerkedhetünk egy nővel, aki megmagyarázhatatlan módon újra és újra teherbe esik rég nem látott szerelmétől. Egy férjjel, aki szó szerint szétbarkácsol egy házasságot, egy luxusfeleséggel, aki önhibáján kívül lesz nélkülöző egyedülálló anya, és egy másik férjjel, aki hűtlenséggel vádolja elhunyt feleségét.
Mazetti ezúttal is elemében van. Legújabb könyve tanulságos olvasmány. Nem csak nőknek!

Mazetti mindent tud a szerelemről, és két válás után van egy-két szava az elmúlásáról is. És micsoda szavak ezek! Aftonbladet

Katarina Mazetti író, szerkesztő, kritikus, producer, világszerte népszerű regények szerzője. Gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak érte. Társadalmunk hóbortos szereplőit vitriolos tollal és sok humorral ábrázolja. Népszerűsége töretlen, művei több tucat nyelven jelennek meg. 


Katarina Mazetti: Elváltak és válófélben lévők panaszai
200 oldal
Park Kiadó
2900 Ft
Várható megjelenés: október 13.


Ugye, milyen szép ez a borító? Dorian Gray új fordításban kerül a boltokba. (Bár régen olvastam, de azért nem olyan elavult az Kosztolányi-féle sem.)

 Amikor a Dorian Gray képmása 1890-ben először megjelent egy irodalmi folyóiratban, a viktoriánus közvélemény azonnal hatalmas felháborodással fogadta. Olyannyira, hogy az 1891-es könyvváltozatot már maga Wilde dolgozta át és bővítette ki úgy, hogy valamelyest elhallgattassa gyújtó hangú kritikusait. Azt viszont még ők sem sejthették, hogy a regény ősváltozata, ahogyan azt Wilde eredetileg elküldte a folyóiratnak, még ennél is nyíltabban beszélt a regény szereplőinek érzelmi viszonyairól, különösen a festő és modellje, Basil Hallward és Dorian Gray közötti homoerotikus vonzalomról. Az erre utaló mondatokat ugyanis a magazin szerkesztői Wilde tudta nélkül még az első megjelenés előtt kihúzták a regényből, a legelső változat szövegéről pedig több mint egy évszázadon át csak néhány Wilde-kutató tudhatott. Jelen kiadásunkban ezt a 2011-ben megjelent, cenzurázatlan ősváltozatot tárjuk a magyar olvasók elé Dunajcsik Mátyás új, ihletett fordításában, hogy végre megismerhessék Dorian Gray történetét abban a formában is, ahogy azt Oscar Wilde eredetileg elképzelte. ,,Az emberek néha azt mondják, a Szépség csak a felszín. Lehet, hogy így van. De legalább nem annyira felszínes, mint a Gondolat. Csak a sekélyes emberek nem ítélnek a külső alapján. A világ igazi misztériuma a látható, és nem a láthatatlan. Igen, Mr. Gray, az istenek jók voltak önhöz. De amit az istenek adnak, gyorsan el is veszik. Az idő féltékeny önre, és háborút visel az ön liliomai és rózsái ellen. Valósítsa meg az ifjúságát, amíg még megvan! Éljen! Élje a csodálatos életet, ami önben van! Ne hagyjon veszni semmit önmagából. Mindig keressen új és új élményeket. Ne féljen semmitől. Egy új Hedonizmus! Erre van szüksége a mi évszázadunknak. Ön lehetne ennek a látható szimbóluma. Az ön személyiségével nincs semmi, amit ne tehetne meg. Egy évszakra öné a világ." Oscar Wilde (1854-1900) Halhatatlan zseni és kibírhatatlan pojáca; a művészet apostola és az ifjúság megrontója; Anglia legszellemesebb embere és legmegvetettebb szexuális bűnözője - Oscar Wilde élete éppúgy tele volt szélsőségekkel, ahogy a művei, melyekkel megváltoztatta a XIX. század arculatát. Dublinban született, Oxfordban tanult, legnagyobb sikereit Londonban aratta, és végül Párizsban halt meg száműzetésben. Életét és művészetét is meghatározta a szemforgató viktoriánus erkölccsel való küzdelem, melynek nevében 1895-ben kétévi börtönre és kényszermunkára ítélték ,,súlyos szeméremsértés" vádjával. Sziporkázó színpadi műveit, fájdalmas szépségű meséit és elmés mondásait azonban máig olvassák világszerte, és ma is épp olyan frissen és lenyűgözően hatnak az olvasóra, mint száz évvel ezelőtt.

Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Fordította: Dunajcsik Mátyás
320 oldal
Helikon Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: október 15.


Ha már folytatások, akkor Márai, ismét egy teljes változat kerül ki a Helikontól: 

 Márai Sándor egyik főművének, az Egy polgár vallomásainak kapcsán az irodalomtörténet eddig két dologban értett egyet: az 1934-35-ös keltezésű szöveget 1940-ben Márai cenzúrázta, és csonkán jelentette meg, illetőleg a vallomások közvetlen folytatása az 1949-ben lejegyzett Föld,föld!... emlékirat. Az előbbi a gyerekkortól a 30-as évekig követi az ,,életrajzot", utóbbi 1944-el indít, és 1948-ig, az emigrációig vezet el. A kérdéskör betonfalán ágyúgolyóként ütött rést a 2013-ban megjelent Hallgatni akartam című írás, majd ezt követően, fél év múlva a helyreállított Egy polgár vallomásai cenzúrázatlan változatának kiadása, mely szinkronszövegként mindkét változatot megjelenítette. A torzónak tűnő (valójában az is) Hallgatni akartam azonban sok tekintetben átfedést mutat a Föld, föld!... eredeti, kéziratos fejezeteivel (ismétlések, témák újra kibontása stb.), melyeket Márai eleinte gondosan félretett, majd újra elővett, végül pedig elhagyott az ismertté vált Föld, föld!... lapjai közül. És mindenki úgy vélte, hogy a naplófeljegyzésekben is fel-felbukkanó Egy polgár III. maga az ismert Föld, Föld!..., pedig nem így van.
Az új kiadás pontot tesz a fontos irodalmi kérdésre, miközben újabb irodalmi szenzációval szolgál az ismeretlen tíz fejezet közreadásával.
Márai ugyanis valóban megírta az Egy polgár vallomásai harmadik részét, tette mindezt 1949-ben, Posillipóban, csak ebben a formában soha nem adta ki. E kézirat eredetileg tartalmazza a Hallgatni akartam néven megjelent kötet anyagát, illetőleg az eredeti Föld, föld!... első fejezetét, majd egy ismeretlen második fejezetet, ami 1948-al zárja az élettörténetet. 1970-ben Márai visszatért a kéziratokhoz, kiemelte a papírok közül az első fejezetet, átírta, kihagyta a Hallgatni akartamot és a második fejezetet, majd megtoldotta két újabb fejezettel: ez lett az ismert Föld, föld!... című kötet,miközben a köztes fejezetekről nem tudott senki semmit. Eddig.
A jelen kiadás közreadja a hiányzó részeket, amivel teljessé válik a Márai-vallomás.


Márai Sándor: Föld, föld!...
652 oldal
Helikon Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: október 15.


Természetesen mindegyik könyvre kíváncsi vagyok, ami a válogatásba kerül, de a legjobben Elizabeth Gilbert regényére. Nemrég olvastam újra az Eat, Pray, Love-ot, ráadásul a nagy részét angolul, és még mindig az egyik kedvenc könyveim egyike. A hamarosan megjelenő gyönyörű borítós regényének fülszövege, pedig igazán ígéretesen hangzik:

 Elizabeth Gilbert új regényének középpontjában a szerelem, az erotika, a kalandok és a tudományos felfedezések állnak. A szegény angol családból származó botanikus, Henry Whittaker a kininkereskedelem révén komoly vagyonra tesz szert, és feleségével együtt kivándorol Amerikába. Itt szüle- tik meg lányuk, Alma Whittaker, aki nemcsak apja rengeteg pénzét, de eszét is örökli. Gondos botanikai kutatásai és ta- nulmányai révén Alma egyre mélyebben elmerül az evolúció rejtélyeiben, amikor is váratlanul betoppan az életébe Ambrose Pike, a tehetséges illusztrátor. Az orchidearajzok meste- re egy egészen más irányba, a spiritualitás és a csodák világába vezeti a nőt. Alma a tiszta ész logikáját követő tudós, Ambrose művész. Ami kettőjüket összeköti, az a tudás iránti vágy: hogy a maguk módján megértsék a világ működését.

A lélek botanikája nagyívű regény egy nagyívű századról. Hatalmas térbeli ugrások jellemzik; az olvasó Londonból indulva eljut Peruba, Philadelphiába, Tahitire és Amszter- damba. Az út során felejthetetlen karakterek tűnnek fel: misszionáriusok, kalandorok, asztronómusok, hajóskapitá- nyok, zsenik és kissé őrült figurák. De mind közül a legfon- tosabb Alma Whittaker története, aki a felvilágosodás korá- ban született, az ipari forradalom idején élt, és szemtanúja volt az emberi történelem rendkívüli pillanatának, amikor a tudományok, a vallás, a kereskedelem és a társadalmi osztályokat érintő régi elképzelések megdőltek, és helyettük új ideák léptek életbe.


Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
Fordította: Balázs Laura és Dudás Éva
526 oldal
Partvonal Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: október 17.
Részlet a regényből a szemüvegre kattintva a kis csomag mellett


Bár a Britannica Hungarica sorozata is már véget ért, de a Kossuth Kiadó két tematikus Kisenciklopédiával rukkol elő:

 " A 25 kötetes Britannica Hungarica Nagylexikon életrajzi szócikkeiből készült válogatás mintegy 300 zeneszerző pályaképén keresztül ad áttekintést a nyugati - benne a magyar - zene három évszázados történetéről a barokk muzsika kezdeteitől a klasszikus modernizmus korszakáig (hozzávetőleg a XX. század derekáig). " 

Klasszikus zeneszerzők
Britannica Hungarica Kisenciklopédia
370 oldal
Kossuth Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: október 20. 
A 25 kötetes Britannica Hungarica Nagylexikon életrajzi szócikkeiből készült válogatás csaknem 400 költő, elbeszélő és drámaíró pályaképén keresztül ad áttekintést a magyar irodalom öt és fél évszázados történetéről. 

Magyar irodalom
Britannica Hungarica Kisenciklopédia
368 oldal
Kossuth Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: október 24. 





Ennek a cukiságnak igazán itt  a helye! Amint megláttam a borítót, rögtön elmosolyodtam és a fülszöveg sem semmi!

Jane egyszerre veszíti el a férjét és imádott kutyáját, ráadásul ugyanabban a végzetes betegségben, de bármilyen gyalázatos is (mondaná az anyósa), a kutyáját sokkal jobban gyászolja.
Miután végigszenvedi a temetési szertartásokat (egyiket amiatt, mert kényelmetlen a magas sarkú cipő, a másikat amiatt, mert a kisállattemetőből hazafelé a beagle már nem fog ott ülni mellette az anyósülésen), és elcseni férje hamvainak egy részét, hogy majd a tengerbe szórja őket egy hawaii szigeten, elhatározza, hogy visszaköltözik szülővárosába, San Diegóba, ahol várja őt az óceán és a legjobb barátai.

Azonban a sors úgy hozza, hogy ideiglenesen nagybátyja isten háta mögötti panziójában kell dolgoznia, amit tiszta szívből utál (kivéve a sütést). És bár szilárdan elhatározza, hogy nem kell több kutya, a sors ismét helyette dönt, és egy különleges kóbor kutyát, Maybet sodorja az útjába.


Jackie Bouchard: Megmentőm, Maybe
Fordította: Megyeri Luca
384 oldal
Tericum Kiadó
3570 Ft
Várható megjelenés: október 20. 


A Könyvhétre már megjelent egy Tamási Áron-kötet a Helikonnál és hamarosan napvilágot lát az Ábel-trilógia is. Először nem tetszett a borító, de érdemes nagyban is megnézni, mindjárt másként vélekedik róla az ember.

,,Amikor lent a völgyben felálltam, és kinyújtózva ránéztem a nagy hegyekre, úgy éreztem, hogy most immár örökké élni fogok." ,,Szegény anyám olyan asszony volt, kinél kedvezőbb még virágban sem termik. Amíg élt is, mindig pártomat fogta, csak néha a szeretet akadályozta meg abban, hogy ne úgy lásson valamit jónak, ahogy én. Amióta azonban leszállott a földbe, azóta a szeretet sem gátolta meg semmiben, hanem minden úgy volt a legjobban, ahogy én mondtam s gondoltam. Lám, a sírnál is, amikor elmondtam neki, hogy az öröklött hajójeggyel Amerikába szeretnék menni, úgy állott mellém, mint az őrzőangyal. El is gondoltam, ahogy a temetőből hazafelé jöttemben a faleveleket hulladozni láttam, hogy halott édesanyát szeretni és hulló falevelet látni milyen közeli rokon! Bezzeg apám nem langyult el ennyire semmiféle szándékomon, hanem inkább vizsgálódva nézett, mint jegytulajdonost. Folyton ügyelte a lépteimet, és pislogott bé a homlokom mögé, hogy vajon mit akarhatok. Talán még az is megjárta az eszit, hogy egy szép napon felpattanok a hajójegyre, és úgy elvágtatok rajta, hogy még az Óperenciás-tenger vizét is csak játszva fogom meglegyinteni, mint a fecske. Eszes ember volt ő magától is, s hát még ami tudományt belőlem merített!" A Trilógia - az Ábel a rengetegben (1932), majd folytatásaként az Ábel az országban (1933) és az Ábel Amerikában (1934) - a két világháború közti magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, melyet nem lehet elégszer újraolvasni. A kötet Sipos Lajos utószavával jelenik meg a Helikon szépirodalmi sorozatában.

Tamás Áron: Ábel 
600 oldal
Helikon Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: október 30.



Majdnem a Karácsonnyal kezdtem a válogatást, zárjuk most azzal is, egy bookazine-nel: 
 A Kossuth Kiadó legújabb bookazine kiadványa tökéletes ajándék lesz karácsony közeledtével. A 148 oldalas Karácsony - Magyar hagyományok adventtől újévig című magazin bemutatja a legérdekesebb magyar ünnepi népszokásokat, és segít abban, hogy pénztárcabarát és saját kezűleg készített meglepetésekkel örvendeztessük meg a szeretteinket. Ezen kívül olvashatunk benne megható karácsonyi novellákat olyan szerzőktől, mint Schäffer Erzsébet, Grecsó Krisztián, Lackfi János, Müller Péter és Varnus Xavér. Az olvasó rengeteg, gyönyörű fotóval illusztrált receptet talál benne, és praktikus tanácsokat is kap az ünnepi előkészületekhez (például fenyőfaválasztáshoz, szervezéshez, és a lelki ráhangolódáshoz). 

Karácsony 
Cd melléklettel
148 oldal
Kossuth Kiadó
1990 Ft
Várható megjelenés: október 31. 

2014. szeptember 29., hétfő

Vers hétfőn

Dsida Jenő: Alkony


Hűvös szeptember. Alkony.
A szürke tó
egy nagy kísértet félszeme.
Lehunyt lelkem a másik.

A zúgó, vonaglótestű fák:
átszúrt, iszonyú pókok,
utánunk kapnak, elszabadult
prédáik után.

Szélfútta őszi levelek,
menekülünk, futunk
s fent kigyúlnak egy messzi kastély
hívó ablakai.


Vers

2014. szeptember 28., vasárnap

"A boldogság nem felsőkabát, hogy mindig mutogassuk."


   A Könyvhétre jelent meg Gárdonyi Géza regénye, amire akkor rögtön fel is figyeltem, hiszen az Ida regénye után rájöttem, hogy be kell szereznem mást is a szerzőtől.

  Nem én vagyok az első, aki szerint is első pillantásra a cím egy szerelmi háromszöget sejtet, de a fülszöveget olvasva rá kell jönnünk, hogy az a Hatalmas Harmadik valójában még a világon sincs, csak szeretne a világra jönni.
Ezek után hirtelenjében el sem tudtam képzelni, mire számíthatok kétszáz oldalon keresztül, de azt már az első sorokat olvasva tudtam, jóban leszünk: a történet és én.

     Tél van, hófúvás nehezíti a közlekedést és a pályaudvaron bemondják, mennyit késnek a vonatok. Ekkor szólal meg egy illető:
- No, hálistennek! - káromkodik az egyik utas -, ismét erősödhetünk a türelem erkölcsében.
   Bár az utas indulatosan mondja mindezt, de nekem annyira megtetszett ez a mondat, hogy kíváncsian vártam a következő sorokat. Szerencsére az állomás szomszédságában egy szálló található, ahová narrátorunk (aki minden bizonnyal maga Gárdonyi) betér és az ebédlőben egy ismerős arcra figyel fel. Ez nem is tűnik különösnek, de az elbeszélőnk úgy tudta, az egykori iskolatárs már nem él. És most kiderül, mégis életben van és nem akármilyen történetet mesél el a várakozás óráiban. Ők ketten, az író és a barát pedig szerepet cserélnek: Miska veszi át a narrátor szerepét, míg az író csak ül, hallgat és figyel a szavaira.

   Miska feltaláló. Megnősült, született két fia és egy lánya, de az asszonyról kiderült, nem éppen mintafeleség, így a férfi a válást fontolgatta. Ez a keserű emlék pedig egész további életére elvette kedvét a szebbik nemtől. Egészen addig, míg meg nem pillant egy fiatal lányt a nagynénjével sétálni a pesti utcán. Ez pedig  mindent megváltoztat. Mindkettejük életében.

   Ez megint furcsa volt. A vonaton, amikor hazafelé mentem, akaratlanul is mindig rágondoltam. Hát nem különös, hogy van egy árvaleány, aki nem szédül el semmiféle pörge bajusztól, akit nem bódít össze a nősülni óhajtó fiatalemberekkel sem a holdvilág, sem a cigányzene! Én eddig azt véltem, hogy a legkönnyebben elfoglalható vár a leányi szív: nem kell hozzá gedeoni trombitaharsogás - csak egy gyönge, érzelmes susogás, és leomlanak a falai.

   Be kell vallanom, hogy kicsit "szeretlek is, meg nem is"- érzéssel olvastam a történetet, mert volt egy pont, amikor kevésbé tetszett és legszívesebben félretettem volna. De olyan rövid! Nem teszed félre, majd később folytatod - nyugtattam meg magam és végül nem bántam meg, hogy elolvastam, bár a XXI. században ma már sok mindenről másként gondolkodunk. És éppen ez volt a legfurcsább a történetben, hogy ha egy kicsit utánanézünk korábbi korok bizonyos dolgainak, alaposan elgondolkodunk Mariska (ő az a bizonyos lány) döntésén. Vajon mi hogyan döntöttünk volna?

  Ha mégis kétségem támadna az olvasás kapcsán, eszembe jut, hogy olyan gyönyörű a nyelvezete és nem egy, ma is aktuális gondolattal találkoztam a lapokon, hogy az esetlegesen felmerült negatív érzéseimért mindezek kárpótoltak. Úgyhogy bátran merüljünk bele néhány órára ebbe a rövid, de annál inkább elgondolkodtató történetbe és hagyjuk, hogy Gárdonyi szavai magukkal sodorjanak egy letűnt korba, amikor még minden másként volt.
  Egy biztos: fogok még Gárdonyit olvasni. 

  Nem felelt rá, de az arca elborult. Barátom, a fiatal női arc... csodálatos, micsoda színeváltozások játszanak rajta! Az égboltozaton is örökké változnak a felhők, és soha nincs két egyforma hajnal és két egyforma napenyészet. De a női arc az égboltozatnál is változatosabb. A lélek áttetszik rajta. Az arcuk könyv, amelynek borítékán átsugárzanak a mondatok. És a mondatokat csak az érti meg, akinek szólnak. 

Gárdonyi Géza: Az a Hatalmas Harmadik
Sorozat: Öregbetűs Könyvek (= nagyon nagy méretűek a betűk)
200 oldal
Fekete Sas Könyvkiadó, 2014
Elérhető a MEK-ban is

2014. szeptember 27., szombat

Nevelőnők az irodalomban

   Néhány hónapja már tervben volt ennek a bejegyzésnek a megírása, de akkor elnapoltam. Ám ma is találtam egy keresést a statisztikában nevelőnőre és regényekre, így eljött az ideje, hogy összegyűjtsük, mely magyar és világirodalmi művekben szerepelnek nevelőnők! :)

A leghíresebb közülük természetesen Charlotte Brontë Jane Eyre-je. 
További nevelőnők, akik hirtelen eszembe jutottak, kiegészítve Lobo megjegyzéseivel :
  • Anne Brontë: Agnes Grey
  • Jane Austen: Emma - Miss Taylor, majd Mrs. Weston, ill. Jane Fairfax is erre a pályára készül
  • Ha emlékezetem nem csal, A mansfieldi kastélyban a Bertram lányoknak is van nevelőnője
  • William Makepeace Thackeray Hiúság vására c. regényének főhősnője, Becky Sharp is nevelőnek szegődik Sir Pitt Crawley legkisebb gyermekei mellé
  • Varga-Körtvélyes Zsuzsanna Krisztina bárónője is kap német, angol, francia és magyar kisasszonyt is gyerekkorában
  • Úgy rémlik, Agatha Christie valamelyik regényében is felbukkan egy nevelőnő, de talán az operalány lenne ez a Halloween és halálban
  • P. L. Travers Mary Poppinsa
  • Terry Pratchett Vadkanapó c. regényének főszereplője, Zsuzsa is nevelőnő
  • Dr. Watson egyik felesége, Mary Morstan
  • Agatha Christie: Tíz kicsi néger - Vera Claythorne
  • Stephen Butler Leacock: Gertrud, a nevelőnő 
  • Henry James: A csavar fordul egyet
  • A Google-nak hála, az egyik Romana-füzetben is egy nevelőnő története követhető nyomon:
  • Day Leclaire: A nevelőnő (ezt biztos, hogy nem fogom elolvasni és borítót sem kerestem hozzá)
  • Füst Milán: A feleségem története
  • Herczeg Ferenc: Idegenek között - A nevelőnő naplója



 

Itt megállt a tudományom, úgyhogy akinek van kedve, bátran szóljon hozzá a bejegyzéshez, hogy a későbbiekben ki tudjam egészíteni! Köszönöm :).

2014. szeptember 23., kedd

Mustra (2014. szeptember - október)

Bár csak  a hónap vége felé terveztem egy újabb Mustrát, de már a napokban akad néhány olyan könyv, amire érdemes figyelni, úgyhogy lássuk, mire számíthatunk a következő hetekben! Természetesen most is lesznek másokkal közös választások.

Biztosan másnak is megvan a maga kedvenc Poirot-ja, de nálam az abszolút favorit David Suchet, aki könyvet is írt kettejük kapcsolatáról:
Poirot-t, Agatha Christie teremtményét valószínűleg mindenki ismeri. Agatha Christie a második helyet foglalja el a világon a legtöbb példányban elkelt szerzők listáján. Az őt megformáló David Suchet neve kevésbé ismert, a külseje viszont annál inkább. Ő Poirot. Poirot ő. Suchet hetven tévéfilmben alakította Poirot-t, aki időközben a személyiségének részévé vált. A könyv mindkettejük életrajza. Suchet többször is hangsúlyozza, hogy felnőtt élete felét Poirot-val töltötte. Hetekig próbálgatta-alakítgatta a karaktert, kívül és belül. Napokig egy, a farpofái közé szorított érmével járkált, hogy felvegye Poirot tipegő járását, és óraszám hallgatta a francia rádió angol nyelvű adásait, hogy kidolgozza Poirot akcentusát. Suchet Poirotja önálló életre kel: a logika bogaras megszállottja, és a nagyképű és rendmániás kis belga detektív valójában egy magányos és végtelenül együttérző lélek, akire mindig számíthat az, aki bajban van... és Poirot rajongói érzik ezt. Sokuk szerint a világ biztonságosabb és boldogabb hely, ha Poirot jelen van benne. A könyvben számtalan kedves történet, pletyka és anekdota olvasható Agatha Christie-ről, Suchet állandó partnereiről, a forgatásokról, a produkció hányattatásairól és a filmek kritikai fogadtatásáról és még sok minden másról. Ha valaki szereti Poirot-t, könyvben és filmen, akkor ezt a könyvet feltétlenül el kell olvasnia. De azért legyünk óvatosak, mert Poirot szerint: "Esz a David Suchet aszt iszi, ogy ismeh engem, de tehmészetesen nem ismeh. Ő okos, de én bhiliáns vagyok!"

David Suchet: Poirot és én
Fordította: Márton Róza Krisztina
360 oldal
Akadémiai Kiadó
4200 Ft
Már megjelent


Az Európánál folytatódik a Durrell-sorozat:
A Rokonom Rosy humoros kalandregény, amelyben egy fiatalember, Adrian Rookwhistle örökségképpen egy részeges nőstény elefánthoz jut. Az ellenállhatatlanul mulatságos, századfordulói történet az angol regény humoros hagyományait követi. Ez a vonzása teszi oly népszerűvé. Adrian Rookwhistle, a szegény sorsú angol fiatalember, bánatosan álldogál kis padlásszobájában egy kora nyári reggelen. Halálosan unja eseménytelen és szűkös életét, melynek utolsó tíz évét jórészt egy kitűnő cég csemegeáruházában pergette le, tizenöt shilling hetibérért. Ám ez a reggel más, mint a többi. Mert, valamivel hét óra után, Adrian ajtaján végre bekopogtat a Kaland, egy elfelejtett nagybácsi furcsa hagyatékának képében. S ettől fogva a fiatalember nem panaszkodhat rá, hogy életéből hiányzik az izgalom. Hangulatos vándorútja során egy rendkívül bájos, bár némi emberi gyöngével rendelkező elefánttal kettesben kocognak át Dél-Anglia kies tájain, s mulatságosnál mulatságosabb, noha nem veszélytelen kalandokba bonyolódnak. S mire minden elrendeződik, és hőseink végre révbe érnek, Adrian is megbékül a gondolattal, hogy ezentúl egy rokonszenves elefánthölgy társaságában töltse napjait.

Gerald Durrell: Rokonom, Rosy
Fordította: Borbás Mária
312 oldal
Európa Kiadó
2790 Ft
Várható megjelenés: szeptember 23.


Még nem olvastam, de lassan ideje beszerezni (bár inkább a Diákkönyvtáras kiadást majd):
Anthony Burgess (1917-1993) leghíresebb műve, a Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb.
Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az agymosástól sem riad vissza holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze.

Burgess riasztó, pesszimista látomásából Stanley Kubrick készített döbbenetes hatású filmet.


Anthony Burgess: Gépnarancs
Fordította: Gy. Horváth László
220 oldal
2990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 23. 


 Egy könyv, ami ismét megjelenik és kíváncsi is vagyok rá, de azt hiszem, egy ideig még elkerüljük egymást:
 Harminc évvel ezelőtt jelent meg a Prozac-ország, s lett a kilencvenes évek egyik legnagyobb amerikai könyvsikere. A tüneményesen szép és sziporkázóan tehetséges Elizabeth Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta depressziós gyötrelmeinek történetét... s aztán pillanatok alatt Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegették. De Wurtzel egészen más, mint a nagy klasszikusok: az övé "rock-and-roll könyv" - vadul, kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. És a könyv végén ott van a Prozac-világ szenvedélyes kritikája. A kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel Wurtzelt is "meggyógyították" - legalábbis először úgy érezte. Amerikában akkor jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodott, három perc alatt felírták a Prozacot vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert. Csakhogy az igazi depresszióval nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. S a helyzet azóta is ugyanaz, Amerikában is, nálunk is: egyre jobb gyógyszerekkel kúrálhatjuk a bánatainkat, de hosszú távon mégis mintha egyre boldogtalanabbak lennénk... "Sylvia Plath Madonna egójával." (New York Times Book Review) "A Prozac-ország olyan fontos mű, mint az Úton vagy A 22-es csapdája." (NME)

Elizabeth Wurtzel: Prozac-ország
Fordította: Zentai Éva
488 oldal
Európa Könyvkiadó
3290 Ft
Várható megjelenés: szeptember 29. 


Néhány hete ment az m1-en az Észak és Dél BBC-s adaptációja, ami miatt felfogyeltem Elizabeth Gaskell nevére. Két könyve várólistás is már (Sylvia szerelmei, Szerelem és gyötrelem) és a Lazi most ismét kiadja az egyik legismertebb regényét, az Édesek és mostohákat.
Bár nem értem, miért szoktak ők is rá a puhatáblás és miniatűr betűs kivitelre...

Elizabeth Gaskell, a viktoriánus regény egyik legjelentősebb képviselője több klasszikus művel is megörvendeztette a színvonalas romantikus irodalomra vágyó nagyérdeműt. Utolsó nagy regényének főhőse egy polgárleány, egy kitartó, bátor, igazi egyéniség, Molly Gibson.
Az ő nővé érését követhetjük figyelemmel az 1820-as évek Hollingfordjának díszletei között, melyek bár épp annyira idilliek, mint amennyire elvárjuk, azért a fiatal leányszív fájdalmai ott és akkor is ugyanazok voltak. Szinte halljuk a nagy haragú Hamley uraság dörgedelmeit, a saját bőrünkön érezzük a díszes társaság élcelődését, és a legalább annyira káros pletykálkodást, vagy bosszankodunk a számító mostohaanya negédes modorba bújtatott cselszövésein. Mert bizony az úri társaságba való beilleszkedés csak a képzeletben leányálom, a szerelmi megpróbáltatásokról nem is beszélve, főleg, ha a rivális éppen egy igencsak szemrevaló mostohatestvér Őszintén csodáljuk ezért Molly szelídségét, segítőkészségét és azt a romlatlanságot, amellyel a világot szemléli, és a viszonzást várja a lelkében rejtőző szerelemre.
A humorral fűszerezett míves stílus és a fordulatos cselekmény a romantika kedvelői számára letehetetlenné teszi a regényt, amelyet a népszerű televíziós sorozat hozott közel a hazai közönséghez.


Elizabeth Gaskell: Édesek és mostohák
624 oldal
Lazi Kiadó
3499 Ft
Várható megjelenés: szeptember 29.
Festmények a borítón:
nagy kép: Vittorio Reggiani: A Young Beauty
kis kép: James Tissot: Too Early


A Helikonnál pedig a Márai-életmű foyltatódik:
Grosschmid Sándor, a kassai polgárfiú 1918 őszén érkezik Budapestre, hogy jogot tanuljon. Amikor 1948-ban végleg búcsút mond a fővárosnak, hallatlanul népszerű író. Ő Márai Sándor, a megrögzött budai polgár, aki nem tudja elviselni, hogy minden, amit ő értéknek gondol, eltűnik a világból. Hogyan vélekedett Márai Budáról, miért szerette szűkebb pátriáját, a Krisztinavárost, miért ragaszkodott a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához? Mit értékelt a kávéházakban, a kiskocsmákban, a Vár zegzugos utcáiban? Miért hitte, hogy Buda szerethetőbb, mint Pest? Ez a kis kötet, amelynek szövegeit Mészáros Tibor, a hagyaték gondozója, képanyagát pedig Saly Noémi irodalomtörténész állította össze, hangulatos időutazásra hív: fedezzük fel együtt Márai Sándor Budáját!


Márai Sándor: Budán lakni világnézet
128 oldal
Helikon Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: szeptember 30.


Végre egy rendes kiadóhoz kerültek Salman Rushdie könyvei! Két kötete (A Mór utolsó sóhaja és a Szégyen nálam is várólistás), de ha szétnézünk a könyvesboltokban, nagyítóval, ha rábukkanunk egy-egy korábbi művére. Szerencsére a Helikon hamarosan megjelenteti normális kötésben és elfogadhatóbb áron Az éjfél gyermekeit:
,,A szörnyeteg bömböl az utcákon, és Delhiben így szól a szikár férfi: ? ...Az éjfélt ütő órák kongására, miközben alszik a világ, India életre és szabadságra ébred... ? És a szörnyeteg morajlásába két új hang vegyül, két újszülött nyivákoló, nyüszítő sírása; meddő tiltakozásuk belevegyül a függetlenség zenebonájába, amely sáfrányos-zölden teríti be az égboltot... ? Eljött a becses, a történelemben oly ritka pillanat, amikor a régiből átlépünk az újba; amikor lezárul egy korszak; amikor egy nemzet régtől fogva elnyomott lelkülete kifejeződhet végre... Mialatt a sáfrány-és-zöld szőnyeges szobában Ahmad Szináí még mindig fogja a széket; belép Nárlíkar doktor, és jelenti: ? Szináí testvér, pontban éjfélkor az ön bégam száhabája egy nagy, egészséges gyermeknek: egy fiúnak adott életet!" Szalím Szináí pontosan éjfélkor született. Ebben még nem lenne semmi különös, de világra jövetelének napja megegyezik a független India megszületésével. Nem ez az egyedüli furcsaság Szalímmal kapcsolatban: csakhamar fény derül a fiú telepatikus képességeire is. És nem ő az egyetlen különleges gyermek... A több szálon futó események darabkáiból kirajzolódik egy természetfeletti képességekkel megáldott ember életének története, amely egy nemzet sorsával fonódott össze. Az indiai származású Salman Rushdie számára ismertséget és elismertséget hozó regény valóság és történelem mágikus elegye, a független India létrejöttének és felosztásának szövevényes allegóriája. Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult. Egyik legismertebb műve Az éjfél gyermekei, amelyért megkapta a Booker-díjat, majd huszonöt esztendővel később a Bookerek Bookerét is. Az éjfél gyermekei óriási sikere után megírta A sátáni verseket, amely miatt Homejni ájatullá kimondta rá a halálos ítéletet, a fatvát. Rushdie ezt követően egy évtizeden át védőőrizetben élt. ,,Mintha egy kontinens rátalálna a hangjára" The New York Times

Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei
Fordította:
600 oldal
Helikon Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: október 1.

Amikor megláttam ezt a borítót, nem akartam hinni a szememnek! Könyörgöm, A Danaida borítója annyira szép lett és zseniális, de ez??? Mi ez, kérem? Hogy jön egy üzletembernek öltözött férfi a Mézescsók Cerberusnak borítójára? Nem lett volna egyszerűbb egy grafikussal egy Cerberust és egy mézescsókot rajzoltatni? Talán még nekem is sikerült volna és nem egy ilyen szörnyűség lett volna. Nem csodálom, ha Cerberus annyira üvölt...
"...gyere, Cerberus, ne üvölts, önmagamat is belegyúrtam a süteménybe." A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak, ahová sose hatolhat napsütés. Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját. Megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő, sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa az aranyágat. Akinek életművemet köszönhetem, akiket szerettem, akik szerettek, mind ott vannak már. Van aranyágam, Az ajtó Emerencének sírján hajtott gallyacska, érettségi ajándékul kaptam egy római rézpénzt, de sem illatos füvem, se varázslisztem, varázsmézem, tulajdonképpen sütni sem tanultam. Offát, Cerberus rituális süteményét majd összeállítom azzal, amim van, anyám alabástromfehérségének lisztjébe apám szeretete mézét gyúrom, s a szülővárosom feledhetetlen díszletei közt valaha sírt-nevetett hajdaniak sokízű, fűszeres személyisége elemeivel szórom meg gazdagon. Ha bízik bennem, kövessen az olvasó. Nem félelmes látogatás lesz ez az út, inkább olyan, mint egy nyomozás, míg kiderül, kinek árnya miképp épült bele egy író életművébe. A Jajgatás tava csendes, egyetlen árny se könnyezik, nincs itt félnivaló, se szomorúság. Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú.

Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak
248 oldal
Európa Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: október 1. 


Ezt a könyvet már Nikkincs is kinézte magának, és valljuk be, már a borítója is igencsak csalogató:
A hatvanéves, korai Alzheimer-kórral diagnosztizált Adria Ardevol megvizsgálja az életét, mielőtt még egytől egyig elveszítené az emlékeit. Visszaemlékszik szeretettelen gyermekkorára Lola Xica gondjaira bízva, aki dadaként dolgozott a tehetős családnak. Anyjára gondol, a visszafogott, hideg, gyakorlatias asszonyra, és a titokzatos apjára, akinek erőszakos halála miatt örökös bűntudatot érez. A család antikvitás boltja az egész világot jelentette a kis Adria számára. E világ középpontjában állt a legértékesebb kincs: a Storioni hegedű, melynek tokja egy évekkel korábbi, rejtélyes bűneset nyomait hordozta. Adria gyermekkora megválaszolatlan kérdésekkel, pasziánsszal és szeretetlenséggel telik. Történelmet és nyelveket tanul az apja kedvéért, hegedülni az anyja kedvéért. De egy baleset véget vet apja életének, ami után Adria világa megtelik bűntudattal, titkokkal és sötét kétségekkel. Visszaemlékezése pedig egészen távolra visz: a késő középkori kolostorok világától a náci koncentrációs táborokon át egészen a huszadik századi Kongóig. Jaume Cabré magával ragadó regényét, mely 2011-ben látott napvilágot, számos fontos irodalmi díjjal tüntették ki és eddig több mint 20 nyelvre fordították.

Jaume Cabré: Én vétkem
688 oldal
Libri Kiadó
4990 Ft
Várható megjelenés: október 1. 


A korosztályom valószínűleg emlékszik az Egyszer volt... rajzfilmsorozatra, amit gyerekkoromban nagyon szerettem és nemrég az M2-n láttam a nagy felfedezőkről szóló sorozat egyik részét. A Manó Könyvek jóvoltából a gyerekek októberben könyvformában is megismerhetik az emberiség történetét:
Az enciklopédia Albert Barillé Egyszer volt... című híres és méltán népszerű rajzfilmsorozata alapján készült, mely máig sokak kedvence. A Föld keletkezése, az ember története megjelenésétől napjainkig, fontos találmányok, nagy felfedezők - egy csodálatos időutazás több mint száz tematikus oldalpáron, rengeteg színes illusztrációval és fotóval, valamint egy kisszótárral, ahol a kevésbé ismert fogalmakat magyarázza meg egyszerűen a Mester. Az átfogó enciklopédia - akárcsak a rajzfilmsorozat - játékosan, mégis érthetően és jól követhetően mutatja be az emberiség történetét.

Albert Barillé: Egyszer volt...
Az emberiség történetének képes enciklopédiája

232 oldal
Manó Könyvek
4990 Ft
Várható megjelenés: október 6. 


Ha az ember szeret olvasni, bizonyára kíváncsi Gabrielle Zerin regényére:
A. J. Fikry, a kiégett könyvesboltos nehéz éveket tudhat maga mögött: meghalt a felesége; az üzlete rosszabbul megy, mint valaha; ráadásul ellopták tőle legnagyobb értékét is, egy Poe verseket tartalmazó ritka kötetet. Idővel elfordul az emberektől, és még a könyvei sem nyújtanak számára vigaszt, mert a rohamosan változó világra emlékeztetik. Egy váratlan esemény folytán viszont kénytelen lesz újrakezdeni az életét, mert egy kislányról is gondoskodnia kell. A mogorva és életunt férfi hamarosan más szemmel néz a világra, igaz barátokra lel, újra szerelmes lesz, a könyvesboltja pedig a kisváros nyüzsgő központjává alakul át. Gabrielle Zevin jó humorérzékkel megírt, varázslatos regénye tisztelgés a könyvek világa előtt, szerelmeslevél arról, miért szeretünk olvasni és miért zárunk bizonyos embereket a szívünkbe. Nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akiknek a könyvek a legjobb barátai és azoknak, akik hisznek abban, hogy ,,Senki sem különálló sziget". 


Gabrielle Zerkin: Egy könyvmoly regényes élete
240 oldal
Agave Kiadó
2980 Ft
Várható megjelenés: október 9. 



Az egyik kedvenc festőm Rembrandt és  a jövő hónapban képregény formában is megismerkedhetünk vele:
,,Emelem poharam a legnagyobb holland művészre... Na jó, a második legnagyobbra. Először volt Rembrandt, aztán jött Typex." Nick Cave A holland képregényrajzoló, Typex majdnem három éven át Rembrandttal élt: vele foglalkozott éjjel-nappal, esőben és szélben. Intenzív ,,együttélésük" eredménye ez a lenyűgöző vizuális csemege, amelyben a szerző megrajzolja ,,saját" Rembrandtját: a szeszélyes, hiú, arrogáns, nyers, sértődékeny, mindemellett elragadó és olykor szinte szeretnivaló festőt. Akit épp önnön zsenialitása tesz tönkre: nem tud mit tenni, hatalmas művésznek született. A Rembrandt című képregény nem kulturálisan korrekt hagiografikus irat, szentéletrajz - nagyon is életszagú és direkt, rendkívül tartalmas képeskönyv azoknak, akik testközelből akarják megismerni a XVII. század egyik legnagyobb festőjét. A rajzoló mesteri módon alakítja történetét: nagyszabású és részletesen megrajzolt tömegjelenetek néha szinte absztrakt, aprólékos részletekkel váltakoznak; komor barnával telerajzolt oldalak után szinte ránk zúdul a színek kavalkádja. És ízelítőül lapozzanak csak a Rattus ratus című fejezethez - amely az amszterdami pestisjárványt idézi fel -, meglátják, Typexnél szebb patkányokat senki sem rajzol.

Typex: Rembrandt - képregény
240 oldal
Libri Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: október 15. 


És igen: végre ismét megjelenik Sylvia Plathtól Az üvegbura! Remélem, hogy aki a kezébe veszi (természetesen most is, akinek nem inge ne vegye magára!!!), megérti, hogy egyáltalán nem vicces, ha valaki depressziós vagy depresszió közeli állapotba kerül.
A Lyra Mundiban pedig igazán kiadhatnák újra a verseit is...

Az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása.
"Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban." Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. "Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de - valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén." A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokk-terápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve - ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében Sylvia Plath öngyilkos lett.


Silvia Plath: Az üvegbura
Fordította: Tandori Dezső
288 oldal
Európa Kiadó
3290 Ft
Várható megjelenés: október 15.

Október 1-jén kezdődik és 22-ig tart az Antikvarium.hu Eltűnt könyvek nyomában c. bloggerversenye, melyről bővebben itt lehet olvasni. Akinek van kedve, bátran nevezzen! :)

2014. szeptember 22., hétfő

Vers hétfőn

Georg Trakl: Tündöklő ősz
Fordította: Szabó Lőrinc


Hatalmasan zárul az év,
arany borral, kerti gyümölccsel.
Erdőborította vidék
kisér csodájával, a csönddel.

A gazda mondja: ez derék.
Óh, halk és elnyúlt estharangszó,
adj a véghez is friss erőt.
Vándormadár szól a magasból.

A szív most jóságot tanul.
A kék folyón aláevezve
nézem, kép képhez hogy simul -
Hallgatva borul ránk az este.


Szergej Jeszenyin: Bokraink közt
Fordította: Rab Zsuzsa


Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.

Arcod haván bogyók bíbor vére –
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.

Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.

Amikor a háztetőn a hajnal
macska módra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók, dúdoló szelek.

Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.


Versek:
Szergej Jeszenyin
Georg Trakl válogatott versei
Szerkesztette és válogatta: Hajnal Gábor
334 oldal
Kozmosz Könyvek, 1972

2014. szeptember 21., vasárnap

"Az élet szép. Tenéked magyarázzam?"

    Kinek ne csengene ismerősen a címadó idézet? Ugye, hogy sokunk számára ismerős a jól ismert két mondat, legfeljebb nem tudtuk, miben is hangzik el. Ezt a hiányosságomat igyekeztem pótolni mára, A Magyar Dráma Napjára készült bejegyzésemmel, melyben Heltai Jenő egyik klasszikusáról, A néma leventéről szeretnék megosztani néhány gondolatot.

    Mátyás király egyik hadnagya, Agárdi Péter Itáliában beleszeretett a szép és fiatal özvegybe, Ziliába. Péter minden nap lesi az asszony házát, aki nem enged az ostromnak, figyelemre se méltatja a szerelmes leventét. Zilia barátnői és komornája segítségével, Beppo, majd Agárdi Péter is csellel bejut az özvegy házába. Utóbbi természetesen szerelmet vall és egy csókot kér az asszonytól, aki megadja, de ő is kér valamit cserébe a férfitól: három évnyi hallgatást, miután kitette lábát az ajtón. Agárdi nem is ellenkezik, ám másfél év múlva a királynak elege lesz a némaságból és ezer aranyat ígér annak, aki szóra bírja katonáját. Ám, ha kudarcot vall, a hóhér kezére kerül.
Ezt hallván, Zilia is útnak indul, hogy feloldja a néma leventét fogadalma alól.

ZILIA
Jó! Megadom, mit a levente kért.
Agárdi Péter, jöszte csókomért!
Int barátnőinek. A két nő eltűnik. Péter boldog föllélegzéssel Zilia felé siet, de az tiltón fölemeli kezét.
Ne még! Egy pillanatra állj meg itt!
Még mielőtt a csóktól elszokott szám
Alamizsnáját néked odaadnám,
Hadd kérek tőled én is valamit.

PÉTER
Máris megadtam. Én nem alkuszok.

ZILIA
Vigyázz! Ki tudja, hátha sok,
Mit csókomért cserébe kérek?
Valóra váltva szép csak az igéret.
Vakon igérsz. Hetvenkedel!
Fizetsz-e majd, mikor fizetni kell?

(...)

ZILIA
keményen, kegyetlenül.
A csók után, most, hogy utadra mégy,
Kivánom, három évig néma légy!
Péter, egy pillantás, megrendül.
Amelyre forró ajkam rátapadt,
Szó el ne hagyja addig ajkadat,
Amíg a három év lepergett.
Légy néma! Hallod?

PÉTER
meghajol.

ZILIA
                            Örömöd, keserved,
Mindazt, mi benned vágy és gondolat,
Álom, harag, reménység, tréfa, gond,
Magadba fojtsd a három év alatt,
Némán viseld, és senkinek se mondd!
Mikor nevetnél vagy jajongva sírnál,
Légy néma, mint a börtön éje,
Mint elhagyott kút moha-lepte mélye,
Légy néma mindig! Némább légy a sírnál.
Magad mondottad, nem felejtem el:
Tudsz tűrni bajt, csapást viselni bátran,
Nemcsak beszélsz, de hallgatsz is, ha kell.
Most kell! A szájadat lezártam.
Kellett a csókom?... Alamizsna?... Kegy?...
Hogy véle holnap már eldicsekedj,
S tódítva cifrázd kalandos meséid?
Hallgatni fogsz! Hallgatni három évig!
Doromboló szerelmi zsoltár
Muzsikájával ostromoltál,
Adtál rubintot és zafírt. Siket
Fülembe sóhajtottál rímeket,
Kértél még asszonyodnak is! Remek!
Sokat kínáltál, mégsem eleget!
Ha állod azt, amit fogadtál,
Szót, hangot eltemetve, némán
Gondolsz keserves három évig énrám:
Mit csókomért cserébe kértem,
A hallgatásodat talán megértem.
Szebben beszél majd minden ékszerednél.
Hallgatsz-e? Mondd!

PÉTER
némán meghajol, indul kifelé.

ZILIA
                            Levente, jól feleltél!


     A néma levente rendkívül szórakoztató, verses dráma, mondhatni mese versben. Minden adott hozzá: szerelmes levente, szép asszony, mindkettőjük segítői, király és királyné, próbatétel, a halál fenyegetése és egy csipetnyi furfang.

    Az első felvonásban Agárdi Pétert csak egyszerű szerelmes leventének gondolnánk, Ziliát pedig keményszívű özvegynek, aki  férje halála után hallani sem akar más férfiról. De a furfangos barátnői és Carlotta, a komornája másként gondolja. És ki tudja, talán Zilia szíve sincs kőből, hiszen nem az ezer arany indíttatására indul el Mátyás udvarába, hanem hogy véget vessen Agárdi Péter némaságának. Az eltelt hónapok alatt talán az ő érzései is megváltoztak.

   Minő szerencse, hogy a királyi udvarban egy itáliai nő ül az igazságos, ám olykor mérges Mátyás király mellett, akiben felébred a női szolidaritás Ziliát látva.
    Setét Lajos felbukkanása pedig micsoda húzás volt Heltaitól!


   Természetesen a végkifejletet nem árulom el, de biztosan nem fogja megbánni az, aki elolvassa Heltai Jenő
verses remekművét, mely a nyelvi bravúrok mellett a tanulságtól és az iróniától sem mentes. A néma levente zseniális. Tenéked magyarázzam?
  
   A vígjáték talán legismertebb jelenete Pécsi Ildikó és Antal Imre előadásában:



Heltai Jenő: A néma levente
In: A néma levente  - Öt magyar dráma
Európa Diákkönyvtár
440 oldal
Európa Kiadó, 2006
900 Ft
A vígjáték a MEK-ban

2014. szeptember 17., szerda

" A szajhák Velázqueze "


Mostanában talán nem múlt el úgy egy hét sem úgy, hogy valaki ne kereste volna Toulouse–Lautrec életregényét, amit még márciusban olvastam, de akkor nem született róla bejegyzés. Pedig akkoriban nyílt a Szépművészeti Múzeumban a kiállítás is, amire sajnos nem jutottam el, de ha valaki járt ott és van kedve, hozzászólásban nyugodtan meséljen róla. Elnézést kérek az idézetek miatt, de Wordben írtam meg a bejegyzést és a drága ennyire szétszedte és nem javította ki úgy, ahogy szerettem volna...


Visszatérve az első mondatomhoz, tavasszal elmaradt a bejegyzés, de most úgy döntöttem, fél év távlatából megpróbálom összeszedni a gondolataimat a regényről. Arról nem is szólva, hogy idén 150 éve született a festő, így különösen megérdemel néhány szót. 

Henri de Toulouse–Lautrec ugyanolyan kisfiú volt, mint bármely más: édesanyja szemefénye, édesapja titkos büszkesége, aki abban reménykedett, hogy fia is továbbviszi a grófi címet, megtanítja vadászni és lovagolni és ugyanolyan sikere lesz a nőknél, mint neki. A kis Henri imádott rajzolni, már a regény felütéseként is az édesanyja sokadik portréján „dolgozik”, aki az iskoláról mesél neki, ahol Riri (ahogy édesanyja becézte) rövidesen megkezdi tanulmányait. 

Hirtelen odafordult az anyjához. – Mama – szólalt meg félénken -, festő szeretnék lenni.

-          Festő! – jajdult fel meghökkenten Adèle.

A szónak rossz íze volt. Néhány tiszteletre méltó akadémikus kivételével a festők borzas hajú, erkölcstelen bohémek voltak, akik mind erősen kifogásolható, ocsmány életet éltek a Montmartre padlásszobáiban, abszintot ittak és meztelen nőket festettek. A társadalom legkülsőbb peremén volt a helyük, mint a színészeknek, íróknak, muzsikusoknak. Egy tehetséges polgárfiú nyugodtan választhatta volna a művészpályát, de nem egy olyan fiatalember, akinek rangja és vagyona volt. Semmi esetre sem egy Toulouse-Lautrec…

-          Festő! – ismételte. – De Henri…

-                     Tudom, mit akar mondani – szakította félbe Henri, sejtve az ellenvetéseit. – De nincs sok választásom. Mit tehetnék, mama, őszintén, mi egyebet tehetnék? Másrészt, mindig szerettem rajzolni. 


Az iskolában barátra talál, minden ugyanolyan, mint a többi kisgyerek életében, de egy nap minden megváltozik. Henri lába eltörik, és csak nehezen akar gyógyulni. Hamarosan pedig kettős lábtöréssel nyomja az ágyat és kénytelen az iskolából is kimaradni. Egyetlen vigasza a rajzolás. A büszke apa döbbenten áll a történtek előtt. Mi lesz így a Toulouse–Lautrec névvel? 

Henri lába bár meggyógyul, de a növekedésben megáll és tinédzserként groteszk törpének hat. Apja, aki nem tud belenyugodni a történtekbe, elfordul fiától. 

Henri beiratkozik egy párizsi atelier-be, ahol újra barátokra talál (itt találkozik az ekkor már túlkoros Van Gogh-gal), de rá kell jönnie, hogy a mester előtt nem bontakoztathatja ki saját művészetét, ha nem felel meg, akkor a kor felfogása szerint sosem lesz belőle igazi festő. Így a színeket hanyagolja és szépen halad előre.
Később műtermet bérel a Montmartre-on, és 1889-ben, amikor a Moulin Rouge megnyitja a kapuit, az ő megbotránkoztató plakátjának köszönhetően, remek reklámot biztosít a mulatónak, ahol ő is törzsvendég lesz. Mert Henri fájdalmakkal küszködik: mind fizikailag, mind lelkileg. A lábait kínzó fájdalmak egész életében végigkísérik és külseje miatt a nőknél sem arat osztatlan sikert. Persze, a pénz mindenkit megszépít, de nem árulok el nagy titkot azzal, hogy egy ilyen szerelem nem örökre szól. Így Toulouse-Lautrec két dologban lel vigaszt: az alkoholban és a művészetben. Utóbbiban nemcsak a festészetben bontakoztatja ki tehetségét, hanem az egyik legnehezebb területen: litográfiákat is készít.

Henrit csak a szajhák Velázquezeként kezdik emlegetni: életét a szajhák közt éli, őket festi, velük osztja meg mindennapjait, ők, azok, akik emberszámba veszik és kegyeiket sem tagadják meg tőle.

Toulouse–Lautrec szívfacsaró története és a korabeli bohémélet és Párizs elevenedik meg a lapokon: Egy boldog gyerekkor és egy, a betegség által kettétört élet bontakozik ki előttünk, tele szenvedéssel és szenvedéllyel, művészettel, örömmel és könnyekkel, megvetéssel, barátokkal, egy szerető édesanyával, aki mindvégig kitart imádott gyermeke mellett, kurtizánokkal és füstös-alkoholos mulatókkal. 

Ez a Moulin Rouge. Bár a nagysikerű film a regény alapján készült (legalábbis a fülszöveg szerint), ne úgy vegyük a kezünkbe a regényt, hogy a jól ismert jelenetek elevenednek meg majd előttünk, mert csalódni fogunk. Nincs itt sem Satine, sem Christian, csak egy sokat szenvedett, ám rendkívül tehetséges ember, aki keményen megdolgozott azért, hogy egyszer az ő neve is bekerüljön a francia művészet nagyjai közé. De akkor már késő volt.


Tíz évvel vagy fiatalabb nálam és még nem mondtad el minden mondanivalódat. Rögzítsd vászonra, mert talán soha senki nem akad, ha te nem mondod el. És ne hagyd, hogy egy nő meggátoljon ebben.




-          (…) Azt is tudják, hogy sokszor heteket töltesz a bordélyában. Mindenki erről beszél.

-                     Igazán? Hát csak beszéljenek, ha jól esik. Nem tudod, hogy a társalgás sava-borsa a pletyka és a legtöbb embernek nem lenne semmi mondanivalója, ha nem jártathatná a száját a hátad mögött? Miért bánod, ha én nem bánom? Nagyon jól tudod, Maurice, hogy ha nem volna a Fehér Virág, már régen nem is élnék. Isten tudja, az az egyetlen hely, ahol megpihenek, ahol békében hagynak, ahol nyugodtan dolgozhatom. Rendben van, néha heteket töltök egy bordélyházban. Kinek mi köze hozzá? Kinek ártok vele? Berthe, régi barátnőm a Papagájból, a helyettes vezetője. Mialatt festek, a lányok bejönnek a szobámba, a koszt pedig kitűnő. Nem is képzeled, mi mindent lát az ember, ha bent él egy bordélyházban!

-          Azt hiszem, el tudom képzelni – vigyorgott Maurice.

-                     Nem, nem tudod! És ne légy mocskos lelkű, mint a többi képmutató. A témákra gondoltam, a pózokra, a kifejezésekre – csupa olyan dologra, amit még soha senki le nem festett.

-          Tudod, minek nevezett téged az egyik kritikus? A szajhák Velázquezének.

-                     Nem tudtam, de bóknak veszem. Nézd, Maurice, egy percig felejtsd el, hogy puritán és keresztény vagy, és vedd elő a jobbik eszedet. Erkölcsileg, ugye nincs semmi különbség abban, hogy egy aktot műteremben festenek-e, vagy bordélyban? Művészi szempontból azonban óriási a különbség. Hogyan értessem ezt meg veled? A különbség ugyanaz, mint ha a párduc a dzsungelben, vagy az állatkitömő műhelyében van.





Pierre La Mure: Moulin Rouge
Henri de Toulouse-Lautrec életregénye
Eredeti cím: Moulin Rouge
Sorozat: Paletta
Fordította: Vermes Magda
422 oldal
Vince Kiadó, 2001
1995 Ft
Film és könyvek Toulouse-Lautrecről (Henri Perruchot könyve nálam is várólistás) 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...