2014. május 30., péntek

Könyvheti mustra (2014)

Valószínűleg sokan számolják, hányat kell még aludni június 12-ig. Ki azért, mert aznap kezdődik a Könyvhét, ki pedig azért, mert aznap veszi kezdetét a foci VB. Most az előbbiek tobzódhatnak :).
Azért ajánlom a korábbi válogatásomat is, mert abba is jókat sikerült összeválogatni :). 

Herczeg Ferenccel a Nagy színházi siker volt c. kötetben találkoztam, és meg is jegyeztem a nevét, mert kíváncsi lettem a prózai írásaira is. A Kráter Műhely Aranyrög Könyvtár sorozatában immár az ötödik kötet lát napvilágot a szerzőtől.
Herczeg regényének vidéki, kisvárosi és fővárosi háttéralakjai emelik ki a művet a korra jellemző erőteljes polgárosodás hétköznapjaiból. A reális történet álomszerű jelenetekkel bonyolódik, egy bizonytalan párválasztási kalandig, amely a lány fővárosba szökésével ér véget. A címadó hősnő sorsa Budapesten tanulságosan alakul, az egyéni női szabadság hirdetője lesz és hamarosan a nősors jobbítói között találja magát.




Herczeg Ferenc: A fehér páva
124 oldal
Aranyrög Könyvtár
Kráter Műhely Egyesület
2200 Ft
Várható megjelenés: június 10.



A Kráter Műhely Herczeg Ferenc életműve mellett folytatja a Kosáryné Réz Lola műveinek kiadását is, ezúttal két kötettel:
Regénybe illő történet az írónő nagyapjának életéről: a szegénységben eltelt diákkorától kezdve bányagrófi kinevezéséig (1840-1870). A reális életelemek ellenére inkább a meseszövés dominál a cselekményben, olyan életet mutat, amely csak Virginia Woolf cselekményszövéséhez és pszichés igazságkereső szellemiségéhez hasonlítható. Az írónő érezteti a hitbeli és nemzetiségi béke miliőjét is, mely annyira jellemezte a kiegyezés utáni Selmecet, ahol magyar, szlovák és sváb felváltva, egymás nyelvét ismerve élték közösnek tekinthető társasági életüket.

 Kosáryné Réz Lola: Excelsior - Távoli kék hegyek
Kosáryné Réz Lola Regénytára
172 oldal
Kráter Műhely Egyesület
2000 Ft
Várható megjelenés: június 10.

 A Selmeci diákok ifjúsági regény. Egy, a selmeci akadémián tanuló francia diák magyarrá válásának és Magyarországon maradásának történetét meséli el a könyv. Korhű történelemábrázolás, hiteles társadalomrajz, máig aktuális csoport-lélektani felismerések teszik fontossá a könyv újrakiadását.




Kosáryné Réz Lola: Selmeci diákok - Tündérkastélyt álmodtunk mi régen...
Kosáryné Réz Lola Regénytára
168 oldal
Kráter Műhely Egyesület
2000 Ft
Várható megjelenés: június 10.


Nemrég éppen új Gárdonyi-művek beszerzésén törtem a fejem, most pedig rögtön két újdonság is a boltokba kerül:

Gárdonyi e ritkábban megjelenő remeke az emberi kapcsolatok sajátos mozgatórugóját tárja fel. A regény hősének meggyőződése szerint egy férfi és egy nő találkozásának oka nem a szerelem, nem is a véletlen, hanem az a Hatalmas Harmadik hajtja őket egymás felé ellenállhatatlanul, aki nincs, de lenni akar: a gyermek. Az író ebben a művében is korának érzelemkritikáján át a társadalmi-társasági szokások, konvenciók kritikáját is kifejti. S mindezt egy fordulatos, már-már romantikus történetben.


Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik
200 oldal
Fekete Sas Kiadó
1500 Ft
Várható megjelenés: június 10. 


Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.

Gárdonyi titkosírása. A kód megfejtése. És a kód közzététele. Egy könyv, ami bevezet Gárdonyi titkaiba. Egy könyv, ami megtanít a kódolt írásra.

Egy tavaszi napon a kőfal mellett jöttem andalogva. A fakadó természet, a napsütés, a korai virágzás, a csend, az egyedülvalóság elbájolt. Gyönyörűséget éreztem a szívemben; mondhatnám: hangtalan zenét; megálltam félig lehunyt szemmel, és arra gondoltam, hogy a természetnek azt a szépségét, amely most hat reám, azt a gyönyörűséget, amit most érzek, ki kellene fejeznem, valami módon meg kellene írnom, hogy ne múljon el írta Gárdonyi Géza a Gyermekkori emlékeimben. Titkosírásáról évtizedekig senki sem tudott, több oka lehetett kialakításának: a rejtőzködés, a még kialakulatlan, csak felvillanó gondolatok eltitkolása, a nyelvek iránt érzett kíváncsiság és szeretet, a játékosság.

Gárdonyi nagyon szerette a titkokat, számára az élet is, a művészet is, az írás is titok volt mindaddig, amíg meg nem értette lényegét. Az ő számára maga a megfejtés, az út is fontos része volt az írásnak, az alkotásnak. Erről a keresésről és megtalálásról is szól az Ida regénye című, életművének szintézisét megfogalmazó regénye. A titkosírásnak is lehet ilyen értelmezése: azokat a gondolatokat jegyezte le, amelyek még kiforrásra, átgondolásra, érlelésre vártak. Szerette volna titokban tartani azt az utat, amely őt egy-egy magvas gondolathoz, életbölcsességhez, írói esztétikai alapvetéshez vezette.

Gárdonyi számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő. Növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással könyvet vezetett, melynek A természet kalendáriuma címet adta.

E kiadás nem csak a fragmentált, töredezett szöveget adja vissza, hanem bevezet Gárdonyi titkos világába, miközben a titok megfejtését is átnyújtja. 


Gárdonyi Géza: A természet kalendáriuma
140 oldal
Helikon Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: június 6. 


Tamási Áron szintén várólistás nálam, ezúttal a Helikon gondozásában egy kettő az egyben kötetnek lehet örülni, ráadásul a borítója is nagyon szép:
,,Úgy látszik tehát, hogy a székelyek valóban ősi nép Erdély keleti részén; s úgy tetszik az is, hogy nem tévednék nagyot, ha származásukról szólván kabarokra futna a szám." A Bölcső a hegyek között címmel két könyvet tart kezében az olvasó. Az egyik, a Bölcső és Bagoly már megjelent 1953-ban, azóta több kiadást is megélt. A másik a szülőhely, az onnan való elvándorlás, az oda való visszatérés verses formája, a Bölcső a hegyek között című epikai mű azonban most jelenik meg először. Jószerivel erről még a Tamási életművét jól ismerő szakemberek sem tudtak. Az pedig, hogy az 1949-ben elkészült regény miért nem jelenhetett meg, végképp ismeretlen volt a kutatók és az olvasók előtt. Vermesné Basilides Aliz, Tamási Áron volt felesége őrizte meg a verses epikai változat egy példányát, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az író hagyatékában fellelhető volt ennek kézírásos formája (melynek betűhív másolata jelenik most meg). Itt olvasható több előszó-változat is a tervezett műhöz, a legterjedelmesebb arról szól, miért nem jelenítette meg Tamási Áron szülőfalujában mindazt, amit a korszak politikája megkívánt. Ez utóbbi két szöveg önmagában is kortörténeti dokumentum, mellékletként szintén szerepel a kötetben.

Tamási Áron: Bölcső a hegyek között
324 oldal
Helikon Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: május 30.


2012-ben ünnepeltük Örkény István születésének 100. évfordulóját és akkor több kötet is megjelent a Palatinusnál az Életműsorozatban, ami júniusban újabbal gazdagodik:
A kötet írásai félbehagyott, befejezetlen regények. Olyan szövegek tehát, amelyek legföljebb egy-egy folyóirat-közlésnyi részletükben kerültek az olvasók elé, végül fiókban maradtak. Örkény István nem az életmű, hanem a pálya dokumentumainak tekintette őket, amikor kiadói unszolásra tervbe vette, hogy néhányat közülük közrebocsájt. Ezért is választotta a címet: Önéletrajzom töredékekben. Végül azonban életében ez az elképzelés nem valósult meg. A válogatás először 1983-ban, az életműkiadás részeként jelent meg, és azóta az olvasók a további kiadások visszhangja igazolja az írói világ szerves részeiként tekintenek ezekre az írásokra: az ötvenes évek közepén születő Babikra és A Bónis családra, vagy a hetvenes években íródó Tatárfutásra és A másik út regénye című különös témájú, szintén befejezetlen alkotásra.

Örkény maga persze regény és életmű viszonyát jellegzetes öniróniával jellemezte a hetvenes évek elején:
a) Manapság már nem lehet regényt írni, pedig én tudok.
b) Manapság már nem lehet regényt írni, amellett én se tudok.
c) Manapság még lehet regényt írni, de én, sajnos, nem tudok.
d) Manapság még lehet regényt írni, és én, hála a jó istennek, tudok.
Ördögi makacsság lakozik bennem, ennélfogva az utolsó lehetőséget fogadtam el. Időbeosztásom a következő: reggel, amikor még friss és fogékony a fejem, a regényen dolgozom. Délután, amikor már se nem friss, se nem fogékony a fejem, más egyebeket írok. Az öt év alatt (délutánonként) megírtam egy csomó normális novellát, aztán egy csomó egyperces novellát, körülbelül két vagy három színdarabot; csupa mellékterméket, valahogy úgy, ahogy a háziasszony a karajról levagdalt húsdarabkákból, hogy ne vesszenek el, összecsap egy kis pörköltöt. Öt év óta pörköltöt publikálok.


Örkény István: Önéletrajzom töredékekben
Örkény István Életműsorozat
420 oldal
Palatinus Kiadó
3800 Ft
Várható megjelenés: június 12.


Antológia-sorozatunk harmadik kötetében az 1939-1956 közötti időszak legjelentősebb magyar novellaterméséből válogattunk. A kötet szerzői többek közt: Mándy Iván, Örkény István, Sánta Ferenc, Sarkadi Imre, Németh László, Móricz Zsigmond, Örley István, Déry Tibor.
A válogatást a sorozat szerkesztője, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész kiváló, informatív és egyben szubjektív utószava egészíti ki.






Szilágyi Zsófia (Vál.) 20. századi magyar novellák
1939-56
304 oldal
Palatinus Kiadó
3500 Ft
Várható megjelenés: június 12.


Június 28-án lesz az I. világháború kitörésének centenáriuma, mely alkalomból a Noran Novella sorozata újabb taggal bővül:
A kötet szerzői többek között: Ady Endre, Bánffy Miklós, Kassák Lajos, Kóbor Tamás, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Szép Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Zsolt Béla.

A válogatás megjelenésének különleges aktualitását adja az első világháború kitörésének 100. évfordulója.






Két tűz között
Magyar írók első világháború novellái
260 oldal
Noran Libro Kiadó
2690 Ft
Várható megjelenés: június 10.




Gyönyörű külső és ígéretes belső:
,,Az utazás kötelező, de valódiak a szenzációi." Nemes Nagy Ágnes számos külföldi utazása során vezetett naplót, készített hosszabb-rövidebb fel-jegyzéseket arról, hogy hol járt, mit látott, kikkel találkozott. Ezek a kéziratos útinaplók a halála után, hagyatékából kerültek elő és jelentek meg az elmúlt két évtizedben. Volt, amelyik önálló kiadásban, némelyikük gyűjteményes prózakötetébe is bekerült, azonban együtt kötetben összegyűjtve sosem jelentek meg. Nemes Nagy Ágnes a külföldi utazásokon többnyire Lengyel Balázzsal együtt vett részt, aki azonban nemcsak a naplók szereplője, hanem olykor szerzője is volt. 1956-os erdélyi útjukról felváltva készítettek feljegyzéseket. Kiadásunk közli a Lengyel Balázs által írt részeket is. 

Nemes Nagy Ágnes: Magyarul és világul
366 oldal
Helikon Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: június 4.



Gróf Bánffy Katalin Magyarországon most először megjelenő memoárkötete egy fiatal arisztokrata lány szemszögéből meséli el a Bánffyak 20. századi történetét, benne őszintén vall a bonchidai kastély titkairól és a két világháború közti úri világ életéről. Hogyan látta az egyik legnagyobb erdélyi grófkisasszony író, grafikus, rendező, külügyminiszter édesapját és ünnepelt színésznő édesanyját? Milyen képet fest a világra rácsodálkozó ifjú hölgy a korabeli arisztokrata szokásjogról, a fényűző bálokról, a visegrádi és balatoni nyaralásokról?

Az írónő fiatalságának időszaka egybeesik a világháborús kataklizmával, ami végül szétszakította a családot: Bánffy Miklós a határ túloldalán maradt, a bonchidai kastélyban, amit előbb a németek bombáztak le, majd az oroszok foglaltak el. Bánffy Katalin Budapesten tartózkodott az ostrom után, itt esett szerelembe az amerikai követség katonai attaséjával, aki hamarosan feleségül vette. Amikor a háború után a grófnő férjét Marokkóba vezényelték, vele tartott a külszolgálatba.


Gróf Bánffy Katalin: Ének az életből
352 oldal
Helikon Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: június 5. 


Az erotikus témák után keresők és az ide érkező internetezők most örülhetnek :D:
,,Mind illetlen versezet,s ládd, mégsem ledér dalok." Weöres Sándor máig a legkisebbeknek szóló csengő-bongó verseiről ismert, igazi próteuszi költő volt, aki minden hangnemben és versformában képes volt ugyanolyan remekműveket alkotni. A sorból természetesen a pajzán, főként a népköltészeti rigmusok modorában írt versikék, sikamlós szonettek és epigrammák sem maradhattak ki. A 2001-ben először kéziratos hasonmás kiadásban megjelent Weöres-kötetben a magyar néphagyományok mellett remekül megférnek az antik költészeti formák is, hiszen az ókori görögök a kötet címét adó Priapos személyében a termékenység istenét tisztelték: kertjeikben a férfitermékenység buzdítására előszeretettek állították föl karó alakú faszobrait. Az 1950 őszén lejegyzett 40 vers a politikai cenzúra időszakára esett, sokáig a kutatók sem tudtak létezéséről. Az erotikus versgyűjteményt Orosz István készített különleges rajzokat. 

 Weöres Sándor: Priapos 
80 oldal
Helikon Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: június 5. 


Egy újabb várólistás, ezúttal hangoskönyvben Györgyi Annával :):
Variáció a szerelmi háromszög témára. A Hölgy meséli házassága történetét régen látott gyerekkori barátnőjének, három évvel válása után. Meglepő fordulatok teszik érdekessé az eseménysort, melynek végén a hölgy arra a következtetésre jut, hogy kár keresni, olyan, hogy az "Igazi" nem létezik. Mit gondol Márai a férfi-nő kapcsolatról? Milyennek képzeli a nők gondolkodását, világhoz, élethez, szerelemhez való viszonyát? Tud-e igazán "női fejjel" gondolkodni? Mindezt ki-ki leszűrheti a maga számára, ha végighallgatja a hangoskönyvet. Györgyi Anna csodás, nőies előadása minden esetre megkönnyíti az író dolgát.
A Második részben majd az Úr szemszögéből is megismerhetjük a történetet.
Teljes idő: 5 óra

Márai Sándor: Az igazi - Első rész
Felolvassa: Györgyi Anna
Teljes idő: 5 óra, mp3 CD
Titis Kft.
Várható megjelenés: június 12.


Két kortárs magyar költőnő verseskötete:
"Ne kérdezz rá szünetlen, mi lakik túl a testen, / csak engedd, hadd beszéljen, hogy vágyjon, szüljön, éljen."

Kerített tér: ellentmondás. A teret felosztani lehet, de ténylegesen elkeríteni nem. Az ember tereket hasít magának, otthonokat és kerteket választ le a világnagy térből, de sosem zárhatja ki az életéből a fentet és a lentet, a kintet és a bentet, az égtájakat, a levegőt: a mindenséget. A szerző a zárt tér kettősségét, örömét és félelmét, a kint-bent összefüggését figyeli, kert-verseiben pedig a kis tér otthonosságának képtelenségét, a szerves és szervetlen lét megismerhetetlenségét, a fent és a lent bejárhatatlanságát mutatja meg. A kinti tér figyelmes tekintetet, a nagy lélegzetet megtartó gondolati váz viszont zárt szobát és csukott szemet követel - de az elme tükör-terében könnyen megkeveredik a kint meg a bent.
Szabó T. Anna filmes kameramozgások és vágások módszerével, szinte forgatókönyvszerűen veszi számba életünk behatárolt, de korántsem korlátolt, lehetőségeikben inkább végtelen tereit.


Szabó T. Anna: Kerített tér
128 oldal
Magvető Kiadó
2290 Ft
Várható megjelenés: június 10.


 Az első menet a születés, amit végigküzdöttünk. Onnantól folyamatosan beviszünk egy-egy ütést, elhajolunk egy másik elől, hogy aztán beleszaladjunk egy harmadikba. Sértünk és sérülünk, mert győzni akarunk, mert túlélni akarunk. Születés, szerelem, szakítás, gyász - mind egy-egy újabb menet.
Líra, mert rólunk szól, dráma, mert a másikról. Már csak a kísérőzene hiányzik, ami eldönti, hogy tragédia vagy burleszk a mérkőzés.






Kiss Judit Ágnes: Négyszög
140 oldal
Európa Kiadó
2790 Ft
Várható megjelenés: június 10.


Ha Könyvhét, akkor a Magvetőnél mindig várható a Szép versek és a Körkép legfrissebb kötete. Bár nem értem idén ezt a spanyol zászlóra emlékeztető borítót...
A magyar költészet 2013-as csúcsteljesítményeinek, izgalmas kísérleteinek, új felfedezettjeinek és legfontosabb témáinak-motívumainak gazdag esszenciája.

Szegő János (szerk.): Szép versek 2014
352 oldal
Magvető Kiadó
2500 Ft
Várható megjelenés: június 10. 

Többek között Csabai László, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Egressy Zoltán, Garaczi László, Márton László, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely, Podmaniczky Szilárd és Tóth Krisztina művei, az előző év novellatermésének legjava.


Király Levente (szerk.): Körkép 2014
312 oldal
Magvető Kiadó
2500 Ft
Várható megjelenés: június 10.


A GABO folytatja a - szerintem nem szép - Thomas Mann sorozatát:
Thomas Mann regényeit és elbeszéléseit jól kiegészítik esszéi, tanulmányai, saját művéhez írott kommentárjai és gondolatainak naplószerű leírásai.
Keresés, viaskodás ez a nagylélegzetű mű, melynek korai részei a háború kezdetének idejéből valók, utolsó írásai pedig nagyjából az 1917-18-as évek fordulójáról.


Thomas Mann: Egy apolitikus ember elmélkedései
520 oldal
GABO Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: június 10. 




Egy kis pszichológia:
Van, hogy úgy érzed, körbe-körbe jársz, ahelyett hogy fejlődnél? Van, hogy visszatér egy probléma, melyről azt hitted, megoldottad? Hogy úgy érzed, nem irányítod az életed, és nem vagy önmagad? Talán nem jó helyen keresed a megoldást! Ez a könyv lehetővé teszi, hogy a valódi gyógyulás ösvényére lépj. Ez az ösvény vezet a végső célod felé: hogy önmagad légy.
Az összes probléma - testi, érzelmi vagy szellemi - öt alapvető sérülésből ered: visszautasítás, elhagyás, megalázás, árulás és igazságtalanság.

A könyvből megtudhatjuk, honnan származnak ezek a sérülések, és kikkel éljük át őket. Ezenkívül megismerhetjük a maszkokat is, melyeket azért fejlesztünk ki, hogy elrejtsük a sérüléseket magunk és mások előtt, továbbá a hozzájuk tartozó testi jellemzőket, viselkedéseket és attitűdöket: például megtudhatjuk, néhányunk miért kórosan sovány, mások pedig miért küzdenek állandó túlsúllyal.
Ha képesek vagyunk felismerni, hogy milyen maszkot viselünk, megtettük az első lépést a gyógyulás felé vezető úton. Mások maszkjának észlelése pedig abban segít, hogy több együttérzéssel forduljunk feléjük. Az utolsó fejezetben olvashatjuk a szerző tanácsait arra nézve, mit tehetünk önmagunk és sérüléseink meggyógyításáért.


Lise Bourbeau: Az öt sérülés, mely megakadályozza, hogy önmagad légy
Elutasítás, elhagyás, megalázás, árulás, igazságtalanság
192 oldal
Scolar Kiadó
2750 Ft
Várható megjelenés: június 6


Ha egy könyvben olaszokról van szó, az engem biztosan érdekel. Ezúttal az olaszokhoz kapcsolódó sztereotípiákról olvashatunk:
Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve olyan gazdagsággal tárja elénk az olaszokkal kapcsolatos ítéletek és előítéletek tárházát, hogy az ember szinte észrevétlenül vizsgálja fölül minden elfogultságát és veti el belőle mindazt, amiről kiderül, hogy nem állja ki a tudományos módszer próbáját. Napjainkban még mindig a pozitív vagy negatív nemzeti előítélet, illetve annak hátterében az egyes társadalmi és etnikai csoportokról kialakult sztereotípiák határozzák meg a különböző nemzetek történelmi önképét. A kötet nagy erénye, hogy a sztereotípiák évszázadokra visszanyúló, folyton-folyvást átalakuló és szerves rendszert alkotó világában kalandozva valójában az etnikai konfliktusok előítéletes szerkezetét tudatosítja. A szerző az európai kultúrtörténet évszázadaiban tett kalandozásai során rengeteg érdekes részletre világít rá, így például az olaszokról és a magyarokról alkotott sztereotípiák fel-feltűnő hasonlóságaira; a XVII. századi francia közvéleményben élő "olasz" sztereotípia és a majdani antijudaista és antiszemita előítéletek kísérteties hasonlóságaira; vagy a nemzeti nagyság mítoszának térhódítására a fasiszta korszak nacionalista propagandájában. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő italianisztikai monográfiát szellemes és humorral teli anyagának köszönhetően kifejezetten könnyed stílus jellemzi. A szerző a szépirodalmi idézeteket lebilincselő szöveges illusztrációként illeszti bele saját elbeszélésébe. Az idézett anekdoták, versek, elbeszélések hosszú sora színes és szórakoztató történelmi olvasókönyvvé avatja a művet.

Sztanó László: Taljánok, olaszok, digók
A nemzeti sztereotípiák fogságában
576 oldal
Corvina Kiadó
4500 Ft
Várható megjelenés: május 30.


Eszembe jutott, amikor annak idején a szép, zöld latin-magyar szótárammal jártam iskolába, most pedig ilyen szép holdas borítót kapott:
- 25 000 címszó
- 55 000 kifejezés
- a klasszikus auktorok szókincse
- a római jog, valamint a középkori latinság szavai, kifejezései
- a legfontosabb és leggyakoribb szóanyag szaknyelvi kifejezésekkel, a fontos földrajzi nevekkel és utónevekkel






Györkösy Alajos: Latin-magyar kéziszótár
624 oldal
Akadémiai Kiadó
8350 Ft
Már megjelent


Philippa Gregory az angol történelem után ezúttal a XV. századi Itáliába kalauzolja el az olvasókat:
1453, Róma. A fiatal papnövendéket, Lucát eretnekséggel vádolja az inkvizíció, amiért pontatlanul, útmutatás nélkül olvasta a Bibliát, tiltott könyvekből tanult, kételkedett a szent ereklyék szentségében - egyszóval mindenben a saját feje után megy. Ráadásul születésének körülményeiről is furcsaságokat pletykálnak. Csak úgy úszhatja meg a vádemelést, ha csatlakozik a pápa alá tartozó titkos rendhez, amely a sötétség és az embereket kínzó félelem titkait kutatja. Első küldetése a Lucretili-apátságba vezeti Lucát, ahol rémisztően furcsa dolgok történnek, amióta az ifjú apátnő, Isolde vette át a zárda vezetését. Az apácákat rémálmok és tévképzetek gyötrik, némelyiken megjelennek Krisztus sebei. A vizsgálat kideríti, hogy valaki aranyat mos az apátsághoz közeli patakban, ám a kincsnek nyoma sincs sehol. Amikor az egyik apáca váratlanul és különös körülmények között meghal, a koporsója fölött összecsapnak az indulatok, a jámbor nővéreken úrrá lesz a pánik. A bizonyítékok minden kétséget kizáróan Isolde és mór szolgálólánya, Ishraq ellen szólnak.

Philippa Gregory új helyszínt választott új regénye cselekményéhez: a középkori Itália útjait vándor szerzetesek, földesurak, levitézlett keresztes lovagok, földművesek, apácák, mór rabszolgák és banditák járják. A fiatalabb olvasókat célzó fordulatos történetből nem hiányzik a nyomozás izgalma, a középkor borzongató kalandja és persze a szerelmi bonyodalom sem.


Philippa Gregory: A Sötétség Rendje
280 oldal
Cartaphilus Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: június 10. 


A történelmi témájú regények szerelmeseinek egy másik csemege:
A velencei bába népszerű szerzője új könyvében a 16. századi Konstantinápolyba repíti az olvasót. Hanna és Izsák sok-sok akadályt küzdenek le, hogy új életet kezdjenek az oszmán birodalomban. Izsák selyemkészítésbe kezd, Hanna pedig, aki hamar elnyeri a főváros legjobb bábája elismerést, a szultán fényűző háremében kap megbízatást. Egy éjszaka Hannát a szultán palotájába hívatják. Ekkor találkozik először a gyönyörű Leával, akit elraboltak, hogy a szultán ágyasa legyen. Ám a lány súlyos titkot cipel magával. Ha fény derül rá, Leára szörnyű sors vár. Hanna mindent elkövet, hogy segítsen a lánynak, ám ezzel nem csak a saját, de a családja életét is kockára teszi.
Mindennek tetejébe házukba egy elbűvölő idegen nő állít be váratlanul, és kis híján romba dönti Hanna családi boldogságát. Nem kevesebbet akar, mint a férjét és a szemük fényét, a kis Matteót.



Roberta Rich: A hárem bábája
Fordította: Kovács Teréz Orsolya
256 oldal
Tericum Kiadó
3570 Ft
Már megjelent


Egy új Tracy Chevalier-regény:
Amikor Honor nővérével együtt fellép a hajóhídra, úgy érzi, egyszer még visszatér Anglia földjére. De egyelőre csak minél távolabb akar kerülni szerelmi csalódásának helyszínétől, ezért is követi Grace-t, aki egy új és boldog élet ígéretével vőlegényéhez készül Amerikába. Aztán a szerény és erényes kvéker lány magára marad egy számára ismeretlen világban, amely messzebbre nem is lehetne az otthonától. És már sosem térhet vissza onnan, ahol védtelenségében idegenek jóindulatára bízza a sors. Ohio pedig az 1850-es években szeszélyes, kemény életet kínál. Perzsel a nap, tomboló viharok dúlnak, az utak sáros kátyúi nem sok jóval kecsegtetik az utazót. Az áthatolhatatlan erdőségek furcsa és veszedelmes állatok otthonául szolgálnak. És menedéket nyújtanak a rabszolgaságból menekülő szökevényeknek. Honornak hamarosan el kell döntenie, hogy segít-e a szabadságukért minden veszélyt vállaló feketéknek, szembeszáll-e az őket üldöző fehérek kegyetlenségével. Önmagának is helyet keresve egy új közösségben vajon lesz-e elég hit is erő benne, hogy kockázatot vállalva megtalálja az egyetlen helyes választ? Legújabb művében Tracy Chevalier a tőle megszokott fordulatossággal és érzékenységgel írja meg a kíméletlenségig kemény férfiak, az okos és tettre kész asszonyok izgalmas, feszültségekkel teli történetét. Az utolsó szökevény a váratlan egymásra találások, a nagyszerű barátságok, az élethez való bátorság, a kitartás és a hit megrendítő regénye. 

Tracy Chevalier: Az utolsó szökevény
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
316 oldal
Geopen Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: június 12.



Milyen izgalmas lehet egy ilyen varázslatos pékség:
Rosemary Bliss családja nagy titkot rejteget: a Bliss Családi Szakácskönyv valójában varázslatos receptek gyűjteménye. Süthetnek belőle mélyálom-kekszet, vagy épp muzsikáló gyömbérszeletet... Amikor szüleik elutaznak, Rose-ra és testvéreire hárul a feladat, hogy a távollétükben őrizzék a könyvet. Egy habverőforma kulcs nyitja a titkos rejtekhely ajtaját, és most ők a felelősek érte. Ám megjelenik egy rejtélyes idegen, Lily nagynénjük személyében. Lily motorozik, lila flitteres ruhákat hord, és egzotikus csemegéket főz vacsorára. A hétköznapi receptek hamarosan éppoly unalmasnak tűnnek, mint a gyerekek élete Lily érkezése előtt. Hol marad a móka? Rose és testvérei elhatározzák, hogy kipróbálják a konyhamágiát. Elkészítenek néhány receptet a Varázslatos Szakácskönyvből. Mi baj lehetne abból, ha sütnek néhány szerelem-muffint és igazmondás-süteményt? 

Kathryn Littlewood: Bliss - A varázslatos pékség titkai
Fordította: Goitein Veronika
256 oldal
Könyvmolyképző Kiadó
2299 Ft
Várható megjelenés: június 12.


Ki ne emlékezne a Kistehénre, ahogy ül a fa tetején? Végre mesekönyvben is találkozhatunk vele :).
Én vagyok a Kistehén, ülök a fa tetején lábamat lógatom, jól érzem magamat, én, a Kistehén. Kistehén, Vadász, Nyúl és Tetemaci Senkiföldjén élnek. A történeteik egyszerű emberi helyzeteket bontanak ki. A kiindulópont minden esetben egy idillikus állapot, amibe befurakodik egy probléma, amit a barátok a szeretet útján oldanak meg.
Ajánljuk 5 és 95 év közötti barátoknak és nem barátoknak.






Kollár-Klemencz László: Felhős - Kistehén
80 oldal
Manó Könyvek
1490 Ft
Várható megjelenés: június 5.


Az egyetlen "kakukktojás", ami csak a nyári szünetben lát napvilágot, de mivel egy kortárs olasz szerző regényéről van szó, így nem maradhat ki :).
Az Olaszországban hamar bestsellerré váló "Fehér, mint a tej, piros, mint a vér" méltán hozta meg a nemzetközi sikert is Alessandro D'Aveniának. Az irodalomtanárból lett sztárszerző második regényének hősei ismét kamaszok, és az előző könyv sok motívuma is visszaköszön, de a történet most több síkon játszódik. A szereplők egy család tagjai; ki-ki az élet nehézségeivel, a maga, életkorához illő bajával igyekszik megküzdeni. Az özvegy nagymama gyászos hangulatban süt-főz, a faképnél hagyott lány a férje hűtlensége miatt kesereg. Apjuk távozását az unokák sem tudják feldolgozni, olyannyira, hogy a nagyobbik, a tizennégy éves Margherita egyszer csak gondol egyet: elhatározza, hogy felkutatja az apját. Kilopva hát a család autóját a garázsból, az iskola csodabogár irodalomtanárának homéroszi útmutatói szerint mintegy eposzi elszánással indul hát neki vadóc lelki társával és szerelmével, a hiperokos árva fiúval, Giulióval, hogy megtalálja és hazahozza a tengeren kódorgó Odüsszeuszt.
A két kiskorú útját várható és váratlan veszedelmek is keresztezik. Vajon sikerrel járhat-e mégis a romantikus fúga? Van-e kiút a bajból, és jóra fordulhat-e, ami elromlott? Egy bizonyos: a könyv végére minden kiderül.

"Úgy morajlott a város, mint egy hatalmas beton csigaház. Margherita és Giulio ég és föld között fülelt ebbe a csillagokig szálló tompa zúgásba, és nem tudta megfejteni, mit üzen.
Mi ez az alapzaj? Bánat és öröm, a házak labirintusában, az utcák gombolyagában, az alagsoroktól a tetőterekig az élet teljessége kavarog benne. Azt, hogy pontosan mit mond, senki sem tudja, talán csak az Isten. - Elhatároztam, hogy elmegyek - mondta Margherita. - Veled megyek - felelte Giulio. Hogy hova, azt nem tudta, de biztos volt benne, hogy neki is ott a helye."


Alessandro D' Avenia: Senki sem tudja
Fordította: Vaszócsik Crista
456 oldal
Európa Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: június 23. 
Share:

2014. május 28., szerda

"Sakk a férjeknek!"


   Néhány hete az M3-on láttam a színmű tévéfilm változatát, melyről semmit sem tudtam, de amikor a főcímben a Solmay Ignácot és nejét, Szidóniát alakító Körmendy úr és Psota asszony (sic!) nevét olvastam, tudtam, hogy jól választottam. Pláne, amikor az első felvonás vége felé a Chupor Aladárt játszó Balázs Péter betáncikált. Így éppen ideje volt, hogy nyomtatott formában is megismerkedjem a Solmay családdal és körével.

    Solmay Ignác földbirtokos éppen estélyt ad házában, melynek csak a felesége, Szidónia örül. Az ötgyermekes család három lánya közül, Szerafin nemrég lépett frigyre Rábay Miklós osztálytanácsossal, míg  Gizella és Aranka kérőre vár. Utóbbi a pankotai nyaralás alatt meghitt kapcsolatba került a családdal távoli rokonságban lévő Morosán Demeter fiával, Tamással, azonban Szidónia asszony nem nézi jó szemmel ezt.

DEMETER Mert tetszik tudni, a dolog úgy áll: Solmay úr nagyapjának unokatestvérét, Solmay Dorottyát feleségül vette Kóspallagi Dániel. Kóspallagi Dániel édestestvére, Katalin pedig férje révén nagynénje volt az én boldogult feleségemnek, Magdolnának. 

A két fiú közül Róbert állandóan adósságba veri magát, amit apja kénytelen-kelletlen kifizetni, míg Béla, aki országgyűlési képviselő, az eljegyzését készül bejelenteni özvegy Sereczkynével.

   Az estélyen készül Demeter megkérni Gizella kezét Tamás számára, ám Szidónia a lányának a csodálatos nevű Chupor Aladárt szemelte ki, akinek szíve titkon Szerafinért dobog, ám Rábaynak nincs ínyére, hogy a férfi folyton a felesége körül sertepertél.

   Az ügyet bonyolítja egy minisztériumi pályázat, melyet a már említett Morosán Demeter és Hámor is szeretne elnyerni. Utóbbi felesége, Malvin, Szerafin barátnőjeként igyekszik befolyást gyakorolni a döntés kedvező kimenetelére, tanácsot ad neki, miként tartsa sakkban a férjét, sőt, hajlandó magára vállalni az ifjú feleség kifizetetlen számláit is.
   A Solmay családban ugyanis nem ismeretlenek a fel-felbukkanó kifizetetlen számlák, melyeket miatt a családfő kénytelen a zsebébe nyúlni. Mindez Szidóniát nem érdekli, hiszen a férjnek kényeztetnie kell a feleségét, ám Ignácnak harminckét év alatt elege lett. De a női rafinéria mindent bevet, hogy elérje a célját:

SOLMAY (dühösen) Tessék! Ennek is én fizetem meg az árát! Remélem, lesz annyi eszed, és nem fogsz utánozni engem.


RÁBAY Miért nem követed magad ezt bölcsességet?


SOLMAY Eh! én már meg vagyok törve. Megtört a sok szcéna! Tudod te, mi az a szcéna? Mikor az asszony sír, görcsöket kap, megátkozza az órát, amelyben beléd szeretett, széttépi a zsebkendőjét, és fenyeget, hogy leugrik a harmadik emeletről... Én ezen mind keresztülmentem. De aztán csak nem ugrik... És most már hallgatok... Nézd ezt a keblet - ez egy vulkán -, harminckét esztendő lávája forrong benne. Okulj rajtam, és ne engedj! De mi mi volt az oka Szerafin haragjának?


RÁBAY Az ékszerésznél tudtom nélkül nagy bevásárlásokat tett. Nyomára jöttem, szemrehányásokat tettem neki, erre -


SOLMAY Sírva fakadt, hogy jól van, eladja a többi ékszereit is, és ha szakácsnénak vetted el, csak mondd ki bátran, hogy tudja mihez tartani magát.


RÁBAY Valóban ezt mondta. Honnan tudod?


SOLMAY Családi hagyomány. Elégszer hallottam az anyjától. Emlegette már a harmadik emeletet?


RÁBAY Még nem, csak duzzogott, és egész úton nem szólt hozzám.

SOLMAY Az első stádium. Légy erős, Miklós, ne engedd, hogy a harmadik emeletig jusson, mert akkor veszve vagy!

  A harmadik felvonás végére kiderül, ki nyeri el a pályázatot és Aranka kezét, milyen döntést hoz Solmay Ignác és Róbert, milyen családi titokra derül fény és menyasszonyra talál-e Chupor Aladár.


   Bár a vígjáték idén ünnepelte bemutatásának 130. évfordulóját, valószínűleg ugyanolyan remek kikapcsolódást nyújt tévében, színházban vagy olvasva, mint annak idején a Nemzeti Színház közönségének. A történet ma is aktuális: gondoljunk csak a pályázat elnyerésére törekvő Demeterre és Hámorra, akik Rábay befolyását igyekeznek elnyerni, az adósságokat felhalmozó Róbertre vagy az állandóan költekező és csak a divatnak és a társaságnak élő Szidóniára. Mindannyian ma is köztünk járnak.
  Chupor Aladárt pedig egyszerűen nem lehet nem szeretni, ahogyan Solmay Ignácot sem (elvégre Morosán Demeter is imádja a Solmay családot), akinek egy-egy mondata ma sem veszített aktualitásából.

  Egy szó, mint száz: vidám és elgondolkodtató perceket tölthetünk a Solmay családdal és társaságukkal,  akár elolvassuk, akár megnézzük a Buborékokat. Hogy milyen buborékokat? Erre is természetesen választ kapunk.

  A könyv Függelékében képeket találunk a Jordán Tamás rendezte előadásról, ill. információt a Nemzeti Színház 2003/2004-es évadáról. Kár, hogy már sehol sem kapható sem ez, sem a többi kötet.


Csiky Gergely: Buborékok
Hamvai Kornél átigazításában
Nemzeti Színház Színműtár
126 oldal
Nemzeti Színház - Palatinus, 2004
300 Ft
MEK (az eredeti szöveg)
Share:

2014. május 26., hétfő

Vers hétfőn

Srečko Kosovel: A konstruktivizmus és a macska
Fordította: Weöres Sándor


A macska beugrott az ablakon
a zongorára.
Muzsikált és csodálkozott:
Amikor ugrálok, a zongora énekel.
Én a szomszéd szobában voltam
s azt hittem, szellem játszik.
De mégegyszer a billentyűkre ütött,
aztán kiugrott
az ablakon.

Az új költő amerre jár,
mindenütt szól a zongora,
de senkise zavarja
se őt, se a macskát-
Az egész világ röhög: Ez az ember
bolond.
De költő.
És mindenki hallgatja
lépteit: úgy hangzanak, mint macska a zongorán.



Vers: Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások III. 
Költők Északtól Délig
892 oldal
Helikon Kiadó, 2012
4990 Ft
Share:

2014. május 25., vasárnap

A melegszívű medve és A hebrencs hód


   Nicholas Oldland mesekönyveire 2012-ben a megjelenésükkor figyeltem fel, de egészen mostanáig váratott magára a személyes találkozás.

  A szerző hősei erdei állatok, akik valamilyen jó vagy rossz szokással bírnak és ennek köszönhetően kerülnek bajba vagy éppen oldanak meg egy-egy problémát.

   A hatalmas és erős medve szíve valójában csordultig telt szeretettel és amerre jár, mindent és mindenkit megölel, legyen az egy fa vagy éppen rénszarvas- vagy hódbarátja. Egyik napon éppen egyszerre öleli meg kis barátját és egy fát, amikor egy favágó bukkan fel. Medvénk követi, majd elszörnyed azon, mit is akar az ember tenni a fával. Vajon mihez kezd a medve?




  A medvéhez hasonlóan a hód is szereti a fákat. Csakhogy nem megölelni, hanem megrágni őket. Meg minden mást is, ami az útjába került és kicsit is hasonlít egy fatörzsre. Észre sem veszi, hogy lassan az egész erdőt tönkre tette. Egy nap azonban baleset éri és emiatt kórházba kerül, ahol van ideje elgondolkodnia az eddigi tettein és úgy dönt: mindent jóvátesz, amint meggyógyul.

    Mindkét mese rendkívül tanulságos és szerethető, de a hód története egy kicsit jobban tetszett. Nagyon szerettem a medvét is, aki mindent és mindenkit csak szeretni tudott, de amikor megláttam szeleburdi barátját, amint görgős járókerettel közlekedik és még jógázni is elkezdett, felnevettem.

  Bár már nem én vagyok a célcsoport (3-7 éveseknek ajánlják), de mindkét mese bájos, szórakoztató és fontos dolgokra tanítja meg az apróságokat. A szerző illusztrációi pedig egyszerűen bűbájosak és nagyok, a szöveg jól elosztott, így a legkisebbek számára is könnyen követhető a történet.

  Kíváncsi vagyok a másik két kötetre: A jámbor jávorszarvasra és A vadvízi kalandra is.


Nicholas Oldland: A melegszívű medve
Eredeti cím: Big Bear Hug
A hebrencs hód
Eredeti cím: The Beasy Beaver
Fordította: Rozgonyi Sarolta
A szerző illusztrációival
32-32 oldal
Tessloff Babilon Kiadó, 2012
1870 Ft/kötet
Share:

2014. május 22., csütörtök

Szép remények


   Manapság, amikor majd minden tévécsatorna műsorára tűz valamilyen külföldi (leginkább dél-amerikai) és/vagy saját gyártású sorozatot, talán el sem tudjuk képzelni, milyen volt ez a műfaj a múlt században, amikor még nem volt televízió és a rádió volt az egyetlen szórakozást nyújtó médium.
   A Nobel-díjas író önéletrajzi ihletésű regényében a rádiójátékok hőskorába, az 1950-es évekbe kalauzolja az Olvasót.

   Az ekkor 18 éves joghallgató, de írói babérokról és párizsi padlásszobáról álmodozó Mario a Pánamerikai Rádió Tájékoztatási Osztályának vezetője. Munkája során  az újságok híreiből válogatva, majd átfogalmazva és kicicomázva készíti el saját adójuk hírblokkját, amelyek a hírolvasó, Pascual tolmácsolásában jutnak el óránként a hallgatókhoz. A dolog nem tűnik nehéznek, azonban Pascual rajong a katasztrófákért (ma egyszerűen imádná a kereskedelmi tévék hírműsorait) és nem egyszer, egy-egy óvatlan pillanatban előszeretettel egy-egyet becsempész az adásokba.

  A rádió tulajdonosai a haladó szellemű vállalkozó, idősebb és ifjabb Genaro nemcsak a Pánamerikai Rádiót, de a Központi Rádiót is a magukénak tudhatják, és tudják, hogy az aranytojást tojó tyúkot a rádiójátékok jelentik, így az eddig drága és problémás, bár nagy népszerűségnek örvendő kubai import szövegkönyvek helyett szerződtetik a különös, bolíviai Pedro Camachot, akinek egyetlen feladata, hogy munkásságával felvirágoztassa a rádiót.

  Ugyanekkor érkezik egy másik személy is Bolíviából, aki fontos szerepet kap Mario életében: a nemrégiben elvált Julia néni, aki a csípős nyelvű rokonság egyes tagjai szerint férjet fogni érkezett Limába. (Julia néni valójában nem Mario nagynénje, hanem Lucho bácsi (ő Mario egyik szülőjének testvére) feleségének, Olga néninek a testvére.)

  Mario ekkoriban a nagyszüleinél élt, de hamarosan egyre többször keresi fel Lucho bácsi és Olga néni lakását, és minden alkalmat megragad, hogy titokban találkozhassanak Juliával. Vajon mit szól majd a népes família, ha tudomást szerez a 32 éves asszony és az ekkor még kiskorú és szép reményű fiú románcáról?
  De micsoda szerencse, hogy Mario unokahúgára, a keszeg Nancy-ra és legjobb barátjára, a Nancyt régóta ostromló Javierre mindig számíthatnak, akik arról is gondoskodnak, hogy a család a lehető legkésőbb értesüljön a részletekről.

  Az ifjú szerelmes, ha nem a rádióban, Julia nénjével vagy az egyetemen tölti az idejét, az aktuálisan hallott történetekből igyekszik elbeszélést írni, melyeknél mindig valamilyen hiba csúszik a gépezetben:
  Írtam és széttéptem, jobban mondva, alighogy leírtam egy mondatot, rájöttem, hogy gyalázatosan rossz, és újrakezdtem. Biztos voltam benne, hogy egy csúnyán leírt betű vagy egy helyesírási hiba sohasem véletlen, hanem figyelmeztetés, intelem (a tudatalatti, az Isten vagy másvalaki részéről), hogy nem jó a mondat, újra kell írni.

   A két szálon futó események a regény elején picit kaotikusnak tűntek, de gyorsan rájöttem, hogy az író E/1. személyű visszaemlékezéseit Pedro Camacho egy-egy sorozatgyártásban készült rádiójátéka követi.

   A tollnok fantáziája kiapadhatatlan, ami nem is meglepő, hiszen már pitymallatkor talpon van és egész nap csak ír, legfeljebb annyi szünetet tart, míg a kis Vargasszal megiszik egy mentás citromfűteát és megosztja a fiúval a világról vallott nézeteit. Olvasásra nincs ideje, még arra sem, hogy a saját szövegeit újraolvassa, más írásait pedig azért mellőzi, nehogy akár véletlenül is befolyásolják a saját munkája során. Ilyen tempó mellett ez nem is meglepő, hiszen naponta több rádiójáték is elhangzik a már korábban is népszerű színészek előadásában.

     Camacho főszereplői mindig a legjobb korban lévő férfiak, akik éppen 50 évesek vagy a történet folyamán töltik be e jeles kort. A történetei olykor vetekednek egy-egy görög tragédiával, de Pascual kedvenc hírei között is megállnák a helyüket. Minden alkalmat megragad az általa gyűlölt argentinok szapulására, de a rádiójátékokban megjelenik a Jehova Tanúi mellett Lituma őrmester (aki már olvasta a szerző Halál az Andokban c. regényét, annak ismerősen cseng ez a név)  is a kollégáival. De bátran ki merem jelenteni, hogy Pedro Camacho rádiójátékai a mai hazai és külföldi szappanoperákkal is felveszik a versenyt: számos momentum ugyanolyan bizarr és groteszk, mint amiket manapság  a képernyőn láthatunk.

    A másik szálon, az éppen születendő elbeszélések témái sem mondhatók hétköznapinak, ahogyan Julia néni és "unokaöccse" szerelmi története sem, ami nem egy fordulatban bővelkedik és olykor felér egy szappanoperával.

   A meglepő befejezéssel záruló regény rendkívül olvasmányos, szórakoztató és bizarr. Aki még nem olvasott semmit a szerzőtől, bátran  kezdje ezzel a kötettel, ugyanis ez alapján nagy valószínűséggel el tudja dönteni, szeretne-e mást is elolvasni Vargas Llosától a későbbiekben. Engem most is meggyőzött, remekül szórakoztam és már nézegetem, az író melyik kötete legyen a következő a sorban.


   A regényből 1990-ben amerikanizált filmadaptáció is készült. A szereplők neveit az amerikai szájízre igazították, az argentinokból pedig albánok lettek, a főszerepet Peter Falk és Keanu Reeves játssza. A filmet a ViaSat3 szokta műsorra tűzni, de mostanában nem adták.
   A regényre válaszként, a megjelenése után hat évvel, 1983-ban Julia néni is megírta a maga történetét Lo que Vargitas non dijo (Amit Varguitas nem mondott el) címmel.


Mario Vargas Llosa: Julia néni és a tollnok
Eredeti cím: La tía Julia y el escribidor
Fordította: Huszágh Nándor
512 oldal
Európa Kiadó, 2009
3000 Ft
Share:

2014. május 19., hétfő

Vers hétfőn

Szabó Lőrinc: Harc az ünnepért


Magányom szétnéz, szól és szava büntet:

- Ahová én belépek, legyen ünnep,
térdeljen porba, ki hozzám beszél,
jó szavam: koldusnak vetett aranypénz,
örüljön, ki ellenségem lehet,
szivemben vad gőg a szeretet is,
örvénybe lépek józan, dacos ésszel,
nem fáj, ha tűzön éget a gonosz,
lesem felebarátom feleségét,
esti szeretőm délre feledem,
vagyok magamban s másban hontalan,
mindent tudok, aranyat s gyöngyöket
old fel boromban a gazdag jövő
és mindig győztes, mindig sérthetetlen,
megmaradok magamnak, érthetetlen
magasság, melynek némasága ünnep.

Ahová lépek, mégis minden büntet:

letérdelek a köszönők elé,
aranypénzként őrzöm más jó szavát,
ellenségemet fölfegyverezem,
büszkeségem gyámoltalan bilincs,
koldusok közé viszem ágyamat,
menekülök a szúnyogok elől
és mindenkit magamban hurcolok,
semmit se tudok, fuldokolva szívom
a levegő képzelt pénz-tőgyeit,
elhúzódom a mulatók közűl
s némán esengek vissza a világba
és magamnak is mindig érthetetlen,
sohse leszek már többé sérthetetlen,
mert a vezeklés kívánt kínja büntet.

És így lett mégis, így lesz minden ünnep:

vak voltam már és dermedt zűrzavar,
s falba léptem, - s ajtót nyitott a fal!
S láttam, történnek néha jó csodák,
amikért élni érdemes, tovább
botladozni máson s magamon át,
egyszerre sírva s egyszerre kacagva,
emberi sorsom hálásan fogadva,
mint égi kedvest, aki ha kiválaszt,
akkor szeret igazán, ha kifáraszt.
Vak voltam már, hitetlen zűrzavar,
s falba léptem s ajtót nyitott a fal,
nyilt az ajtó és nyiltak jó csodák
s én boldogan botladozom tovább
idegen romokon s magamon át
s nem félek már, hogy újból elveszítsen:
két kezével egyszerre tart az isten
s ha azt hiszem, hogy rosszabb keze büntet,

jobbja emel, és fölragyog az ünnep.





Vers
Share:

2014. május 17., szombat

Könyves kosár (2014. május - június)

Közeledik a Könyvhét, így újabbnál-újabb könyvek látnak addig is napvilágot. Természetesen - a hasonló ízlésnek köszönhetően - a többiek által kiszemeltek közül most is helyet kap nálam néhány.

Ha egy könyvben Itáliáról vagy művészetről van szó, biztosan felkapom a fejem, főleg, ha a kettő egy könyvben van jelen, az csakis jó lehet :).
Az itáliai reneszánszról előbb jutnak eszünkbe festmények és szobrok, mintsem írók, költők, filozófusok. Mit tudunk egyáltalán a humanistákról? Batkin először is tipologizálja számunkra a fennmaradt reneszánsz töredékeket, elemzi a meghatározó kulturális csoportot, a humanistákat, az új gondolkodás kiváltotta életsílust, a kereszténységhez és antikvitáshoz való új viszonyt, majd, mutatis mutandis, egy reneszánsz dialógust beiktatva felveti a kérdést, talán elsősorban Burckhardtnak: van-e értelme bármiféle korszakolásnak.

Leonyid Batkin, aki életének nagy részét szovjet emberként volt kénytelen leélni, aki nem jutott el sosem Itáliába, a könyvtárban, az itáliai auktorok társaságában talált menedéket, és vált az Orosz Egyetem Bölcseleti karának emblematikus professzorává, generációk tanárává. A peresztrojka idején Jurij Afanaszjevvel együtt alapítója volt a Demokratikus Oroszország mozgalomnak.


Leonyid Batkin: Az itáliai reneszánsz
Képfilozófiák sorozat
480 oldal
Typotex Kiadó
4800 Ft 
Várható megjelenés: május 22.  


Nagy az öröm, ugyanis a Könyvhétre érkezik Ross King Leonardo és az Utolsó Vacsora c. könyve! :)))

A Brunelleschi kupolája, a Michelangelo és a Sixtus-kápolna és a Párisz ítélete szerzőjétől

„Világos okfejtés, áradó mesélőkedv.” The Guardian


Milánó, 1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az Utolsó vacsorát. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestés bonyolult, fizikailag is embert próbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata.
Az Utolsó vacsora több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legismertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat: Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei.
Ross King könyve, a Leonardo és az Utolsó vacsora a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. 


Ross King: Leonardo és az Utolsó Vacsora
Fordította: Makovecz Benjamin
396 oldal
Park Kiadó
4900 Ft


2012-ben jelent meg a Varga-Körtvélyes Zsuzsanna első családregénye (és nagyon örülök, hogy a blog statisztikája szerint a mai napig rendszeresen keresik az internetezők :)), A Radnayak, majd ezt követte tavaly a folytatás, A Radnayak örökében címmel, és hamarosan kezünkbe vehetjük a harmadik kötetet, melyben az első részben megismert, a család magyarpetei ágához tartozó Krisztina sorsát követhetjük nyomon. Ugye, milyen gyönyörű a borítója?
1922-t írunk. Egy kislány naplót kap… Ez az utolsó ajándék, amit az édesapja adhat neki. Radnay Krisztina azonban ki sem nyitja a címeres könyvecskét, ahogy arra sem hajlandó, hogy szófogadó, illedelmes úri árvaként viselkedjék. Különös, kíváncsi fiatal nővé serdül Lexi kuzin szárnyai alatt, akiről annyi mindent suttognak a háta mögött. És ahogy Lexitől tanulta, nem hagyja, hogy eltérítsék a szándékaitól, bármilyen szokatlanok, vagy éppen botrányosak azok. Kisiklik nagybátyja, a gazember Méri kezei közül, szembeszegül az örökké dühöngő Zoltánnal, és fittyet hány a társasági konvenciókra. Örök lázadóként és kívülállóként éli a huszadik századot. Lehet-e egy Radnay lány színésznő? Élhet-e egy olyan férj mellett, akihez sem fizikai sem érzelmi köze nincs, miközben a nagyvilág tárt karokkal várja.



Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: Krisztina bárónő - A különös Radnay lány
400 oldal
K. u. K. Kiadó
3980 Ft
A Könyvhétre jelenik meg, így senkit se zavarjon meg, hogy a könyváruházak május 27-ét tüntetik fel a megjelenés dátumaként.


A következő kötet fülszövege mindent elmond:
A magyar történelem nagy alakjaival sokféleképp ismerkedhetünk. A történettudomány tényeit egészítheti ki az irodalom a maga szubjektív töltetével. Aligha van izgalmasabb olvasata a múltnak, mint amit a különböző korok költői kínálnak. Milyen kép rajzolódik ki Attiláról Zrínyi, Ady vagy Tornai József verseiben; Szent Istvánról Babits, Pilinszky vagy Nagy Gáspár tollán? Hogyan látja Széchenyit Arany, Weöres vagy Ferenczes István? Álmos herceg, Szilágyi Erzsébet, Esze Tamás, Görgei Artúr és Nagy Imre is megelevenednek e gyűjtemény lapjain.
A történelmi-lírai panoptikum páratlanul gazdag, az olvasó kedvére válogathat az arcképek, olvasatok között. Arra is rádöbbenhetünk, hogy történelmi példára, mintára mindig szükségünk van. Nem nélkülözhetjük nagyjainkat.


Magyar csillagok
Versek a magyar történelem nagyjaihoz
1144 oldal
Éghajlat Könyvkiadó
3950 Ft
Várható megjelenés: május 30.  



A tavalyi Nobel-díjas Alice Munro utolsó kötete:
Bizonyos dolgokra azt mondjuk, megbocsáthatatlanok, vagy, hogy soha nem fogjuk megbocsátani magunknak. De megbocsátjuk mást se teszünk.

Alice Munro különleges képessége, amellyel elénk tárja egy élet lényegét, legújabb kötetében is tetten érhető. Mindig képes rávilágítani arra a sorsfordító pillanatra, amikor egy véletlen találkozástól, egy meg nem tett lépéstől vagy egy váratlan sorsfordulattól visszafordíthatatlanul megváltozik minden.
Legújabb könyvének legnagyobb érdekessége, hogy négy olyan darabbal zárul, amelyek a szerző gyerekkorában játszódnak, bevallottan önéletrajziak, és felidézik azt a világot, ahonnan ez a rendkívüli pálya felívelt.
Ez az egyedülálló elbeszélő tehetséggel megalkotott, hol elképzelt, hol valóságos közeledésekről és távolodásokról, elindulásokról és megérkezésekről, véletlenekről és kimódolt aljasságokról, veszélyes és veszélytelen vágyakról szóló tizennégy történet ragyogó, kitörölhetetlen képet fest arról, milyen furcsa, ijesztő, kegyetlen és különleges tud lenni az életünk, és a minket körülvevő világ, amelyben így vagy úgy létezünk. Alice Munro ezzel a kötettel búcsúzik az irodalomtól, ezt a tudást hagyja ránk örökül.


Alice Munro: Drága élet
Fordította: Mesterházi Mónika
Park Kiadó
320 oldal
3900 Ft
Várható megjelenés: június 5. 


Két könnyedebb regény francia szerzők tollából, az első rögtön egy könyv a könyvben történet: „Aurélie története olyan, mint egy könnyű szuflé.” Weltbild
Véletlenek pedig nincsenek! – vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha…
Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte…


Nicolas Barreau: A nő mosolya
Fordította: Szántó Judit
288 oldal
Park Kiadó
2900 Ft
Várható megjelenés: Könyvhét


David Foenkinos nevét a korábban nálunk is megjelent Nathalie második élete tette ismertté, és a jövő héten érkezik a francia szerző második regénye:  
Franciásan frivol humora, bölcs szarkazmusa és fékezhetetlen mesélőkedve David Foenkinost ma az egyik legnépszerűbb szerzővé teszi Franciaországban. Ugyanakkor termékenysége sem lebecsülendő. Eddigi legnagyobb sikerét, az Audrey Tautou főszereplésével filmként is világszerte elhíresült Nathalie második életé-t hamarosan követte az újabb nagy sikerű regény.
Az Emlékek éjszakai portásként kallódó elbeszélője írónak készül. A nagyapja halálával induló történetet a szereplők emlékei színesítik. A kisemmizett és öregotthonba kényszerített nagymamáé, aki egy szép napon megszökik, és mint kiderül: iskolás évei helyszínére látogat vissza még egyszer, utoljára. Az unokáé, aki a keresésére indul. Hősünk katasztrofális házasságból hol depresszióba, hol új szerelembe menekülő, bizarr anyjáé és rémes apjáé.
Vajon mire jók ezek az emlékek? És egyáltalán: jók-e valamire? Hősünk mindenesetre gyűjti őket. Az olvasó pedig egy újabb fergeteges Foenkinos-regény erejéig szurkolhat neki, hogy megtalálja végül a választ.


David Foenkinos: Emlékek
Fordította: Kamocsay Ildikó
332 oldal
Európa Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: május 21. 


A Helikon ezúttal az író felolvasásaival folytatja  a megújult Márai sorozatát: Ahová most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem.

ELSŐ KIADÁS.
Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról.

Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról.

Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel!


Márai Sándor: Fedőneve: Ulysses 1.
580 oldal
Helikon Kiadó
4490 Ft
Várható megjelenés: június 4.


A Krimi Királynőjének egy régóta beszerezhetetlen novelláskötete lát ismét napvilágot az Európánál:
 Kilenc novella Christie korai művei közül: az egyik az első, ami nyomtatásban megjelent tőle.
A Man szigeti kincsre négyen pályáznak, aztán már csak hárman: Myles Mylecharane végrendelete gyilkos hajszát indít el.
A színésznőt régi ismerőse próbálja megzsarolni, de emberére akad benne.
Sir Gerald Lee szép, fiatal felesége félrelép - és legnagyobb ellensége szerez tudomást a titkáról.
A bagdadi ládában egy hulla feküdt, amíg hatan jól szórakoztak mellette a lakásban, többek között a felesége. De ki szúrta le?
És öt további elbeszélés - nemcsak bűnügyi történetek, hanem természetfölöttiek is a krimi királynőjétől.
A versbetéteket fordította N. Kiss Zsuzsa.


Agatha Christie: Az Álmok Háza
Fordította: Borbás Mária
240 oldal
Európa Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: június 6.


Négy év után ismét új köntösben - meglepően nem filmesben - jelenik meg a világirodalom egyik legismertebb regénye, az Elfújta a szél.
Milyen érdekes, hogy a saját példányomnál (Európa Kiadó, 2006) 220 grammal kevesebb a tömege, pedig az oldalszám változatlan.
Aki még nem olvasta, ne rémissze meg a majdnem 1200 oldal, mert annak idején - nyári szünetben - naponta kb.: 200 oldalt olvastam belőle, bár érdemes felkészülni, mert egy ilyen méretesebb könyvet kicsit kényelmetlen tartani az elején és a végén, de ez olvasás közben senkit sem fog érdekelni.
Az új fülszöveg mindent elárul, úgyhogy inkább se másolom. Akit érdekel, meg fogja találni :).


Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Fordította: Kosáryné Réz Lola
1184 oldal
Európa Kiadó
5490 Ft
Várható megjelenés: június 2.


Öt éve a nagy nyári akcióban vettem Kundera kisregényét, amikor tanácstalanul álltam az író akciós könyvei előtt és az ár mellett a terjedelem segített a döntésben. Még nagy vonalakban emlékszem a történetre és hogy leginkább a furcsa jelzővel illetném. Talán megérne egy újraolvasást, hiszen nem egy terjedelmes műről van szó.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem sokkal jobban tetszett a korábbi kiadás, ami egyszerű, sötétkék borítós. De az nem szúrt volna úgy szemet a sok harsány színű újdonság mellett, ott a sok színes, csicsás könyv közt elveszett volna az egyszerű borítós Kundera.

Ki álmodott? Ki álmodta ezt a történetet? Ki képzelte el? Melyikük? Mind a ketten? Egyik a másikának? És melyik pillanatban változott át valóságos életük álnok fantáziává? Mikor a vonat lement a La Manche csatorna alá? Vagy korábban? Aznap reggel, mikor Chantal bejelentette Jean-Marcnak, hogy Londonba utazik? Vagy még korábban? Mikor a grafológus irodájában belebotlott a normandiai városka kávéházának pincérébe? Vagy még annál is korábban? Mikor Jean-Marc az első levelet küldte neki? De küldte-e igazából ezeket a leveleket? Vagy csak képzeletben írta meg? Pontosan melyik az a pillanat, mikor a realitás irrealitásba, a valóság álmodozásba fordul? Hol a határ? Hol a határ?

A XXI. század küszöbén a párizsi illetőségű, konszolidált pár életének intim momentumait sem hagyják érintetlenül a nagy sorskérdések, életükbe beszüremkedik az apokaliptikus előérzet, a szorongás, a kiábrándultság. Vajon mi riasztóbb, hogy az ember javíthatatlan, vagy hogy ki tud bújni a bőréből, a továbbélés zálogaképpen?

A Magyarországon igen közkedvelt szerzőnek ez a - kamaradarabja - a Lassúság után a második mű abból a regényciklusból, amelyet Kundera franciául írt.


Milan Kundera: Azonosság
Fordította: N. Kiss Zsuzsa
120 oldal
Európa Kiadó
2490 Ft
Várható megjelenés: május 22. 



Csak csendben megjegyzem, hogy az év folyamán érkezik ugyancsak a Park Kiadó gondozásában Roman Gary Salamon király szorong c. könyve, az Európánál pedig Vladimir Nabokov elbeszélésgyűjteménye Első szerelem címmel és pillangós borítóval.
Share:

2014. május 14., szerda

A titokzatos vörös esernyő


     Nemrégiben elég vegyes véleményeket olvastam a kisregényről, így kíváncsian vettem a kezembe. Az eddig olvasott Mikszáth-műveket szerettem, bíztam benne, hogy most sem fogok csalódni.

    Halápon elhunyt az özvegy tanítóné, aki egy kétéves kislányt, Veronkát és egy libát hagyott maga után. A falu lakossága egy hétig gondoskodik a kislányról, majd elküldik Glogovára, ahol Veronka felnőtt bátyja káplánként szolgál, elvégre neki több köze van a gyerekhez, mint a falunak.
   A megbízott meg is érkezik Bélyi Jánoshoz a kislánnyal, aki azonban még sosem találkozott a húgával, csupán a létezéséről tudott. Mihez is kezdjen egy pap egy kétéves gyermekkel? Hová is fordulhatna tanácsért, ha nem a templomba menne át, miközben a kislány kint alszik a kosarában.
       - Segíts meg engem, Uram Jézus - e gondolatokat terjeszté eléje János pap. - Anyám meghalt, kis húgomat elhozták, nekem kell őt fölnevelnem. Szegény vagyok, gyámoltalan vagyok, sohase tudtam, hogy egy gyermekkel mit kell csinálni. Ah, adj mentő gondolatot, Jézus! S hajítsd le kimeríthetetlen bőségszarudból az eszközöket, hogy őt táplálhassam, gondozhassam. Tégy velem csudát, uram, Jézus.

  Ekkor döbben rá, hogy közben eleredt az eső és Veronkát kint hagyta. Úgy tűnik, imája meghallgatásra talált, mert a parókiához érve, a kosár fölött egy rongyos vörös esernyő áll.
   Hamarosan kiderül, hogy egy szakállas, ősz öregember tette oda, aki a szemtanúk szerint csakis maga Szent Péter lehetett! De ez még csak a kezdet: a pap megtartja az esernyőt, melyet magával visz egy temetésre is, elvégre esik az eső. Csakhogy Glogova még nem látott esernyőt, így a következő temetés napján - hiába süt a nap -, a gyászolók követelik, hogy a tisztelendő úr az esernyővel kísérje a sírhoz az elhunytat, akinek koporsóját elejtik és a halott feltámad! Mi más okozhatta a csodát, ha nem az esernyő!
   Így lesz szent tárgy a toldozott-foldozott esernyő, melynek a környékről is csodájára járnak!

    A közeli Besztercebányán évekkel korábban élt egy tapintatlan alak: Gregorics Pál. A családja megvetette, mert mindent másképp csinált, mint szokás. Viszonyt kezdett a szakácsnőjével, akinek egy fia is született tőle, de a kapzsi Gregoricsok miatt a kis Gyuri sosem viselhette valódi nevét, így Wibra Györgyként anyakönyvezték.

   Gregorics Pál halála után a testvérei rögtön megjelennek a gazdag örökség reményében, azonban tapintatlan öccsük gondoskodott mindenről, így a rokonságot meglepetés éri. Fia, Gyuri immár ügyvédként keresi a kenyerét, és kiderül, hogy apjának igen kedves volt egy bizonyos veres esernyő, ami a halála után nem sokkal eltűnt és köze lehet az örökséghez. Gyuri nyomozni kezd az esernyő után és a sors összehozza annak jelenlegi gazdájával, Veronkával...

   Mikszáth mesélőkedvében most sem csalódtam. A körítés most is remek, minden egyes mondatnak és anekdotának megvan a helye a történetben. Ha másért nem, hogy mosolyt csaljon az olvasó arcára. Például a történet elején kiderül, miért olyan egyformák a glogovai iskolások.

   Veronkát egész életében a széltől is óvták, ezért döbbentem meg a butaságán az egyik fejezetben, ellenben az örökké aggodalmaskodó Szliminszkynén és az ő Wladiján remekül szórakoztam.
   Wibra Gyurival sem mindig szimpatizáltam, azonban Mikszáth annyira zseniálisan szövögette az esemény szálait, hogy a történet vége egy igen fontos tanulságot tartogat, és a már említett Szliminszky házaspár is ismételten felbukkan.
  Nem is szólva a kapzsi Gregoricsokról, Madame Kriszbayról (Veronka frissen érkezett társalkodónőjét) vagy a glogovaiakról és a bábaszékiekről, akiket rendkívüli intelligenciával áldott meg az ég.
   A madame franciául vegyített német nyelven nyöszörgött, mormogott valamit, míg Mravucsánné is folyton beszélt, hol az elöl menő fiatalokhoz, hol a szegény madame-hoz, aki úgy nézett ki borzas frizurájával, mint egy beteg kakadu.
   - Csak erre, erre, kisasszonykám! Az ott a mi házunk. Még csak egy-két lépés, asszonyság. Nem harap ám az a kutya. Csiba te, Garam! Mindjárt otthon vagyunk. Majd meglássa, asszonyság, milyen szép ágyat bontok magának éjszakára. Csupa pöhely minden vánkosa.
   Az egy csöppet se zavarta, hogy Kriszbayné abból egy szót sem ért. Némely asszony csak azért beszél, mert jólesik neki. Mit is csinálna, ha nem beszélne? Még bizony beszőné száját a pók.

  Nem értem a tizenévesek panaszkodását, hiszen amíg azon problémáznak, hogy inkább megnézik a filmet (amelyből a Youtube-on az egyik hozzászóló szerint több jelenet is kimaradt), már jó néhány oldalon túl lennének. Igen, régies a nyelvezete, tájleírás is akad benne, sok a tájszó, de puskának ott a lábjegyzet, ami minden alkalommal az olvasó segítségére siet.  
A kőszívű ember fiaihoz képest a terjedelme lényegesen kevesebb, és egy vidám palóc mesét olvashatunk, ami sok-sok humort és számos izgalmat tartogat minden korosztály számára. Már nem vagyok tizenéves, de kár lett volna kihagynom ezt a remek történetet.
Akinek még ezek után sem jött meg a kedve az olvasáshoz, meghallgathatja hangoskönyvben Benedek Miklós  vagy Joó László előadásában. 



Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője - A gavallérok - A Sipsirica
387 oldal (ebből kb.: 220 oldal a kisregény)
Európa Kiadó, 1998
520 Ft
A hangoskönyv adatai:
Bendek Miklós előadásában
430 perc, mp3
Titis Kft., 2011
3990 Ft

Share: