Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2014

Könyvheti mustra (2014)

Valószínűleg sokan számolják, hányat kell még aludni június 12-ig. Ki azért, mert aznap kezdődik a Könyvhét, ki pedig azért, mert aznap veszi kezdetét a foci VB. Most az előbbiek tobzódhatnak :).
Azért ajánlom a korábbi válogatásomat is, mert abba is jókat sikerült összeválogatni :). 

Herczeg Ferenccel a Nagy színházi siker volt c. kötetben találkoztam, és meg is jegyeztem a nevét, mert kíváncsi lettem a prózai írásaira is. A Kráter Műhely Aranyrög Könyvtár sorozatában immár az ötödik kötet lát napvilágot a szerzőtől.
Herczeg regényének vidéki, kisvárosi és fővárosi háttéralakjai emelik ki a művet a korra jellemző erőteljes polgárosodás hétköznapjaiból. A reális történet álomszerű jelenetekkel bonyolódik, egy bizonytalan párválasztási kalandig, amely a lány fővárosba szökésével ér véget. A címadó hősnő sorsa Budapesten tanulságosan alakul, az egyéni női szabadság hirdetője lesz és hamarosan a nősors jobbítói között találja magát.

Herczeg Ferenc: A fehér páva
124 oldal
Aranyrög Kö…

"Sakk a férjeknek!"

Néhány hete az M3-on láttam a színmű tévéfilm változatát, melyről semmit sem tudtam, de amikor a főcímben a Solmay Ignácot és nejét, Szidóniát alakító Körmendy úr és Psota asszony (sic!) nevét olvastam, tudtam, hogy jól választottam. Pláne, amikor az első felvonás vége felé a Chupor Aladárt játszó Balázs Péter betáncikált. Így éppen ideje volt, hogy nyomtatott formában is megismerkedjem a Solmay családdal és körével.

    Solmay Ignác földbirtokos éppen estélyt ad házában, melynek csak a felesége, Szidónia örül. Az ötgyermekes család három lánya közül, Szerafin nemrég lépett frigyre Rábay Miklós osztálytanácsossal, míg  Gizella és Aranka kérőre vár. Utóbbi a pankotai nyaralás alatt meghitt kapcsolatba került a családdal távoli rokonságban lévő Morosán Demeter fiával, Tamással, azonban Szidónia asszony nem nézi jó szemmel ezt.

DEMETER Mert tetszik tudni, a dolog úgy áll: Solmay úr nagyapjának unokatestvérét, Solmay Dorottyát feleségül vette Kóspallagi Dániel. Kóspallagi Dániel édeste…

Vers hétfőn

Srečko Kosovel: A konstruktivizmus és a macska Fordította: Weöres Sándor

A macska beugrott az ablakon
a zongorára.
Muzsikált és csodálkozott:
Amikor ugrálok, a zongora énekel.
Én a szomszéd szobában voltam
s azt hittem, szellem játszik.
De mégegyszer a billentyűkre ütött,
aztán kiugrott
az ablakon.

Az új költő amerre jár,
mindenütt szól a zongora,
de senkise zavarja
se őt, se a macskát-
Az egész világ röhög: Ez az ember
bolond.
De költő.
És mindenki hallgatja
lépteit: úgy hangzanak, mint macska a zongorán.



Vers: Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások III. 
Költők Északtól Délig
892 oldal
Helikon Kiadó, 2012
4990 Ft

A melegszívű medve és A hebrencs hód

Nicholas Oldland mesekönyveire 2012-ben a megjelenésükkor figyeltem fel, de egészen mostanáig váratott magára a személyes találkozás.

  A szerző hősei erdei állatok, akik valamilyen jó vagy rossz szokással bírnak és ennek köszönhetően kerülnek bajba vagy éppen oldanak meg egy-egy problémát.

   A hatalmas és erős medve szíve valójában csordultig telt szeretettel és amerre jár, mindent és mindenkit megölel, legyen az egy fa vagy éppen rénszarvas- vagy hódbarátja. Egyik napon éppen egyszerre öleli meg kis barátját és egy fát, amikor egy favágó bukkan fel. Medvénk követi, majd elszörnyed azon, mit is akar az ember tenni a fával. Vajon mihez kezd a medve?




  A medvéhez hasonlóan a hód is szereti a fákat. Csakhogy nem megölelni, hanem megrágni őket. Meg minden mást is, ami az útjába került és kicsit is hasonlít egy fatörzsre. Észre sem veszi, hogy lassan az egész erdőt tönkre tette. Egy nap azonban baleset éri és emiatt kórházba kerül, ahol van ideje elgondolkodnia az eddigi tettein és …

Szép remények

Manapság, amikor majd minden tévécsatorna műsorára tűz valamilyen külföldi (leginkább dél-amerikai) és/vagy saját gyártású sorozatot, talán el sem tudjuk képzelni, milyen volt ez a műfaj a múlt században, amikor még nem volt televízió és a rádió volt az egyetlen szórakozást nyújtó médium.
   A Nobel-díjas író önéletrajzi ihletésű regényében a rádiójátékok hőskorába, az 1950-es évekbe kalauzolja az Olvasót.

   Az ekkor 18 éves joghallgató, de írói babérokról és párizsi padlásszobáról álmodozó Mario a Pánamerikai Rádió Tájékoztatási Osztályának vezetője. Munkája során  az újságok híreiből válogatva, majd átfogalmazva és kicicomázva készíti el saját adójuk hírblokkját, amelyek a hírolvasó, Pascual tolmácsolásában jutnak el óránként a hallgatókhoz. A dolog nem tűnik nehéznek, azonban Pascual rajong a katasztrófákért (ma egyszerűen imádná a kereskedelmi tévék hírműsorait) és nem egyszer, egy-egy óvatlan pillanatban előszeretettel egy-egyet becsempész az adásokba.

  A rádió tulajdonosa…

Vers hétfőn

Szabó Lőrinc: Harc az ünnepért

Magányom szétnéz, szól és szava büntet:

- Ahová én belépek, legyen ünnep,
térdeljen porba, ki hozzám beszél,
jó szavam: koldusnak vetett aranypénz,
örüljön, ki ellenségem lehet,
szivemben vad gőg a szeretet is,
örvénybe lépek józan, dacos ésszel,
nem fáj, ha tűzön éget a gonosz,
lesem felebarátom feleségét,
esti szeretőm délre feledem,
vagyok magamban s másban hontalan,
mindent tudok, aranyat s gyöngyöket
old fel boromban a gazdag jövő
és mindig győztes, mindig sérthetetlen,
megmaradok magamnak, érthetetlen
magasság, melynek némasága ünnep.

Ahová lépek, mégis minden büntet:

letérdelek a köszönők elé,
aranypénzként őrzöm más jó szavát,
ellenségemet fölfegyverezem,
büszkeségem gyámoltalan bilincs,
koldusok közé viszem ágyamat,
menekülök a szúnyogok elől
és mindenkit magamban hurcolok,
semmit se tudok, fuldokolva szívom
a levegő képzelt pénz-tőgyeit,
elhúzódom a mulatók közűl
s némán esengek vissza a világba
és magamnak is mindig érthetetlen,
sohse leszek m…

Könyves kosár (2014. május - június)

Közeledik a Könyvhét, így újabbnál-újabb könyvek látnak addig is napvilágot. Természetesen - a hasonló ízlésnek köszönhetően - a többiek által kiszemeltek közül most is helyet kap nálam néhány.

Ha egy könyvben Itáliáról vagy művészetről van szó, biztosan felkapom a fejem, főleg, ha a kettő egy könyvben van jelen, az csakis jó lehet :).
Az itáliai reneszánszról előbb jutnak eszünkbe festmények és szobrok, mintsem írók, költők, filozófusok. Mit tudunk egyáltalán a humanistákról? Batkin először is tipologizálja számunkra a fennmaradt reneszánsz töredékeket, elemzi a meghatározó kulturális csoportot, a humanistákat, az új gondolkodás kiváltotta életsílust, a kereszténységhez és antikvitáshoz való új viszonyt, majd, mutatis mutandis, egy reneszánsz dialógust beiktatva felveti a kérdést, talán elsősorban Burckhardtnak: van-e értelme bármiféle korszakolásnak.

Leonyid Batkin, aki életének nagy részét szovjet emberként volt kénytelen leélni, aki nem jutott el sosem Itáliába, a könyvtárb…

A titokzatos vörös esernyő

Nemrégiben elég vegyes véleményeket olvastam a kisregényről, így kíváncsian vettem a kezembe. Az eddig olvasott Mikszáth-műveket szerettem, bíztam benne, hogy most sem fogok csalódni.

    Halápon elhunyt az özvegy tanítóné, aki egy kétéves kislányt, Veronkát és egy libát hagyott maga után. A falu lakossága egy hétig gondoskodik a kislányról, majd elküldik Glogovára, ahol Veronka felnőtt bátyja káplánként szolgál, elvégre neki több köze van a gyerekhez, mint a falunak.
   A megbízott meg is érkezik Bélyi Jánoshoz a kislánnyal, aki azonban még sosem találkozott a húgával, csupán a létezéséről tudott. Mihez is kezdjen egy pap egy kétéves gyermekkel? Hová is fordulhatna tanácsért, ha nem a templomba menne át, miközben a kislány kint alszik a kosarában.
- Segíts meg engem, Uram Jézus - e gondolatokat terjeszté eléje János pap. - Anyám meghalt, kis húgomat elhozták, nekem kell őt fölnevelnem. Szegény vagyok, gyámoltalan vagyok, sohase tudtam, hogy egy gyermekkel mit kell csinálni. Ah, …

Vers hétfőn

Dsida Jenő: Önbiztatás

Ne félj!
Ebből a ködös, őszi álmodásból
mámoros lesz és jó az ébredés:

Álomba-sápadt, kuszált arcodat
illatos szél csókolja végig,
s minden rém-álmot magával sodor –
Két csodálkozó, tágra nyílt szemedbe
belemosolyog a rádboruló
lilabóbitás orgonabokor.

Fejed alatt dús, haragos-zöld pázsit,
erős, fűszagú, tavasz-levegő
és te kacagsz –
Kezedre száll egy fecske,
csipegve csókol, csacskán csicseregve
és úgy kiabál:

– Ébredj, királyfi!
Ne félj:
Kék lesz az ég!
Véredbe forrón átzeng a tavasz
és bizony mondom: felébredsz te még!


Kép
Vers
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...