2014. október 17., péntek

, , , , , ,

Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes


    Már hallottam erről a könyvről, amikor végre "személyesen" is találkoztunk, az egyik abc polcán, ahol nagybetűkkel virít a MINDEN KÖNYV 399 FT! felirat. Elolvastam a fülszöveget és gondoltam, négyszáz forintot csak megér ez a vékony kis kötet és egyébként is kíváncsi voltam, mik azok a dolgok részletesen kifejtve, melyeket már az óvodában megtanultunk, de ezek szerint megfeledkeztünk róluk. De ha már az óvodában mindent megtanultunk, akkor mi a manónak jártunk utána iskolába? - tehetjük fel jogosan a kérdést, hiszen a két legfontosabbra nem ott készítenek fel: az írásra és az olvasásra. Úgyhogy térjünk vissza a három-hatéves önmagunkhoz és fedezzük fel, mivel gyarapodtunk annak idején!


  Ebben a fülszöveg siet segítségünkre, de nem másolnám be, hanem röviden összefoglalom: Ossz meg mindent a másikkal, ne bántsd a másikat, ne csalj a játékban, mindennap tanulj, táncolj, rajzolj egy keveset, délután aludj, húzd le a vécét, moss kezet, ismerd fel a csodát, fogd meg a társad kezét!  Nos, ezek valóban fontos dolgok, melyek egyikéről-másikáról bizony hajlamosak vagyunk megfeledkezni, bár a délutáni szundítást nem tudom, hogy képzelte a szerző... De, akinek a munkahelyén megengedett a délután egy és három óra közötti szundi, nyugodtan szóljon hozzá a bejegyzéshez és legyen kedves, árulja el, milyen területen dolgozik! :)

   E vékony könyvecske valójában gondolatok gyűjteménye, amolyan füveskönyv Robert Fulghum  - akiről a későbbiekben kiderül, hogy tiszteletes - módra. Természetesen mindenkinek szíve joga, hogyan gondolkodik a világ dolgairól, így nem egyszer éreztem azt, hogy nem értek egyet a szerzővel. Ő az, aki a szomszédjával ellentétben, ősszel nem gereblyézi össze a leveleket és mást sem, hiszen úgyis föld lesz egyszer belőlük. Rögtön eszembe is jutott, amikor egyik reggel a járdán egy leesett szilvára léptem, amit bevittem és takaríthattam magam után. Valljuk be, ez azért nem valami kellemes dolog.
Ellenben nagyon tetszett, hogy van olyan eset, amikor a szerző is kivételt tesz.

   Olvastam modern kori irgalmas szamaritánusról, mosásról, Teréz anyáról, pókokról és a szomszéd nő esetéről, repülésről és egyetértettem, amikor a mások fürdőszobájában tett látogatások kerültek szóba. Mert igen, mindannyian akár akaratlanul, akár szándékosan, de biztosan szemügyre vesszük mások kencéit, törölközőjét stb-t. Úgyhogy mostantól jól gondoljuk meg, kit engedünk be a fürdőszobánkba, mert akaratlanul is másként gondolkodhat rólunk egy-egy barát, ismerős egy ilyen kitérő után.

   Nem egy elgondolkodtató esettel találkoztam a lapokon, amelyek miatt nem bántam meg, hogy ez a vékony könyvecske a kosaramban landolt, bár akadt egy-két feledhető történet is benne.
Kikapcsol, megmosolyogtat és elgondolkodtató olvasmány, egyszer mindenképpen megéri mindenkinek a kezébe venni.

Ki mondta, hogy az emberek nem jók? Micsoda beszéd ez?

Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Tűnédések hétköznapi dolgokról
Eredeti cím: All I Really Need to Know I Learned in Kindergarten
Sorozat: Lélekbúvár Könyvek
Fordította: Havas Krisztina
103 oldal
Park Kiadó, 2012
1290 Ft
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.