2014. augusztus 29., péntek

Szeptemberi mustra (2014)

Nikkincsnek köszönhetően ismét szétnéztem az előrendelések között és sikerült egy újabb Mustrányi könyvre bukkanni.

Elsőként a Kulcslyuk Kiadó újdonságát választottam. Az után a bizonyos tavalyi pocsék év után két könyvüket olvastam (Veszteségből nyereség, vereségből, győzelem és Teljesebbé válni), amelyekről bár nem írtam, de igencsak hasznos olvasmánynak bizonyultak, hiszen utóbbinak köszönhetően született meg végül a másik blogom is. Most pedig egy hozzájuk hasonló és ugyancsak aktuális kötettel rukkolnak elő:

"Az a baj, hogy nincs önbizalmam" - halljuk úton-útfélen, még olyan emberek szájából is, akikről adottságaik és körülményeik alapján nem gondolnánk, hogy ilyen problémával küzdenek. Mások nem vallják be, hogy így éreznek, sőt épp az ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni lehengerlő viselkedésükkel, ám arroganciájuk mögött gyakran szintén belső bizonytalanság, az önelfogadás hiánya húzódik meg. Bár egész modern kultúránk énközpontú, narcisztikus, a lelkünk mélyén sokan nem szeretjük magunkat, és félünk, hogy mások is kevésnek, elégtelennek, értéktelennek találnak minket. Éppen ezért védekező pozíciót veszünk fel, visszahúzódunk, nehogy még jobban megsérüljünk - vagy éppen minden erőnkkel bizonyítani próbáljuk, hogy igenis érünk valamit. Ám a bennünk lévő kétséget a külső sikerek csak átmenetileg enyhítik. Ráadásul saját magunkkal kapcsolatos elégedetlenségünket hajlamosak vagyunk környezetünkre is kivetíteni, ezért rossz közérzetet és türelmetlenséget terjesztünk magunk körül. Tiszta szívből szeretni és becsülni önmagunkat azonban nem könnyű, ha fájdalmas kudarcok terhét cipeljük, ha mások bántó, lekicsinylő mondatai belénk égtek, ha a szüleink sem fogadtak el minket feltétel nélkül. Ebben az esetben önismereti munkára van szükségünk, hogy felnőtt fejjel csodálkozzunk rá: minden gyöngeségünkkel együtt is értékes és szeretetreméltó emberi lények vagyunk. Ebben igyekeznek segítséget nyújtani a kötet kiváló szerzői is. 

Bagdy Emőke - Kádár Ananmária - Kozma-Vízkeleti Dániel - Pál Ferenc - Szondy Máté: Bízz magadban!
Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés
Nyitott Akadémia sorozat
184 oldal
Kulcslyuk Kiadó
2290 Ft
Már megjelent - így ez a könyv a "kakukktojás" most, de nem hagyhattam ki.
A borítón Walter Crane A Művészet és az Élet c. festménye látható.


Folytatódik a Hrabal-életmű is:
Egy zúzdában, két korszak határán játszódik a Túlságosan zajos magány: a nyomtatott és a bezúzásra ítélt könyvek korszakhatárán. Hőse, az önhibáján kívül, szakmai ártalom következtében művelt Hant a harmincöt éve préseli és bálázza, díszíti-címkézi a műhelyébe pottyantott papírneműt. A hentesüzleti zsírpapírtól kezdve a bibliapapírra nyomott klasszikusokig mindent. Kihalássza és olvasgatja kedvenceit, Vincent van Gogh napraforgós reprodukcióival vagy egyéb hulladék poszterekkel díszíti a kész bálákat, és sörbe fojtja a világ dicsőségének mulandóságán érzett mélységes bánatát. Isten nyugosztalja az áldozatul esett húslegyeket, egércsaládokat és a bőrkötésbe csomagolt világmegváltó eszméket! Ámen. Ez az eredetileg 1977-ben, szamizdatban megjelent írás Hrabal életművében és nemzetközi megítélésében is korszakhatárt jelent, a legmagvasabb szövegei közt tartják számon. A gyöngéd barbár az 1968-ban öngyilkosságba menekült költő-festő barát, Vladimír Boudník halálának évfordulójára készült szöveg. Hrabal ars poeticája. "Kurva fix!" "Senki más nem fejezi ki úgy Prágát, mint Bohumil Hrabal. Csak ő képes a barokk képzeletet a kisember humorával ötvözni." (Milan Kundera)

Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbárok
Fordította: Varga György
276 oldal
Európa Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 10.


Végül, de nem utolsósorban a könyv, ami miatt ez a bejegyzés megszületett:

Mathilde 24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez - különösképpen a pénzt megtaláló férfi - megváltoztatja az életét. Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében. Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor... Anna Gavalda két - egymáshoz lazán kapcsolódó - kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják. 

Anna Gavalda: Édes életünk
Fordította: Tótfalusi Ágnes
280 oldal
Magvető Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 24.


És a ráadás: a hónap végén Tóth Krisztina egy újabb kötettel örvendeztet meg bennünket! :) (Bár nálam még az Akvárium is várólistás egyelőre.)

Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközpontban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kis sráccal, aki velük utazik? A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora. 

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
228 oldal
Magvető Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 25. 
Share:

2014. augusztus 27., szerda

"Maga úgyis egy kicsit mafla, Francika"


   A Rendszeres Olvasók előtt nem titok, hogy szeretem Babits Mihály verseit, hiszen néhány alkalommal találkozhattak egy-kettővel a blogban, de a prózája eddig valamiért kimaradt.

  Néhány hete úgy ültem le egy szerda este a tévé elé, hogy megnézzem a Hatholdas rózsakertet, hogy fogalmam sem volt, mire számítsak. Nem néztem utána sehol, és szégyen vagy sem, de természetesen annyit tudtam, hogy egy Babits-műről van szó és milyen szép a címe. Aztán elkezdődött a film és a megjelent a képernyőn a Vidéki komédia alcím. Itt már sejtettem, hogy a következő 70 percben nem csalódom majd, és a megérzésem ezúttal is jó volt.


   A Hatholdas rózsakert a Gádoroson élő Ilka néni férjének tulajdona, aki ekkora területet ültetett be rózsával, hogy azokat eladhassa a szerbeknek. A kerthez természetesen ház is tartozik, ahol nemcsak Ilka néni és férje élnek, hanem a ház asszonya szobát is kiad a kisvárosba érkező - leginkább - hivatalnokok számára. Egy ilyen szoba lakója lesz főhősünk, a frissen végzett jogász, Gruber Franci is, aki Gádoroson kap munkát.

  Ilka néni igazi társasági ember, nyári estéken kertjében népes társaság gyűlik össze, köztük számos fiatal hajadon és nőtlen férfi, akik közül néhányan később jegyespárként távoztak és szép emlékekkel gondolnak vissza az Ilka néni kertjében töltött estékre.
Egy ilyen estén ismerkedik meg Francika a gádorosi lányokkal, akik közül Balogh Gizi tetszik meg neki, de a társasághoz tartozik Irén is, aki köztudottan a legokosabb lány Gádoroson és ez bizony nagy hátrány, ha egy lány férjhez akar menni.
 Neki Irén nem volt rokonszenves. Bár lassanként valami fegyvertársi viszony fejlődött ki köztük, ami túlment a kártyaügyeken. Irén élesnyelvű tudott lenni. Pletykákba avatta be Francit, melyekről Ilka néni, ki mindenkivel jóban volt, hallgatott. Magát Ilka nénit sem kímélte. Mindez csakugyan nem volt rokonszenves; de mulatságos és tanulságos. Be kell azonban vallani, hogy, ami a női bájat illeti, sokkal jobban tetszettek Francinak például a csöppke Balog-lányok, kivált a fiatalabb, Gizi. Akire a szeme akkor is rátévedt, mikor Irén beszédét figyelte. Ezekkel azonban nem tudott úgy társalogni, mint Irénnel. Franci szótalan volt, Irén helyette is beszélt.
(...)
Ilka néniből pedig kitört a »fiúk barátja«.

- Az ilyenektől óvakodjon, Francikám... az ilyen házias szűzektől. Ezekből lesznek a hárpiák.

Alkonyat volt, a nap, mint egy túlnyílt rózsa, terpedten hullt le a láthatárra. Páronként sétáltak az egymást szelő lugasok labirintusában.

Ilka néni Franciba kapaszkodott és oktatta.

- Ezeknek ne udvaroljon, nem ajánlom. Gizinek se, mert nagyon bele talál szeretni. A szerelem veszedelmes a maga korában, gyermek! Egy kicsit pajtáskodni, szórakozni, azt igen... Maradjon Irénnél: ő szellemes, de nem veszedelmes.

Franci tanácstalan volt az ily tanácsokkal szemben.

- Sajnálom szegény Irént - sóhajtott Ilka néni máskor. - Az okosság nagy kölönc egy gádorosi lánynak. Irén még bajosabban kap férjet, mint Angyal.

   Francika pedig mire észbe kap, bár beteglátogatóba indul Irénhez, azon kapja magát, hogy már a lány vőlegénye, aki rögtön hozzálát megtervezni közös életüket...
   

   Babits milyen gyönyörűen ír prózát is! Igazán öröm volt olvasni és még nem is említettem a humorát! Aztán itt vannak a gádorosiak: Irén családja: az anyja, a keresztapja és az öccse, ill. Oszoly, a patikus, az egyetlen, akinek Franci panaszkodhat, ám ő is csak nevet rajta.

   Igen, Francika mafla, mulya, gyáva, egy igazi balek, de én már szinte az első pillanattól imádtam, amikor felbukkant a filmben, majd a novellában. Persze, ha a való életben találkoznék egy Francikával, biztosan a falra másznék tőle, de Babits egy olyan szereplőt alkotott, akit - szerintem - nem lehet nem szeretni. És éppen a maflasága miatt. De talán azért is szerettem ennyire, mert Tahi Tóth László annyira zseniális volt Francikaként, hogy ha csak eszembe jutott olvasás közben, mosolyognom kellett.

  Szegény Franci, akit behálózott Ilka néni és Irén. Hamarosan új életet kezdesz egy szinte ismeretlen nővel, aki az új életed minden részletét megtervezte már. De vajon van-e visszaút?
   Erre a kérdésre rögtön a novella (a MEK is így említi) elején választ kapunk, de mindenképpen érdemes megismerni az odáig vezető eseményeket is. Babits novellája gyönyörűen megírt, humoros, nagyszerű olvasmány ma is. Vétek lenne kihagyni. Utána pedig érdemes megnézni a már említett filmet, ami egy remek adaptáció lett olyan színészekkel, mint például az Ilka nénit játszó Tolnay Klári.

Az influenza akkortájt jött divatba, az orvosok csupa bacillussal fenyegetőztek. De Franci világnézete a lovagiasság alapján állott, mely hölgyek jelenlétében halálmegvető bátorságot ír elő.

   Az általam olvasott kötetben még néhány novella is helyet kapott, melyekről a későbbiekben szeretnék írni.
   Szomorú, hogy ma már csak antikváriumokban szerezhető be, de legalább olcsón hozzájuthat az ember lánya egy ilyen gyöngyszemhez.


Babits Mihály: Hatholdas rózsakert
Sorozat: Kiskönyvtár
253 oldal  (ebből kb.: 75 oldal a novella)
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973
A novella a MEK-ban
Share:

2014. augusztus 25., hétfő

Vers hétfőn

Dsida Jenő: Hát nem különös? 


Éles, áttetsző hűvös,
de nem borzongató.
Száraz levél koppan a kerítésen.
A roggyanó léptekkel ballagó vén postás
kövér táskája is csupa ilyennel van tele.
Az életre jön a halál,
az életre jön a halál -
hajtogatják a remegő kis kukac-szájak,
s valahonnan a kert végéről
mintha az ősz integetne hamiskásan:
Mindjárt jövök!

Az ég szinte felhőtlen
és zavartalanul, megdöbbentően kék.
Az egyetlen fellegfoszlányba egy gyermek kapaszkodik,
akit talán mindnyájan ismertek rajtam kívül -
s kitágult szemekkel akar bekandikálni
a felhő mögé,
a titokzatos, messzi kék csodákba.

1927. augusztus



Vers
Share:

2014. augusztus 21., csütörtök

Mustra (2014. szeptember)

Nézzük, mire érdemes mostanában figyelni a boltokban! :)


A sportrajongóknak rögtön itt egy igazi csemege:
Kr. e. 776-ban rendezték meg az első pánhellén játékokat Olümpiában, akkora sikert aratva ezzel, hogy Kr. u. 393-ig, a játékok betiltásáig követték egymást a rendezvények. De vajon miért tiltották be őket? És azután hogyan és miért elevenítették fel 1500 évvel később, és miért játékról beszélünk, nem pedig sportról? 
 A könyv újfajta módon nyújt betekintést a sport történetébe. Az ifjú V. Károly császárt például szenvedélyes teniszezőként mutatja be, az angol VIII. Henriket fanatikus sportrajongóként, a modern fizika megalapítóját, Isaac Newtont pedig aktív bokszolóként. Megtudhatjuk, hogy a reneszánsz kultúra hozta magával a nagy sportlétesítmények építését, ugyanis a Mediciek Firenzéjében a calcio, azaz a labdarúgás nézők tízezreit vonta bűvkörébe.
 Szórakoztatóan és egyszersmind történelmileg megalapozottan tárgyal a szerző olyan kérdéseket, hogy mi is a sport valójában. Miért tartozik bele a toronyugrás, a zsákban futás meg miért nem? Mi a helyzet a bikaviadalokkal vagy a motorsporttal? Hogyan tett szert a labdarúgás akkora népszerűségre, és hogyan hat egymásra a sport és a politika? Egy bizonyos: a sport kultúrtörténete nem csak a sportrajongókat fogja lebilincselni. 
 A szerző, Wolfgang Behringer (sz. 1956), a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszora a magyar olvasóközönség előtt már jól ismert. A Corvina Kiadónál 2010-ben jelent meg előző nagy sikerű műve: A klíma kultúrtörténete. 

Wolfgang Behringer: A sport kultúrtörténete
Az ókori olimpiáktól napjainkig
514 oldal
Corvina Kiadó
4500 Ft
Várható megjelenés: augusztus 29.


Annak idején ez a sorozat nem kerül szóba a blogban, de most lecsaphat rá egyben, akinek esetleg nem sikerült eddig beszereznie:


 A sorozat kötetei:
1. Bizet: Carmen
2. Verdi: Traviata
3. Mozart: Varázsfuvola
4. Puccini: Pillangókisasszony
5. Verdi: Aida
6. Rossini: A sevillai borbély
7. Mozart: Don Giovanni
8. Bellini: Norma
9. Puccini: Bohémélet
10. Wagner: Tannhäuser
11. Verdi: Otello
12. Gounod: Faust
13. Mozart: Figaro házassága
14. Puccini: Tosca
15. Puccini: Turandot
16. Donizetti: Szerelmi bájital
17. Verdi: Rigoletto
18. Leoncavallo: Bajazzók
19. Bellini: A puritánok
20. Offenbach: Hoffmann meséi
21. Erkel: Bánk bán


A sorozat minden kötete 60 oldalas és CD-melléklet jár mellé, melyen részleteket hallhatunk az adott operából világhírű művészek tolmácsolásában. Mellesleg ebben a hónapban a Kossuth Kiadónál 40%-kal olcsóbban, 19 900 Ft-ért vásárolható meg az eredeti 33 390 Ft helyett.
Az Alexandránál és a Polcnál pedig minden kötet - a készlet erejéig - szeptember 30-ig 990 Ft-ért kapható.
A más webáruházakban előrendelhető (ha minden igaz, csak a jövő hónapban jelenik meg) és ott csak 20% kedvezmény van rá.


Talán nem is emlékszem, hogy annak idején valakitől is negatív véleménnyel lett volna Hesse regényéről, mely nálam is várólistás (még sikerült beszerezni a Cartaphilusos kiadást) és most a Helikon jelenteti meg új köntösben:
Vagy élsz, szabadon, csapongó érzékekkel, teleszívod magad az ősi Éva-anya mellén, akad akkor néhány felséges öröm, de nincs oltalom a mulandóság ellen; élsz, akár gomba az erdőn, amely ma szép színekben pöffeszkedik, de holnapra elrohad. Vagy védekezel, magadra zárod a műhelyajtót, hogy illanó életednek emlékművet emelj de akkor lemondás az élet, és nem vagy más, csak faragókés, igaz, a halhatatlanság szolgálatában, de kiszáradsz, elvész a szabadságod, el az élet minden öröme, teljessége.
Két életút, két életcél, két életfelfogás egymást vonzó és taszító pólusok, éppen, mint szenvedélyeit megélő Goldmund és az aszkéta paptanár, Narziss története. Narziss a szellem embere, míg Goldmund élete során a művészi ideált, az érzelmek kifejezésének módját keresi. Szerelmi kalandokon, gyilkosságokon, a pestis sújtotta vidékek halálélményein keresztül vezet az út önmaga megismeréséhez, tehetségének kibontakozásához, tanítómestere, Narziss pedig nem hagyja magára. Sosem engedik, nem engedhetik el a másikat, hiszen, ahogy Herman Hesse írja a mű egyik előszótervezetében: Vonzzák, elbűvölik, meghódítják, megismerik, a végsőkig fokozzák vagy megsemmisítik egymást. Ez történik mindig, ha férfi és női princípium, lelkiismeret és ártatlanság, szellem és természet tiszta formában találkozik és néz szembe egymással.

Herman Hesse a következőképpen összegzi Bruno fiának a szerzetes Narziss és a képfaragó Goldmund középkori kulisszák között játszódó történetének legfontosabb gondolatát 1928. december 27-én kelt levelében: Az ember a régi, szemléletes és szép elképzelés szerint testből, lélekből és szellemből áll. Ezen alkotóelemek közül kettőt többnyire összekötnek egymással, a harmadikat pedig elhanyagolják. Így tagadta és hanyagolta el a testet a kereszténység a szellem és lélek összefonódása révén. Ezzel szemben korunk eltúlozza a test és az értelem kultúráját mindkettőt a lélek kárára. A művészet azonban éppen hogy a lélek birodalma, lélekkel áthatott, kifinomult érzékiség, és messze az érzékin túlra törekszik.


Hermann Hesse: Narziss és Goldmund 
Fordította: Gáli József
400 oldal
Helikon Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: szeptember 1. 


Nemrég láttam a regény filmváltozatát Törőcsik Marival a főszerepben, és akkor eldöntöttem, hogy lassan ideje lesz elolvasni a regényt is. Ráadásul az Európa most ezzel folytatja a Szabó Magda-életművet.
"Minden ember titok. Minden titok titok. Az író mestersége valahol szakrális, még önmaga számára is elemezhetetlen."
„" Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a mintaértékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk.
Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete kétharmad szakaszában, s nem veszi észre, hogy minden kor történelmi időszak, amelyben nemcsak alakul az emberi sors, hanem maga a benne élő is adhat jelzést, esetleg valami fordulatot a hazai vagy világtörténelemnek.
Csándy Katalin a nagy emberi érzésekre érzékeny, szerelemre, féltékenységre, szégyenre, nem veszi észre, hogy az idő nagy folyója olykor hidat, olykor gázlót kínál, esetleg jelzés mutatja, hol nem tanácsos vízbe lépnie. Környezetében minden megváltozik, ő csak addig a határig, míg felismeri, ne bukdácsoljon már holtáig a számára kilátástalan koordináták között, hanem mentse meg, ami az életéből még menthető.
Formául a hatvanas évek állandó tennivalóját, a folytonos "írjuk meg az életrajzunkat"-kötelezettséget választottam, maga a regény egy fejezetenkénti mottósor, szétkaszabolva, ha az olvasó összeolvassa, megdöbben, mert Katalin minden, az életrajzban írt szava igaz, éppen csak nem ez volt a valódi élete, mert arra, ami a valódi élete valakinek, részint nincs füle a kérdezőnek, részint nincs fogalmazásbeli megoldás. Minden ember titok." (a Szerző)


Szabó Magda: A Danaida
416 oldal
Európa Kiadó
3290 Ft
Várható megjelenés: szeptember 3. 


Egy igazi csemege az Agatha Christie-rajongóknak:
Ilyen kötetet soha még magyar Christie-olvasó nem tartott a kezében: itt van mind a húsz Miss Marple-novella egyben.
Miss Marple, az éles szemű és eszű vénkisasszony első pillantásra szelíd, porcelánkék szemű, kötögető idős hölgynek tűnik. De ha valaki gonosztettre ragadtatná magát, jól teszi, ha előtte körülnéz: nincs-e ott a környéken egy ártalmatlan külsejű, ősz hajú néni. Bár még ennyi elővigyázat is kevés: ha csak elmesélik Miss Marple-nek a megoldhatatlan bűnügyet, ő kibogozza.
Húsz novella, húsz bűnügy, húsz könnyű ujjgyakorlat a világ leghíresebb detektívjének, sokórányi felhőtlen szórakozás a vénkisasszony rajongóinak.


Agatha Christie: Miss Marple
Fordította: Borbás Mária, Etédi Péter, Sipos Katalin
484 oldal
Európa Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 9.


A Libri folytatja Philippa Gregory regényeinek magyar kiadását (bár nem olvastam a regényt, de ez a szexi jelzővel való megbélyegzés olyan, mintha egy újabb erotikus gyöngyszem lenne ez is, pedig Philippa Gregoryra ez - szerintem - nem jellemző):
Kémek, átkok és méregkeverés... Romantikus történelmi regény egy hercegnőről, aki 500 évvel ezelőtt kezébe akarta venni a sorsát.
A királyi regények koronázatlan királynőjének új regénye IV. Edward angol király udvarába, a Rózsák háborújának idejébe, az összeesküvések, a szerelemért és hatalomért folyó élet-halál küzdelmek világába repít, amelyben megelevenednek a történelem elfeledett alakjai.
A másik Boleyn lány után A királycsináló lánya Philippa Gregory első "nővérregénye", amely két rendkívüli fiatal nő sorsát kíséri nyomon. A regény hősnői a 15. századi Anglia legbefolyásosabb főurának, Warwick grófjának leányai. A mérhetetlen hatalma, ismertsége és vagyona révén az angol politikát könnyedén manipuláló Richard Neville "a királycsináló"-ként vonult be a történelembe. Fiúörököse nem lévén, lányait, Anne-t és Isabelt teszi meg politikai játszmái gyalogjainak, ám a gyalogokból csakhamar befolyásos játékosok válnak...
Anne elragadó kislányként kerül IV. Edward udvarába, ahol növekvő aggodalommal és elkeseredéssel szemléli apja háborúját korábbi barátai ellen. A tizennégy évesen asszonnyá váló fiatal lány hamarosan elveszti férjét és édesapját is, míg anyja egy menedékhelyen tölti napjait, nővére pedig az ellenség házastársa. Anne számára csak egy kiút van kétségbeejtő helyzetéből: hozzámegy Richardhoz, Gloucester hercegéhez, döntéséért azonban komoly árat kell fizetnie...
A New York Times népszerűségi listáit vezető Philippa Gregory olyan nagy sikerű romantikus történelmi regények szerzője, mint A fehér hercegnő vagy A folyók asszonya. Legújabb regénye sem okoz csalódást a műfaj kedvelőinek. "Szexi... botrányos... szellemes..." (Redbook)
"Semmi kétség, ő a legjobb abban, amit csinál." (Associated Press)
"Philippa Gregory keze alatt a történelmi alakok, a hús-vér királyi családok élete fenségesen szórakoztató regényé válik." (Time)
"A gondos kutatómunkával megtámogatott, érzékenyen megrajzolt jelenetekben életre kel a kor." (The Boston Globe)


Philippa Gregory: A királycsináló lánya
A királyi regények királynője
500 oldal
Libri Kiadö
3990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 15.


 Továbbra is borzalmasak az új Kundera-sorozat borítói:
"Ez az egész könyv egy variációs formában megírt regény. Az egyes részek úgy követik egymást, mint annak az útnak a szakaszai, amely a téma belsejébe, a gondolat belsejébe, egyetlenegy helyzet belsejébe vezet, amelynek megértése beláthatatlan messzeségbe vész előttem. Ez a regény Tamináról szól, és attól a pillanattól kezdve, hogy Tamina lelép a színről, Tamináért szól. Ő a regény főszereplője és fő hallgatója, az összes többi történet az ő történetének a variációja, és úgy fut össze az életében, mint valami tükörben. Ez a regény a nevetésről és a feledésről, a feledésről és Prágáról, Prágáról és az angyalokról szól."- írja könyvéről a Párizsban élő világhírű cseh író.



Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve
Fordította: Körtvélyessy Klára
336 oldal
Európa Kiadó
3290 Ft
Várható megjelenés: szeptember 16. 


Szeptember 17-én ér véget a Kossuth Móricz sorozata, melynek utolsó kötetét (Életem regénye) szeretném beszerezni, mivel 1590 Ft-ba kerül, míg a Gabos kiadás drágább. Az a sanda gyanúm, hogy utána egy adag Kosztolányival rukkolnak elő. Majd meglátjuk, igazam lesz-e.
Share:

2014. augusztus 19., kedd

"(...) amit különösképpen el kellene kerülnöd"

A napokban jutott eszembe Seneca Erkölcsi levelek c. gyűjteménye, melynek nem egy gondolata ma is figyelemre méltó, sőt megfontolandó:


Kérded, mi az, amit különösképpen el kellene kerülnöd. A tömeg. Még nem bízhatod magad rá veszélytelenül. Én legalábbis beismerem esendőségemet: sohasem azzal a jellemmel térek haza, amellyel otthonról elindultam. Valami felkavarodik abban, amit már rendbe szedtem, valami visszalopakodik abból, amitől elfutottam. Úgy vagyunk mi is, ha lelkünk hosszadalmas bajából felépül, mint a betegek, akiket annyira megviselt a hosszas gyengélkedés, hogy sehova sem lehet őket ártalom nélkül kivinni. A nagy tömegben forgolódni káros - tudtunkon kívül egytől egyig mindenki kedvet csinál valamilyen vétekhez, megbélyegez vele vagy ránk akasztja. Kétségtelen: minél nagyobb csődületbe keveredünk, annál nagyobb ez a veszély. (...)

Hát még azt sem értitek, hogy a rossz példa visszaüt azokra, akik szolgáltatják? Adjatok hálát a halhatatlan isteneknek, hogy olyannak tanítjátok a kegyetlenséget, aki nem tudja megtanulni. El kell vonni a tömegtől a gyönge, a jóra még nemigen szilárd lelket: könnyen csapódik a többséghez. Sókratést, Catót és Laeliust is kivetkőztethette volna erkölcseiből egy hozzájuk nem hasonló sokaság: annál kevésbé képes közülünk, akik igencsak munkálkodunk még szellemünkön, bárki is állani a nagy haddal ránk zúduló bűnök rohamát. A dőzsölés vagy kapzsiság egyetlen példája sok rosszat szül: házad élvhajhász barátja fokozatosan erőtlenné tesz és elpuhít, a gazdag szomszéd felkelti benned a sóvárgást, a rosszindulatú pajtás mindent - legyen akármilyen hófehér és egyöntetű - bever a maga ragyájával; mit gondolsz, mi lesz azokból az erkölcsökből, amelyek ellen az egész világ támadást intéz? 

(...)


De hogy ma ne csak magamnak tartsam meg, amit tanultam, közlöm veled, milyen három, körülbelül azonos értelmű mondásra leltem; az egyikkel ez a levél adósságot törleszt, a másik kettőt fogadd előlegül. Démokritos mondja: "Nekem egy ember annyi, mint az egész nép, és a nép annyi, mint egy ember." Jól felelt az is, akárki volt - kétes ugyanis a szerző személye -, mikor megkérdezték tőle, miért tűz ki célul akkora buzgalommal egy olyan művészetet, amely csak a legkevesebbekhez jut el: "Elég nekem a kevés, elég az egy is, elég, ha senki sincs." Remek a harmadik mondás is, amit Epikuros egyik, tanaikat valló társának írt: "Ezt pedig nem sokaknak, hanem neked; mert elég nagy közönség vagyunk mi egymásnak." Ezt szívleld meg, Luciliusom, hogy megvethesd a többek helyesléséből fakadó gyönyörűséget. Sokan dicsérnek téged. Talán bizony volna miért tetszeni magadnak, ha csupán az vagy, akit sokan megértenek? Értékeid befelé tekintsenek. 


VII. levél   
In: A lélek békéje
PopulArt füzetek 19.
66 oldal
Interpopulart Könyvkiadó, 1993
Share:

2014. augusztus 18., hétfő

Vers hétfőn

Salvatore Quasimodo: Zeus temploma Agrigentumban
Fordította: Képes Géza


A lány leült a fűre, most felmarkolja
nyakáról a nyers fürtöket s neveti
futását s az elveszített fésűt.
Arcszíne nem mondja meg: vajon
a forró kéz tépte-e ki hajából a fésűt, a kéz,
mely most messziről, egy mandulafa mögül integet neki, vagy
a folyóparton a görög szarvas mozaikján
hagyta-e ott, fektében, vagy az árokban, violaszín
bokrok közt. És nevet az érzékek elszabadult tébolya,
a sziget déli tűző napján sötétre égett
bőre szétragyogja a féktelen nevetést,
és csillogó méh zümmög, s mérgeket
nyilaz és gyermeki csókokat.
Csendben nézzük a csalfa játéknak
ezt a fénylő jelét: és, látjuk, már izzik a
hold felfordított karéja, és belehull
a meredeken felcsapó tűzbe. Milyen jövőt
mondhat nekünk a dór kút,
milyen emlékezetet? A csöbör lassan
száll fel a mélyből, és füveket hoz
és alig ismert arcokat.
A borzongás vénhedt kerekét forgatod,
ó, bánat, ki dajkálod mindenkor
a nappalt, ki romba döntesz
angyali képeket és csodákat,
ki tengert dobsz összeszűkült fényébe
a szemnek! Itt az atlasz-szobor, két lépésre
az alvilágtól (egyhangú, mozdulatlan morajlás),
fűbe döntve Zeus kertjében, s a levegő
férgének konok türelmével mállasztja kövét:
itt hever, erőt sugárzó, ép tagokkal,
egyetlen magból hajtott örök fák között.



Vers
Share:

2014. augusztus 16., szombat

Istenek földjén


   Szabó Magda 1966-ban töltött hat hetet férjével, Szobotka Tiborral Görögországban, melyek emlékeit és élményeit rögzítette a fülszöveg szerinti legnépszerűbb művében.

   Mai fejjel talán nem is gondolnánk, hogy annak idején bár a vízumot könnyen megszerezhette a Hellászba készülő honfitársunk, ám a szállásfoglalás és az étkezések már problémát jelentettek. De ne feledjük, még javában benne voltunk a szocializmusban és akkoriban kész csoda volt, ha egy-egy magyar eljuthatott egy nem szocialista országba. Micsoda élmény lehetett mindez Szabó Magda számára, aki az antik világ bűvöletében nőtt fel! Maga lesz a paradicsom ez a hat hét!  - gondolta, de ekkor még nem számolt azzal, hogy az istenek ma is egykori lakhelyükön járnak.

"Hellász az istenek földje - éneklik a Szirének -, mindig vágytál látni, évtizedekig a remény minden szikrája nélkül, nem csak a görög klasszikusokból, saját nemzeted költőitől tanultad róla az első fogalmakat."

    Pedig a készülődést számomra nagyon is szimpatikusan és követendő módon kezdte: beszerzett egy görög úti szótárt és megtanult néhány szót és kifejezést, és nem úgy vágott neki az útnak, hogy úgyis beszélnek angolul, németül és franciául, biztosan nem lesz gond a kommunikációval. És milyen jól jött néha az a néhány szó! Ezt külön azért is emelem ki - mert természetesen tisztelet a kivételnek! -, mert hány honfitársunk vág neki mai nap is egy-egy külföldi útnak nulla, vagy azzal szinte egyenértékű (értsd: köszön és tud venni egy kólát meg egy fagyit) nyelvtudással.

   Szabó Magda lelkesen és várakozással teli vág neki az útnak, ám már az első szállás megtalálása sem olyan egyszerű feladat, és ekkor még nem is sejtik, mi mindent rejthet egy-egy szekrény...

    De térjünk inkább át a helyszínre! Az írónőék Athénban az Akropolisz felkeresése után részt vettek egy színházi előadáson, a továbbiakban ellátogattak Korinthoszba, Mükénébe, Epidauroszba, Delphibe, Rhodoszra és számos más helyet is meglátogattak. Barátokra tettek szert, Szabó Magda gondjaiba vett egy kutyát (nem is ő lett volna, ha nem így tett volna), utolérte az isteni bosszú és számtalan momentum felidéződött benne egykori tanulmányaiból. Megtudjuk, milyen az, ha az idegenvezetőnk is legalább olyan, ha nem lelkesebb, mint mi vagyunk és abból is kapunk példát, ha az idegenvezető egyáltalán nem mutat érdeklődést a sokadjára látott romok iránt, holott a turista kíváncsi, ezeregy kérdése lenne, elvégre ő most és -talán - utoljára jár ott először.

  A Zeusz küszöbén nemcsak útleírás, visszaemlékezés, események és helyszínek felsorolása, hanem igazi kulturális csemege is: számos irodalmi és mitológiai utalással találkozunk, és Szabó Magda lelkesedése az isteni bosszú és a hőség okozta kellemetlenségek ellenére is ránk is átragad és lelki szemeink előtt már látjuk is magunkat, ahogy az Akropolisz lépcsőin kaptatunk felfelé. Majd felébredünk és megállapítjuk, ha nyerünk a lottón, Görögországba biztosan elutazunk, végigjárjuk az írónőék útvonalát és a csomagunkból nem maradhat ki egy görög úti szótár (bár a regényből egy-két szót én is megtanultam már, de ez még nagyon kevés) és a Zeusz küszöbén sem.
Nem izgalmasabb egy ilyen utazás, mint ha csak a tengerben áztatnánk egész idő alatt magunkat?


  Borzasztó furcsa érzés látni a felfelé masírozó és az aláereszkedő kettős hangyasort, magunkat is közöttük, s azt érezni, hogy halandók vagyunk, elmúlunk, de a hely, ahol járunk, örök, az is, hogy tulajdonképpen nem is fontos, kik vagyunk; mióta az Akropolisz áll, mindig mentek rajta emberek, mindig is fognak menni, míg csak világunkat el nem pusztítja egy kozmikus katasztrófa, és voltaképpen mindegy is, ki hág ezeken a lépcsőkön magasra, csak mindig menjen valaki, csak sose vesszen ki az emberekből a szépség utáni szomjúság. 



Szabó Magda: Zeusz küszöbén
294 oldal
Európa Kiadó, 2006
2200 Ft
Share:

2014. augusztus 11., hétfő

Vers hétfőn

Kosztolányi Dezső: Útirajzok
Stockholm



Dalol a gőzfűtés, lángok lobognak,
a porcukorban kis aranykanál van,
s valami titkos, gyermekkori emlék
bujkál a barna és langyos homályban.
Ott künn eső zuhog. Családi
és idegen nekem e régi kép.
Arany-ősz konttyal bólognak köröttem
a bóbitás, kedves svéd nénikék.
Az ingaóra lassan üt. Teázunk,
s amíg ropogtatom velük a kékszem,
az őszi ködbül, mint egy nyári égbolt,
tekint reám sok nyájas-enyhe kék szem.
Hallgatnak ők is, én is hallgatok,
de csöndjeink nem érnek össze végül,
mivelhogy én magyarul hallgatok,
s ők svédül.



Öreg fa a Hyde parkban 


Aggastyán bölcs, csak áll majd ezer éve,
mint egy fakír, lélegzetet se véve.
Nem is mozdul már rajta a levél,
nem is beszél a többi fákhoz itt.
Él.
Gondolkozik.





Versek
Share:

2014. augusztus 4., hétfő

Vers hétfőn

Federico García Lorca: Augusztus
Fordította:  Weöres Sándor


Augusztus.
Kontraposztjai
őszibaracknak és cukornak.
A nap úgy ül a délutánban,
mint gyümölcsben a dús mag.

Sárga, kemény kacagásukat őrzik
a szűzi kalászok, meg nem hajolnak.

Augusztus.
A gyerekek falnak
fekete kenyeret, édes holdat.



Kosztolányi Dezső: Útirajzok
Skeppsborn


Itten lakom én, messze Dél fia.
Az asztalon két könyv hever előttem:
a telefonkönyv és a biblia.
Lassan barátja lettem a közönynek.
De a szobám már ismer, s a falak,
mihelyt belépek, halkan már köszönnek.



Versek:
Federíco Garcia Lorca versei
Kosztolányi Dezső
A svéd város neve helyesen Skeppsbron, de a MEK-ban és a Kosztolányi Dezső összegyűjtött verseiben is Skeppsborn néven szerepel.
Share: