2014. július 30., szerda

, , , ,

"Minden virágok között legszépségesebb a tulipán"


   Dumas regénye a XVII. századi Hágába kalauzolja el az Olvasót, egészen pontosan 1672. augusztus 20-án csöppennünk az utcára vonuló tömegbe, mely a Buitenhof (börtön) felé igyekszik, ahol egy politikai foglyot, Cornelius De Wittet szeretné a kezei közé kaparintani és bosszút állni rajta. A továbbiakban menekülés és véres események szemtanúi leszünk. De hogy kapcsolódik mindez a fekete tulipánhoz? - tehetjük fel magunknak a kérdést. Természetesen a továbbiakban erre is választ kapunk.

   Dordrechtben él Cornelius Van Baerle tulipánkertész, aki a már említett Cornelius De Witt keresztfia. A haarlemi kertészeti társaság ekkor hirdet pályázatot a fekete tulipán kifejlesztésére, melynek fődíja a hírnév mellett százezer forint. Van Baerle leghőbb vágya, hogy megalkossa ezt a csodás virágot, csakhogy irigy szomszédja sem nézi ezt tétlenül, és az ifjú virágkertész hamarosan a börtönben találja magát, ahol megismerkedik kegyetlen őre gyönyörű lányával, Rosával.


   Hogy mi következik ezek után? Természetesen szerelem, ármány, cselszövés és számos izgalmat és fordulatot tartogat számunkra a regény. Együtt izgulhatunk Corneliusszal és Rosaval, vajon tényleg a fekete tulipán rejtőzik-e az elültetett sarjhagymában és milyen gazságon töri a fejét Cornelius gonosz szomszédja?
   Mindezek mellett részletes információt kapunk a tulipánok gondozásáról, a korabeli politikai helyzetről és a tájleírások sem maradhatnak el.


   Érdekes volt olvasni Cornelius és Rosa párbeszédeit, melyekben Cornelius számára nem egyszer több figyelmet kapott a tulipán, mint szegény leányzó, aki nem átall mindezt a szemére vetni. Végre egy határozott nő! Ha nem is egy Milady, de nagyon tetszett, hogy Dumas nem egy szép, ám nagyon naiv női szereplőt alkotott Rosa alakjában. Azt pedig sohasem tudtam megérteni, hogy lehet valaki ennyire a szenvedélye rabja, ahogyan Cornelius másról sem tud beszélni, másra sem tud gondolni, mint a hőn áhított fekete tulipánra? Megértem, hogy nagyon szeretné és rendkívül fontos a számára, de hogy mást észre se vegyen? Ez már beteges.

    Ill. még két észrevétel: a regényben Dumas, de az is lehet, hogy csak a magyar fordítás, szinte mindig Hollandiaként emlegeti az országot, holott azt írja, hogy ekkor még csupán néhány tartományát egységesítették, de nem Hollandia néven.
Cornelius De Witt  nehezen szőhetett volna összeesküvést az ekkor huszonkét éves Orániai Vilmos, vagy ahogyan emlegették, a Hallgatag ellen, aki a későbbiekben is felbukkan, ugyanis I. Vilmos 1533-ban született és 1584-ben meghalt, tehát 1672-ben nehézkesen lehetett huszonkét esztendős.

    Mindezeket leszámítva A fekete tulipán izgalmas, fordulatos, és ahogy fogynak a lapok, egyre inkább letehetetlen olvasmány, történelmi visszapillantás, hódolat a virágok királynőjének.
Bár nem ez volt az első könyvem Dumas-tól, de aki csak most ismerkedik a szerzővel, nyugodtan vegye kezébe a regényt, mert mire a végére ér, biztosan el tudja dönteni, szeretné-e a későbbiekben más műveit is elolvasni.
  Az azonos című Alaine Delon főszereplésével készült filmnek a különböző források szerint semmi köze a regényhez.


Alexandre Dumas: A fekete tulipán
Eredeti cím: La Tulipe noir
Fordította: Hevesi Sándor
239 oldal
Palatinus Kiadó, 2010
3200 Ft
A regény a MEK-ban
A fekete tulipán képét itt találtam
Share: