Ugrás a fő tartalomra

Jane Austen élete


   A múltkor ajánlott Jane Austenről szóló dokumentumfilm után motoszkált bennem a kisördög, hogy milyen jó is lenne az írónő életéről olvasni, és eszembe jutott Claire Tomalin könyve. A hölgy nem ma kezdte a kutatást és számos forrást felhasználva írta meg ezt a rendkívül alapos és olvasmányos kötetet, melyre ha rápillantunk (600 oldal terjedelmű), elgondolkodunk azon, amit a fülszöveg is említ, miszerint Jane bátyja, Henry így nyilatkozott: "Drága húgomnak nem volt eseménydús az élete." Nos, ha Miss Austen élete valóban olyan unalmas volt, akkor mivel tölthette meg Claire Tomalin a könyvét?

   Többek között az anyai és apai felmenők részletes, ám egyáltalán nem unalmas bemutatásával, a steventoni parókia mindennapi életével, a szomszédokkal és természetesen Jane-nel, kezdve azzal a decemberi nappal, melyen világra jött, majd gyerekkorával, iskolai élményeivel, első írásai születésével, bálokkal, utazással.

   Az Austen család életében fontos szerepe volt az irodalomnak és a színjátszásnak, de talán nem is sejtettük, hogy Jane gyerekkora nem volt tündérkert, a kislány már korán megismerte az élet kemény oldalát is, mely élményekben együtt osztozott imádott nővérével, Cassandrával, akire élete végéig számíthatott.

  Számos levélből, naplóból, visszaemlékezésből találunk részleteket, melyek alátámasztják az adott eseményeket.
  Aki látta a Jane Austen magánélete (Becoming Jane) c. filmet, hozzám hasonlóan bizonyára kíváncsi az igazságra Tom LeFroyjal és más hódolókra is. Ők is mindenre választ kapnak és akár meglepetéssel is szolgálhat a könyv.

  Kifejezetten érdekes volt olvasni a szomszédságról és a népes család tagjairól, miközben Jane abban a részben meg sem jelent. Valószínűleg nem vagyok egyedül, aki azért is olvasta kíváncsian ezen részeket, hogy a sorok és az ismerősök között vajon feltűnik-e Miss Bates, Mr. Darcy vagy éppen Willoughby ihletője?
  De legjobban egyértelműen a műveiről szóló fejezeteket szerettem, melyeket olvasva nekem is megjött a kedvem az újraolvasásukhoz. Pl.: még javában olvastam, amikor muszáj volt megnéznem az Értelem és érzelmet (1994), mert olyan régen olvastam, hogy így volt legegyszerűbb felidézni. És mostantól másként tekintek az általam annyira utált A mansfieldi kastélyra is. Bár bevallom, örültem, amikor azt olvastam, hogy a megjelenése után másoknak sem tetszett és sótlannak tartották Fanny Price-t, ahogyan négy éve én is.

  A Lady Susan és a Veszedelmes viszonyok közötti párhuzam pedig csak még inkább kíváncsivá tett, hogy végre sorra kerítsem.

   Talán nem is sejtenénk, hogy Jane egy-egy műve évekig várakozott egy-egy átdolgozás vagy éppen kiadói érdeklődés hiányában, és hogy két regényének a címe nem is neki, hanem a testvéreinek köszönhető.
  

   Claire Tomalin a szövegben felbukkanó jegyzeteiről Ross Kinget juttatta eszembe, akinél hasonló módon, a könyvei végén olvashatjuk a sokszor huzamosabb terjedelmű jegyzeteket, ami miatt bár hátra kell lapoznunk, de legalább nem a lábjegyzet foglal el olykor egy-egy oldalt.
 

Negatív észrevételek:
  Nem értem az Európát: ez a könyv normális méretű, míg a két évvel később megjelentetett Dickens-életrajz már böhöm méretű. A polcon egymás mellett úgy néznek ki, mint Dávid és Góliát.
A másik észrevétel a fordítással kapcsolatban: sok éve az Európánál jelent meg A klastrom titka, így nem értem, hogy a szerkesztő miért nem javította ki A Klastrom titkát?
Azt nem tudom, hogy a következő csak egy nyomdahiba-e vagy elírás, de:

Austenen csaknem teljes elkeseredés lett úrrá, amikor leírta Miss Harries további kifogását: "Mr. és Mrs. Batesben felismerte valami ismerőseiket - akikről én még soha nem is hallottam."

Mióta létezik az Emmában Mr. Bates??? Talán Miss Harries az Elton házaspárra gondolt. Egy Európa-színvonalú kiadónál illene jobban figyelni a részletekre.

   Ezeket leszámítva Claire Tomalin életrajza izgalmas, olvasmányos, jól megírt kötet, mely számos újdonsággal szolgál minden rajongó számára. Hogy ilyennek képzeltem-e Miss Austent? Nos, azt kell mondanom, hogy igen. A Claire Tomalin által felvázolt Jane Austen sokban hasonlít ahhoz, akit én is elképzeltem, és a számomra legszimpatikusabb és példaértékűbb tulajdonságát emelném ki: Jane Austen nem akart híres lenni, nem akart a  középpontba kerülni, ő csak az az egyszerű nő akart maradni, aki ír.
  A már említett jegyzetek mellett, a könyv végén részletes családfát és név- és tárgymutatót is találunk, ha elveszítenénk a fonalat a népes família és más felbukkanó nevek áradatában, ill. bibliográfiát, valamint a kötet közepén képmellékletet, melyben a fényképek mellett, egy-egy regény korai illusztrációit is megtekinthetjük.

  Azért figyelmeztetném azon Kedves Olvasókat, akik még nem olvasták mind a hat regényt, hogy a könyvben több regény végkifejletéről is szó esik.
  Végezetül pedig egy örömhír: az M1-en jövő péntektől 20:20-as kezdéssel ismét megnézhetjük a Büszkeség és balítéletet, ráadásul rögtön két részt is.


A következő sorokat Jane dédnagyanyja vetette papírra a XVIII. század elején:

(...)  az intelligencia és a világos fogalmazás akár még többet is ér, mint az örökölt vagyon.


Claire Tomalin: Jane Austen élete
Eredeti cím: Jane Austen. A Life
600 oldal
Fordította: Sipos Katalin
Európa Kiadó, 2010
3900 Ft (A nagy nyári Alexandrás akcióban most féláron beszerezhető.)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

A téli tücsök meséi

Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megisme…

Egy valóban csodálatos Júlia

A legutóbbi megjelenésekor már szemeztem Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regényével, de végül csak nemrég került be a gyűjteményembe.
A könyvről csupán annyit tudtam, hogy Podmaniczky Júliának állít emléket, aki nyolc évet várt, hogy feleségül mehessen Jósika Miklós íróhoz, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Brüsszelbe menekültek, ahol Júlia csipkeboltot nyitott.

De ez a regény jóval több ennél. Már az elején teljesen magával ragadott, olyan jó volt elmerülni benne.

A Podmaniczky család az édesapa, Károly halála után költözött aszódi birtokukra. Itt él özvegye és egyben második felesége, Elise asszony öt gyermekükkel (Júlia, Eliza, Frigyes, Ármin és Marie) és a személyzettel.

Édesanyjuk - egy szász miniszer lánya - nagyon szigorú a gyermekeivel, a legfontosabb számára, hogy a külvilág előtt  a tökéletes család látszatát és a lányok feddhetetlenségét mutassa. Júlia immáron évek óta a kor ünnepelt írójának, Jósika Miklósnak jegyese. Az író ugyanis nős, é…

A csokoládé sötét oldala

Mióta megláttam néhány hónapja, hogy előbb-utóbb jön a folytatás, tervben volt, a második rész újraolvasása. Elvégre nem árt, ha frissek lesznek az emlékeim. Ráadásul elég régen volt már, amikor három éve a nyári szünetben először került a kezembe.

    Ahogy elkezdtem az olvasást, újra magával ragadott. Azt hiszem, most jobban időzítettem, hiszen az első dátum a regényben október 31. csütörtök.

     Október 31-én ismerkedhetünk meg Zozie de l' Alba-val, aki emberek életét lopja el. Zozie ugyanis árgus szemekkel vizslatja már elhunyt emberek postaládáját, melyeknek egyszerűen elemeli a tartalmát és felbontja, amit bennük talál. Nem is gondolnánk, hogy egy-egy postaláda micsoda kincseket tartogat Zozie számára! Elég neki egy bankszámlakivonat vagy egy számla, és voilà, már meg is van az új neve, az új élet, amit megkaparinthat.
Éppen egyik korábbi személyiségének nyomait igyekszik eltüntetni, amikor útja a Montmartre-ra vezet, ahol megpillant egy kamaszlányt egy chocolaterie e…

¿Le puedo ayudar en algo?

Még a tavasz folyamán fedeztem fel ezt a könyvecskét, mely a spanyol üzleti kommunikáció világával ismerteti meg az olvasót. Rákerestem a kiadó honlapján, ahova néhány oldalt fel is töltöttek belőle, amelyek meggyőztek, így gyorsan meg is rendeltem, mielőtt az Alexandra végleg bezárta volna a bazárt.

A könyv a Langenscheidt Kiadónál megjelent változat magyar átdolgozása.
Az elején megismerjük a spanyol hivatalos levelezés általános tudnivalóit, majd azok kötelező és lehetséges elemeit. Magyarul a levél megnevezését, a feladó adatait, a megszólítást, a tárgyat, a dátumot, a bevezető és a záróformulákat, illetve a köszönési formákat.

Ezt követik az ügyintézés, a szállítás, fizetés, reklamáció, késedelem, a meghatalmazás hasznos kifejezései, majd részletesen kitér a telefonbeszélgetésekre.

Majd következnek a a vendéglátás, csevegés, utazás, autókölcsönzés, jelentkezés/visszaigazolás, meghívás, jegyzőkönyv és egyéb, a titkárságokon (az irodai életben) előforduló hasznos kifejezések, monda…

"Ha divatos akarsz lenni, elegendő meztelenkedned..."

A megtévesztő címmel ellentétben a Magánélet sorozat második kötetéről lesz szó, mely a Napóleon korabeli emberek mindennapjaiba kalauzol bennünket.

Ez a kötet is négy nagy témakört ölel fel, melyekben alaposan megismerhetjük a 19. századi franciák életét. Mindazt, ami a történelem tankönyvekből kimaradt.

A Család és erkölcs fejezetben rögtön megtudjuk, hogy az 1804-ben hatályba lépet Code civilben (azaz polgári törvénykönyvben) rögzítették, hogy a nő nem egyenlő a férfival. Már ezt a részt olvasva örültem, hogy nem abba a korba születtem, ugyanis a nők jogai szinte a nullával voltak egyenlőek. Nem is beszélve arról, hogy még ostobáknak is tartották őket!

A szokásoknak megfelelően a szülők választottak megfelelő párt a gyerekeiknek, mondván a szerelem úgyis elmúlik, az anyagi biztonság jóval fontosabb alapon.
Ám már ekkoriban is léteztek házassági hirdetések a lapokban, melyek szövege szinte megegyezett azokkal, melyeket ma is olvashatunk. Sőt, létezett a Világi Iroda is, ahol egy ház…

A titkokkal teli ládika - Tegnap, ma, holnap

Amikor felfedeztem az előrendelések között Sophia Loren tavaly, a 80. születésnapjára megjelent önéletrajzi könyvét, rögtön kíváncsi lettem rá, és közben azon kezdtem gondolkodni, mit is tudok róla? Be kellett látnom, hogy nem sokat, és - sajnos - csak nagyon kevés filmjét láttam.
    Így nagyon örültem, hogy már a megjelenés előtt elolvashattam a Tegnap, ma, holnapot, ami már most biztosította a helyét Az idei év legjobb könyvei címet viselő listámon.

    A karácsonyi készülődés mindenhol izgalmas és várakozással teli, különösen, ahol gyerekek is vannak. Így december 23-án, miközben Sophia Loren a Szentestére készülődik, és megérkezik négy kis unokája, akik mesét néznek, a nagymama ezen az estén visszagondol az életére. Előkerül egy sötét fadoboz, mely az emlékezés hullámait indítja el a benne rejtőző táviratok, levelek és fényképek által.

Amikor az életemre gondolok, meglepődöm azon, hogy mindez valóban megtörtént. Egy nap felébredek és rájövök, hogy csak álmodtam. Nem …

Joanne Harris: Egész évben karácsony - első benyomások

Sokakhoz hasonlóan én is megörültem, amikor egy hónapja megláttam ezt a kötetet az előrendelések között, és egy kisebb gondolkodási idő után a virtuális kosaramban landolt, majd csak várni kellett a megjelenésre és a kiszállításra. Volt is örömködés, amikor megérkezett vele a futár, aztán jött a feketeleves megvilágosodás:
ebbena kötetben véletlenül sem a Karácsony köti össze a novellákat, de nem ám! Úgyhogy Kedves Olvasó/Leendő Vásárló, ha úgy gondolta eddig, jó lesz karácsonyi alapozásnak, nagyot tévedett!
A könyv ugyanis az írónő A Cat, a Hat and a Piece of String (Egy macska, egy kalap és egy darab/kevés madzag) c. kötetének fordítása, melynek címében sehol sem szerepel a Karácsony szó. És az eredeti borító sem éppen karácsonyi hangulatot áraszt:

 Ulpius-ház, 2013                               Corbis, 2012      348 oldal                                          288 oldal
  Viszont az Ulpius sem hülye, ha már valaki nem harap az erotikus gyöngyszemekre, majd fog egy karácsonyi köt…

Vers hétfőn

Czesław Miłosz: Campo di Fiori Fordította: Gömöri György
Rómában, a Campo di Fiorin
olajbogyó, citrom kosárszám,
bor fröccsen tépett virággal
behintett utcakövekre.
Az árusok rózsaszín tenger-
gyümölcsöt szórnak halomba,
sötét szőlőgerezdek
hullnak hamvas barackra.
Itt, épp ezen a téren
égették Giordano Brunót,
kiváncsi tömeg nézte,
hogy szít tüzet a hóhér.
S a láng alig aludt ki
már tele voltak a kocsmák,
s a kofák kosárszám hordtak
citromot, olajbogyót.

Varsói körhinta mellett
jutott e tér eszembe;
nyájas tavaszi este,
pattogott vidám zene.
Elnyomta az a gettóból
hallatszó sortüzek hangját,
s messze röpültek a párok
az enyhe tavaszi égbe.

Az égő házakból néha
sárkányt hozott a szél és
a körhintán kerengők
fekete pernyét fogtak.
Lányok szoknyája lebbent
égő házak szelében,
s kacagott a víg sokaság,
- oly szép volt a vasárnap.

Lesz, aki ezt így érti:
legyen Varsó, vagy Róma,
üzletel, mulat a jónép,
a máglyát elkerüli.
Másnak más a tanulság –
minden, minden mulandó,
még ki sem hányt az …

Keserédes történetek

Decemberben már megírtam a véleményem, miután megérkezett a futár a novelláskötettel és néhányat elolvastam belőle. Bár az a vélemény csak az első benyomásokra korlátozódott, de azok mellett sem mehettem el szótlanul, elvégre a mai világban a többség kétszer is meggondolja, mire ad ki pénzt.

   Akkor félretettem a kötetet, ahogy annak idején a Bársony és keserű mandulát is, és a mai napig sem tudom megmondani, miért. Talán mert nem a megszokott Joanne Harrisszel találkoztam a lapokon, és furcsa volt, hogy az írónő egy másik arcát mutatja nem egy novellájában. A napokban viszont rájöttem, hogy hiányzanak Joanne Harris írásai, és teljesen mindegy, melyik oldala dominál az adott novellájában. Elő is vettem a kötetet és ott folytattam, ahol januárban abbahagytam.

     A novellákból nem a Csokoládéból jól ismert hangulat árad, hanem nem egyszer egy olykor gonosz, csipkelődő hang szövi a történet szálait. A címadó történet és annak folytatása - ahogyan már korábban is írtam - egyáltal…

Bízz magadban! - Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés

Már a megjelenésekor kíváncsi lettem erre a könyvre, de talán jobb is, hogy csak a napokban sikerült elolvasni.

   A fülszövegben is rögtön arról olvashatunk, hányan szenvednek önbizalomhiányban, és bár sokan magabiztosnak tűnnek, valójában az csak a felszín, ami alatt egy rendkívül törékeny és sérülékeny önbecsülés rejtőzik. Az általam már két ismert szerző mellett három újjal is megismerkedtem, és elégedetten csuktam be a kötetet.
Figyelem, hosszú bejegyzés lesz! (Tegnap véletlenül tettem közzé, pedig még volt rajta mit csiszolni.)

Kádár Annamária fejezete nyitja a könyvet, aki a személyes tapasztalatai mellett, idézeteket is megoszt velünk. Megismertet a Johari-ablakkal, ami négy területre osztja a személyiségünket: a nyílt terület vagy az aréna, ahol mindazon képességünk, tulajdonosságunk található, mellyel tisztában vagyunk és a kifelé is megmutatjuk. A rejtett tartományban azon képességeink rejtőznek, melyeket ismerünk, de elrejtünk a környezetünk elöl. A Vak-Én mögött azon …