Ugrás a fő tartalomra

Az Isten háta mögött


  Két éve olvastam az Én nem féleket, ami akkora meglepetéssel zárult, hogy tudtam: mást is olvasnom kell a szerzőtől. Végül a Magammal viszlek mellett döntöttem. És Ammaniti ismét meglepett és letaglózott. De még mennyire!

  Június 18-át írunk valamikor a '90-es években, véget ér a tanítás az Ischiano Scalo-i iskolában, a diákok pedig izgatottan lesik a hirdetőtáblát, keresik a nevüket és mellette a várva várt szót: MEGFELELT. Mind között a legizgatottabb a hatodikos Pietro Moroni, aki igyekszik átfurakodni társain, de egyedül az ő neve mellett szerepel a NEM FELELT MEG. És valami azt súgta neki, hogy így fog történni. Bezzeg a másik hármat: Pierinit, Baccit és Roncát átengedték. Pietro nem érti, és hiába vigasztalja Gloria, az egyetlen barátja, nem tehet semmit. És mi sem értjük, miért buktatták meg ezt a fiút, de hogy mindenre választ kapjunk, vissza kell mennünk egészen decemberig.

   És most jön az első meglepetés: december 9-én nem Pietroval találkozunk elsőként, hanem Graziano Bigliával. Na jó, olvassunk tovább, ki is ez a Graziano Biglia, aki most érkezik vissza szülőfalujába az édesanyjához, ráadásul egy örömhírrel? De megint csak visszamegyünk az időben, hogy mindent megértsünk.

   Graziano Biglia negyvennégy éves, nőtlen, bármelyik nőt az ujja köré tudja csavarni, foglalkozását tekintve zenész, mellette drogdílerként keresi a kenyerét. A nyár elején egy fellépésre készül, majd a vacsora és némi drog elfogyasztása után az egyik diszkóban megpillant egy táncoslányt: Ericát. És ekkor egy csapásra minden megváltozik: Graziano kész megállapodni, maga előtt látja, amint szülőfalujában farmerüzletet nyit anyja szövetáru boltja helyén Ericával, akit feleségül vesz és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

    Rövidesen összeköltöznek Rómában, hogy Erica megvalósíthassa álmát: a tévében dolgozhasson. Próbafelvételekre jár, kisebb szerepeket kap, Graziano pedig mindent fizeti. Imádja ezt a huszonegy éves lányt, aki maga a tökély. Megkéri a kezét. Erica igent mond, Graziano elmondhatatlanul boldog, ezért az anyjához utazik, ahová Erica másnap követi.

 Annyira illettek egymáshoz, mint síbakancs egy görög szigethez. 

   A mamma is hihetetlenül boldog és lázasan várja leendő menyét. Graziano az Állomás bisztróban ül, ahol boldogan újságolja eljegyzését a helyi barátainak, akik szemében a férfi igazi sztár.
    Aztán jön a feketeleves: Erica nem érkezik meg a megbeszélt időpontban és a telefonját sem veszi fel. Mi történhetett?

   Pietro Moroni magának való gyerek. Egy tanyán él alkoholista és olykor dührohamot kapó apjával, beteges anyjával és húszéves bátyjával, Mimmoval, aki szegecses bőrdzsekiben őrzi a birkáikat, de közben arról álmodozik, hogy elmegy Alaszkába és meggazdagodik. Pietro egyetlen barátja Gloria, a jómódú Celani család egyetlen lánya, akik Pietrot is gyermeküknek tekintik, így a fiú a délutánokat náluk tölti.

  A fiú egy másnapi közös iskolai feladat elkészítése után teker haza biciklijén, amikor a távolból meglátja Pierinit, Baccit és Roncát, az osztály fekete bárányait. Hármójuk közül Pierini a vezér, aki éppen azon töri a fejét, hogyan úszhatnák meg a másnapi felelést. Már van egy tervük, ám az iskolát a gondnok figyeli és nem bukhatnak le. Valakinek el kell végeznie a piszkos munkát. Ekkor jön kapóra az általuk csak Fatökűnek nevezett Pietro felbukkanása. És Pietro kénytelen kötélnek állni.

Végül is mindegy. Ha az van megírva, hogy lesújt rád a sors keze, akkor lesújt és kész. 

   A vesztes Pietro és az öregedő latin lover sorsa egyre közeledik egymáshoz. De addig is számos szereplő bukkan fel az életükben: Italo, az iskolagondnok; Bacci apja, aki rendőr, csak úgy, mint Italo fia; az iskolaigazgató és helyettese; Flora Palmieri, a fiatal tanárnő, akinek már meggyűlt a baja Pierinivel.

  Mi ütött ezekbe a gyerekekbe?
  Ha hozzájuk szólsz, káromkodással válaszolnak, és a képedbe röhögnek. Nem tisztelik a tanárokat, az iskolát, semmit. Tizenhárom évesen már látszik, hogy bűnöző vagy drogos lesz belőlük.
 
  A Magammal viszlek szókimondó, olykor elborzasztó, mégis letehetetlen olvasmány. Egy regény, ami nem a dolce vitát tárja elénk - pedig néhányszor jót mosolygunk Grazión és az adott szereplő jelenével  párhuzamosan  különböző állatokról is megtudunk néhány dolgot -, hanem a keserűséget, a nyomort, a szenvedést és a kilátástalanságot. A valóságot: a zsarnokoskodó tizenéveseket, a megfélemlített tanárt, az illegális bevándorlót, az alkoholista apát, a semmivel sem törődő anyát, az elvágyódó fiatalt és egy kis falut, ahonnan, ha elkerül valaki és máshol befut, sztárként és igazi hősként tekintenek rá. Ismerős, ugye? Korkép és kórkép. Olvasás közben nem egyszer eszembe juttatta Melania Mazzucco regényét, az Egy tökéletes napot.

   És a végén a hatalmas csattanó és a kérdés: Miért? Miért így? A választ meg is kapjuk, de újra csak az előbbi kérdést ismételgetjük magunkban. Megértjük, és mégsem. És továbbra is ott lebeg előttünk: Miért?

  Olvasás előtt inkább hagyjuk figyelmen kívül a fülszöveget.
   

Niccolò Ammaniti: Magammal viszlek
Eredeti cím: Ti prendo e ti porto via
Fordította: Matolcsi Balázs
491 oldal
Európa Kiadó, 2009
3400 Ft
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

A téli tücsök meséi

Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megisme…

Egy valóban csodálatos Júlia

A legutóbbi megjelenésekor már szemeztem Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regényével, de végül csak nemrég került be a gyűjteményembe.
A könyvről csupán annyit tudtam, hogy Podmaniczky Júliának állít emléket, aki nyolc évet várt, hogy feleségül mehessen Jósika Miklós íróhoz, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Brüsszelbe menekültek, ahol Júlia csipkeboltot nyitott.

De ez a regény jóval több ennél. Már az elején teljesen magával ragadott, olyan jó volt elmerülni benne.

A Podmaniczky család az édesapa, Károly halála után költözött aszódi birtokukra. Itt él özvegye és egyben második felesége, Elise asszony öt gyermekükkel (Júlia, Eliza, Frigyes, Ármin és Marie) és a személyzettel.

Édesanyjuk - egy szász miniszer lánya - nagyon szigorú a gyermekeivel, a legfontosabb számára, hogy a külvilág előtt  a tökéletes család látszatát és a lányok feddhetetlenségét mutassa. Júlia immáron évek óta a kor ünnepelt írójának, Jósika Miklósnak jegyese. Az író ugyanis nős, é…

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"

(...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként …

Vers hétfőn

Rainer Maria Rilke: Spanyol táncosnő Fordította: Kosztolányi Dezső
Akárcsak a most gyujtott kénesgyujtó
vonaglik és sziporkázik fehéren,
majd szétcikáz: - úgy kezdi lázra-bujtó
fényes táncát, közel nézők körében,
forrón, hamar, majd széles tánca ráng.

És azután már csupa-csupa láng.

Hajába kap egyszerre a falánk
fény és ruháját is a tűzbe dobja,
föllángol az égésnek csóvalobja
s belőle mint a kígyó megriadva,
csörögve szisszen két mezítlen karja.

S aztán: kevés is már a tűz neki,
markába fogja, szerteszét veti
uralkodón és nézi: ott a földön
toporzékol, dühöngve és üvöltőn
és nem akar elülni lenn a porba. -
De gőgösen a biztos győzelemtül
mosolygó arca a magasba lendül
és kis, kemény lábával eltiporja.



Mától Adventig főleg olyan költőktől hozok verseket, akik már régen kerültek sorra, illetve, akiket nem, vagy kevésbé ismertem, hogy együtt okosodjunk. Remélem, másnak is sikerül olyan gyöngyszemekre bukkannia köztük, mint nekem, míg összeválogattam őket.

Vers

¿Le puedo ayudar en algo?

Még a tavasz folyamán fedeztem fel ezt a könyvecskét, mely a spanyol üzleti kommunikáció világával ismerteti meg az olvasót. Rákerestem a kiadó honlapján, ahova néhány oldalt fel is töltöttek belőle, amelyek meggyőztek, így gyorsan meg is rendeltem, mielőtt az Alexandra végleg bezárta volna a bazárt.

A könyv a Langenscheidt Kiadónál megjelent változat magyar átdolgozása.
Az elején megismerjük a spanyol hivatalos levelezés általános tudnivalóit, majd azok kötelező és lehetséges elemeit. Magyarul a levél megnevezését, a feladó adatait, a megszólítást, a tárgyat, a dátumot, a bevezető és a záróformulákat, illetve a köszönési formákat.

Ezt követik az ügyintézés, a szállítás, fizetés, reklamáció, késedelem, a meghatalmazás hasznos kifejezései, majd részletesen kitér a telefonbeszélgetésekre.

Majd következnek a a vendéglátás, csevegés, utazás, autókölcsönzés, jelentkezés/visszaigazolás, meghívás, jegyzőkönyv és egyéb, a titkárságokon (az irodai életben) előforduló hasznos kifejezések, monda…

A csokoládé sötét oldala

Mióta megláttam néhány hónapja, hogy előbb-utóbb jön a folytatás, tervben volt, a második rész újraolvasása. Elvégre nem árt, ha frissek lesznek az emlékeim. Ráadásul elég régen volt már, amikor három éve a nyári szünetben először került a kezembe.

    Ahogy elkezdtem az olvasást, újra magával ragadott. Azt hiszem, most jobban időzítettem, hiszen az első dátum a regényben október 31. csütörtök.

     Október 31-én ismerkedhetünk meg Zozie de l' Alba-val, aki emberek életét lopja el. Zozie ugyanis árgus szemekkel vizslatja már elhunyt emberek postaládáját, melyeknek egyszerűen elemeli a tartalmát és felbontja, amit bennük talál. Nem is gondolnánk, hogy egy-egy postaláda micsoda kincseket tartogat Zozie számára! Elég neki egy bankszámlakivonat vagy egy számla, és voilà, már meg is van az új neve, az új élet, amit megkaparinthat.
Éppen egyik korábbi személyiségének nyomait igyekszik eltüntetni, amikor útja a Montmartre-ra vezet, ahol megpillant egy kamaszlányt egy chocolaterie e…

Joanne Harris: Egész évben karácsony - első benyomások

Sokakhoz hasonlóan én is megörültem, amikor egy hónapja megláttam ezt a kötetet az előrendelések között, és egy kisebb gondolkodási idő után a virtuális kosaramban landolt, majd csak várni kellett a megjelenésre és a kiszállításra. Volt is örömködés, amikor megérkezett vele a futár, aztán jött a feketeleves megvilágosodás:
ebbena kötetben véletlenül sem a Karácsony köti össze a novellákat, de nem ám! Úgyhogy Kedves Olvasó/Leendő Vásárló, ha úgy gondolta eddig, jó lesz karácsonyi alapozásnak, nagyot tévedett!
A könyv ugyanis az írónő A Cat, a Hat and a Piece of String (Egy macska, egy kalap és egy darab/kevés madzag) c. kötetének fordítása, melynek címében sehol sem szerepel a Karácsony szó. És az eredeti borító sem éppen karácsonyi hangulatot áraszt:

 Ulpius-ház, 2013                               Corbis, 2012      348 oldal                                          288 oldal
  Viszont az Ulpius sem hülye, ha már valaki nem harap az erotikus gyöngyszemekre, majd fog egy karácsonyi köt…

Bízz magadban! - Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés

Már a megjelenésekor kíváncsi lettem erre a könyvre, de talán jobb is, hogy csak a napokban sikerült elolvasni.

   A fülszövegben is rögtön arról olvashatunk, hányan szenvednek önbizalomhiányban, és bár sokan magabiztosnak tűnnek, valójában az csak a felszín, ami alatt egy rendkívül törékeny és sérülékeny önbecsülés rejtőzik. Az általam már két ismert szerző mellett három újjal is megismerkedtem, és elégedetten csuktam be a kötetet.
Figyelem, hosszú bejegyzés lesz! (Tegnap véletlenül tettem közzé, pedig még volt rajta mit csiszolni.)

Kádár Annamária fejezete nyitja a könyvet, aki a személyes tapasztalatai mellett, idézeteket is megoszt velünk. Megismertet a Johari-ablakkal, ami négy területre osztja a személyiségünket: a nyílt terület vagy az aréna, ahol mindazon képességünk, tulajdonosságunk található, mellyel tisztában vagyunk és a kifelé is megmutatjuk. A rejtett tartományban azon képességeink rejtőznek, melyeket ismerünk, de elrejtünk a környezetünk elöl. A Vak-Én mögött azon …

Szederbor

Annak idején azt írtam erről a regényről, hogy nem tetszett annyira, mint az addig olvasottak Joanne Harristől, de egyszer újraolvasom majd. Mivel az elmúlt hetekben  valaki mindig kereste a regényt, így elhatároztam, hogy beváltom az ígéretemet és újra elővettem a Szederbort.

    Jay Mackintosh évekkel ezelőtt gyerekkori élményeit felhasználva írta meg Földialma Joe c. regényét, mellyel egycsapásra híres lett. Rajongói azóta is várják az új könyvét, de ő álnéven sci-fikkel örvendezteti meg az olvasókat, ami bár anyagi jólétet jelent a számára, tudja, hogy nem ebben a műfajban érzi otthon magát.

   Öt éve él a barátnőjével, Kerry-vel egy londoni lakásban, aki egy esetleges új regény sikerének reményében eltűri minden szeszélyét. De egy márciusi napon, egy, a postával érkezett ingatlanhirdetés mindent megváltoztat: Jay megpillant egy franciaországi kis házat, éppen olyat, amilyenről a Földialma Joe-t ihlető egykori öreg bányász, Joe mesélt neki annak idején. Azonnal dönt: ez a ház…

Keserédes történetek

Decemberben már megírtam a véleményem, miután megérkezett a futár a novelláskötettel és néhányat elolvastam belőle. Bár az a vélemény csak az első benyomásokra korlátozódott, de azok mellett sem mehettem el szótlanul, elvégre a mai világban a többség kétszer is meggondolja, mire ad ki pénzt.

   Akkor félretettem a kötetet, ahogy annak idején a Bársony és keserű mandulát is, és a mai napig sem tudom megmondani, miért. Talán mert nem a megszokott Joanne Harrisszel találkoztam a lapokon, és furcsa volt, hogy az írónő egy másik arcát mutatja nem egy novellájában. A napokban viszont rájöttem, hogy hiányzanak Joanne Harris írásai, és teljesen mindegy, melyik oldala dominál az adott novellájában. Elő is vettem a kötetet és ott folytattam, ahol januárban abbahagytam.

     A novellákból nem a Csokoládéból jól ismert hangulat árad, hanem nem egyszer egy olykor gonosz, csipkelődő hang szövi a történet szálait. A címadó történet és annak folytatása - ahogyan már korábban is írtam - egyáltal…