2014. június 4., szerda

, , , ,

A szem - A bűvölő


   Nabokov azon írók közé tartozik, akiknek egy-egy könyvét mindig jó levenni a polcról, mert tudom, hogy nem fogok benne csalódni. Bár még csak néhány művét olvastam, de elmondhatom, hogy ezúttal nagyon meglepett. De abszolút pozitív értelemben.

  A kötetben szereplő két kevésbé ismert kisregény igazi csemege a rajongóknak, hiszen rögtön a szerző előszavát olvashatjuk előttük, melyben a kisregények születéséről és a hozzájuk fűződő kapcsolatáról vall.

  A szem főszereplője és egyben narrátora egy Berlinbe menekült orosz emigráns (ami nem véletlen), aki házitanítóként dolgozik egy ugyancsak emigráns családnál, ahol gyakori vendég egy nő, Matilda. Főhősünk feladata esténként hazakísérni az asszonyt, akivel hamarosan viszonyba bonyolódik. Matilda férje ekkoriban külföldön tartózkodik, így csak később szerez tudomást a dologról. A féltékeny férj bosszújától rettegve hősünk az öngyilkosságba menekül, és ettől kezdve külső szemlélőként figyeli az eseményeket, környezetét és a Páva utca 5. lakosait.

A lövés - a megítélésem szerint halálos lövés - óta rokonszenv helyett érdeklődéssel figyeltem magam, és idegennek találtam - a lövés előtti - keserves múltamat. Ez a párbeszéd Weinstockkal új életem kezdetének bizonyult. Külső szemlélő lettem. Szellemalaknak tartottam magam, és ez feljogosított bizonyos kedvtelésekre.

 Bár olvastam a fülszöveget, de amint kinyitottam a könyvet, el is felejtettem, így meglepetés csavart tartogatott számomra. Ahogy Nabokov is írja az előszóban, a szem szerepe a fontos, a figyelő, aki kívülről nézi a ház lakóit: a két nővért, a férjet és az ott megforduló vendégeket, akik közül egyiküket mindannyian másként látják.


   A bűvölőt Nabokov is az "ős-Lolitaként" emlegeti, és valóban az. Az alaptörténet megegyezik a későbbi nagyregénnyel.
A bűvölő egy negyvenes éveiben járó, jó anyagi körülmények között élő pedofil férfi, aki egy napon két nő között a parkban ülve megpillant egy tizenkét éves, görkorcsolyázó kislányt, egy nimfácskát. Az egyik asszony szószátyárságának köszönhetően kiderül, hogy a kislány jelenleg nála és a férjével él egy másik városban, mivel özvegy édesanyja súlyos beteg, akinek tökéletes nyugalomra van szüksége.
  A bűvölő megismeri az anyát, akit egyszerűen csak némbernek nevez, és eldönti: a cél érdekében feleségül veszi.
Most, ma, mindeközben a vágy sajtóhibája eltorzította a szerelemjelentését. Ez a sötét folt olyan akadályt jelentett, amelyet szét kellett zúzni, el kellett tüntetni, amilyen hamar csak lehet - mindegy, miféle boldogsághamisítás révén -, hogy a gyermek végre tudatára ébredjen a tréfa csattanójának, és hogy ő is elnyerje jutalmát, vagyis hogy együtt kacaghassanak egy jót, végre érdek nélkül gyámkodhasson a lány fölött, s az apaság hulláma egybeolvadjon a szexuális szerelem hullámával.

   A pedofilok tevékenységét (ha lehet így fogalmazni) én sem támogatom, sőt, elítélem, ám Nabokov a kisregényben, míg a bűvölő érzéseit, tetteit írja le, bennünket, olvasókat is elbűvöl a szavaival. Egyszerűen képtelen voltam félretenni, mert annyira magával ragadott, sikerül-e megvalósítani a tervet.
  Az egész kisregényt áthatja az erotika, de nem a napjainkban oly népszerű erotikus-romantikus ponyvák stílusában, hanem a Nabokovra jellemzően: gyönyörűen.  Az  előbbiek fogyasztóit garantáltan meglepné!

  Ha valaki még csak tervezi a Nabokovval való ismerkedést, bátran kezdje ezzel a rövid kötettel, mert bár A szem talán kuszának tűnik és nem biztos, hogy azonnal megértjük, mire is akar kilyukadni, de A bűvölő mindezért busásan kárpótolni fogja és garantáltan kedvet kap más regényekhez is, a Lolitához biztosan.
- Ami az egyiknek badarság, a másiknak csupa értelem - felelte Roman Bogdanovics fanyarul.

Vladimir Nabokov: A szem - A bűvölő
Eredeti címe: The Eye
Fordította: Szilágyi Mihály
Eredeti cím: The Enchanter
Fordította: Széky János
155 oldal
Európa Kiadó, 2009
2500 Ft
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.