Ugrás a fő tartalomra

"Sakk a férjeknek!"


   Néhány hete az M3-on láttam a színmű tévéfilm változatát, melyről semmit sem tudtam, de amikor a főcímben a Solmay Ignácot és nejét, Szidóniát alakító Körmendy úr és Psota asszony (sic!) nevét olvastam, tudtam, hogy jól választottam. Pláne, amikor az első felvonás vége felé a Chupor Aladárt játszó Balázs Péter betáncikált. Így éppen ideje volt, hogy nyomtatott formában is megismerkedjem a Solmay családdal és körével.

    Solmay Ignác földbirtokos éppen estélyt ad házában, melynek csak a felesége, Szidónia örül. Az ötgyermekes család három lánya közül, Szerafin nemrég lépett frigyre Rábay Miklós osztálytanácsossal, míg  Gizella és Aranka kérőre vár. Utóbbi a pankotai nyaralás alatt meghitt kapcsolatba került a családdal távoli rokonságban lévő Morosán Demeter fiával, Tamással, azonban Szidónia asszony nem nézi jó szemmel ezt.

DEMETER Mert tetszik tudni, a dolog úgy áll: Solmay úr nagyapjának unokatestvérét, Solmay Dorottyát feleségül vette Kóspallagi Dániel. Kóspallagi Dániel édestestvére, Katalin pedig férje révén nagynénje volt az én boldogult feleségemnek, Magdolnának. 

A két fiú közül Róbert állandóan adósságba veri magát, amit apja kénytelen-kelletlen kifizetni, míg Béla, aki országgyűlési képviselő, az eljegyzését készül bejelenteni özvegy Sereczkynével.

   Az estélyen készül Demeter megkérni Gizella kezét Tamás számára, ám Szidónia a lányának a csodálatos nevű Chupor Aladárt szemelte ki, akinek szíve titkon Szerafinért dobog, ám Rábaynak nincs ínyére, hogy a férfi folyton a felesége körül sertepertél.

   Az ügyet bonyolítja egy minisztériumi pályázat, melyet a már említett Morosán Demeter és Hámor is szeretne elnyerni. Utóbbi felesége, Malvin, Szerafin barátnőjeként igyekszik befolyást gyakorolni a döntés kedvező kimenetelére, tanácsot ad neki, miként tartsa sakkban a férjét, sőt, hajlandó magára vállalni az ifjú feleség kifizetetlen számláit is.
   A Solmay családban ugyanis nem ismeretlenek a fel-felbukkanó kifizetetlen számlák, melyeket miatt a családfő kénytelen a zsebébe nyúlni. Mindez Szidóniát nem érdekli, hiszen a férjnek kényeztetnie kell a feleségét, ám Ignácnak harminckét év alatt elege lett. De a női rafinéria mindent bevet, hogy elérje a célját:

SOLMAY (dühösen) Tessék! Ennek is én fizetem meg az árát! Remélem, lesz annyi eszed, és nem fogsz utánozni engem.


RÁBAY Miért nem követed magad ezt bölcsességet?


SOLMAY Eh! én már meg vagyok törve. Megtört a sok szcéna! Tudod te, mi az a szcéna? Mikor az asszony sír, görcsöket kap, megátkozza az órát, amelyben beléd szeretett, széttépi a zsebkendőjét, és fenyeget, hogy leugrik a harmadik emeletről... Én ezen mind keresztülmentem. De aztán csak nem ugrik... És most már hallgatok... Nézd ezt a keblet - ez egy vulkán -, harminckét esztendő lávája forrong benne. Okulj rajtam, és ne engedj! De mi mi volt az oka Szerafin haragjának?


RÁBAY Az ékszerésznél tudtom nélkül nagy bevásárlásokat tett. Nyomára jöttem, szemrehányásokat tettem neki, erre -


SOLMAY Sírva fakadt, hogy jól van, eladja a többi ékszereit is, és ha szakácsnénak vetted el, csak mondd ki bátran, hogy tudja mihez tartani magát.


RÁBAY Valóban ezt mondta. Honnan tudod?


SOLMAY Családi hagyomány. Elégszer hallottam az anyjától. Emlegette már a harmadik emeletet?


RÁBAY Még nem, csak duzzogott, és egész úton nem szólt hozzám.

SOLMAY Az első stádium. Légy erős, Miklós, ne engedd, hogy a harmadik emeletig jusson, mert akkor veszve vagy!

  A harmadik felvonás végére kiderül, ki nyeri el a pályázatot és Aranka kezét, milyen döntést hoz Solmay Ignác és Róbert, milyen családi titokra derül fény és menyasszonyra talál-e Chupor Aladár.


   Bár a vígjáték idén ünnepelte bemutatásának 130. évfordulóját, valószínűleg ugyanolyan remek kikapcsolódást nyújt tévében, színházban vagy olvasva, mint annak idején a Nemzeti Színház közönségének. A történet ma is aktuális: gondoljunk csak a pályázat elnyerésére törekvő Demeterre és Hámorra, akik Rábay befolyását igyekeznek elnyerni, az adósságokat felhalmozó Róbertre vagy az állandóan költekező és csak a divatnak és a társaságnak élő Szidóniára. Mindannyian ma is köztünk járnak.
  Chupor Aladárt pedig egyszerűen nem lehet nem szeretni, ahogyan Solmay Ignácot sem (elvégre Morosán Demeter is imádja a Solmay családot), akinek egy-egy mondata ma sem veszített aktualitásából.

  Egy szó, mint száz: vidám és elgondolkodtató perceket tölthetünk a Solmay családdal és társaságukkal,  akár elolvassuk, akár megnézzük a Buborékokat. Hogy milyen buborékokat? Erre is természetesen választ kapunk.

  A könyv Függelékében képeket találunk a Jordán Tamás rendezte előadásról, ill. információt a Nemzeti Színház 2003/2004-es évadáról. Kár, hogy már sehol sem kapható sem ez, sem a többi kötet.


Csiky Gergely: Buborékok
Hamvai Kornél átigazításában
Nemzeti Színház Színműtár
126 oldal
Nemzeti Színház - Palatinus, 2004
300 Ft
MEK (az eredeti szöveg)

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

Egy valóban csodálatos Júlia

A legutóbbi megjelenésekor már szemeztem Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regényével, de végül csak nemrég került be a gyűjteményembe.
A könyvről csupán annyit tudtam, hogy Podmaniczky Júliának állít emléket, aki nyolc évet várt, hogy feleségül mehessen Jósika Miklós íróhoz, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Brüsszelbe menekültek, ahol Júlia csipkeboltot nyitott.

De ez a regény jóval több ennél. Már az elején teljesen magával ragadott, olyan jó volt elmerülni benne.

A Podmaniczky család az édesapa, Károly halála után költözött aszódi birtokukra. Itt él özvegye és egyben második felesége, Elise asszony öt gyermekükkel (Júlia, Eliza, Frigyes, Ármin és Marie) és a személyzettel.

Édesanyjuk - egy szász miniszer lánya - nagyon szigorú a gyermekeivel, a legfontosabb számára, hogy a külvilág előtt  a tökéletes család látszatát és a lányok feddhetetlenségét mutassa. Júlia immáron évek óta a kor ünnepelt írójának, Jósika Miklósnak jegyese. Az író ugyanis nős, é…

A téli tücsök meséi

Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megisme…

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"

(...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként …

A csokoládé sötét oldala

Mióta megláttam néhány hónapja, hogy előbb-utóbb jön a folytatás, tervben volt, a második rész újraolvasása. Elvégre nem árt, ha frissek lesznek az emlékeim. Ráadásul elég régen volt már, amikor három éve a nyári szünetben először került a kezembe.

    Ahogy elkezdtem az olvasást, újra magával ragadott. Azt hiszem, most jobban időzítettem, hiszen az első dátum a regényben október 31. csütörtök.

     Október 31-én ismerkedhetünk meg Zozie de l' Alba-val, aki emberek életét lopja el. Zozie ugyanis árgus szemekkel vizslatja már elhunyt emberek postaládáját, melyeknek egyszerűen elemeli a tartalmát és felbontja, amit bennük talál. Nem is gondolnánk, hogy egy-egy postaláda micsoda kincseket tartogat Zozie számára! Elég neki egy bankszámlakivonat vagy egy számla, és voilà, már meg is van az új neve, az új élet, amit megkaparinthat.
Éppen egyik korábbi személyiségének nyomait igyekszik eltüntetni, amikor útja a Montmartre-ra vezet, ahol megpillant egy kamaszlányt egy chocolaterie e…

¿Le puedo ayudar en algo?

Még a tavasz folyamán fedeztem fel ezt a könyvecskét, mely a spanyol üzleti kommunikáció világával ismerteti meg az olvasót. Rákerestem a kiadó honlapján, ahova néhány oldalt fel is töltöttek belőle, amelyek meggyőztek, így gyorsan meg is rendeltem, mielőtt az Alexandra végleg bezárta volna a bazárt.

A könyv a Langenscheidt Kiadónál megjelent változat magyar átdolgozása.
Az elején megismerjük a spanyol hivatalos levelezés általános tudnivalóit, majd azok kötelező és lehetséges elemeit. Magyarul a levél megnevezését, a feladó adatait, a megszólítást, a tárgyat, a dátumot, a bevezető és a záróformulákat, illetve a köszönési formákat.

Ezt követik az ügyintézés, a szállítás, fizetés, reklamáció, késedelem, a meghatalmazás hasznos kifejezései, majd részletesen kitér a telefonbeszélgetésekre.

Majd következnek a a vendéglátás, csevegés, utazás, autókölcsönzés, jelentkezés/visszaigazolás, meghívás, jegyzőkönyv és egyéb, a titkárságokon (az irodai életben) előforduló hasznos kifejezések, monda…

Vers hétfőn

Rainer Maria Rilke: Spanyol táncosnő Fordította: Kosztolányi Dezső
Akárcsak a most gyujtott kénesgyujtó
vonaglik és sziporkázik fehéren,
majd szétcikáz: - úgy kezdi lázra-bujtó
fényes táncát, közel nézők körében,
forrón, hamar, majd széles tánca ráng.

És azután már csupa-csupa láng.

Hajába kap egyszerre a falánk
fény és ruháját is a tűzbe dobja,
föllángol az égésnek csóvalobja
s belőle mint a kígyó megriadva,
csörögve szisszen két mezítlen karja.

S aztán: kevés is már a tűz neki,
markába fogja, szerteszét veti
uralkodón és nézi: ott a földön
toporzékol, dühöngve és üvöltőn
és nem akar elülni lenn a porba. -
De gőgösen a biztos győzelemtül
mosolygó arca a magasba lendül
és kis, kemény lábával eltiporja.



Mától Adventig főleg olyan költőktől hozok verseket, akik már régen kerültek sorra, illetve, akiket nem, vagy kevésbé ismertem, hogy együtt okosodjunk. Remélem, másnak is sikerül olyan gyöngyszemekre bukkannia köztük, mint nekem, míg összeválogattam őket.

Vers

Bízz magadban! - Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés

Már a megjelenésekor kíváncsi lettem erre a könyvre, de talán jobb is, hogy csak a napokban sikerült elolvasni.

   A fülszövegben is rögtön arról olvashatunk, hányan szenvednek önbizalomhiányban, és bár sokan magabiztosnak tűnnek, valójában az csak a felszín, ami alatt egy rendkívül törékeny és sérülékeny önbecsülés rejtőzik. Az általam már két ismert szerző mellett három újjal is megismerkedtem, és elégedetten csuktam be a kötetet.
Figyelem, hosszú bejegyzés lesz! (Tegnap véletlenül tettem közzé, pedig még volt rajta mit csiszolni.)

Kádár Annamária fejezete nyitja a könyvet, aki a személyes tapasztalatai mellett, idézeteket is megoszt velünk. Megismertet a Johari-ablakkal, ami négy területre osztja a személyiségünket: a nyílt terület vagy az aréna, ahol mindazon képességünk, tulajdonosságunk található, mellyel tisztában vagyunk és a kifelé is megmutatjuk. A rejtett tartományban azon képességeink rejtőznek, melyeket ismerünk, de elrejtünk a környezetünk elöl. A Vak-Én mögött azon …

"Ha divatos akarsz lenni, elegendő meztelenkedned..."

A megtévesztő címmel ellentétben a Magánélet sorozat második kötetéről lesz szó, mely a Napóleon korabeli emberek mindennapjaiba kalauzol bennünket.

Ez a kötet is négy nagy témakört ölel fel, melyekben alaposan megismerhetjük a 19. századi franciák életét. Mindazt, ami a történelem tankönyvekből kimaradt.

A Család és erkölcs fejezetben rögtön megtudjuk, hogy az 1804-ben hatályba lépet Code civilben (azaz polgári törvénykönyvben) rögzítették, hogy a nő nem egyenlő a férfival. Már ezt a részt olvasva örültem, hogy nem abba a korba születtem, ugyanis a nők jogai szinte a nullával voltak egyenlőek. Nem is beszélve arról, hogy még ostobáknak is tartották őket!

A szokásoknak megfelelően a szülők választottak megfelelő párt a gyerekeiknek, mondván a szerelem úgyis elmúlik, az anyagi biztonság jóval fontosabb alapon.
Ám már ekkoriban is léteztek házassági hirdetések a lapokban, melyek szövege szinte megegyezett azokkal, melyeket ma is olvashatunk. Sőt, létezett a Világi Iroda is, ahol egy ház…

Joanne Harris: Egész évben karácsony - első benyomások

Sokakhoz hasonlóan én is megörültem, amikor egy hónapja megláttam ezt a kötetet az előrendelések között, és egy kisebb gondolkodási idő után a virtuális kosaramban landolt, majd csak várni kellett a megjelenésre és a kiszállításra. Volt is örömködés, amikor megérkezett vele a futár, aztán jött a feketeleves megvilágosodás:
ebbena kötetben véletlenül sem a Karácsony köti össze a novellákat, de nem ám! Úgyhogy Kedves Olvasó/Leendő Vásárló, ha úgy gondolta eddig, jó lesz karácsonyi alapozásnak, nagyot tévedett!
A könyv ugyanis az írónő A Cat, a Hat and a Piece of String (Egy macska, egy kalap és egy darab/kevés madzag) c. kötetének fordítása, melynek címében sehol sem szerepel a Karácsony szó. És az eredeti borító sem éppen karácsonyi hangulatot áraszt:

 Ulpius-ház, 2013                               Corbis, 2012      348 oldal                                          288 oldal
  Viszont az Ulpius sem hülye, ha már valaki nem harap az erotikus gyöngyszemekre, majd fog egy karácsonyi köt…

Szederbor

Annak idején azt írtam erről a regényről, hogy nem tetszett annyira, mint az addig olvasottak Joanne Harristől, de egyszer újraolvasom majd. Mivel az elmúlt hetekben  valaki mindig kereste a regényt, így elhatároztam, hogy beváltom az ígéretemet és újra elővettem a Szederbort.

    Jay Mackintosh évekkel ezelőtt gyerekkori élményeit felhasználva írta meg Földialma Joe c. regényét, mellyel egycsapásra híres lett. Rajongói azóta is várják az új könyvét, de ő álnéven sci-fikkel örvendezteti meg az olvasókat, ami bár anyagi jólétet jelent a számára, tudja, hogy nem ebben a műfajban érzi otthon magát.

   Öt éve él a barátnőjével, Kerry-vel egy londoni lakásban, aki egy esetleges új regény sikerének reményében eltűri minden szeszélyét. De egy márciusi napon, egy, a postával érkezett ingatlanhirdetés mindent megváltoztat: Jay megpillant egy franciaországi kis házat, éppen olyat, amilyenről a Földialma Joe-t ihlető egykori öreg bányász, Joe mesélt neki annak idején. Azonnal dönt: ez a ház…