2014. március 27., csütörtök

, , , , , , , , , ,

Nagy színházi siker volt


    A Színházi világnap idén sem múlhat el legalább egy drámáról írt bejegyzéssel, de ezúttal rögtön öttel is szolgálok.

    Korábban már írtam, hogy színházban (az egri Gárdonyi Géza Színházban)  láttam A Tündérlaki lányokat, és később balga módon nem vettem meg az írott változatát (egészen pontosan a novellát), amikor még beszerezhető volt. De az évek során sem feledkeztem meg a színműről, és egy Bookline-on folytatott keresés során rábukkantam erre a kötetre, így rögtön három másik szerzővel és négy másik drámával is gazdagíthattam a gyűjteményemet.

A kötetet Móricz Zsigmond egy-egy műve nyitja és zárja, közöttük pedig az általam imádott Heltai Jenő és a két új szerző: Herczeg Ferenc és Szép Ernő színműve olvasható.


Móricz Zsigmond: Sári Bíró
Nagy dolog készülődik a Nyírségben: másnap lesz a bíróválasztás. Ketten jelentkeznek: a jelenlegi bíró, aki már évtizedek óta látja el feladatát a faluban, míg riválisa Pengő Kovács, aki mellesleg keresztkomája. A bíró fiai közül csak a legkisebb nem nősült még meg, kiszemeltje pedig Pengő Kovács lánya, Lizi.
Míg a férfiak iszogatnak, addig a bíróné, Sári mindent elkövet, hogy férje a másnapi választás után is posztján maradhasson. Így nem is csoda, ha megindul a szóbeszéd és a gúnydal születik Sári bíró nevével a faluban. Mindezt tetézi, hogy az a hír járja, Lizit más veszi feleségül, a bíró fiát, Jóskát pedig Manci igézte meg.
Hogy mi sül ki ebből? Egy igazi, a korábbi népszínművet a korhoz igazító vígjáték, ahol a fontos események kiinduló pontja a libák szomszédságában található.
JÓSKA: Mongya, ídesapám, ijen jókor reggel hogy esik a hazudás?
BÍRÓ (ijedten): Már nincs jókor, fiam. Nyóc óra.
JÓSKA: Osztán mán nyóckor jólesik?
BÍRÓ: Fiam, a hazudás, az jólesik tele hassal is, meg éhgyomorra is.

Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok
A Tündérlaki lányok valójában Bergként születtek és öt éve él édesanyjával a négy lány: Boriska, Olga, Manci és a legkisebb, a tizenhat esztendős Sári. Boriska színésznő, és hogy családját eltartsa, a gazdag báró szeretője lett. Olga régóta várja kinevezését, hogy hivatali munkával keresse meg a kenyerét és a család se legyen a továbbiakban rászorulva Boriska támogatására, de a kinevezésnek mindig valamilyen akadály áll az útjába.
Manci, a tornatanár Petrencey menyasszonya, azonban hozomány híján a frigyet nem köthetik meg.
Felbukkan a színen Pázmán Sándor, újságíró és költő, aki Boriskába szerelmes és meg akarja kérni a lányt.
Nem feledkezhetem meg Malvin néniről sem, aki manikűrözéssel tartja el magát és rendszeres látogatója Bergéket.
Mindezt látva, Sári dönt: majd ő megmenti a család és nővére becsületét.
BORISKA: Nem vagyok boldog, de nincs jogom ahhoz, hogy ezen az állapoton változtassak.
SÁNDOR: Van. A boldogsághoz mindenkinek joga van...
BORISKA: De a csaláshoz senkinek. Ó igen, én is szeretnék szeretni, én is szeretnék örülni valakinek, aki egészen az enyém, aki szerelmemért csak szerelemmel fizet, akinek odaajándékozhatom magamat, kedvesen és gyöngéden, mint egy szál rózsát. De nem lehet. Rabszolgának adtam el magamat örökre, önként. Becsületes üzlet volt, és becsülettel állom, amit vállaltam.
SÁNDOR: De a bilincsei, hála istennek, elég tetszetősek. Aranyból vannak.
BORISKA: Azért még nem könnyebbek. Nem azért fáj a bilincs, mert vasból van, hanem azért, mert szorít.

Herczeg Ferenc: Kék róka
Pál és Cecile házasok. A férfi tudós, minden percét a munkájának szánja, éppen könyvet ír. Ekkor toppan be gyámleányuk, Lencsi, aki tanítónő és most kapta meg rajztanári diplomáját. Cecile házon kívül van: kék rókaprém után járja a várost. Megérkezik Sándor, a házaspár régi barátja, aki bogarat tesz barátja fülébe, habár Pál nem veszi a lapot: vajon hol járt a felesége? Aznap egy ismerős cipőt látott beszállni Trill báró kocsijába.  Hogy az igazságot kiderítsék, másnap vacsorát rendeznek, ahová Sándor meghívja a bárót is.
CECILE: A nők nem hazudnak mindig. Csak akkor, ha másképp nem lehet. De ebben az esetben másképp is lehet. (Sándor gúnyos arcába tekint, hirtelen dühbe jön.) Hát tegyen, amit akar - bánom is én! (Szünet után kárörvendően mosolyog.) Hanem hallja, azért én nem irigylem magát. El fog utazni, meg fog szökni, de a kézipoggyásszával együtt magával fogja vinni a kínzó kétségeit is... És megjósolom magának: soha, soha nem fog tisztán látni ebben a dologban! Mert legyen egy asszony bűnös, vagy legyen ártatlan: a legostobább nőnek is van annyi esze, hogy meg tudja védeni a maga titkait
A harmadik felvonás pedig meglepetéseket tartogat...


Szép Ernő: Patika
Ez volt az a dráma, amelynek az első felvonását egyszerűen végigszenvedtem. A laposladányi kaszinóban nagyban megy az ulti, amikor megérkezik a patikus feleségével és az új segédjükkel, a Pestről jött Balogh Kálmánnal. Az ifjú sokat hallott már a vidéki bálokról, így rögtön három gallérral felszerelkezve érkezik az alkalomra, de a kártyacsata nem akaródzik véget érni és a bálozók sincsenek még ott, a cigányokat is csak kizavarják, érkeznek az emberek, de a lányok, akiket Balogh annyira vár, nem jönnek. Várakozás közben Ignácné (a postamesterné) traktálja a patikusnét és az ifjút.
Ellenben a második felvonás már sokkal ígéretesebben indul: éjszaka, a patikus névnapon van, felesége pedig fogfájására keres valamit a patikában, amikor belép a szomszéd szobában elszállásolt segéd.
BALOGH: Nagyságos asszony, kérem, én mindig azt hittem, hogy az élet boldogság. Én életemben még sohase voltam boldog. Már huszonnégy éves vagyok, nagyságos asszony kérem, már el is múltam, most májusba, és még nem voltam boldog. A gimnáziumban se voltam boldog, mert mindig csak tanultam és tanítottam, mert szegény sorsú növendék voltam. Az egyetemen se voltam boldog, kérem, Pesten se, mert ott is csupa küzdelem és nélkülözés volt az életem. De mi az koplalni, mi az fázni, egyáltalában, mi az snassznak lenni ahhoz képest, hogy az ember boldogtalan. Kérem, én olyan boldogtalan voltam Pesten. Annyit sóhajtottam az utcán. Annyi könnyet csepegtettem az asztalra a hónapos szobában, este, mikor olvasni akartam. A Gyöngytyúk utcában laktam, nagyságos asszony kérem, ott könnyeztem. Jaj, nagyságos asszony, én most úgy szeretnék elbeszélni mindent, mindent, amit láttam életemben, mindent, ami történt velem és mindent, ami nem is történt. Mindent, öö a gondolkozást, a... a képzelődést, az érzést... Nagyságos asszony,kérem, én már annyi minden érzést ismerek... csak a boldogságot nem ismerem. Tetszik tudni, mi az? Teszik tudni? A szerelem! A szszerelem! A vad, szép szerelem! A nagy, lobogó, őrült szerelem! A szerelem! Az a boldogság! Szszerelem! Ahh


Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Három napja tart a vigadalom Balázs nyírségi birtokán, ahol harminc vendég volt jelent, evett-ivott, táncolt. Már folyik a takarítás Pólika, Balázs felesége utasítása szerint, de a házigazdának nem akaródzik véget vetni a mulatságnak, egyre húzatja a cigányokkal a címadó nótát. Pólikánál betelik a pohár és visszamegy az őt nevelő három öregasszonyhoz: Zsani, Pepi és a süket Mina nénihez. A három néni összefog, hogy megmentse a fiatalok házasságát.
PÓLIKA: Ha az ember a lábát kihúzza hazulról, mindjárt vége a világnak.

A kedvencem egyértelműen A Tündérlaki lányok lett, Heltai Jenőben most sem csalódtam. Remekül kombinálja a humort és a morális kérdéseket. A pletykák szerint a lányok alakját a kor népszerű színész testvérpárja, Gombaszögi Ella és Frida ihlette.
Kiemelném még a Kék rókát és a Nem élhetek muzsikaszó nélkült. Mindkettő humoros, szórakoztató és Mina néni süketségén jókat nevettem. Érdekesség, hogy Móricz műve eredetileg próza volt, ezt dolgozta át nem sokkal a bemutató előtt színművé.

A Sári bíró - ahogy a másik Móricz-színmű - visszavisz a régi időkbe (a jól megszokott népnyelv most sem maradhat el) és megállapíthatjuk, hogy az emberek ma sem változtak.
A Patika második és harmadik felvonása már gördülékenyebb volt, és határozottan jobban tetszett. Ha pontoznám, egy négyest biztosan kapna, és már várólistás nálam Szép Ernő Fiú, leány c. kötete is.


 A kötet végén található Utószóban mindent megtudhatunk a darabok első színházi előadásairól, sikereiről.
Bár azt nem értem, miért sokkal kisebb betűtípussal nyomtatták ezt a néhány oldalt? 

Érdemes megismerkedni, mely színművek vonzották a közönséget a színházakba évtizedekkel ezelőtt, és ki tudja, talán mi is kedvet kapunk, hogy valamelyiket (vagy akár mindet) megnézzük :).

MEK: Móricz Zsigmond nem élhetek muzsikaszó nélkül


Nagy színházi siker volt
A magyar dráma gyöngyszemei 1.
385 oldal
Unikornis Kiadó, 1994
Eredeti ár: 890 Ft (antikváriumokban még beszerezhető)
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.