Ugrás a fő tartalomra

Nagy színházi siker volt


    A Színházi világnap idén sem múlhat el legalább egy drámáról írt bejegyzéssel, de ezúttal rögtön öttel is szolgálok.

    Korábban már írtam, hogy színházban (az egri Gárdonyi Géza Színházban)  láttam A Tündérlaki lányokat, és később balga módon nem vettem meg az írott változatát (egészen pontosan a novellát), amikor még beszerezhető volt. De az évek során sem feledkeztem meg a színműről, és egy Bookline-on folytatott keresés során rábukkantam erre a kötetre, így rögtön három másik szerzővel és négy másik drámával is gazdagíthattam a gyűjteményemet.

A kötetet Móricz Zsigmond egy-egy műve nyitja és zárja, közöttük pedig az általam imádott Heltai Jenő és a két új szerző: Herczeg Ferenc és Szép Ernő színműve olvasható.

Móricz Zsigmond: Sári Bíró
Nagy dolog készülődik a Nyírségben: másnap lesz a bíróválasztás. Ketten jelentkeznek: a jelenlegi bíró, aki már évtizedek óta látja el feladatát a faluban, míg riválisa Pengő Kovács, aki mellesleg keresztkomája. A bíró fiai közül csak a legkisebb nem nősült még meg, kiszemeltje pedig Pengő Kovács lánya, Lizi.
Míg a férfiak iszogatnak, addig a bíróné, Sári mindent elkövet, hogy férje a másnapi választás után is posztján maradhasson. Így nem is csoda, ha megindul a szóbeszéd és a gúnydal születik Sári bíró nevével a faluban. Mindezt tetézi, hogy az a hír járja, Lizit más veszi feleségül, a bíró fiát, Jóskát pedig Manci igézte meg.
Hogy mi sül ki ebből? Egy igazi, a korábbi népszínművet a korhoz igazító vígjáték, ahol a fontos események kiinduló pontja a libák szomszédságában található.

JÓSKA: Mongya, ídesapám, ijen jókor reggel hogy esik a hazudás?
BÍRÓ (ijedten): Már nincs jókor, fiam. Nyóc óra.
JÓSKA: Osztán mán nyóckor jólesik?
BÍRÓ: Fiam, a hazudás, az jólesik tele hassal is, meg éhgyomorra is. 


Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok
A Tündérlaki lányok valójában Bergként születtek és öt éve él édesanyjával a négy lány: Boriska, Olga, Manci és a legkisebb, a tizenhat esztendős Sári. Boriska színésznő, és hogy családját eltartsa, a gazdag báró szeretője lett. Olga régóta várja kinevezését, hogy hivatali munkával keresse meg a kenyerét és a család se legyen a továbbiakban rászorulva Boriska támogatására, de a kinevezésnek mindig valamilyen akadály áll az útjába.
Manci, a tornatanár Petrencey menyasszonya, azonban hozomány híján a frigyet nem köthetik meg.
Felbukkan a színen Pázmán Sándor, újságíró és költő, aki Boriskába szerelmes és meg akarja kérni a lányt.
Nem feledkezhetem meg Malvin néniről sem, aki manikűrözéssel tartja el magát és rendszeres látogatója Bergéket.
Mindezt látva, Sári dönt: majd ő megmenti a család és nővére becsületét.

BORISKA: Nem vagyok boldog, de nincs jogom ahhoz, hogy ezen az állapoton változtassak.
SÁNDOR: Van. A boldogsághoz mindenkinek joga van...
BORISKA: De a csaláshoz senkinek. Ó igen, én is szeretnék szeretni, én is szeretnék örülni valakinek, aki egészen az enyém, aki szerelmemért csak szerelemmel fizet, akinek odaajándékozhatom magamat, kedvesen és gyöngéden, mint egy szál rózsát. De nem lehet. Rabszolgának adtam el magamat örökre, önként. Becsületes üzlet volt, és becsülettel állom, amit vállaltam.
SÁNDOR: De a bilincsei, hála istennek, elég tetszetősek. Aranyból vannak.
BORISKA: Azért még nem könnyebbek. Nem azért fáj a bilincs, mert vasból van, hanem azért, mert szorít.


Herczeg Ferenc: Kék róka
Pál és Cecile házasok. A férfi tudós, minden percét a munkájának szánja, éppen könyvet ír. Ekkor toppan be gyámleányuk, Lencsi, aki tanítónő és most kapta meg rajztanári diplomáját. Cecile házon kívül van: kék rókaprém után járja a várost. megérkezik Sándor, a házaspár régi barátja, aki bogarat tesz barátja fülébe, habár Pál nem veszi a lapot: vajon hol járt a felesége? Aznap egy ismerős cipőt látott beszállni Trill báró kocsijába.  Hogy az igazságot kiderítsék, másnap vacsorát rendeznek, ahová Sándor meghívja a bárót is.

CECILE: A nők nem hazudnak mindig. Csak akkor, ha másképp nem lehet. De ebben az esetben másképp is lehet. (Sándor gúnyos arcába tekint, hirtelen dühbe jön.) Hát tegyen, amit akar - bánom is én! (Szünet után kárörvendően mosolyog.) Hanem hallja, azért én nem irigylem magát. El fog utazni, meg fog szökni, de  a kézipoggyásszával együtt magával fogja vinni a kínzó kétségeit is... És megjósolom magának: soha, soha nem fog tisztán látni ebben a dologban! Mert legyen egy asszony bűnös, vagy legyen ártatlan: a legostobább nőnek is van annyi esze, hogy meg tudja védeni a maga titkait.
A harmadik felvonás pedig meglepetéseket tartogat...


Szép Ernő: Patika
Ez volt az a dráma, amelynek az első felvonását egyszerűen végigszenvedtem. A laposladányi kaszinóban nagyban megy az ulti, amikor megérkezik a patikus feleségével és az új segédjükkel, a Pestről jött Balogh Kálmánnal. Az ifjú sokat hallott már a vidéki bálokról, így rögtön három gallérral felszerelkezve érkezik az alkalomra, de a kártyacsata nem akaródzik véget érni és a bálozók sincsenek még ott, a cigányokat is csak kizavarják, érkeznek az emberek, de a lányok, akiket Balogh annyira vár, nem jönnek. Várakozás közben Ignácné (a postamesterné) traktálja a patikusnét és az ifjút.
Ellenben a második felvonás már sokkal ígéretesebben indul: éjszaka, a patikus névnapon van, felesége pedig fogfájására keres valamit a patikában, amikor belép a szomszéd szobában elszállásolt segéd.

BALOGH: Nagyságos asszony, kérem, én mindig azt hittem, hogy az élet boldogság. Én életemben még sohase voltam boldog. Már huszonnégy éves vagyok, nagyságos asszony kérem, már el is múltam, most májusba, és még nem voltam boldog. A gimnáziumban se voltam boldog, mert mindig csak tanultam és tanítottam, mert szegény sorsú növendék voltam. Az egyetemen se voltam boldog, kérem, Pesten se, mert ott is csupa küzdelem és nélkülözés volt az életem. De mi az koplalni, mi az fázni, egyáltalában, mi az snassznak lenni ahhoz képest, hogy az ember boldogtalan. Kérem, én olyan boldogtalan voltam Pesten. Annyit sóhajtottam az utcán. Annyi könnyet csepegtettem az asztalra a hónapos szobában, este, mikor olvasni akartam. A Gyöngytyúk utcában laktam, nagyságos asszony kérem, ott könnyeztem. Jaj, nagyságos asszony, én most úgy szeretnék elbeszélni mindent, mindent, amit láttam életemben, mindent, ami történt velem és mindent, ami nem is történt. Mindent, öö a gondolkozást, a... a képzelődést, az érzést... Nagyságos asszony,kérem, én már annyi minden érzést ismerek... csak a boldogságot nem ismerem. Tetszik tudni, mi az? Teszik tudni? A szerelem! A szszerelem! A vad, szép szerelem! A nagy, lobogó, őrült szerelem! A szerelem! Az a boldogság! Szszerelem! Ahh


Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Három napja tart a vigadalom Balázs nyírségi birtokán, ahol harminc vendég volt jelent, evett-ivott, táncolt. Már folyik a takarítás Pólika, Balázs felesége utasítása szerint, de a házigazdának nem akaródzik véget vetni a mulatságnak, egyre húzatja a cigányokkal a címadó nótát. Pólikánál betelik a pohár és visszamegy az őt nevelő három öregasszonyhoz: Zsani, Pepi és a süket Mina nénihez. A három néni összefog, hogy megmentse a fiatalok házasságát.

PÓLIKA: Ha az ember a lábát kihúzza hazulról, mindjárt vége a világnak.



A kedvencem egyértelműen A Tündérlaki lányok lett, Heltai Jenőben most sem csalódtam. Remekül kombinálja a humort és a morális kérdéseket. A pletykák szerint a lányok alakját a kor népszerű színész testvérpárja, Gombaszögi Ella és Frida ihlette.
Kiemelném még a Kék rókát és a Nem élhetek muzsikaszó nélkült. Mindkettő humoros, szórakoztató és Mina néni süketségén jókat nevettem. Érdekesség, hogy Móricz műve eredetileg próza volt, ezt dolgozta át nem sokkal a bemutató előtt színművé.

A Sári bíró - ahogy a másik Móricz-színmű - visszavisz a régi időkbe (a jól megszokott népnyelv most sem maradhat el) és megállapíthatjuk, hogy az emberek ma sem változtak.
A Patika második és harmadik felvonása már gördülékenyebb volt, és határozottan jobban tetszett. Ha pontoznám, egy négyest biztosan kapna, és már várólistás nálam Szép Ernő Fiú, leány c. kötete is.


 A kötet végén található Utószóban mindent megtudhatunk a darabok első színházi előadásairól, sikereiről.
Bár azt nem értem, miért sokkal kisebb betűtípussal nyomtatták ezt a néhány oldalt? 

Érdemes megismerkedni, mely színművek vonzották a közönséget a színházakba évtizedekkel ezelőtt, és ki tudja, talán mi is kedvet kapunk, hogy valamelyiket (vagy akár mindet) megnézzük :).

MEK: Móricz Zsigmond nem élhetek muzsikaszó nélkül


Nagy színházi siker volt
A magyar dráma gyöngyszemei 1.
385 oldal
Unikornis Kiadó, 1994
Eredeti ár: 890 Ft (antikváriumokban még beszerezhető)

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

A téli tücsök meséi

Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megisme…

Egy valóban csodálatos Júlia

A legutóbbi megjelenésekor már szemeztem Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regényével, de végül csak nemrég került be a gyűjteményembe.
A könyvről csupán annyit tudtam, hogy Podmaniczky Júliának állít emléket, aki nyolc évet várt, hogy feleségül mehessen Jósika Miklós íróhoz, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Brüsszelbe menekültek, ahol Júlia csipkeboltot nyitott.

De ez a regény jóval több ennél. Már az elején teljesen magával ragadott, olyan jó volt elmerülni benne.

A Podmaniczky család az édesapa, Károly halála után költözött aszódi birtokukra. Itt él özvegye és egyben második felesége, Elise asszony öt gyermekükkel (Júlia, Eliza, Frigyes, Ármin és Marie) és a személyzettel.

Édesanyjuk - egy szász miniszer lánya - nagyon szigorú a gyermekeivel, a legfontosabb számára, hogy a külvilág előtt  a tökéletes család látszatát és a lányok feddhetetlenségét mutassa. Júlia immáron évek óta a kor ünnepelt írójának, Jósika Miklósnak jegyese. Az író ugyanis nős, é…

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"

(...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként …

Vers hétfőn

Rainer Maria Rilke: Spanyol táncosnő Fordította: Kosztolányi Dezső
Akárcsak a most gyujtott kénesgyujtó
vonaglik és sziporkázik fehéren,
majd szétcikáz: - úgy kezdi lázra-bujtó
fényes táncát, közel nézők körében,
forrón, hamar, majd széles tánca ráng.

És azután már csupa-csupa láng.

Hajába kap egyszerre a falánk
fény és ruháját is a tűzbe dobja,
föllángol az égésnek csóvalobja
s belőle mint a kígyó megriadva,
csörögve szisszen két mezítlen karja.

S aztán: kevés is már a tűz neki,
markába fogja, szerteszét veti
uralkodón és nézi: ott a földön
toporzékol, dühöngve és üvöltőn
és nem akar elülni lenn a porba. -
De gőgösen a biztos győzelemtül
mosolygó arca a magasba lendül
és kis, kemény lábával eltiporja.



Mától Adventig főleg olyan költőktől hozok verseket, akik már régen kerültek sorra, illetve, akiket nem, vagy kevésbé ismertem, hogy együtt okosodjunk. Remélem, másnak is sikerül olyan gyöngyszemekre bukkannia köztük, mint nekem, míg összeválogattam őket.

Vers

¿Le puedo ayudar en algo?

Még a tavasz folyamán fedeztem fel ezt a könyvecskét, mely a spanyol üzleti kommunikáció világával ismerteti meg az olvasót. Rákerestem a kiadó honlapján, ahova néhány oldalt fel is töltöttek belőle, amelyek meggyőztek, így gyorsan meg is rendeltem, mielőtt az Alexandra végleg bezárta volna a bazárt.

A könyv a Langenscheidt Kiadónál megjelent változat magyar átdolgozása.
Az elején megismerjük a spanyol hivatalos levelezés általános tudnivalóit, majd azok kötelező és lehetséges elemeit. Magyarul a levél megnevezését, a feladó adatait, a megszólítást, a tárgyat, a dátumot, a bevezető és a záróformulákat, illetve a köszönési formákat.

Ezt követik az ügyintézés, a szállítás, fizetés, reklamáció, késedelem, a meghatalmazás hasznos kifejezései, majd részletesen kitér a telefonbeszélgetésekre.

Majd következnek a a vendéglátás, csevegés, utazás, autókölcsönzés, jelentkezés/visszaigazolás, meghívás, jegyzőkönyv és egyéb, a titkárságokon (az irodai életben) előforduló hasznos kifejezések, monda…

A csokoládé sötét oldala

Mióta megláttam néhány hónapja, hogy előbb-utóbb jön a folytatás, tervben volt, a második rész újraolvasása. Elvégre nem árt, ha frissek lesznek az emlékeim. Ráadásul elég régen volt már, amikor három éve a nyári szünetben először került a kezembe.

    Ahogy elkezdtem az olvasást, újra magával ragadott. Azt hiszem, most jobban időzítettem, hiszen az első dátum a regényben október 31. csütörtök.

     Október 31-én ismerkedhetünk meg Zozie de l' Alba-val, aki emberek életét lopja el. Zozie ugyanis árgus szemekkel vizslatja már elhunyt emberek postaládáját, melyeknek egyszerűen elemeli a tartalmát és felbontja, amit bennük talál. Nem is gondolnánk, hogy egy-egy postaláda micsoda kincseket tartogat Zozie számára! Elég neki egy bankszámlakivonat vagy egy számla, és voilà, már meg is van az új neve, az új élet, amit megkaparinthat.
Éppen egyik korábbi személyiségének nyomait igyekszik eltüntetni, amikor útja a Montmartre-ra vezet, ahol megpillant egy kamaszlányt egy chocolaterie e…

Joanne Harris: Egész évben karácsony - első benyomások

Sokakhoz hasonlóan én is megörültem, amikor egy hónapja megláttam ezt a kötetet az előrendelések között, és egy kisebb gondolkodási idő után a virtuális kosaramban landolt, majd csak várni kellett a megjelenésre és a kiszállításra. Volt is örömködés, amikor megérkezett vele a futár, aztán jött a feketeleves megvilágosodás:
ebbena kötetben véletlenül sem a Karácsony köti össze a novellákat, de nem ám! Úgyhogy Kedves Olvasó/Leendő Vásárló, ha úgy gondolta eddig, jó lesz karácsonyi alapozásnak, nagyot tévedett!
A könyv ugyanis az írónő A Cat, a Hat and a Piece of String (Egy macska, egy kalap és egy darab/kevés madzag) c. kötetének fordítása, melynek címében sehol sem szerepel a Karácsony szó. És az eredeti borító sem éppen karácsonyi hangulatot áraszt:

 Ulpius-ház, 2013                               Corbis, 2012      348 oldal                                          288 oldal
  Viszont az Ulpius sem hülye, ha már valaki nem harap az erotikus gyöngyszemekre, majd fog egy karácsonyi köt…

Bízz magadban! - Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés

Már a megjelenésekor kíváncsi lettem erre a könyvre, de talán jobb is, hogy csak a napokban sikerült elolvasni.

   A fülszövegben is rögtön arról olvashatunk, hányan szenvednek önbizalomhiányban, és bár sokan magabiztosnak tűnnek, valójában az csak a felszín, ami alatt egy rendkívül törékeny és sérülékeny önbecsülés rejtőzik. Az általam már két ismert szerző mellett három újjal is megismerkedtem, és elégedetten csuktam be a kötetet.
Figyelem, hosszú bejegyzés lesz! (Tegnap véletlenül tettem közzé, pedig még volt rajta mit csiszolni.)

Kádár Annamária fejezete nyitja a könyvet, aki a személyes tapasztalatai mellett, idézeteket is megoszt velünk. Megismertet a Johari-ablakkal, ami négy területre osztja a személyiségünket: a nyílt terület vagy az aréna, ahol mindazon képességünk, tulajdonosságunk található, mellyel tisztában vagyunk és a kifelé is megmutatjuk. A rejtett tartományban azon képességeink rejtőznek, melyeket ismerünk, de elrejtünk a környezetünk elöl. A Vak-Én mögött azon …

Szederbor

Annak idején azt írtam erről a regényről, hogy nem tetszett annyira, mint az addig olvasottak Joanne Harristől, de egyszer újraolvasom majd. Mivel az elmúlt hetekben  valaki mindig kereste a regényt, így elhatároztam, hogy beváltom az ígéretemet és újra elővettem a Szederbort.

    Jay Mackintosh évekkel ezelőtt gyerekkori élményeit felhasználva írta meg Földialma Joe c. regényét, mellyel egycsapásra híres lett. Rajongói azóta is várják az új könyvét, de ő álnéven sci-fikkel örvendezteti meg az olvasókat, ami bár anyagi jólétet jelent a számára, tudja, hogy nem ebben a műfajban érzi otthon magát.

   Öt éve él a barátnőjével, Kerry-vel egy londoni lakásban, aki egy esetleges új regény sikerének reményében eltűri minden szeszélyét. De egy márciusi napon, egy, a postával érkezett ingatlanhirdetés mindent megváltoztat: Jay megpillant egy franciaországi kis házat, éppen olyat, amilyenről a Földialma Joe-t ihlető egykori öreg bányász, Joe mesélt neki annak idején. Azonnal dönt: ez a ház…

Keserédes történetek

Decemberben már megírtam a véleményem, miután megérkezett a futár a novelláskötettel és néhányat elolvastam belőle. Bár az a vélemény csak az első benyomásokra korlátozódott, de azok mellett sem mehettem el szótlanul, elvégre a mai világban a többség kétszer is meggondolja, mire ad ki pénzt.

   Akkor félretettem a kötetet, ahogy annak idején a Bársony és keserű mandulát is, és a mai napig sem tudom megmondani, miért. Talán mert nem a megszokott Joanne Harrisszel találkoztam a lapokon, és furcsa volt, hogy az írónő egy másik arcát mutatja nem egy novellájában. A napokban viszont rájöttem, hogy hiányzanak Joanne Harris írásai, és teljesen mindegy, melyik oldala dominál az adott novellájában. Elő is vettem a kötetet és ott folytattam, ahol januárban abbahagytam.

     A novellákból nem a Csokoládéból jól ismert hangulat árad, hanem nem egyszer egy olykor gonosz, csipkelődő hang szövi a történet szálait. A címadó történet és annak folytatása - ahogyan már korábban is írtam - egyáltal…