Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2013

Holttest a könyvtárszobában

Gondolom, sokaknak feltűnt, hogy kishazánkban is egyre inkább teret nyert magának a Halloween. Az üzletek polcai megtelnek tök alakú mécsestartókkal és egyéb díszekkel, az óvodák és iskolák udvarai kivájt tökökkel, az ablakok pedig mindenféle tökös-denevéres-szellemes dekorációval. De vajon tudják-e, hogy mit is ünnepelnek eredetileg október 31-én, ill. hogyan is zajlik egy igazi Halloween parti? Szerény véleményem szerint a hazai inkább a tökök ünnepe, és nagyon távol áll az eredetitől. (Kíváncsian várom, mikor rendezzük meg a Háladást...)

   Ennek apropóján örültem meg, amikor a hónap elején felfedeztem a törzskönyvesboltomban Agatha Christie regényét, amit egyébként nem egyszerű beszerezni, annak ellenére, hogy csak három éve jelent meg, és egy Halloween parti áll a középpontjában. Na meg egy gyilkosság.

   Aki olvasta már a Mrs. McGinty meghalt/halott c. regényt, annak ismerősen cseng Mrs. Ariadne Oliver neve. Aki hozzám hasonlóan most találkozik először a hölggyel, bemutatn…

Vers hétfőn

Mert egyszerűen gyönyörű:

Szergej Jeszenyin: Aranylik, őszül Ford.: Rab Zsuzsa
Aranylik, őszül már a nyíres, hallgat
a levél-nyelven suttogó liget.
S a szomorúan messzehúzó darvak
nem intenek már vissza senkinek.

Mért intenének? Száz úton csatangol
az ember: megtér, s útrakél megint.
A kenderáztató az elmenőkre gondol,
sötét tükrébe széles hold tekint.

Állok magamban ősztarolta réten.
Elring a széllel a darúcsapat.
Víg ifjuságom tájait idézem,
de nem sajnálom, ami ottmaradt.

Nem sajnálok sok szertegurult évet,
se lelkem habzó virágfürtjeit.
Kint őszi berkenyék máglyái égnek,
de fáradt lángjuk senkit sem hevít.

Lobog a bokrok piros bóbitája,
csak sárgulnak, de élnek a füvek.
Mint vetkező fa lombjait dobálja,
bágyadt szavakat ejtek-pergetek.

S ha szavaim az idő elsöpörte,
lom lesz belőlük, száraz garmada,
mondjátok így: elhallgatott örökre
az arany nyíres szép levél-szava.

Vers: Szergej Jeszenyin válogatott versei

Így szerettek ők - második felvonás

Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy amint előrendelhető lesz a könyv, azonnal teszem a virtuális kosaramba. Ez még augusztus végén történt, így csak várnom kellett, hogy teljenek a hetek és megérkezzen az értesítő e-mail. Meg is érkezett, bár a vártnál egy héttel korábban, de sebaj, gondoltam.
Amint átvettem a csomagot (két másik könyv is volt benne), rutinosan téptem szét a dobozt és alig vártam, hogy belelapozhassak. Az első reakció most az volt, hogy: Ó, de gyönyörű!, aztán átlapoztam a könyvet, még inkább örvendeztem, mert szívemnek kedves nevekkel találkoztam: Molnár Ferenc, Ady Endre, Heltai Jenő.

     Nagyon tetszett Nyáry Krisztián előszava, melyben az első kötetet ért negatív kritikákról is írt és nem söpörte egyszerűen a szőnyeg alá, ahogyan esetleg más megtette volna.
De térjünk a lényegre, az újabb 40 történetre!

    Volt néhány történet, amit más forrásból (nem, nem a Facebookról) már ismertem (Katona József és Déryné vagy Karinthy és Boga), de ahogyan tavaly, mo…

Vers hétfőn

 Juhász Gyula: Őszirózsa
Forradalom fehér virága,
Őszirózsa,
Kigyújtod arcom pirosra,
Nem a szégyen,
De büszkeség bíbor tüzében!

Forradalom fehér virága,
Sír virága,
Föltámadást hoztál e tájra,
Szívünk dobbant
Szabadon a forradalomban.

Forradalom fehér virága,
Síri rózsa,
Leteszünk egy nagy koporsóra,
Hol négy század
Bakóját födi mély gyalázat.

Forradalom fehér virága,
Sír virága,
Virulj e csüggedő világba,
Annyi hanton,
Elföldelt gaz, bitor hatalmon.

Forradalom fehér virága,
Sápadt rózsa,
Letéphet rabló kéz orozva,
Te kivárod,
Míg elsápad mind renegátod!

Forradalom fehér virága,
Drága emlék,
Eszembe jut szép őszi estéd,
Mindenszentek
És vértanúk porán kereslek...

Forradalom fehér virága,
Őszirózsa,
Szirmod hű emlék könnye mossa,
Magyar őszön,
Szabad rögön virulj örökkön!



Forrás: Juhász Gyula összes versei

Vers hétfőn

Paolo Santarcangeli: Október Ford.: Weöres Sándor

Midőn az árnyék napról napra
hosszabbodik s hű, és a felhők
baljósan dőlnek a látóhatárra,
jó a halk délutánok
dicsőségéről szólni
villódzó fal tövén; az évszak
még önmagához is kegyetlen, ámde
biztonsággal, állandóssággal telve
bölcsen tudja, nedvektől duzzadozva,
hogy gyümölcse új zamatokat érlel
az ínynek, amely mindenséget áhít.

Ideje nem a bűnbánatnak. Inkább
ideje vakmerésnek.
Ideje vándormadár-szárnyverésnek
borzolva új teret s minde mulasztás
tudtán az óvatos napok füzére
meg nem nyugtatja. De aztán, de aztán
az álmokból, mit ismertek az ősök,
dörgése száll ki-nem mondott koroknak.
Már hűsebb éjszakákon domborúbbak
az álmok habjai s rázzák a gátat,
a napi gyávaságot.

De az ember, aki ma oly magányos,
barátja nincs, se asszonya, se háza,
békében halhat.
Szárnya izmában érezze akár a
végtelenbe evezés türelmetlen
unszolását, indulni tehetetlen,
nem látja meg új égtájak csodáit,
halálának órája befogadja
a feledt idő közönyébe, ott…

Vers hétfőn

Bár október 6-a tegnap volt, azért mégsem feledkezhetünk meg róla:

Juhász Gyula: Vértanúink 1918. október 6.
A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar…

Móricz-sorozat a Kossuth Kiadónál

Úgy látszik, a Kossuth Kiadó nem sokáig ül a babérjain, hiszen nemrég ért véget a Gárdonyi sorozatuk, most pedig Móricz Zsigmond műveiből állítottak össze egy 26 részes válogatást.
Érdekes, hogy pénteken voltam az újságosnál, de annyira nem figyeltem a könyves polcokat, különben már akkor hírül adtam volna.


2-án jelent meg az első kötet, a Sárarany (amit milyen jó, hogy beszereztem a nyári Alexandrás akcióban) 695 Ft-os bevezető áron. A következő 9-én jelenik meg 1590 Ft-os áron, majd kéthetente érkezik a következő. Minden további fontos információ a képre kattintva olvasható.
Ugye, ez is milyen szép? Markéta, mit szólsz? :)

Ízek, utak, Toszkána

Olaszország-rajongóként nem volt kétséges, hogy beszerzem, amikor négy évvel ezelőtt egy akcióban felfedeztem a regényt. Persze hatalmas elvárással vetettem bele magam, miután a filmet előbb láttam, és emlékszem, akkor nagy csalódás volt számomra a könyv. Nemcsak azért, mert Frances Mayes nem az a szingli, aki boldogtalanságából menekül Toszkánába, hanem mert Frances Mayes egy olyan nő, aki megtehette, hogy házat vegyen Toszkánában, de mégis az ottani bürokrácia és a rengeteg felújítás miatt nyafog sok-sok oldalon át.
    Valljuk be őszintén, ha bármelyikünk össze tudna spórolni egy toszkánai házra, azért fel lenne készülve a felújításra is, nem?

   Aztán két hónapja újra eszembe jutott a regény. Talán, mert szemben van most is velem és általában minden könyv megérdemel még egy esélyt. 

Ahol vagy, az vagy. Minél közelebb áll a szívedhez egy hely, minél mélyebben van benned, annál jobban összefonódik vele az identitásod, az egész lényed. Az ember sohasem véletlenszerűen választ k…
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...