2013. február 25., hétfő

Vers hétfőn

Percy Bysshe Shelley: Dal
Fordította: Radnóti Miklós


A téli fán gyászolva üldögél
egy özvegy nagy madár;
fölötte fagy leng, lassu szél,
és lenn a víz megáll.

A síkos föld kopár, virága jég,
fagy járja át a fát,
csönd van, csak egy malomkerék
suhog a légen át.



Percy Bysshe Shelley: Ha a lámpa eltört
Fordította: Szabó Lőrinc


Ha a lámpa eltört,
porba fúl a sugár;
ha oszolnak a felhők,
a szivárvány is tovaszáll;
lant húrja ha pattant,
édes dala semmibe vész;
ajk csókja ha csattant,
jön utána a gyors feledés.

Mint mécset a szikra
nem él túl, s húrt a zene,
nem zendül a szív, ha
a lelket csend töri le:
csak gyászdala hallik,
mint szél romokon ha fut át
s tenger ha morajlik
halottért sírva imát.

Fészket mire sző két
szív, a szerelem kiröpül
s otthagyja a gyöngét
a multtal egyedül.
Szerelem, ha szégyen,
hogy minden ingatag,
mért kell neked éppen
a szív, a legingatagabb?

Vad láza sodor majd,
mint vihar a varjakat;
hidegen gunyol majd
az ész, mint téli nap;
nem véd puha ketrec,
sas-fészked elrohad
s csupaszon didereghetsz,
ha hull a levél s jön a fagy.


Versek: innen.

2013. február 20., szerda

10 könyv és az Olvasó


     Ha egy téli délután egy Andiamo valamelyik könyves webáruház háza táján garázdálkodik és olyan könyvre bukkan, ami két év alatt szinte mindenhonnan eltűnt, okvetlenül meg kell rendelnie. Aztán, amikor megkaparintja a dobozt, letépi róla a papírt és kezébe veszi a zsákmányt, muszáj beleolvasnia. Így hát nem sokkal később hozzá is kezd és imádja, mert ez a kedves Italo Calvino őt szólítja meg, az Olvasót, akiről később kiderül, hogy valójában férfi, de nomen est omen, így efölött is továbbsiklik.

     Andiamo közben egyre lelkesebben lapoz, hiszen Calvino odafigyel az Olvasóra: megkérdezi, kényelmesen ül-e/fekszik-e, nincs-e egyéb problémája, ami a későbbiekben megszakíthatja az olvasást. Andiamo még mindig lelkes, gondolja, az olasz irodalomban eddig még nem csalódott - pedig csak egy aprócska szegletével ismerkedett meg eddig -, most sem lesz ez másként. Aztán az első történetet kicsit szokatlannak találta, de aztán egyre izgalmasabb lett és aztán puff, vége. De sebaj, a regénybeli Olvasó elmegy a könyvesboltba reklamálni, ahol megismerkedik Ludmillával, aki ugyanolyan megveszekedett olvasó, mint ő.
Így Olvasónk és Ludmilla közösen veti bele magát a 10 regénybe, melyek állandó megszakadása, ellopása vagy éppen elkobzása állítja újabb nyomozás elé kettejüket.


   De térjünk vissza Andiamohoz, akinek lelkesedése a harmadik történet olvasásakor egyre inkább lelohadt. Tudta, hogy ez bizony egy posztmodern regény, de mit csináljon, ha ez nem az ő világa? Félretette szépen a könyvet, hogy nyugodtan elolvashasson két másikat, aztán újult erővel vesse bele magát ismételten.

Bizony megint egy faramuci fejezetben találta magát, ami jól össze is zavarta, míg végül úgy döntött, hogy a hétvégén véget vet a szenvedésnek, és csak azért is befejezi a regényt. Jól döntött. Bár akadt még néhány furcsaság, de az Egy üres gödör körül végre teljesen elnyerte a tetszését, és szívesen olvasta volna tovább.
Utólag azt mondja, örül, hogy elolvasta és egyszer biztos újra el fogja, hiszen a főszerepet az olvasás játssza, ami minden bibliofil számára csábítóan hangzik.

   Bár azt nem érti, hogy két éve adták ki újra a regényt sok-sok év után (egészen pontosan 1985 volt az első megjelenés éve), és miért tűnt el a polcokról? Persze, ez nem népbutítás, hogy akkora igény legyen rá, azonban Andiamo szerint még van egy szűk olvasói szegmens, melynek tagjai nem érik be akármivel, és ők szívesen a magukénak tudnának egy saját példányt ebből a nagyon szép kiadásból.

   Végezetül Andiamo üzenete azon internetezőknek, akik leggyakrabban a beszamoloszex kifejezéssel tévednek a blogjára: nos, nekik is szeretettel ajánlja Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazóját, mert bár a sokadik fejezetben, de megtalálják, amit keresnek ;).


Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó
Eredeti cím: Se una notte d' inverno un viaggiatore (ugye, milyen gyönyörű?)
Fordította: Telegdi Polgár István
321 oldal
Európa Kiadó, 2011
3400 Ft

2013. február 18., hétfő

Vers hétfőn

Kosztolányi Dezső: Téli alkony

Aranylanak a halvány ablakok...       
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
a hósík messze selymesen ragyog.

Beszélget a kályhánál a család,
a téli alkony nesztelen leszállott.
Mint áldozásra készülő leányok,
csipkés ruhába állanak a fák.

A hazatérő félve, csöndesen lép,
retteg zavarni az út szűzi csendjét,
az ébredő nesz álmos, elhaló.

S az ónszin égből, a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.




Forrás:
Kosztolányi Dezső összes versei

2013. február 16., szombat

Mustra (2013. február)


A tavasz közeledtével éledeznek a kiadók is, így ismét több ígéretesnek tűnő könyvet sikerült összeválogatnom.
Ezúttal hozom a fülszöveget is. A választék most is igazán eklektikus: van itt krimi, klasszikus, történelem, szépirodalom, úti beszámoló. Vágjunk is bele! :)

Elsőként itt is van a korábban már megjelent Szerelem és barátság Jane Austen-től, de aztán eltűnt a boltokból. A Lazi Kiadó pedig ismét megjelenteti:

Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban.
A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.


Jane Austen: Szerelem és barátság
Fordította: Barcza Gerda
184 oldal
Lazi Kiadó
1990 Ft
Várható megjelenés: február 22.


Ugye milyen szép ez a borító? A külcsín mellett a belbecs sem elhanyagolandó:

Fergeteges krimi amerikai gengszterekkel, francia cinkosokkal, narkós nővel, vitriolos gyilkosságokkal a vonaton, amerikai sztárnyomozóval, féltékeny francia felügyelővel, bugyuta vizsgálóbíróval, emberséges főügyésszel, kisstílű francia szélhámosokkal, egy bűnügy kibogozhatatlannak látszó, kusza szálaival - és Gomarral, a kedves, gömbölyded, nyugalomba vonult kasszafúróval, akit sorsa véletlenül a Grenoble-ba induló gyorsvonatra vet.

Louis Lucien Rogger: A grenoble-i gyors
224 oldal
K. u. K. Kiadó
1800 Ft
Várható megjelenés: február 26.



Egy díjnyertes könyv, melynek címe egy verssort idéz:

"Kötéltánc a világ felett" - A Hadd forogjon a nagyvilág az elmúlt évek egyik legizgalmasabb angol nyelvű regénye. A cím Lord Tennyson Locksley Hall című versének egyik kulcssora. A címben emlegetett forgás a regény poétikájára és történetére is jellemző. A regény egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légimutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. Ebben a kontextusban a mű izgalmasan kapcsolódik 9/11-toposzához, és még inkább New York irodalmi-kulturális mitológiájához. McCann ugyanis ennek a tébolyítóan izgalmas és az ellentéteket, konfliktusokat végletesen kifeszítő metropolisznak is megírta egyik lehetséges regényét. A Hadd forogjon a nagyvilág másik szála nem a magasban, hanem a mélyben játszódik: egy prostituált életkálváriáját és bírósági perét ismerhetjük meg benne. A különböző karakterek, események és motívumok olykor majdhogynem láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kapcsolódnak össze. A regény vállalása és tétje hogy az egyensúly előfeltétele a feszültségek maximalizálása. A Hadd forogjon a nagyvilág végeredményben egy létállapotnak, a világforgásnak, a folyamatos egyensúlyozásnak, e mutatvány képtelenségének és szükségszerűségének a regénye. A Hadd forogjon a nagyvilág 2009-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat -(National Book Award). 

Colum McCann: Hadd forogjon a világ
Fordította: Berta Ádám
428 oldal
Magvető Kiadó
3990 Ft 
Várható megjelenés: február 18.


Egy kis történelem:
ha jól emlékszem, annak idején olvastunk belőle eredetiben részlete(ke)t, és több év után most a Holnap Kiadó jelenteti meg magyarul az ifjúság számára átdolgozott kiadásban:

Caius Suetonius Tranquillus római történetíró 120 körül összeállított Caesarok élete (De vita Caesarum) című munkája Caius Iulius Caesartól Domitianusig mutatja be a római császárok történetét.
Majtényi Zoltán fiatalok számára könnyen érthető, olvasmányos válogatást, hat császárportrét kínál az eredetileg 12 életrajzból. Az anekdotikus részleteket sem nélkülöző mű szerzője, Suetonius, az ifjabb Plinius levelei szerint ügyvédként tevékenykedik, Hadrianus császár idején pedig a császári kancellária vezetője. Bizalmas császári iratokat, leveleket, emlékezéseket, gúnyiratokat, sőt pletykákat is felhasznál munkájában. Életrajzai felépítésükben meghatározott sémát követnek: az uralkodó származását, születési helyét, idejét, gyermekségét, majd trónra kerülésének körülményeit mutatja be, részletesen szól a császár külsejéről, taglalja tetteit, intézkedéseit, végül haláláról is beszámol. A Kis Ferencné nagyszerű fordítását felhasználó átdolgozás szövevényes jegyzetek helyett olykor a szövegbe ágyazott magyarázataival segíti az olvasót eligazodni az ókori Róma varázslatos világában. 


Caius Suetonius Tranquillus - Majthényi Zoltán (vál.): A caesarok élete
Fordította: Kis Ferencné
284 oldal
Holnap Kiadó
2500 Ft
Várható megjelenés: február 25.  


Még mindig történelem: ha már filmet forgattak az egyik legismertebb amerikai elnökről, érdemes elolvasni a haláláról készült regényt is:


1865 tavaszán az egyre nagyobb vérfürdőbe torkolló amerikai polgárháború kegyetlen sagája végre lezárult. Abraham Lincoln elnök, aki törvényileg eltörölte a rabszolgaságot, nagylelkű feltételeket szabott a fegyverletételhez. Meggyőződésévé vált, hogy csak úgy lehet begyógyítani a megosztott nemzeten ütött sebeket, ha a katonák is újra beilleszkedhetnek a társadalomba.
De akadt egy férfi, akit ez a gondolat nem hatott meg, és társaival együtt gyilkos összeesküvést szőtt, amelynek szálai talán a legfelsőbb amerikai kormányzati vezettek. A Washingtonban zajló hazafias ünnepségsorozat közepette John Wilkes Booth - a nők kedvence, a meggyőződéses és javíthatatlan rasszista - a Ford Színházban agyonlőtte Lincoln elnököt. Dühödt hajtóvadászat vette kezdetét, a vérfagyasztó üldözés heves lövöldözésbe torkollott, az ügyet végül a bíróságokon hozott halálos ítéletek zárták le.
A könyvben felbukkannak a korszak legemlékezetesebb alakjai, a feltáruló amerikai tragédia pedig mindörökre megváltoztatta a történelem menetét. A "Lincoln" kötelező olvasmány a politikai krimi kedvelőinek.


Bill O'Reilly - Martin Dugard: Lincoln
A merénylet, amely örökre megváltoztatta Amerikát
Fordította: ?
HVG Kiadó
3900 Ft


Peter Hessler immár második könyve jelenik meg Kínáról. Egy országról, amiről látszólag sokat tudunk. Vagy mégsem?

 Peter Hessler ezúttal szokatlan dolgokat művel Kínában. Autót bérel, és bár tilos lenne vele elhagynia Pekinget, heteken át tartó utazásokat tesz, egészen Belső-Mongóliáig eljut. Hétvégi házat bérel egy Sancha nevű faluban, a Nagy Fal szomszédságában, és aktívan részt vesz a helyiek életében. A vadonatúj autópályákon délre megy, hogy tudósítson a szédítő ipari fejlődés következtében szinte napról napra változó vidék lakóinak életéről. Hessler új autós szerepében persze ugyanaz a kíváncsi újságíró, akit a Két év Kínában című könyvből már jól ismerünk: szenvedélyes megfigyelő, aki közel megy az emberekhez, nemcsak felvázolja, hanem részletesen ismerteti is életpályájukat, elhelyezi őket a szédületes iramban változó ország nyugati aggyal már-már felfoghatatlan társadalmi viszonyai között. Nem elégszik meg felszínes utalásokkal, szemügyre veszi a történelmi hátteret, amely nélkül számos jelenség érthetetlen. És noha a valóságnak csak egy szeletét mutatja be, a kínai szűrőn átderengenek az általános igazságok, kétségek, kérdőjelek, sokkok és a globálisan megoldhatatlannak tetsző problémák. Peter Hessler lassacskán jobban ismeri Kínát, mint lakóinak többsége. - (The Wall Street Journal)

Peter Hessler: Kína országútjain
A falutól a gyárig
Fordította: Lukács Laura
416 oldal
Park Kiadó
3900 Ft
Várható megjelenés: február 20.



A Holnap Kiadó Ízek városa c. sorozatát folytatja, ezúttal  Párizzsal:  

Nem beszélhetünk párizsi konyháról úgy, ahogyan például lehet római, szicíliai vagy provence-i konyháról beszélni, hanem csak franciáról. Ez a konyha nem regionális, még kevésbé helyi, sokkal inkább nemzeti, sőt egyetemes. Párizs Franciaország kulináris sajátosságainak az olvasztótégelye, s Olaszországgal ellentétben, nem a régiók különféle hagyományaira támaszkodhat, hanem a hivatásos szakácsok által irányított magas szintű - arisztokrata - konyhára, amelyet ékes szavakkal igyekeznek a fennkölt művészet rangjára emelni.



Silvano Serventi: Párizs
A gasztronómia fővárosának elegánsan egyszerű konyhája
116 oldal
Holnap Kiadó
2700 Ft
Várható megjelenés: február 25.



Végül, de nem utolsósorban egy kis szabás-varrás. Csak azt sajnálom, hogy Nicole Kidman Moulin Rouge-beli piros ruhája kimaradt :(.
















  
Váltsd valóra a magad kis hollywoodi álmát, varrd meg a sztárok ruháit és ragyogj, akár egy igazi díva. Elő a varrógéppel és fogj hozzá egy sztár-estélyi elkészítéséhez, alkoss olyan báli öltözetet vagy igéző koktélruhát, amelytől mindenkinek tátva marad a szája. A Dívák ruhatára lépésről lépésre vezet be a legelegánsabb ruhák varrásának rejtelmeibe, hogy megvarrhasd a híres mozifilmekben feltűnt még híresebb darabokat.
Tartalom:
Alapanyagok és technikák.
Julia Roberts fehér pöttyös, barna ruhája - Micsoda nő
Audrey Hepburn kis feketéje - Álom luxuskivitelben
Jennifer Grey rózsaszín mambó-ruhája - Piszkos tánc
Marilyn Monroe nyakpántos fehér ruhája - Hétévi vágyakozás
Keira Knightley smaragdzöld estélyije - Vágy és vezeklés
Catherine Zeta Jones fekte, rojtos minije - Chicago
Grace Kelly kék sifon nagyestélyije - Fogjunk tolvajt!
Rita Hayworth fekete, testre simuló estélyije - Gilda
Faye Dunaway halványbarna kabát-ruhája - A Thomas Crown ügy
Kate Winslet csipkés báli ruhája - Titanic
A szabás és varrás szakkifejezései.



Lis Gregory: Dívák ruhatára
Fordította: Mohácsi Anikó
144 oldal
Aréna 2000 Kiadó
4490 Ft
Várható megjelenés: február 27.

2013. február 14., csütörtök

Séta a múltba


   Amikor levettem a Katalin utcát a polcról, azt gondoltam, két-három délután alatt a végére érek, elvégre olyan rövid. Hogy én mekkorát tévedtem! Eleinte csak minden estére egy-egy fejezet jutott, sőt az első részben csak kapkodtam a fejem, nem értettem, mi köze ennek a három fejezetnek egymáshoz, ki kicsoda és mi lesz ebből? Aztán később kitisztult a kép és megszoktam a narrátorváltást is, ugyanis a regény nagy részében hol E/3. személyben ismerjük meg az eseményeket, hol pedig E/1. személyű narrátorunk van.

   A kezdeti kuszaság, amikor a szereplők felnőttkori jelenében találjuk magunkat, akik visszaemlékeznek a Katalin utcában töltött évekre. Ez a rész eléggé kaotikus, így nem árt nagyon odafigyelni minden egyes mondatra, hogy aztán fokozatosan összeálljon a kép.

    A budapesti Katalin utcában 1934-ben három ház áll szorosan egymás mellett, melyeket csak a kerítés választ el egymástól. Itt él Elekes iskolaigazgató feleségével és két lányával, Irénnel és Blankával. Elekes szigorú ember, míg felesége éppen az ellentéte, nagyon szétszórt, semmit sem lehet rábízni. Lányaik pedig tűz és víz: Irén, a sötét hajú, komoly, jó tanuló, amolyan mintagyerek, míg a szőke Blankát rendszerint a renitensek közt emlegetik.
Szomszédjukban élnek Bíróék, az őrnagy és fia, Bálint, ill. Temesné, az ápolónő.
Ebbe a környezetbe érkezik meg vidékről a Held család: a fogorvos apa feleségével és kislányukkal, a félénk Henriettel.
Held és az őrnagy a háborúból ismerik egymást, míg Henriett számára nem olyan egyszerű a beilleszkedés az új környezetbe. A gyerekek közt a legidősebb Bálint, aki iránt mindhárom lány a mag módján gyengéd érzelmeket táplál, azonban őt és Irént valódi szerelem köti össze.

A három család kerítésének lécei között mindig akad egy-kettő, amit meglazítottak, hogy könnyen átjuthassanak a másik kertjébe.

Gyorsan elszalad egy évtized, immáron kitör a II. világháború, ami mindhárom család életét feldúlja...

A szereplők életét több, mint három évtizeden át követhetjük végig: a gyerekek felnőnek, a szülők megöregszenek, de mindannyian elhagyják a Katalin utcát, életüknek azt a színterét, ahol minden szép és jó volt, ám történt valami, ami óta másként tekintenek rá vissza.

Ahogyan már fentebb említettem, vagy az írónő a narrátorunk vagy Irén szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Abból az Irénéből, aki mindig is tudta, ha felnő, Bálint felesége lesz, azonban a sors közbeszólt:
Pali tudta, hogy nem Irénről és Bálintról van szó, nem is őróla vagy Irénről, nem szerelemről, csak valamiről, aminek ő ugyan nem tudja a nevét, de ami összekapcsolja ezeket az csebreket, akik úgy dobálják egymásnak a jelentéktelen szavakat, mintha labdáznának, fogalmakat, amelyek az ő vagy a gyerek számára értelmetlenek, de amitől ezeknek megfényesedik a szemük, és még Elekes is kuncog. 

  Mégis mindig ott az a valami, a Katalin utca, ami örökre összeköti ezeket az embereket. Valami, ami mindörökre kitörölhetetlen mindannyiuk számára.

  Vegyes érzésekkel csuktam be a könyvet. Az utolsó fejezet eléggé furcsa volt számomra, nem is nagyon tudtam hova tenni. Sőt, az egész történet nyomasztó, még Az őznél is.

  Valahogy nem tudom a helyére tenni a regényt. Még azt sem merem kijelenteni, hogy összességében tetszett, de azt sem, hogy nem tetszett. Az biztos, hogy rövidsége ellenére nem tartozik azon könyvek közé, mellyel leül az ember és néhány óra alatt elolvassa. A 212 oldal ellenére csak kisebb adagokban fogyasztható, időt kell hagyni, hogy átgondolja az ember, mit is olvasott az utóbbi néhány oldalon. Mindezek dacára érdemes elolvasni, aztán majd újraolvasni.


Szabó Magda: Katalin utca
212 oldal
Európa Kiadó, 2007
2000 Ft

2013. február 11., hétfő

Vers hétfőn

Horatius: Thaliarcushoz
I. 9. 
Fordította: Szabó Lőrinc


Nézd a Soractét! nézd, magas orma hogy                                                               
ragyog fehéren! roskad a hó alatt
   és nyög az erdő, és a fagyban
       a folyamok vize mind beállott.

Fűts hát, hadd oldja vad szigorát a tél,
fűts jó keményen! s hozd ide kétfülű
   kancsódat, és tölts bőkezűbben,
       óh, Thaliarchus, a legjavából!

A többit bízd rá, bízd az egekre: ha
legyűrték a tengerkavaró vihart,
   megint feláll a karcsu ciprus,
      s nem csikorognak a fák a kertben.

Ne bánd, a holnap mit hoz; akármire
ébreszt a sors, vedd tiszta haszonnak; és
    ne vesd meg, ne kerüld, barátom,
       a szerelem gyönyörét s a táncot,

míg rá nem őszül ifju fejedre a
mogorva vénség! Hívnak a versenyek,
   s ilyenkor édes sugdolózni
      titkon az alkonyi félhomályban,

ilyenkor édes a kacagás, amely
megmondja, merre bujt el a kedvesed,
   s a zálogul rabolt gyürű, mit
       a keze véd, de a szíve enged.

A Soracte, mai nevén: Monte Soratte
Vers: Catullus, Vergilius, Horatius versei
192 oldal
Sziget Kiadó, 2000
1750 Ft

2013. február 6., szerda

A három testőr és a negyedik


    Kb.: húsz éve ajándékba kaptam a regény egyik rajzfilmváltozatát, ami 1986-ban készült és ugyanúgy emberek voltak a szereplők, nem pedig állatok, ahogyan más változatban. Emlékszem, hogy sokszor megnéztem és szerettem is, de az eredeti változata mindeddig kimaradt.


   D' Artagnan, a fiatal gascogne-i nemes legnagyobb álma, hogy királyi testőr lehessen, így útnak indul apja ajándékaival, melyek közül a legértékesebb az az ajánlólevél, mellyel megnyílhat az út előtte, ha átadja Tréville úrnak, a testőrök parancsnokának. Ifjú hősünk azonban az első pihenő alkalmával kénytelen a kardja után nyúlni, és az értékes papirosnak is lába kél. Így érkezik meg Párizsba, ahol felkeresi Tréville urat, majd sorban összeakasztja a bajuszát a három testőrrel: Athosszal, Porthosszal és Aramisszal, akik hamarosan a legjobb barátai lesznek. Híven szolgálják királyukat (XIII. Lajos)  és királynőjüket (Ausztriai Anna), míg igyekeznek minél több borsot törni a ravasz Richelieu bíboros és kéme, a gyönyörű milady orra alá, akik folyamatosan mozgásban tartják a szálakat.


    Meglehet, hogy húsz évvel ezelőtt én is testőröset játszottam volna, amiből mára már kinőttem, de felnőtt fejjel is nagyon tetszett a regény. Dumas remekül keveri a történelmet a fikcióval (a lábjegyzet mindig kitér ezekre), és a regény terjedelme ellenére is rendkívül fordulatos és szórakoztató. Én, aki azt hittem, ismerem a történetet, nem egyszer meglepődtem egy-egy szereplő vagy fordulat olvasásakor.

   Minden adott, ami nem hiányozhat egy kalandregényből: ármány, szerelem, párbaj, nem várt fordulatok és a humor sem maradhat el.
Nagyon szerettem a testőrök csipkelődéseit, ahogy a mindig higgadt Athos, a falánk Porthos, a testőri pályát csak átmenetileg választó és a papi pályára készülő Aramis és az ifjú D' Artagnan oda-odaszól egymásnak:

- Ejha! - kiáltott fel Porthos. - Jókora óvatosság kell a teológiához! 

- Elment a józan eszed, kedves barátom!- Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek, mondja az Evangélium s a bíboros úr - válaszolt Athos. 

- Csodás! - kiáltott fel Athos. - Aramis barátunk a költők fejedelme; úgy beszél, mint az Apokalipszis, s oly igaz, amit ír, akár a Szentírás. 

    Azonban bármennyire jól szórakoztam mindezen, a kedvenc szereplőm a milady lett. Igen, egy ideje előfordul, hogy a gonoszt preferálom és a milady a sötét oldal megtestesítője. Nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül agyafúrt, gyorsan kapcsol és nem mellesleg zseniális színésznő. Igazi csemege volt, amikor fejezeteken át olvashattam a cselszövéseiről.

   Ki kell emelnem a két másik fontos nőt, Constance Bonacieux-t, aki abban a bizonyos rajzfilmben nagyon naiv volt, de a regény lapjain éppen az ellenkezőjéről győzött meg, ill. Ausztriai Anna sem az a szerelmes asszony, akinek a gondolatai csak és kizárólag Buckingham herceg körül forognak.


   A regénynek számtalan színházi, filmes, ill. rajzfilmváltozata született, de bármilyen hihetetlen, a filmváltozatok közül még egyet sem láttam. Bár az 1993-ast rendszerint műsorra tűzi valamelyik csatorna, eddig egyszer sem néztem meg, de majd legközelebb.

   Nem sokkal a bejegyzés megírása után az m1 műsorra tűzte és végre megnéztem, de csalódtam. Látványos, jók a színészek, de nagyon sok minden kimaradt belőle. Még a fentebb említett rajzfilmbe is több eseményt emeltek be, pedig az jóval rövidebb.

    2011-ben is készült egy, de szerény véleményem szerint Orlando Bloom Buckinghamként leginkább egy stricire hasonlít (amikor megnéztem az előzetest és megláttam, rögtön ez jutott eszembe), Athost pedig Matthew Csigafiú MacFayden játssza, akivel egyszerűen ki lehet üldözni a világból.

   De visszatérve a regényre, ha nem idegenkedünk a meséktől felnőtt fejjel sem, remek kikapcsolódást fog nyújtani. Engem az első oldalakon meggyőzött és egyre jobban vártam a következő fejezetet. Jó volt újra izgulni a testőrökért, de ahogy fentebb írtam, az igazi kedvencem a milady lett, aki ezennel beírta magát a kedvenc hősnőim közé. Már csak miatta is megéri elolvasni ;).

  Bár valóban egy fél B30-as méretű ez a kiadás, de nagyon szép, és olvasás közben mindez fel sem tűnik, mert annyira magával ragad.

Végül két kedvenc idézet:

   Őeminenciája ellenségei azt állították ugyan: a bíboros maga engedte szabadjára az ügyetlen gyilkosokat, hogy szükség esetén joga legyen a megtorlásra, ám jobb, ha nem hiszünk sem a minisztereknek, sem ellenségeiknek. 


A boldogtalanok végső öröme a hallgatás; eszébe ne jusson elárulni bárkinek is, ha fáj valamije; a kíváncsiság úgy habzsolja könnyeinket, mint szarvas vérét a legyek.


Alexandre Dumas: A három testőr
Eredeti cím: Les trois Mousquetaires
Fordította: Csatlós János
688 oldal
Európa Kiadó, 2010
3800 Ft

2013. február 4., hétfő

Vers hétfőn

Tóth Árpád: Séta az alkonyatban

A setét bolt nagy üvegablakán
Figyelt ki, s keskeny öklére könyöklött,
Néztem e teltszárú, lágyzáru öklöt,
S éreztem: messze-messze ül e lány,
S tudtam: nincsen számomra mosolya...

S a bánat halkan így szólt hozzám: Látod?
Ezt is lelked karjával átkaroltad,
S ez is, ha fáradt fővel ébredsz holnap,
Bús viziód lesz, s sírni fogsz, hogy áldott
Keze homlokod nem éri soha...

Ne nézd tovább, beteg vággyal ne nézd őt,
Aki másért olyan szép, nem teérted,
Hisz maholnap elfárad ifju térded,
S gyakran hajtod már kezedre nehéz főd:
Nem vár öröm, ha eddig elmulasztád...

Hiába már, ha olykor vad vágy ver föl,
Hinned: itat még borával az élet,
S hogy papjaként, ki nem tud bút, se kételyt,
Te is, dalodból, mint aranykehelyből
Osztod még áhitattal szent malasztját...

Hiába!... már a városvégi lankán
Bolyongtam, künn egy agg szántotta földjét,
A bölcsek szelíd nyugalma ömölt szét
Szépmívű arca évötvözte lapján,
Köszöntött, és én elmerengve néztem.

Ökrei a barázdát lomhán vonták,
Mint egykedvű évek az arcredőt...
S szívemben akkor halkan arcra dőlt
A méla bánat, s kék kösöntyűs kontyát
Megbontva, sírt a sűrüdő setétben...


A verset Nita karcolta korábban a Molyon. 

2013. február 3., vasárnap

Az igazi Füves könyv


   Még tavaly olvastam Márai egyik legismertebb művét, a Füves könyvet, amiről - természetesen - korábban már annyi szépet és jót hallottam, olvastam. Már az elején eldöntöttem, hogy nem fogom "befalni", hanem szépen lassan haladok vele, minden napra beosztom, mert ezt a könyvet így érdemes olvasni.

   Márai 202 hosszabb-rövidebb tanáccsal látja el az Olvasót. Az élet minden területével kapcsolatban megosztja gondolatait, legyen szó a babonákról, az ünnepekről, a művészetekről vagy az olyan apróságokról, mint a füstszűrő szipkák.

    Kicsit meglepődtem, amikor viszonylag az elején azzal szembesültem, hogy az író férfiaknak írta a könyvét, majd miután dicshimnuszt zengett a nőkről, később megnyugtatta az Olvasót, hogy a nőkkel nem kell törődni. Nos, itt az önérzetem fellázadt, de továbbolvastam és nem bántam meg.
  Bár akad néhány tanács, ami manapság már kevésbé állja meg a helyét és egy másik ambivalens párosítással is találkoztam (a zenéről: egyszer ne hallgassunk zenét, aztán mégis), de mindezeket félretéve, örülök, hogy elolvastam, mert nem egyszer magamban bólogattam és mosolyogtam:

Nem olyan fontos, hogy mindennap írjál; fontosabb, hogy mindennap olvassál. A művelődéshez mindig legyen időd, mindennap. 

   Nemrégiben beszélgettem az egyik ismerősömmel a füves könyvekről, hiszen, ha szétnézünk egy-egy könyvesboltban vagy valamelyik webáruház keresőjébe beírjuk a füves könyv kifejezést, számtalan találattal szembesülünk. Az utóbbi néhány évben ugyanis a Lazi Kiadó többféle füves könyvet is piacra dobott (amivel nincs is semmi baj, nekem is megvan a Jane Austen-é és az Oscar Wilde-é), de azok nem a Márai-féle klasszikus füves könyvek. Márai ugyanis a saját gondolatait írta le egy-egy témával, dologgal kapcsolatban, míg az utóbbi évek terméseiben egy-egy szerző életművéből vagy egy-egy témakörhöz kapcsolódó művekből válogatták össze a szerkesztők az idézeteket. Ezért ha valaki esetleg nem olvasta az adott szerző adott művét, esetleg lelőhetnek előtte egy-egy poént, míg Márainál ez nem történhet meg.

Mindenesetre legyen időnk nekünk is mindennap olvasni egy keveset, akár Márait.


Márai Sándor: Füves könyv
168 oldal
Helikon Kiadó, 2010
2690 Ft
Tavaly ismét megjelent, de már Kő Boldizsár illusztrációival. Nagyon szép kiadás.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...