Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2013

Kettős játék

Nabokov a Lolitával beírta magát a kedvenceim közé. Azóta elolvastam tőle a Pnyin professzort is (amit csak ajánlani tudok, annak ellenére, hogy nem született róla bejegyzés - mea culpa), és a hétvégén megint az ő könyvei közül választottam, mert tudtam, hogy nem fogok csalódni. De még mennyire nem csalódtam!

    A regény a korábban publikált Camera obscura átirata, de már angol nyelven jelent meg, még a Lolita előtt. A Camera obscurat még nem olvastam, de ez egyáltalán nem okozott problémát.
Bevallom, azért is esett a választás éppen erre a regényre, mert annyira megtetszett az első mondatok egyszerűsége, melyekben Nabokov egyszerűen összefoglalja az egész történetet:

   Egyszer volt, hol nem volt, élt Berlinben, Németországban egy Albinus nevű ember. Gazdag, köztiszteletben álló, boldog férfi volt; egy napon elhagyta a feleségét és egy fiatal barátnő kedvéért, akit szeretett, de aki nem viszonozta az érzelmeit, és emiatt tragikus véget ért az élete.
   Dióhéjban valóban ennyi, d…

Vers hétfőn

A versválasztásban Mario Vargas Llosa: Édenkert a sarkon túl c. regénye volt segítségemre. Amikor Gauguin a regényben felidézi a verset, már nyúltam is a könyvespolc felé, hogy elolvassam. Mivel az Európa diákkönyvtáras kiadásban Tóth Árpád fordításában olvasható, ezért választottam én is ezt, ráadásul évfordulós is a héten.

Edgar Allan Poe: A holló Ford.: Tóth Árpád

Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón,
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón, mintha roppant halkan roppanna a zár.
"Vendég lesz az", így tünődtem, "azért roppan künn a zár,
Az lesz, más ki lenne már?"

Óh, az emlék hogy sziven ver: padlómon a vak december
Éjén fantóm-rejtelemmel húnyt el minden szénsugár,
És én vártam: hátha virrad s a sok vén betűvel írt lap
Bánatomra hátha írt ad, szép Lenórám halva bár,
Fény leánya, angyal-néven szép Lenórám halva bár,
S földi néven senki már.

S úgy tetszett: a f…

Mustra (2013. január)

Nem feledkeztem meg a rovatról, csak olyan kevés számomra érdekes könyvvel találkoztam eddig a webáruházakban, hogy idén nem valószínű, hogy egy-egy Mustrába akár 20 könyv is bekerüljön :S.

Nemrég jelent meg ez a sorozat, ami híres szombathelyi nőket mutat be. A most megjelent másik kötet főszereplője Batthyany Erzsébet, de én a Márkus Emíliáról szólót emelném ki, akinek a testvére a város polgármestere is volt.  Horváthné Kupi Ildikó: Arcképcsarnok - Márkus Emília Híres szombathelyi nők 94 oldal Szülőföld Kiadó 2200 Ft

Tavaly már napvilágot látott Neményi Ninon kötete, de valahogy elkerülte a figyelmemet.

Neményi Ninon könyve huszonegy sétára hívja olvasóját az angol fővárosban - de a hagyományos útikönyvektől eltérően nem az ismert nevezetességeket veszi számba, hanem ezek mögé pillant be. Eldugott, turistáktól nem látogatott utcákon méterről méterre, házról házra haladva tárja fel a város titkait, és idéz évszázados emlékeket, visz el szinte senki által nem látogatott múzeumokb…

Orosz vidéki élet

Heloise blogjában már bevallottam, hogy sok-sok évvel ezelőtt én is rendszeres nézője voltam a szappanoperáknak. Azóta sikeresen kinőttem belőlük és nem okoztak maradandó szellemi károsodást sem. Hogy jön ez most ide? - kérdezhetnénk. Elárulom, az egyik ilyen remekműben, a férjezett főszereplő leányzó színésznőnek készült, a belé szerelmes férfi meg rendezőnek, és nagyon sokszor emlegették a Sirályt.
A dolog pikantériája, hogy a dráma már akkor is a polcomon várakozott, de amikor irodalomból Csehovhoz értünk, csak a Ványa bácsit vettük, ami szintén megtalálható ebben a füzetben és akkor eszem ágában sem volt a Sirályt is elolvasni.
Majd úgy két hónapja újra eszembe jutott. Aztán -, ahogy az nálam már megszokott - rádöbbentem, hogy már megint egy remekművet őrizgettem a vitrinben.


   Szorin birtokán, vidéken gyülekezik a társaság: Irina Nyikolajevna színésznő, Szorin testvére, aki az írói álmokat dédelgető fiával, Trepljovval és Trigorinnal, a sikeres íróval, jelenlegi élete párjáv…

Gauguin festményei

Ahogy ígértem, ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem az Édenkert a sarkon túlban szereplő festmények közül néhányat.
A Gauguinről szóló fejezetek zöme egy-egy képe címét viseli, és részletesen megismerhetjük a képek keletkezése körülményeit. Ezekhez a képekhez természetesen idézetet is hozok. Igyekeztem spoilermenteseket válogatni.


El kellett dobnia a gyufát, mert a körmére égett. Amikor meggyújtott egy másikat, a lány még mindigugyanabban a pózban feküdt, és ugyanazzal a rémült arckifejezéssel nézett rá.      - Én vagyok az, Koke - nyugtatgatta, és közelebb lépett. - Ne félj tőlem, Teha'amana.      A lány sírva fakadt, és a hisztérikus zokogással kevert összefüggéstelen habogásából a férfi többször is kihallotta a tupapau szót. Hallani akkor hallotta először, de írásban már találkozott vele. Miközben magához szorította és az ölébe ültette a lányt, Teha'amana pedig lassan megnyugodott, emlékezett is rá, hogy a sziget egykori francia konzulja, Antoine Moerenhout Voyages aux îles du…

Vers hétfőn

Fáziskéséssel, de 190 éve január 1-én született Petőfi Sándor, és holnap lesz A magyar kultúra napja.
A versválasztásban segítségemre volt a Magyar királynék és nagyasszonyok sorozat Thália szekerén c. kötete.

Petőfi Sándor: Egressy Gáborhoz

Megénekellek!... de te lész oka,
Ha énekem tán szabadon nem szárnyal:
Lerészegítéd szomjas lelkemet
Művészetednek édes italával.
Megénekellek... ámbár vakmerőség
Igy fölhangolni kis nádsípomat.
Legyen mentségem, hogy amilyen gyönge,
Oly szívbül-ömlő tiszta hangot ad.

Gyakran nem érti emberét a kor;
Nagyot teremt nagy lelke erejébül,
És ez bukása! népét fölviszi
Olyan magasra, honnan az leszédül.
Még jó, ha költőt ér e balszerencs,
Az ész holt fénye egykor föllobog,
S feltámadását fogják ünnepelni
Világosabban látó századok.

Egészen más a színész végzete.
Lekötve csügg ő egy rövid bilincsen -
Ez a jelen; csak erre számolhat,
Mert a jövőhöz semmi köze nincsen.
Ha a jelennek biztos fövenyébe
Le nem bocsátá híre horgonyát:
Elmegy nevével az idő hajója,

Szerelem Velencében

Bár január 12-ig nem sikerült elolvasnom a regényt, másnap a határidő mázsás súlya nélkül kezdhettem hozzá. Azért aggodalomra semmi ok: január 12-én a Játék a kastélyban negyedik olvasásával ünnepeltem.

    Molnár Ferenc első soraiban most sem csalódtam: egy napsütéses júniusi napon az 1930-as években Velencében sétál egy húszéves magyar lány és egy harmincéves magyar férfi. A lány, Lietzen Irma egy gazdag család egyetlen gyermeke, aki nyaralni érkezett a városba, míg a fiatalember, Aurél immáron két éve él itt és napjait egy bankban tengeti. Aurél korábban Irma apjának titkára volt, és neki köszönheti a mostani állását is.

     Irma egész nap azt csinál, amit akar, miközben apja az üzleti ügyeit intézi, hol Velencében, hol Triesztben, hol máshol, édesanyja pedig betegen fekszik a szállodában, de amint teheti, igyekszik kivenni a részét a társasági életből.

     Irma legszívesebben Auréllel tölti az időt, aki nagyszerű idegenvezetőnek bizonyul, és aki iránt a lány gyengéd érzelme…

Vers hétfőn

William Blake: A télhez Fordította: Somlyó György

"Ó, Tél! rekeszd el gyémánt ajtaid:
Észak tiéd: ott ástad mélyre odvas,
Sötét lakásod. Ne rázd meg tetőid
S ne zúzd szét oszlopaid vas-kocsiddal."

Nem hallgat rám s a tátott-száju mélység
Felett elvágtat, acél viharát
Kirántva; már felnézni sem merek,
Mert ő az úr széles világ fölött.

De nézd az őrült szörnyet! csontjain
A bőr feszül s a nyögő szirtre hág:
Csenddé hervaszt mindent, lerongyolódik
Kezén a föld s elfagy a zsenge élet.

Sziklákon trónol, s hasztalan kiáltoz
A tengerész, szegény! kire vihar tör,
Míg elmosolyodik az ég s a bőgő
Szörnyet Hekla-hegyi odvába visszaűzi.




William Blake: Hópehely Fordította: Petra-Szabó Gizella

Bolyongtam egy téli havas reggelen.
Kértem a hópehelyt - játsszék velem;
Ő játszott, s egy vízcsepp maradt a helyén,
- Gazember! - kiáltott utánam a tél.



Versek

Édenkeresők

Három éve, amikor elkezdtem gyűjtögetni Mario Vargas Llosa könyveit, találtam rá erre a regényére egy kis könyvesboltban, ahol le is csaptam rá. Valószínűleg az utolsó példány volt belőle, és akkor nem is sejtettem, micsoda kincset sikerült megkaparintanom. Először a címe tetszett meg, aztán átfutottam a fülszöveget, végül pedig maga a regény, úgyhogy már el is felejtettem A Kelta álma okozta csalódást.


    A regény Flora Tristánnak és unokájának, Paul Gauguinnek állít emléket. Utóbbi neve mindenki számára ismerősen cseng, míg a nagymamáé valamiért a feledés homályába merült, pedig sokat köszönhetünk neki.
Kettejük életét felváltva ismerhetjük meg: mindig a fejezetben szereplő jelenébe csöppennünk, de közben, mint egy kirakós játéknál, apránként kerülnek helyükre a darabok, melyek kettejük múltjának egy-egy eseményét rejtik.

   A perui anyától és francia apától született Flora Tristán éppen Dél-Franciaországot járja, hogy a helyi egyházakkal és munkásokkal találkozzon és megisme…

135 éve született Molnár Ferenc

Hetekkel ezelőtt elterveztem, hogy A zenélő angyallal vagy Az aruvimi erdő titkával készülök e jeles napra, de ahogy az nálam lenni szokott, ez nem jött össze. Életrajzzal nem rukkolok elő, hiszen ahhoz elég beírni Molnár Ferenc nevét a keresőbe. Akkor mivel is töltsem meg ezt a bejegyzést? Aztán eszembe jutott, hogy hozok néhány idézetet, hátha sikerül másoknak is meghozni a kedvét, hogy megismerje  A Pál utcai fiúk írójának másik oldalát is. A Pál utcai fiúkat úgysem kell bemutatnom. Ill. még egy szó róluk: nemcsak nálunk, de külföldön is nagyon szeretik, főleg az olaszok :).

Nagyon örültem, amikor megláttam az e heti Nők Lapjában, hogy egy kétoldalas cikket szenteltek Molnár Ferencnek az évforduló alkalmából, de illett volna helyesen írni az első műve címét, ami Egy gazdátlan csónakként jelent meg a lapban, valójában Egy gazdátlan csónak története a pontos cím. 

   Lassan két éve mondhatom magam a Molnár Ferenc Klub oszlopos tagjának, és minden a Játék a kastélyban-nal kezdődö…

Vers hétfőn

 Alfred Tennyson: Shalott kisasszonya Ford.: Vachter Ákos

Folyón innen s túl fekszenek
széles rozs, árpa tengerek,
ölelvén dombot és eget,
és rajtuk át egy út vezet
szép Camelot felé.
A népek föl s le járnak ott,
csodálván mind a liljomot,
mik benőtték az elhagyott
Shalottnak szigetét.

Hol nyárfa reszket, s hófehér,
bús fűzfa ága vízbe ér,
lágy fodrot sző az esti szél
a vízre, mely nyugodni tér
szép Cameloton át.
S virágok közt a csendben áll
egy négytornyú nagy szürke vár
mely évek óta őrzi már
Shalott kisasszonyát.

S a fűzek közt a part alatt
sok ló vonta uszály haladt,
és kecses vitorlás szaladt
le, hogy nyomán a hab hasadt,
szép Cameloton át.
De ismerik-é odaát?
S ki látta vajh kezét, haját,
vagy ablakában őt magát,
Shalott kisasszonyát?

Csupán az árpa közt korán
kaszáló béres hallja tán,
miként visszhangzik egy vidám
ének az ár túloldalán
Camelotba tova.
S a béres, kit az este ott
ér kéve közt, hallván, legott
szól halkan: ‘Ez biz’ ő, Shalott
Tündérkisasszonya.’

Kinek kezén csak e…

Gyilkosság receptre

Amikor tavaly év végén én is elkezdtem terveket szövögetni, miket olvasok el idén, azonnal eszembe jutott az ez AC-regény. Néhány nap múlva pedig megláttam, hogy ma este ennek az adaptációját tűzi műsorára a Story4. Legalább a rengeteg ismétlés és szappanopera közt valami jó is akad.  Így végleg eldőlt, hogy 2013 első olvasmánya biztosan A kristálytükör meghasadt lesz. Bár ez elején egy picit döcögött, de aztán már le sem tudtam tenni.

    Eltelt jó néhány év, és az idő Miss Marple-t sem kímélte, ahogy St. Mary Meads-on is végigsöpört a változás szele: az emberek egy része már nem a fűszeresnél, hanem a szupermarketben vásárol, és megépült a Telep, azaz egy lakótelep, ahová számos új lakó költözött.

     Miss Marple barátnője, Dolly Bantry is megvált Gossington Halltól, ahol most az ünnepelt színésznő, Marina Gregg és sokadik férje, Jason a ház urai.
Visszatérve Miss Marple-re, az ő egészségi állapota sem a régi, így unokaöccse Miss Kingre, a túlbuzgó, aagodalmaskodó ápolónőre b…

Így írtok, magyarok

A bejegyzés címe kissé csalóka, ugyanis a sorozat ezen kötete a Magyar költészet, magyar próza alcímet viseli, és nemcsak az Így írtok ti, hanem a Még mindig így írtok ti-ben megjelent írások is olvashatóak benne.

    A könyv első részében (kb.: negyedében) a verseket, míg a másodikban a prózai műveket olvashatjuk ismert és kevésbé ismert szerzők "tollából".
A költők közül nem maradhat ki Ady, Babits, Kosztolányi vagy Petőfi sem, de olvashatunk pünkösdi verset Bródy Lilitől vagy Szabó Lőrinctől.

    A prózai részben olyan nevekkel találkozunk, mint Molnár Ferenc, Erdős Renée, Móricz Zsigmond, a már említett Kosztolányi, vagy Szomaházy István. Megtudhatjuk, mire jut Bródy Sándor vagy Heltai Jenő a ketrecben, és hogyan írna Budapest címmel nagyregényt Krúdy vagy az alább idézett Jókai:

 Amande kisasszony halvány, komoly tekintetű leányka, alig hároméves - szinte gyermek még - már-már serdülő termetén diszkréten feszül meg az egyszerű, világoskék pelenka.

   De Karinthy …
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...