2013. március 17., vasárnap

, , , , ,

Madrigálok, szonettek, kaszidák, Cigány-románcok és egyéb költemények


   Nos, a cím nem lett túl ötletes, ráadásul a felsoroltakon kívül még más költeményeket is olvashatunk, ha kezünkbe vesszük ezt a lassan négy évtizeddel ezelőtti válogatást.
Federico García Lorca két évvel ezelőtt került be a kedvenceim közé, amikor hála a szokásos nyári akciónak, beszereztem a színjátékait, és amikor megláttam a verseit, tudtam, hogy meg kell velük is ismerkednem. Bár az ismerkedés kisebb-nagyobb megszakításokkal hónapokig tartott, a Lorca iránti rajongásomnak ez mit sem ártott.

   A kötet tizenegy részre különül el, melyek Lorca egy-egy korszakából kiemelt művekkel ismertetik meg az olvasót 1921-től 1936-ig, ill. olvashatunk kötetben meg nem jelent verseket és népdalokat is.

   Ha valakit, Lorcat biztosan nem skatulyázhatja be senki sem, miszerint csak egyetlen versformában alkotott volna, bizonyítják ezt a kötetben szereplő gallego költemények, gázelek, kaszidák, szonettek és népdalok egyaránt.

  Sokak kedvence a Cigány-románcok, és teljes mértékben egyetértek velük. Ezek a költemények egyszerűen gyönyörűek!

  Lorca verseiben a megszokott szerelem és a mindennapok témája mellett fontos szerepet kap a kor ismert és meghatározó személyiségei (Óda Walt Whitmanhoz, Óda Salvador Dalíhoz) mellett a táj, a környezetük is, pl.: A költő New Yorkban (1929-1930) c. részben, ami kevésbé nyerte el a tetszésemet a szürrealizmusával (ellenben nincs kizárva, hogy másnak éppen ezek tetszenek majd leginkább :)), de mindezt a döcögősséget kárpótolta az ezt követő Siratóének Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött-ciklus, melyben naturalizmusa mellett már a megszokott Lorca-stílussal találkoztam.

   Nehéz egy verseskötetről írni, főleg mostanában, amikor egyre kevesebb terük van a verseknek a mindennapokban, de Lorca gyönyörű költeményeit ajánlom mindenkinek, aki - csúnyán mondva - valami szépre vágyik kikapcsolódásként.

Sajnálom, hogy az Európánál eltűnt a Lyra Mundi sorozat, pedig igazi gyöngyszemekből állt, de tudjuk, hogy napjainkban a gyöngyszemeknek nincs helyük vagy igencsak háttérbe szorulnak. Pedig nem szabadna megfeledkeznünk róluk. Így maradnak az antikváriumok, ahogy esetemben is.

De nem mehetek el szó nélkül a fordítók mellett sem, akiknek munkája nélkül most nem áradozhatnék ezekről a szépséges versekről. 

   Ha valakit nem sikerült a fenti néhány sorral meggyőznöm, olvasson bele a válogatásba, talán a következő vers segít ebben:

Így szeretlek
Ford.: Nagy László


Jaj, de nehéz így szeretni,
ahogy én szeretlek téged!

Fáj a levegő, a szívem,
kalapom is
fáj teérted.

Ki venné meg szalagomat,
e reszketeg fehérséget?
Fehér bánat-fonalamat
vállkendőnek ki kötné meg?
 
Jaj, de nehéz így szeretni,
ahogy én szeretlek téged!


A Vers hétfőn rovatba eddig az alábbi versei kerültek be:
A hold lombját letépném (Ford.: Takács Zsuzsanna)
Leszállt a nap (Ford.: Eörsi István)


Federíco Garcia Lorca versei
Válogatta: András László
Lyra Mundi sorozat
Fordította: András László, Eörsi István, Garai Gábor, Gyárfás Endre, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kálnoky László, Károlyi Amy, Keszthelyi Zoltán, Lothár László, Majtényi Zoltán, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Rab Zsuzsa, Somlyó György, Takács Zsuzsanna, Timár György, Tótfalusi István, Vas István, Végh György, Weöres Sándor
360 oldal
Európa Kiadó, 1975
Eredeti ár: 25, 50 Ft (netes antikváriumban 720 Ft-ért vettem)
Share:

2 megjegyzés:

  1. Engem meggyőztél ezzel a verssel, nagyon szép, élvezet volt elolvasni! :)

    VálaszTörlés
  2. De jó ;). Leghamarabb májusban hozok még Lorca-verset, mert addig már betábláztam a rovatot.

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.