2013. február 20., szerda

, , , , ,

10 könyv és az Olvasó


Ha egy téli délután egy Andiamo valamelyik könyves webáruház háza táján garázdálkodik és olyan könyvre bukkan, ami két év alatt szinte mindenhonnan eltűnt, okvetlenül meg kell rendelnie. Aztán, amikor megkaparintja a dobozt, letépi róla a papírt és kezébe veszi a zsákmányt, muszáj beleolvasnia. Így hát nem sokkal később hozzá is kezd és imádja, mert ez a kedves Italo Calvino őt szólítja meg, az Olvasót, akiről később kiderül, hogy valójában férfi, de nomen est omen, így efölött is továbbsiklik.

     Andiamo közben egyre lelkesebben lapoz, hiszen Calvino odafigyel az Olvasóra: megkérdezi, kényelmesen ül-e/fekszik-e, nincs-e egyéb problémája, ami a későbbiekben megszakíthatja az olvasást. Andiamo még mindig lelkes, gondolja, az olasz irodalomban eddig még nem csalódott - pedig csak egy aprócska szegletével ismerkedett meg eddig -, most sem lesz ez másként. Aztán az első történetet kicsit szokatlannak találta, de aztán egyre izgalmasabb lett és aztán puff, vége. De sebaj, a regénybeli Olvasó elmegy a könyvesboltba reklamálni, ahol megismerkedik Ludmillával, aki ugyanolyan megveszekedett olvasó, mint ő.
Így Olvasónk és Ludmilla közösen veti bele magát a 10 regénybe, melyek állandó megszakadása, ellopása vagy éppen elkobzása állítja újabb nyomozás elé kettejüket.


   De térjünk vissza Andiamohoz, akinek lelkesedése a harmadik történet olvasásakor egyre inkább lelohadt. Tudta, hogy ez bizony egy posztmodern regény, de mit csináljon, ha ez nem az ő világa? Félretette szépen a könyvet, hogy nyugodtan elolvashasson két másikat, aztán újult erővel vesse bele magát ismételten.

Bizony megint egy faramuci fejezetben találta magát, ami jól össze is zavarta, míg végül úgy döntött, hogy a hétvégén véget vet a szenvedésnek, és csak azért is befejezi a regényt. Jól döntött. Bár akadt még néhány furcsaság, de az Egy üres gödör körül végre teljesen elnyerte a tetszését, és szívesen olvasta volna tovább.
Utólag azt mondja, örül, hogy elolvasta és egyszer biztos újra el fogja, hiszen a főszerepet az olvasás játssza, ami minden bibliofil számára csábítóan hangzik.

   Bár azt nem érti, hogy két éve adták ki újra a regényt sok-sok év után (egészen pontosan 1985 volt az első megjelenés éve), és miért tűnt el a polcokról? Persze, ez nem népbutítás, hogy akkora igény legyen rá, azonban Andiamo szerint még van egy szűk olvasói szegmens, melynek tagjai nem érik be akármivel, és ők szívesen a magukénak tudnának egy saját példányt ebből a nagyon szép kiadásból.

   Végezetül Andiamo üzenete azon internetezőknek, akik leggyakrabban a beszamoloszex kifejezéssel tévednek a blogjára: nos, nekik is szeretettel ajánlja Italo Calvino Ha egy téli éjszakán egy utazóját, mert bár a sokadik fejezetben, de megtalálják, amit keresnek ;).


Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó
Eredeti cím: Se una notte d' inverno un viaggiatore (ugye, milyen gyönyörű?)
Fordította: Telegdi Polgár István
321 oldal
Európa Kiadó, 2011
3400 Ft
Share:

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó kis poszt lett :) És annyira örülök, hogy le tudtam fordítani a címet már én is - tényleg szép! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi :$, én pedig nagyon büszke vagyok Rád! ;)

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.