Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2012

Vers hétfőn

Federico García Lorca: Leszállt  a nap Ford.: Eörsi István

Leszállt a nap. A fák kíváncsi szobrok,
a búza learatva.
Ha állnak, mennyi bánat
rejtőzik el
a kerekeskutakba.

Egy pásztor bősz kutyája
a Vénuszt is bekapná, úgy ugatja.
S ez ráragyog a csók előtti-földre,
mint egy hatalmas alma.

Szunyogok - a harmat szárnyas csikói -
csapongnak jobbra-balra.
A fény roppant Penelopéja éjt sző -
ó, tiszta mű nyugalma!

" Aludjatok lányok, mert jő a farkas " -
béget a birkafalka.
" Társnőim, itt az ősz már? - kérdi egy
virág fonnyadt kis ajka.

Pásztorcsapat jön majd, a messzi bércek
barlangját odahagyja!
Az ócska kocsma előtt játszadoznak
a gyermekek kacagva,
zeng majd szerelmi dal,
mit már a ház is
betéve felmondhat.



Federíco Garcia Lorca versei
Válogatta: András László
Lyra Mundi sorozat
360 oldal
Európa Kiadó, 1975
Eredeti ár: 25, 50 Ft

Vers hétfőn

Ezen a héten két verset is hoztam Szabó LőrincTücsökzene ciklusából:


148
Olvasás


Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve a
konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget.



183
Nyár újra, nyár


Nyár újra, nyár... Madarat tömtem. A
templomban imádkoztam a csupa
vénasszony-gyülekezetnek. Vigan
raktam a cséplőgépbe az arany
kévét. Izzadtam, mint az aratók,
s ástam a kertben kacsaúsztatót.
Fogtam be rajt, fejemen drótsisak,
és ürítettem kast, kaptárokat:
a hangyasav már úgy …

Mustra (2012. július)

Az uborkaszezon is tartogat érdekes megjelenéseket. Hiába jönnek ki mostanában is nagy kupacokban a könyvek, szerencsére csak hetet találtam, amiért előbb-utóbb hajlandó vagyok a pénztárcámba nyúlni. Ill. az egyik már meg is van, de erről majd mindjárt. A változatosság kedvéért hat Európás és egy Kossuth Kiadós könyvet sikerült kiválasztanom.




Itt van elsőként az Én, én, én, amit amikor először megláttam, azt hittem, egy egoista regényről van szó, de a könyv főszereplője egy autista kislány.

Sabina Berman: Én, én, én
Fordította: Kutasy Mercedes
256 o.
Európa Kiadó
Már megjelent

Aztán itt van ismét egy bűn ronda borítós gyöngyszem. Bevallom, engem ez a borító leginkább egy óvodás rajzára emlékeztet leginkább... Mielőtt bárki leharapná a fejem, mostanában nem egy ovis rajzát láttam, úgyhogy van viszonyítási alapom.
A regény egy elmegyógyintézetben játszódik és a belőle készült filmet 5 Oscar-díjjal jutalmazták.
Teljesen elvesztettem a fonalat a fülszövegek kapcsán, mert a mostani kiadás a…

Józsi a Bélák között

      " Így maradt a mi Józsink magára ezentúl minden éjszakára. És bár eszével tudta, szívével nem hitte, hogy többé nem repül be hozzá semmiféle angyal...      Hitte, hogy nem lehet vége.      Hitte, hogy szerelméből megmarad valami... akármi...      egy szó... egy hang... egy mozdulat...      valami...      vagy valaki!      Igen, ezt hitte, ezt remélte minden éjjel. Kell, muszáj, hogy mindebből maradjon valami! És oly erősen hitte, hogy:     néhány hét múlva elkezdett gömbölyödni...     arcán furcsa foltok jelentek meg...     reggelente erős hányingert érzett...     elmaradt rendszeres havi köhögése...     és kívánós lett... kilószám ette a kovászos uborkát, amire azelőtt rá se bírt nézni...     Az anyja egyre furcsábban figyelte...     És egy reggel, mikor kisfia egy ültő helyében befalt egy ötliteres üveg kovászos uborkát, anyai ösztöne végképp bizonyságot nyert, fölugrott, és fölkiáltott:    - Ez a gyerek viselős! Szűzanyám! - húzta elő az asztal elől az urát. - Hallod?! Nagypapa leszel…

Vers hétfőn

Tavaly már felfedeztem Federico García Lorcát, akkor a színjátékait olvastam és tavasszal sikerült lecsapnom a verseire is, amit tudtommal azóta sem (1975) adtak ki ... Néhány hete el is kezdtem olvasni őket, és bár még az elején tartok, de már nehéz volt választani közülük, így biztosan felbukkannak még a rovatban.



Federico García Lorca: A hold lombját letépném Fordította: Takács Zsuzsanna
(1919. november 10., Granada)

Borongó éjszakákon
a nevedet kiejtem,
mikor a holdat isszák
a csillagok felettem,
és alszik már a fákon
a lomb, e egy gally se rezzen.
S a zene sodra többé
nem tölti be a lelkem.
Egy bomlott óra újra
multat kondít rekedten.

Borongó éjszakán, ma
a nevedet kiejtem,
és nem csendült neved még
messzibb sohase bennem,
messzibb az égbolt minden csillagánál,
s csők komor hangjánál keserűbben.

Szeretlek majd, mint akkor
szerettelek? Kegyetlen
mily szörnyü bűn gyötör?
A köd, ha tovalebben,
mit is remélhetek még?
S ha nem lesz igaz az sem?
A hold lombját letépném,
itt ragyog felett…

Remek olvasás volt, rövidsége által szinte tökéletesnek mondható

"Hosszabb levél dukálna neked, mint amelyet most olvasol; de úgy látszik, boldogtalan végzetem, hogy nem úgy bánok az emberekkel, ahogy megérdemelnék."

    Gondolom, a Törzsolvasóknak nem árulok el újdonságot azzal, hogy Jane Austen-rajongó vagyok, és amikor megláttam ezt a könyvét a Líra nagy nyári akciójában, rögtön a kosaramban landolt.  Szerda reggel pedig azon gondolkodtam, mit is vigyek magammal, amit sutyiban lehet is olvasni, de ha félre kell tennem, akkor sem maradok le semmiről és esz a fene, hogy mi történik a következő oldalon, így erre a könyvre esett a választásom. Bár összesen csak másfél oldalig jutottam, de este már nem tudtam letenni és nem is akartam.

   12 fejezetben 12 témát ölelnek fel Miss Austen válogatott és szokásához híven, vitriolos gondolatai. A témák között van a szerelem, a pénz, idősek és fiatalok, férfiak és nők. Azt talán mondanom sem kell, hogy Jane-ben most sem csalódunk. Külön öröm volt, hogy nemcsak az ismert műveiből (a hat regény és …

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"

" (...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha m…

Vers hétfőn

Babits Mihály: A régi kert
                                     I.
Szeretek itt olvasni, a kertben, a szőllőlugas alatt,
ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap -
mind titkos lencse fényköre titkos mikroszkóp alatt,
amelyben titkos porszemek szálló árnyai mozganak.

Itt csak egyszerű virágok vannak: árvácskavirág,
petúnia, muskátli, dáhlia és georginák,
és rózsa, rózsa! - A reggelnek még a zöld gyep örül,
a zöld gyep és a barna lóher az ágyások körül.

Nem tudok én már dalolni cifra mértéken, rimen,
csak ily hanyagon, mint ez a kert dalol, porosan, szeliden
ahonnan az utcára semmise néz, csak a jegenyeakác
sárga fejével; mert nagyobb szegény mint az emeletes ház.


                                      II.

Talán örökké lehetne verselni rólad régi kert,
vén köhögős kutadról, mely szalma közt fázva telelt,
a tamariszkról, melynek bőre ráncos és durva mint a vén emberé
s mégis oly virágos gyengeszép ágakat nyujt az ég felé!

Gy…

Vers hétfőn

Ugye, hogy sokan nem is gondolták volna - köztük én sem -, hogy éppen a Bridget Jones naplójában találom meg az e heti kiszemeltet. A könyvben Devecseri Gábor fordításában olvasható vers, így én is azt a változatot hoztam:


Rudyard Kipling: Ha (Fordította: Devecseri Gábor)

Ha józanul tudod megóvni fődet,
midőn a részegültek vádja mar,
ha tudsz magadban bízni, s mégis: őket
hogy kételkednek, megérted hamar;
ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,
s csalárdok közt sem léssz hazug magad
s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,
de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;
ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,
s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;
ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak…
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...