2012. július 30., hétfő

Vers hétfőn


Federico García Lorca: Leszállt  a nap
Ford.: Eörsi István


Leszállt a nap. A fák kíváncsi szobrok,
a búza learatva.
Ha állnak, mennyi bánat
rejtőzik el
a kerekeskutakba.

Egy pásztor bősz kutyája
a Vénuszt is bekapná, úgy ugatja.
S ez ráragyog a csók előtti-földre,
mint egy hatalmas alma.

Szunyogok - a harmat szárnyas csikói -
csapongnak jobbra-balra.
A fény roppant Penelopéja éjt sző -
ó, tiszta mű nyugalma!

" Aludjatok lányok, mert jő a farkas " -
béget a birkafalka.
" Társnőim, itt az ősz már? - kérdi egy
virág fonnyadt kis ajka.

Pásztorcsapat jön majd, a messzi bércek
barlangját odahagyja!
Az ócska kocsma előtt játszadoznak
a gyermekek kacagva,
zeng majd szerelmi dal,
mit már a ház is
betéve felmondhat.



Federíco Garcia Lorca versei
Válogatta: András László
Lyra Mundi sorozat
360 oldal
Európa Kiadó, 1975
Eredeti ár: 25, 50 Ft

2012. július 23., hétfő

Vers hétfőn

Ezen a héten két verset is hoztam Szabó Lőrinc Tücsökzene ciklusából:


148
Olvasás


Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve a
konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget.



183
Nyár újra, nyár


Nyár újra, nyár... Madarat tömtem. A
templomban imádkoztam a csupa
vénasszony-gyülekezetnek. Vigan
raktam a cséplőgépbe az arany
kévét. Izzadtam, mint az aratók,
s ástam a kertben kacsaúsztatót.
Fogtam be rajt, fejemen drótsisak,
és ürítettem kast, kaptárokat:
a hangyasav már úgy átitatott,
hogy húsz méhcsípést föl se vettem. Ott,
a méhesben, olvastam, görögűl,
a Béka-egér-harcot. Gyönyörű
bogarakat gyűjtöttem. Napra-nap
megcsodáltam a tanító urat,
az ezermestert, s hallgattam a rét
zsongását s éjjel a csillagzenét...
S máris ősz lett!... És debreceniek
váltották le a becsi tücsköket.


Versek: innen.

2012. július 21., szombat

Mustra (2012. július)

Az uborkaszezon is tartogat érdekes megjelenéseket. Hiába jönnek ki mostanában is nagy kupacokban a könyvek, szerencsére csak hetet találtam, amiért előbb-utóbb hajlandó vagyok a pénztárcámba nyúlni. Ill. az egyik már meg is van, de erről majd mindjárt. A változatosság kedvéért hat Európás és egy Kossuth Kiadós könyvet sikerült kiválasztanom.




Itt van elsőként az Én, én, én, amit amikor először megláttam, azt hittem, egy egoista regényről van szó, de a könyv főszereplője egy autista kislány.

Sabina Berman: Én, én, én
Fordította: Kutasy Mercedes
256 o.
Európa Kiadó
Már megjelent

Aztán itt van ismét egy bűn ronda borítós gyöngyszem. Bevallom, engem ez a borító leginkább egy óvodás rajzára emlékeztet leginkább... Mielőtt bárki leharapná a fejem, mostanában nem egy ovis rajzát láttam, úgyhogy van viszonyítási alapom.
A regény egy elmegyógyintézetben játszódik és a belőle készült filmet 5 Oscar-díjjal jutalmazták.
Teljesen elvesztettem a fonalat a fülszövegek kapcsán, mert a mostani kiadás azt ígéri, hogy ez az író eredeti szándéka szerinti magyar szöveg, mert egy ápolónő felháborodott azon, hogy az egyik szereplőt róla mintázta Ken Kesey, aki inkább átírta azokat a részeket. A héten Európás könyvmaraton volt, így amikor megláttam a Jack Nicholson-os borítós kiadást, gyorsan lecsaptam rá. Az a kiadás az átírt verzió.
Azt hiszem, most mindenki más is elvesztette a fonalat.

A film nemrégen volt az m1-en, természetesen vasárnap éjszakai órán, nehogy már megnézhesse az ember lánya...

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Fordította: Bartos Tibor
376 oldal
Európa Kiadó
3200 Ft
Már megjelent


Bea emlegette múltkor a Molyon a következő kiszemeltet:
Naná, hogy ezek is egyike a beszerezhetetlen könyveknek, de az Európa észbe kapott és augusztus elején - ha minden igaz,- napvilágot lát újra.
Ebből a könyvből is nagy sikerű film készült, amit még nem láttam, de csak egyszer lenne már előrendelhető végre  a könyv a Librin, pakolnám is a kosaramba, hogy olvashassam és utána megnézhessem végre a filmet is.

Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Fordította: M. Nagy Miklós
288 oldal
Európa Kiadó
2900 Ft
Várható megjelenés: augusztus 3.


A július kimaradt, de augusztusban folytatódik a Regényes életek sorozat, ezúttal Gauguin életével ismerkedhetünk meg.

Henri Perruchot: Gauguin élete
Fordította: Keszthelyi Rezső és Lontay László
Kb.: 300 oldal
Kossuth Kiadó
1590 Ft
Várható megjelenés: augusztus 1. - ez biztos idő, ők nem szokták ide-oda tologatni a megjelenéseket.


Végül, de nem utolsósorban William Golding korai regényével zárom a sort.A borító itt is érdekesre sikerült.

Kivételesen hozom a fülszöveget, de előre szólok, hogy sok mindent elárul!!!

A Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. Megrendítő költői allegória a szabad akaratról, amely most a Golding Művei sorozat záródarabjaként csaknem 30 év múltán jelenik meg ismét. A magyar szöveget az eredetivel egybevetette Osztovits Levente. 

William Golding: A vétkes visszanéz
Fordította: Báti László
256 oldal
Európa
2900 Ft
Várható megjelenés: július 30.

Fogalmam sincs, hogy Fitzgerald-tól jelent-e már meg korábban novellagyűjtemény, de az Európa most biztosan előrukkol eggyel. Ha már úgyis a borítókba kötök bele, ez a Fitzgerald sorozat is külsőleg nem éppen szép, de tudjuk, hogy ami belül van, csak az számít.

F. Scott Fitzgerald: Az ólomkristály és egyéb írások
Fordította: Abody Béla, Árkos Antal, Katona Tamás, B. Nagy László, Réz Ádám, Tandori Dezső, Vajda Gábor
700 oldal
Európa Kiadó
3600 Ft
Várható megjelenés: július 30. 



Az Európa folytatja a Durrell sorozatát is, most a véznaujjú makiról olvashatunk. 
Végre egy borító, ami aranyos :).

Gerald Durrell: A véznaujjú maki meg én
Madagaszkári mentőakció
Fordította: Borbás Mária
256 oldal
Európa Kiadó
A kiadó szerint 2500, az Alexandra szerint 2800 Ft lesz az ára.
Várható megjelenés: július 30.


Nem tudom, másnak is feltűnt-e, de az Európa mostanában nagyon rászokott a puhatáblás könyvekre. A Golding kivételével a másik négy mindegyike kartonáltan jelenik meg, de az áruk annyi, mint egy keménytáblás könyvé kb. Megértem én, hogy minden drága, de pont azért lettem Európa-mániás, mert szinte minden könyvük keménytáblásan, jelent meg.

2012. július 17., kedd

Józsi a Bélák között



      " Így maradt a mi Józsink magára ezentúl minden éjszakára. És bár eszével tudta, szívével nem hitte, hogy többé nem repül be hozzá semmiféle angyal...
     Hitte, hogy nem lehet vége.
     Hitte, hogy szerelméből megmarad valami... akármi...
     egy szó... egy hang... egy mozdulat...
     valami...
     vagy valaki!
     Igen, ezt hitte, ezt remélte minden éjjel. Kell, muszáj, hogy mindebből maradjon valami! És oly erősen hitte, hogy:
    néhány hét múlva elkezdett gömbölyödni...
    arcán furcsa foltok jelentek meg...
    reggelente erős hányingert érzett...
    elmaradt rendszeres havi köhögése...
    és kívánós lett... kilószám ette a kovászos uborkát, amire azelőtt rá se bírt nézni...
    Az anyja egyre furcsábban figyelte...
    És egy reggel, mikor kisfia egy ültő helyében befalt egy ötliteres üveg kovászos uborkát, anyai ösztöne végképp bizonyságot nyert, fölugrott, és fölkiáltott:
   - Ez a gyerek viselős! Szűzanyám! - húzta elő az asztal elől az urát. - Hallod?! Nagypapa leszel! A Szűzanya meghallgatott! Viselős a fiunk! Szűzanyám! Szűzanyám!!! "


      Ismét egy szerzemény a már említett nagy Lírás akcióból. A múltkor az egyik ismerősöm említette a filmet, én meg rábukkantam a könyvre, de akkor sehol sem volt akciós, így megérte várni, mert kevés pénzért, de nagyon jól szórakoztam.

    Rátóton nagy a sürgés-forgás, már a fali bikáját is félre verték, így a falu apraja-nagyja a tanácsházára siet, hogy megtudja, miért gyűlt össze a vb (végrehajtó bizottság).
    Tudnunk kell azonban azt, hogy mióta beköszöntött a demokrácia a faluban, az akkori tanácselnök után minden fiúgyermek a Béla nevet kapja. Erre egy nap a Szücs Rozi - aki ráadásul nem egészen a rátóti hagyományok szerint esik teherbe - a Józsi nevet adja a fiának! Lesz is belőle felháborodás! Ráadásul Józsink nem úgy nő fel, ahogy a többi Béla. Ezt csak tetézi a tény, hogy évek múltán kiderül róla, hogy áldott állapotba került! Mert ahány tagja van a vb-nek, annyiféleképpen értelmezik a legényanyaság hírét.


Eperjes Károly a címszerepben
  
   Azért vettem le éppen ezt a könyvet a polcról, mert valami vidámra vágytam. Bevallom, az eleje egy kicsit döcögött, de ennek a hidegfront is oka volt, aztán a kezdeti nehézség után már úgy vigyorogtam olvasás közben, mint a vadalma. Mert ezek a rátótiak nagyon dinkák! (hogy finoman fogalmazzak) Itt minden oldalon röhög - magyarul - az olvasó, kezdve attól, hogyan is gondolkodik a falu esze, hogy reagál erre a paraszt, mi történik végül Józsival és a Bélákkal.

   Azt hiszem,  mindent elmond, hogy a kétharmadát tegnap este olvastam el, mert nem tudtam letenni.
Józsi anyjának néhány gondolata engem is elgondolkodtatott.

 Ezek után nekem is meg kell néznem a filmet, mert rosszkedv ellen garantált.
 Fogalmam sincs, a Líra hol tárolta a saját példányomat, mert az alja elég fekete a kosztól (hogy mivel kenték össze?) és 3 év alatt szépen megsárgultak alul és felül a lapok is, de ezt leszámítva, biztos, hogy le fog kerülni máskor is a polcról. 


Schwajda György: A rátóti legényanya
158 oldal
Lazi Kiadó, 2009
1990 Ft (500 Ft-ért zsákmányoltam)
A filmváltozatot A legényanya címen keressük.

2012. július 16., hétfő

Vers hétfőn

Tavaly már felfedeztem Federico García Lorcát, akkor a színjátékait olvastam és tavasszal sikerült lecsapnom a verseire is, amit tudtommal azóta sem (1975) adtak ki ... Néhány hete el is kezdtem olvasni őket, és bár még az elején tartok, de már nehéz volt választani közülük, így biztosan felbukkannak még a rovatban.
 
Federico García Lorca: A hold lombját letépném
Fordította: Takács Zsuzsanna

(1919. november 10., Granada)


Borongó éjszakákon
a nevedet kiejtem,
mikor a holdat isszák
a csillagok felettem,
és alszik már a fákon
a lomb, e egy gally se rezzen.
S a zene sodra többé
nem tölti be a lelkem.
Egy bomlott óra újra
multat kondít rekedten.

Borongó éjszakán, ma
a nevedet kiejtem,
és nem csendült neved még
messzibb sohase bennem,
messzibb az égbolt minden csillagánál,
s csők komor hangjánál keserűbben.

Szeretlek majd, mint akkor
szerettelek? Kegyetlen
mily szörnyü bűn gyötör?
A köd, ha tovalebben,
mit is remélhetek még?
S ha nem lesz igaz az sem?
A hold lombját letépném,
itt ragyog felettem!

Vincent Van Gogh: Csillagos éj


Federíco Garcia Lorca versei
Válogatta: András László
Lyra Mundi sorozat
360 oldal
Európa Kiadó, 1975
Eredeti ár: 25, 50 Ft

2012. július 15., vasárnap

Remek olvasás volt, rövidsége által szinte tökéletesnek mondható


"Hosszabb levél dukálna neked, mint amelyet most olvasol; de úgy látszik, boldogtalan végzetem, hogy nem úgy bánok az emberekkel, ahogy megérdemelnék."


    Gondolom, a Törzsolvasóknak nem árulok el újdonságot azzal, hogy Jane Austen-rajongó vagyok, és amikor megláttam ezt a könyvét a Líra nagy nyári akciójában, rögtön a kosaramban landolt.  Szerda reggel pedig azon gondolkodtam, mit is vigyek magammal, amit sutyiban lehet is olvasni, de ha félre kell tennem, akkor sem maradok le semmiről és esz a fene, hogy mi történik a következő oldalon, így erre a könyvre esett a választásom. Bár összesen csak másfél oldalig jutottam, de este már nem tudtam letenni és nem is akartam.

   12 fejezetben 12 témát ölelnek fel Miss Austen válogatott és szokásához híven, vitriolos gondolatai. A témák között van a szerelem, a pénz, idősek és fiatalok, férfiak és nők. Azt talán mondanom sem kell, hogy Jane-ben most sem csalódunk. Külön öröm volt, hogy nemcsak az ismert műveiből (a hat regény és a Catharine - amiket volt szerencsém olvasni), hanem a leveleiből is válogattak.



    Nem egyszer nevettem fel hangosan, ill. éreztem azt, hogy milyen igaza van ennek a Jane-nek!

"Vannak olyan emberek, akik annál kevesebbet lesznek hajlandóak tenni értünk, minél többet teszünk mi őértük."

 "Az, akinek nincs mivel töltenie idejét, nem tudja, mikor zavarja azokat, akiknek éppenséggel volna."

 "Ha az ember be akar illeszkedni, a legjobb, amit tehet, hogy tudatlannak mutatkozik. A tájékozottság kinyilatkoztatásával ugyanis az ember könnyen megsértheti mások hiúságát, amit az ilyen esetekben ajánlatos elkerülni. Ha pedig történetesen hölgy az illető, aki – szerencsétlenségére – tájékozott a világ dolgaiban, a legjobban teszi, ha ezt a lehető legmélyebben elrejti magában."

  Bár a fordítások újak, azaz nem így találkoztam velük a regények lapjain, és az első rész bevezetőjében is egy óriási hibával találkoztam:

"A testvéri szeretet Jane Austen számára egyben életre szóló barátságot is jelentett, amely az Értelem és érzelem (Elizabeth és Jane Bennet kapcsolata) vagy a Büszkeség és balítélet (Marianne és Elinor Dashwood viszonya) című regényében is megjelenik (...)."

Nos, szerintem Elizabeth és Jane a Büszkeség és balítélet, Marianne és Elinor pedig az Értelem és érzelem hősnői.
    De ezt leszámítva remekül szórakoztam és kedvet kaptam az Emma újraolvasásához, pedig három éve derekasan megküzdöttünk egymással.  (Hogy erre mikor kerül sor, nem tudom és továbbra sem szeretnék ígéretekbe bocsátkozni.)

   A bejegyzés címe sem véletlenül lett Jane egyik mondatának átirata ;).
   Aki még nem olvasott semmit Miss Austen-tól, igen valószínű, hogy ettől a könyvecskétől kedvet kap hozzá, aki pedig már ismeri az írónő munkásságát, felidézheti az eddig olvasottakat ;).



Jane Austen: Szerelmek és ballépések
Jane Austen füveskönyve
Válogatta és fordította: Mártha Bence
139 oldal
Lazi Kiadó, 2008
1890 Ft (500 Ft-ért vettem ;D)

2012. július 12., csütörtök

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"


" (...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként nem, hát az utolsó útjuk alkalmával.
- Nyugodni csak itt tudunk."


     Először a borító, aztán a fülszöveg keltette fel az érdeklődésem a regény iránt, és amikor belekezdtem, egy kicsit bevallom, megijedtem. Rögtön a borító belső oldalán (elöl és hátul is) megtalálható a Radnayak családfája, és az első fejezetet olvasva el is vesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda és egy rövid időre félre is tettem. De aztán összekaptam magam és a második fejezettől már elkaptam a fonalat és egyre nehezebben tudtam letenni.

    A Radnayak életét 1913 és 1959 között követhetjük nyomon. A család tősgyökeres erdélyi, és ahogy a fenti idézetből kiderült, őseik már Árpád vezérrel érkeztek ide. Két ága van: a várfalvai és a magyarpetei. A regényben főleg az előbbi dominál, de a két ág sorsa egybefonódik. Várfalván Ista bátya és Loni néni, fiukkal, Sándorral és két unokaöccsükkel (a szüleik halála óta ők nevelték őket) Zoltánnal és Gyulával élnek. Loni néni szokása szerint valamilyen becenevet aggat a családtagokra, így lesz Sándorból Lexi, Gyulából pedig Bubu, egyedül Zoltán lóg ki a sorból, ő egyszerűen Zoltán marad.

   Gyula Kolozsváron készül orvosnak, Sándor jogot végzett, Zoltán pedig katona lett. Hármójuk közül Zoltán érzi folyamatosan azt, hogy Sándor mögött a háttérbe szorul, és ezért mindent megtesz, hogy riválisa fölé kerekedjen. Hamarosan azonban egy baleset következtében Sándor lebénul, ám Zoltán még ekkor is folytatja a küzdelmet az unokatestvérével szemben.

Várfalva látképe a földvár romjairól, előtérben az unitárius erődtemplom 

    Közben kitör az I. világháború, megszűnik az Osztrák-Magyar Monarchia, a trianoni békeszerződés következményeként Várfalva is elszakad Magyarországtól, Erdély román megszállás alá kerül, majd a II. világháború szedi áldozatait, ill. az '56-os forradalom eseményei következnek, melyek hatásait a Radnay család tagjai szemszögéből ismerhetjük meg. A család egyetlen célja pedig, hogy kilencszáz éves történetét és hagyományait továbbvihesse, hogy fennmaradhasson - mindenáron. Ez a cél hajtja őket, hogy minden tragédiát, szegénységet, fájdalmat túléljenek. Mert a sorsuk elöl nem menekülhetnek el:

" (...) Radnaynak lenni feladat, kötelesség, amitől nem lehet szabadulni. Mert minél inkább menekül valaki e sors elöl, annál jobban rátelepedik, és magával rántja." 

     Radnaynak lenni nem könnyű, de a családba házasodottaknak sem egyszerű. Számukra ez, a múltjára oly büszke család megfejthetetlen rejtély marad. A családon belüli és az egyik cselédjükhöz, Marihoz fűződő érzelmeik pedig még az érintettek előtt sem világosak.


      A kezdeti apró nehézség után öröm volt olvasni. Bár néha egy picit zavart, hogy néhány év felett csak átsiklottunk (akkor nem történt semmi a családban), de a következő fejezet olvasásakor már meg is feledkeztem az "ugrásról", mert mindig kárpótolt érte. Ahogy fogytak a lapok, egyre nehezebben tudtam letenni a könyvet, sőt egy-egy fejezetet akár este is befejeztem.

     A fejezeteken belüli narrátorváltás sem okozott gondot, sőt kifejezetten remek ötlet volt, hogy az adott eseményt rögtön a másik szereplő(k) szemszögéből is megismerhettem.

      Öröm volt olvasni, mert ez a regény nem csak egy izgalmas családregény, ami több mint 50 éven át követi egy család sorsát, mert mindez kevés lenne, ha nem ilyen bravúrosan lenne megírva.
Varga-Körtvélyes Zsuzsanna neve ismeretlenül csengett a számomra a megjelenéskor, de örülök, hogy belevágott a regénybe, amelynek folytatása is lesz (ha minden igaz, jövőre, ). Mindenesetre én már várom, és jó, hogy ilyen könyvek is kerülnek még ki a kortárs magyar szerzők kezei közül.

A trilógia részei:
A Radnayak
A Radnayak örökében
Krisztina bárónő


Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A Radnayak
Egy erdélyi bárócsalád regénye
548 oldal
K. u. K. Kiadó, 2012
4500 Ft
A bejegyzésben szereplő kép forrása.

2012. július 9., hétfő

Vers hétfőn


Babits Mihály: A régi kert

                                     I.

Szeretek itt olvasni, a kertben, a szőllőlugas alatt,
ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap -
mind titkos lencse fényköre titkos mikroszkóp alatt,
amelyben titkos porszemek szálló árnyai mozganak.

Itt csak egyszerű virágok vannak: árvácskavirág,
petúnia, muskátli, dáhlia és georginák,
és rózsa, rózsa! - A reggelnek még a zöld gyep örül,
a zöld gyep és a barna lóher az ágyások körül.

Nem tudok én már dalolni cifra mértéken, rimen,
csak ily hanyagon, mint ez a kert dalol, porosan, szeliden
ahonnan az utcára semmise néz, csak a jegenyeakác
sárga fejével; mert nagyobb szegény mint az emeletes ház.


                                      II.

Talán örökké lehetne verselni rólad régi kert,
vén köhögős kutadról, mely szalma közt fázva telelt,
a tamariszkról, melynek bőre ráncos és durva mint a vén emberé
s mégis oly virágos gyengeszép ágakat nyujt az ég felé!

Gyerekkoromban a levelekbe szerettem harapni mint a csikó.
Tudtam: keserű ízű az orgona, illatos zamattal leveles a dió.
Sokszor álmodoztam diólevél-ágyrul, ott volna délután heverni jó!
Ott volna valami szépmellű kisleányt ölelni jó!

Este ha a kertre a hosszú ház árnyéka lassan ráfeküszik,
sűrű nyári este a forró légben fülledt illat úszik.
Tikkadtan a magas fának üzen akkor titkon a kis virág:
»Te messze látsz, bátya, mondd meg, jön-e már a holdvilág?«

                                       III.

Ház, pince, istálló, félszer, körülötted régi kert.
Elül ami házunk, emeletes, de mégis fehérre meszelt
zöld ablakokkal; oldalt a szomszédé, alacsony, falusi, nádfödeles
(hányszor kihúztam nyílnak a nádat, indián voltam, ki nyilazva les!)

Kert mögött az udvar, a régi félszer ott áll az udvaron
négy vályogoszlopon, benn mosókemence, mángorló, ócska lom.
A vályogról hull a mész. Az istálló is ott van, rég üres, törött az ablaka:
nagyapám virgonc lovai álltak a jászol előtt valaha.

Foltos, szalmás a vályog. A gerendák közt fecskék keringnek. Pincetorok,
hűsöng, nagy hordók, misztikusan, jó pénz, jó mámorok, kadarkaborok.
Szemközt nagy bálvány fakapu néz ki az utcára, zöld rácsos, szép.
S künn a ház előtt évrül-évre eszi az utcát az akácos Séd.

Ferenczy Károly: Fatörzsön ülő férfi


Vers: innen

2012. július 2., hétfő

Vers hétfőn

Ugye, hogy sokan nem is gondolták volna - köztük én sem -, hogy éppen a Bridget Jones naplójában találom meg az e heti kiszemeltet. A könyvben Devecseri Gábor fordításában olvasható vers, így én is azt a változatot hoztam:


Rudyard Kipling: Ha
(Fordította: Devecseri Gábor)


Ha józanul tudod megóvni fődet,
midőn a részegültek vádja mar,
ha tudsz magadban bízni, s mégis: őket
hogy kételkednek, megérted hamar;
ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,
s csalárdok közt sem léssz hazug magad
s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,
de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;

ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,
s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;

ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni, bár a kéz, a láb
kidőlt, de te kitartasz, mert tebenned
csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!";

ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed
királlyal is - és nem fog el zavar,
ha ellenség se, hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tiéd a föld, a száraz és a tenger,
és - ami még több - ember léssz, fiam!



Vers innen, ahol angolul és Kosztolányi Dezső fordításában is olvasható. 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...