2012. december 22., szombat

, , , , , , ,

Az idegen, a professzor és az orvos


      Majd egy hónapja olvastam ezt a vékony kötetet, ami Lengyel József három elbeszélését tartalmazza. Az olvasás oka egy kihívás volt, aminek teljesítéséhez már csak egy L betűs író műve hiányzott.

    Éppen egy évtizede annak, hogy az Igéző kötelező olvasmány volt, és bár Lengyel József neve nem csengett olyan ismerősen számomra, mint pl. Móriczé, eszembe sem jutott, hogy ezzel más is így van. Amikor az egyik könyvesboltban a nálam csak néhány évvel idősebb eladónál érdeklődtem az Igéző után, csak nézett rám, majd közölte, hogy nincs ilyen. Így maradt a könyvtár, és az emlék, hogy szerettem ezt az elbeszélést.
Aztán egy véletlen folytán felfedeztem a szépséghibás boltban ezt a kötetet és nem volt kérdés, hogy megveszem.


    Az Igéző főszereplője a negyvenes éveiben járó András, aki amint megérkezett a faluba, rögtön ki is költözött onnan, ugyanis ő lett a csősz. A múltjáról senki sem tud semmit, ő maga is magának való ember. Egy nap felkeresi a szénégető, az öreg Miska, aki a segítségét kéri a munkájához. Mivel a munka folyamatos figyelmet igényel, az öreg már nem bírja egyedül. A "munkahely" ugyanúgy távol  esik a falutól, az erdőben van, így András elvállalja.
   Hamarosan felbukkan az erdőkerülő, aki konfliktusba keveredik Andrással.
- (...) Attól félek,ami nem tudom, hogy mi. - Felemelte a kezét, hogy a másik közbe ne vágjon - ne taníts. Annyit én is tudok, hogy a tudomány az ilyenre azt mondja: bolondság. Meg hogy babona. Jó. De félni azért félek,,, Nem tudom, ezzel hogy vagy? Eleinte azt hittem: jó, te nem félsz, mert nagy bűnöd volt, és most már úgyis mindegy. S ahogy most nézem: valami nagy szerencsétlenség ért, úgyhogy nagyobb már nem érhet.
- Hátha nagy szerencse?
- Ezt hiába is mondanád.
- Pedig ez a nagy igazság. Nem felelek semmiért, legfeljebb magamért.
- Ilyen nincs.
- Hát persze, nem egészen, mert aki nem fél a haláltól, az még félhet a fogfájástól.
- A haláltól nem félsz?
Az idegen csak a nézésével felelt.
- De élni akarsz! ne is mondd, hogy nem akarsz!
- Mért mondanám? Ha nem akarnék... kötél is van, fa is van - és elmosolyodott. - Egész jól megvagyunk mi ketten, és legfeljebb a fáknak ártunk.

    A Kicsi, mérges öregúr címszereplője egy idős fizikaprofesszor, aki vénlány húgával él együtt. Az ő egy napját követhetjük végig, amikor az éjszaka közepén becsengetnek és magukkal viszik Andrián professzort. Az okot senki sem ismeri, így a professzor hamarosan egy cellában találja magát sokadmagával.


   Az Oldás és kötésben megismerhetjük Ádámfi Ádám sebészprofesszort, aki már csak "öreg múmia" és "ereklyetárgy" az osztályon, ahol a napjait tengeti. A főorvos, a fiatal Járom Ambrus segédorvos és a nővérek már megszokták a jelenlétét, mondván nem sok vizet zavar. Egy nap azonban egy súlyos állapotban lévő beteggel érkezik meg a mentő, és Ádámfi professzor közli, azonnal operációra van szükség, amit ő végez el. Természetesen a többiek ezen megdöbbenek, végül a professzor akarata győz. Ekkor jut a fiatal orvos eszébe a saját, vidéken élő apja, akihez munka után el is indul a feleségével.


    A három elbeszélés három különböző életet mutat be és három különböző, mondhatni letűnt korba kalauzolja el az olvasót. Három olyan korba, ami a feledés homályába merült, mégsem volt olyan rég és nem feledkezhetünk meg róla. Ahogy Lengyel Józsefről sem, aki hús-vér emberekről írt, egyszerűen, minden ciráda nélkül. Ez teszi ezeket az elbeszéléseket is a XXI. századi olvasó számára is szerethetővé, befogadhatóvá.

    A kötet elején Vámos Miklós előszavát olvashatjuk, aki olvasásra buzdítja az olvasót. Fogadjuk meg a tanácsát.
    Az Oldás és kötésből 1963-ban Jancsó Miklós készített filmet.


Lengyel József: Igéző - Kicsi, mérges öregúr - Oldás és kötés
144 oldal
Ciceró Könyvstúdió, 2007
990 Ft
Share: