2012. december 20., csütörtök

, , , , , , , ,

A színpadon és a filmvásznon


  A sorozat még egy kötetet szentelt a magyar színművészet nagyasszonyainak, melyben hat nagyasszony kapott helyet: Blaha Lujza, Jászai, Mari, Márkus Emília, Fedák Sári, Bajor Gizi és Karády Katalin.
A neveket olvasva szinte mindannyiuk neve ismerősen cseng, azonban most is sok-sok információval gazdagodhatunk, ha kézbe vesszük A színpad nagyasszonyai c. kötetet.

    A nemzet csalogányaként emlegetett Blaha Lujzáról valószínűleg sokan nem tudtuk, hogy szó szerint útközben született, ugyanis a szülei vándorszínészek voltak és a kislány már ötévesen a színpadon állt. Sőt a vándortársulat tagjaként maga Prielle Kornélia is velük utazott.

   Később a kor két népszerű műfajában, a népszínművekben és az operettekben is egyaránt sikert aratott.
Az pedig igazán keveseknek adatik meg, hogy a 70. születésnapjukon róluk nevezzenek el egy közterületet: Blaha Lujzának ez is megadatott: a róla elnevezett teret láthatta, ha kinézett az ablakán.


   Jászai Mari szörnyű gyerekkora, majd néhány év más területen szerzett "munkatapasztalat" után választotta a színészetet, amiről így vall:
"Minden embernek van egy nagy villanyos ütése, mikor egyszerre megvilágosodik előtte, miért az élet, miért született a világra: az enyém az volt, amikor a bátyám szerepet másolt ingyen színházjegyért, s nekem a csitri kislánynak megmagyarázta, mi a színház. Átöltözni! Átváltozni! Másnak lenni, mint vagyunk! Más helyett sírni, kacagni, ordítani. E pillanattól kezdve vagyok színésznő."

 Jászai Mari kora legnagyobb tragikája volt, ő volt az első Éva. De emellett számos más tettével is örökre beírta magát a magyar színháztörténetbe.

   Ők ketten, akik ugyanabban az évben születtek és később ugyanabban az évben hunyták le örökre szemüket, voltak azok, akik színiiskola nélkül hódították meg a világot jelentő deszkákat.

    Márkus Emília, Fedák Sári és Bajor Gizi már a színiiskolából érkezett meg a színpadra.

   Márkus Emília hosszú éveken át játszotta ugyanazt a szerepet egy-egy darabban, és ő volt az első Nóra, melynek premierjére a szerző, Ibsen is részt vett és teljesen lenyűgözte a magyar színésznő alakítása.

    Fedák Sáriról pedig megtudhatjuk, hogy először férfiszerepekben állt a színpadra, és így is sikert aratott. Olvashatunk a Molnár Ferenchez fűződő kapcsolatáról (itt hiányoltam Az üvegcipő említését, de én elfogult vagyok), ill. a politikai életbe való bekapcsolódásáról.

Fedák Sári és Medgyaszay Vilma a János vitézben

     Bajor Gizi kora igazi sztárja volt, de közben nem feledkezett meg másokról sem: a II. világháború és a nyilas terror alatt sokak neki köszönhetik az életüket.

   Míg Bajor Gizi nem alkotott maradandót a filmvásznon, addig Karády Katalin annak köszönheti máig is töretlen népszerűségét.

   A már ismert és kevésbé ismert életrajzi adatok mellett olvashatunk a népszínművekről, az operettről, a Nemzeti színház százéves jubileumáról, az első magánszínházként kapuit megnyitó Vígszínházról és az első magyar filmről is. Az információra éhes olvasó garantáltan ebben a kötetben sem fog csalódni.


Szilágyi Rita: A színpad nagyasszonyai
Magyar királynék és nagyasszonyok sorozat 18. kötet
96 oldal
Duna International, 2012
1695 Ft
A sorozat a Facebookon

Share: