2012. november 9., péntek

, , , , , , ,

Itt, a fellegek közt, és a világ más tájain


   Évekkel ezelőtt láttam a filmváltozatot, de csak arra emlékszem, hogy nem tetszett. Tavaly viszont a Cartaphilusnak hála, ismét visszakerült a boltok polcaira a regény. Azt már mondanom sem kell, hogy az első akció alkalmával lecsaptam rá, de eddig váratott magára.

   Az első 130 oldal picit kusza volt: több szálon indult a történet, de aztán ezek a szálak szépen lassan összeértek és innentől minden világossá vált.

   Az 1920-as években  a Maine állambeli St. Cloud's árvaházban él egy kisfiú, Homer Wells, akinek bár rendszerint sikerül nevelőszülőket találni, Homer mindig visszakerül az árvák közé. Az árvaházban dolgozó, már ekkor sem fiatal Wilbur Larch doktor belátja, a fiúnak itt a helye, esze is van, ezért bevezeti szakmája fortélyaiba. Larch doktor ugyanis szülész, aki fiatalon került St. Cloud'sba, ahol a naponta vonattal érkező nőkön vagy abortuszt hajt végre vagy levezeti a szülésüket, és az újszülöttjeiket elhelyezi az árvaházban, ahol Angela és Edina nővér, ill. a leányszárnyban Groganné gondozza őket, míg otthonra nem találnak.

    Larch doktor mottója, hogy hasznosak legyünk a világban, ezért Homer a fiúszárnyban olvas fel esténként a Copperfield Dávidból vagy a Szép reményekből, majd később a leányszárnyban a Jane Eyre-ből, ahol a hatalom egy nála néhány évvel idősebb lány, Farby kezében van.
 
  Farby (valamiért neki sem sikerül nevelőszülőket találni) a leányszárny legidősebbjeként tartja rettegésben a lányokat, és kerül barátságba Homerral.

  Egy napon azonban, amikor egy ismeretlen fiatal pár érkezik St. Cloud'sba, minden megváltozik. A pár férfitagja, Wally Worthington családja a Tengernéző almáskert tulajdonosa, barátnője, Cuncy pedig Larch doktor segítségét kéri. Mivel mindketten megkedvelik Homert, meghívják a fiút vendégségbe. Az immár húszas évei elején járó Homer Wells számára ekkor nyílik ki igazán a világ, ekkor ismeri meg annak más tájait. Mindezt Farby sem nézheti tétlenül és döntésre szánja el magát.


   A főszereplő, Homer életét egészen a negyvenes éveiig, az 1950-es évekig követhetjük nyomon, csakúgy mint Farbyét, az almáskertét és az ekkor már matuzsálemi korú árvaházi dolgozókét. Eközben kitör a II. világháború, ami a három fiatal életét gyökeresen felforgatja.



   A kezdeti kuszaság után nagyon szerettem olvasni a könyvet, ami a humort sem nélkülözte. A kedvencem az a rész volt, amikor Larch doktor egy hullát szerez Homernak, hogy a fiú azt tanulmányozza, de az állomásfőnök nincs elragadtatva az ötlettől (többet nem szeretnék elárulni az esetről).

   Szívembe zártam az árvaházat, ahol a fiúgyerekek a két nővértől, a lányok pedig Grogannétől kapják nemegyszer nem mindennapi nevüket. Imádtam a kis kópékat, akik kartondobozzal szánkóznak az árvaház melletti domboldalon vagy abban húzza végig  a kisebbet a nagyobb a folyosókon, és akik mindent megtesznek azért, hogy őket fogadja örökbe, ha ismeretlen érkezik St. Cloud'sba.

   Az egyik kedvenc szereplőm a kezdetben ellenszenves Farby lett, aki kitartásával és szívósságával mindig feltalálta magát, és sokadszor is elolvasta a Jane Eyre-t, ami végig elkísérte bárhová is ment, és amiből mindig útmutatást kapott.

   A másik kedvencem Larch doktor volt, aki mindvégig rendületlenül kitartott az eszméi mellett: nemcsak ingyen ellátta a St. Cloud'sba érkező nőket (akiktől cserébe némi adományt természetesen elfogadott), de emellett belekezdett a St. Cloud's rövid történetébe, mely az évek alatt jelentősen bővült.
A külvilág számára bogaras orvos nemcsak szaktudásával, de a gyerekek iránti szeretetével is kivívja az olvasó szimpátiáját.
Wilbur Larch úgy szerette Homer Wellst, hogy a történelemhamisításig elment, amely tevékenységet, bár kontár módra űzte, fölötte nagyon szeretett és becsült. (Homer Wells aktájának egyik bejegyzését, mely szerint: "Senki és semmi mást nem szeretek úgy, mint Homer Wellst. Ennyi." Larch doktor helytelen hangvétele, pontosabban a történelemhez nem illő hangvétele miatt nyomtalanul eltüntette.)

     Homer ugyanígy érez a doktor iránt, aki apja helyett apja, mentora és barátja is egyben. Az árvaház falain belül ő a tipikus jófiú, de mint rangidős ez el is várható tőle. Mindenki - az árvaházon kívül is - a szívébe zárja és igyekszik kerülni a konfliktusokat. A kinti élet azért számos meglepetést és ismeretlen dolgot tartogat a számára. A kívülállók számára talán túlontúl jófiú.
    Engem viszont roppant zavart, hogy minden mondat végét megismételte, de az állandó perszézés még jobban. Hogy lehet mindenre azt mondani, hogy persze??? Aztán eljött a pillanat, amikor nem voltam egyedül ezzel az érzéssel és a kisördög nagyon vigyorgott bennem :).


    Két dologról olvashatunk nagyon sokat a regényben: az abortusz pontos menetéről és az almatermesztésről. Az előbbi taglalásakor az jutott eszembe, hogy minden magát 10-18 évesen nagylánynak érzővel elolvastatnám.
  Mindezek mellett kiemelt helyen szerepel a barátság, az emberség és a bizalom is.

   Bevallom, kicsit csalódottan csuktam be a könyvet, ugyanis rengeteget olvashattam Homer, Cuncy és Wally életéről, de történt valami (igyekszem virágnyelven leírni), amiről nem tudták, hogy mondják el a másiknak. Erre a pillanatra éveken át készülnek, végül mégsem tudunk meg róla semmit. Úgy éreztem, az író egyszerűen elsumákolta a dolgot. Egyébként tetszett a lezárás, annak ellenére, hogy maradt egy kis hiányérzetem.

  A regény végén található szerzői jegyzetek pedig nemcsak hasznosak, de érdekesek is. Pl. megtudhatjuk, John Irving miért ilyen járatos az orvosi szakkifejezésekben ;).


A filmről: ha nem olvastam volna a könyvet, biztosan nagyon tetszett volna. Ha nem a saját négy szememmel látom az elején, hogy a forgatókönyvet is John Irving írta, talán el sem hiszem. Miért? Mert az alaptörténetet meghagyta, de a többit szépen átírta. Pl. hol van Groganné és Farby? Elég gyenge húzás volt, hogy a szende Mary Agnesből csinált Farby-t. Aztán Cuncy miért lett Candy? Csak néztem nagyokat, amikor meghallottam a gyerekek neveit és nem értettem, ki kicsoda a regényben, mert őket is átkeresztelték. Megértem, hogy 20-30 évet nehéz belesűríteni két órába, de hogy csak két évbe hellyel-közzel bedobni, ami belefér, és fontos szereplőket kihagyni???
A film inkább a regény alternatív változata. Annak viszont jó.


John Irving: Árvák hercege
Eredeti cím: The Cider House Rules
Fordította: Pásztor Péter
572 oldal
Cartaphilus Kiadó, 2011
3490 Ft
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.