Ugrás a fő tartalomra

Mustra (2012. augusztus)

Igen, már megint, de talán sokakat megnyugtat a gondolat, hogy a 13 kiszemelt közül csak két könyv nem az átöltöztetett Diákkönyvtár sorozatból való, így talán közülük már sokan ott csücsülnek a polcon, ahogy nálam is. És arra várnak, hogy végre elolvassam őket, mert nem egy restanciám akad köztük.
Most az egyszer nem jelzem, megjelent-e már a könyv, vagy mikorra várható, ugyanis az Európa is előszeretettel tologatja a megjelenéseket. Tessék szétnézni a boltokban/webáruházakban! ;)
Mindegyik könyvet az Európa adja ki, így a kiadót sem  tüntetem fel.


Rögtön egy restanciával indítok, az 1984-gyel. Tavaly felkerült a 12-es listámra, csak a polcról nem került még le.

George Orwell: 1984
Fordította: Szíjgyártó László
344 oldal
1100 Ft


Ellenben az Állatfarmot tavaly olvastam és csak ajánlani tudom :).
Szerintem ez az új borító iszonyatosan ronda lett.

George Orwell: Állatfarm
Fordította: Szíjgyártó László
200 oldal
990 Ft


Az Odüsszeia egy kicsit mumusom volt annak idején, de utólag visszagondolva, mondhatjuk, hogy szerettem.

Homérosz: Odüsszeia
Fordította: Devecseri Gábor
384 oldal
1300 Ft


A Legyek Ura is nagy elmaradásom, egyszer már elkezdtem, de rossz volt az időzítés. Egyébként Goldingtól már várom A vétkes visszanéz-t, amit korábban már beválogattam és remélem, még idén kiszállítja a Libri. 


William Golding: A Legyek Ura
Fordította: Déry Tibor
248 oldal
1200 Ft


Érdekes, hogy a Mester és Margarita nem volt kötelező, de később elolvastam és engem meggyőzött.

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Fordította: Szőllősy Klára
576 oldal
1300 Ft


Nem tudom, miért, de Goethe még nem lopta be magát a szívembe. A Werther nem volt kötelező, később passzióból olvastam és tényleg tele volt szenvedéssel.
A Faustból meg ott lett elegem, hogy a magyartanárom olyanokat kérdezett, hogy mit mond Mephisto a 25. oldal közepén Faustnak?
Az új kiadásnak meg olyan ijesztő a szobor  a borítóján, hogy elmegy a nebuló kedve az olvasástól :S.

Johann Wolfgang Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
Fordította: Bor Ambrus
132 oldal
900 Ft


Johann Wolfgang Goethe: Faust
Fordította: Jékely Zoltán, Kánoky László
536 oldal
1300 Ft


Tavaly a könyvcölibátust szegtem meg a következő könyvvel, amit sikerült akkor 800 pénzért beszerezni A Világirodalom Remekei sorozatból. Naná, hogy az Európának most eszébe jutott Dumas ezen regénye, amit kicsit átkeresztelnek most.


Alexandre Dumas: Joseph Balsamo - Egy orvos feljegyzései I-II.
Fordította:Antal László
1524 oldal
5900 Ft

A kötelezők világából egy kicsit kiszakadva egy kortárs olasz regényt is beválogattam (még szép), amire ráaggatták a romantikus címkét, de ez a részlet nem egészen arról árulkodik. Vagy már megint csak én vagyok antinő. 

Fabio Volo: Ráadásnap
Fordította: Barna Mária
336 oldal
3200 Ft

Végül a sort Shakespeare-rel és 3 magyarral zárom.

Ismét napvilágot lát az Öt dráma, ami - szerintem - beszerezhetetlen volt, és tavaly nagy volt az öröm, amikor potom pénzért rábukkantam a regikonyvek-hu-n. Naná, hogy a Vízkereszt miatt kerestem már évek óta.

William Shakespeare: Öt dráma
 - Romeó és Júlia (Kosztolányi Dezső fordítása)
- Julius Caesar (Vörösmarty Mihály fordítása)
- Hamlet, dán királyfi (Arany János fordítása)
- Szentivánéji álom (Arany János fordítása)
- Vízkereszt vagy amit akartok (Radnóti Miklós és Rónay György fordítása)
520 oldal
1300 Ft


Annak idején kötelező volt a Beszterce ostroma, és tervben is van az újraolvasása.

Mikszáth Kálmán: A jó palócok - A tót atyafiak - Beszterce ostroma
432 oldal
1100 Ft


Másik nagy hiányosságom a Csongor és Tünde, amit általánosban kaptam jutalomkönyvként, de azóta se vitt rá a lélek, hogy a kezembe vegyem :$.

Vörösmarty Mihály: Versek - Csongor és Tünde
284 oldal
1100 Ft


Az arany embert elkezdtem annak idején, de az első 50 oldal után bevallottan elálmosodtam. Később mondta a Jókai-rajongó osztálytársam, hogy onnan indul be a cselekmény, de mivel erről a regényről is megoszlanak a vélemények. még mindig várólistás :$.

Jókai Mór: Az arany ember
614 oldal

1200 Ft

Megjegyzések

  1. Egyetértek Veled, ilyen ronda Állatfarm borítót nem tudom hogy lehetett kiadni. Ha már kötelező, legalább ne legyen ennyire ronda, hogy a diáknak egyáltalán kedve legyen kézbevenni.

    VálaszTörlés
  2. Ugye? Ha már kipofozták a sorozatot, erre figyelhettek volna.

    VálaszTörlés
  3. Egy-két kivételtől eltekintve tényleg ritka rondák ezek a borítók! :O Napok óta A Mester és Margarita borítóján gondolkodom, hogy ez miért ilyen????
    Amúgy tudod, hogy imádom ezt a sorozatot! :o)

    VálaszTörlés
  4. Tudom, Drágám, hogy imádod ;).
    Akkor ezúton kérem, aki tudja, ki lenne az a két emberke A Mester és Margarita borítóján, legyen olyan kedves és ossza meg velünk is! :)

    VálaszTörlés
  5. Azt még könnyen ki lehet deríteni, hogy ki az a két emberke a borítón, de MIÉRT??? Pont nem ez a legjellemzőbb erre a regényre! :-/

    VálaszTörlés
  6. Lehet, ez volt a céljuk! :P Ki találja, ki, hogy kik ők és miért pont őkk kerültek a borítóra :P.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerűek a héten

A téli tücsök meséi

Amikor újra esni kezdett a hó, megkerestem ezt a meseregényt, hogy a legmegfelelőbb körülmények között végre megismerkedjem a téli tücsök meséivel.

   A téli tücsök valójában nyári tücsök volt, de amikor a szigetre - ahol élt - megérkezett néhány ember, a tücsök belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe és így került mostani lakhelyére, a szobába.
   A tücsök mindennap kimászik a hátizsák bal zsebéből - ami gyengülő zsályaillatot áraszt -, felugrik a székre, onnan az asztalra, majd az ablakpárkányra. Kint csak a havas táj látványa fogadja és ekkor bent felfedezi az asztalon álldogáló írógépet. Mindennap felugrik egy-egy billentyűjére, a befűzött papíron megjelenik egy betű, ami a tücsköt egy-egy, a szigeten történt eseményre emlékezteti. Ekkor leugrik az asztalról a székre, onnan a  földre, elsétál a zöld heverőre, felugrik rá, fel és alá kezd sétálgatni és közben emlékezik.

   A meseregényben tizenhat mesét olvashatunk, melyből tizenöt a tücsök egy-egy visszaemlékezése. Megisme…

Egy valóban csodálatos Júlia

A legutóbbi megjelenésekor már szemeztem Kertész Erzsébet Jósika Júliáról szóló regényével, de végül csak nemrég került be a gyűjteményembe.
A könyvről csupán annyit tudtam, hogy Podmaniczky Júliának állít emléket, aki nyolc évet várt, hogy feleségül mehessen Jósika Miklós íróhoz, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Brüsszelbe menekültek, ahol Júlia csipkeboltot nyitott.

De ez a regény jóval több ennél. Már az elején teljesen magával ragadott, olyan jó volt elmerülni benne.

A Podmaniczky család az édesapa, Károly halála után költözött aszódi birtokukra. Itt él özvegye és egyben második felesége, Elise asszony öt gyermekükkel (Júlia, Eliza, Frigyes, Ármin és Marie) és a személyzettel.

Édesanyjuk - egy szász miniszer lánya - nagyon szigorú a gyermekeivel, a legfontosabb számára, hogy a külvilág előtt  a tökéletes család látszatát és a lányok feddhetetlenségét mutassa. Júlia immáron évek óta a kor ünnepelt írójának, Jósika Miklósnak jegyese. Az író ugyanis nős, é…

" Radnaynak lenni feladat, kötelesség"

(...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként …

Vers hétfőn

Rainer Maria Rilke: Spanyol táncosnő Fordította: Kosztolányi Dezső
Akárcsak a most gyujtott kénesgyujtó
vonaglik és sziporkázik fehéren,
majd szétcikáz: - úgy kezdi lázra-bujtó
fényes táncát, közel nézők körében,
forrón, hamar, majd széles tánca ráng.

És azután már csupa-csupa láng.

Hajába kap egyszerre a falánk
fény és ruháját is a tűzbe dobja,
föllángol az égésnek csóvalobja
s belőle mint a kígyó megriadva,
csörögve szisszen két mezítlen karja.

S aztán: kevés is már a tűz neki,
markába fogja, szerteszét veti
uralkodón és nézi: ott a földön
toporzékol, dühöngve és üvöltőn
és nem akar elülni lenn a porba. -
De gőgösen a biztos győzelemtül
mosolygó arca a magasba lendül
és kis, kemény lábával eltiporja.



Mától Adventig főleg olyan költőktől hozok verseket, akik már régen kerültek sorra, illetve, akiket nem, vagy kevésbé ismertem, hogy együtt okosodjunk. Remélem, másnak is sikerül olyan gyöngyszemekre bukkannia köztük, mint nekem, míg összeválogattam őket.

Vers

A csokoládé sötét oldala

Mióta megláttam néhány hónapja, hogy előbb-utóbb jön a folytatás, tervben volt, a második rész újraolvasása. Elvégre nem árt, ha frissek lesznek az emlékeim. Ráadásul elég régen volt már, amikor három éve a nyári szünetben először került a kezembe.

    Ahogy elkezdtem az olvasást, újra magával ragadott. Azt hiszem, most jobban időzítettem, hiszen az első dátum a regényben október 31. csütörtök.

     Október 31-én ismerkedhetünk meg Zozie de l' Alba-val, aki emberek életét lopja el. Zozie ugyanis árgus szemekkel vizslatja már elhunyt emberek postaládáját, melyeknek egyszerűen elemeli a tartalmát és felbontja, amit bennük talál. Nem is gondolnánk, hogy egy-egy postaláda micsoda kincseket tartogat Zozie számára! Elég neki egy bankszámlakivonat vagy egy számla, és voilà, már meg is van az új neve, az új élet, amit megkaparinthat.
Éppen egyik korábbi személyiségének nyomait igyekszik eltüntetni, amikor útja a Montmartre-ra vezet, ahol megpillant egy kamaszlányt egy chocolaterie e…

Bízz magadban! - Önértékelés, önelfogadás, önbecsülés

Már a megjelenésekor kíváncsi lettem erre a könyvre, de talán jobb is, hogy csak a napokban sikerült elolvasni.

   A fülszövegben is rögtön arról olvashatunk, hányan szenvednek önbizalomhiányban, és bár sokan magabiztosnak tűnnek, valójában az csak a felszín, ami alatt egy rendkívül törékeny és sérülékeny önbecsülés rejtőzik. Az általam már két ismert szerző mellett három újjal is megismerkedtem, és elégedetten csuktam be a kötetet.
Figyelem, hosszú bejegyzés lesz! (Tegnap véletlenül tettem közzé, pedig még volt rajta mit csiszolni.)

Kádár Annamária fejezete nyitja a könyvet, aki a személyes tapasztalatai mellett, idézeteket is megoszt velünk. Megismertet a Johari-ablakkal, ami négy területre osztja a személyiségünket: a nyílt terület vagy az aréna, ahol mindazon képességünk, tulajdonosságunk található, mellyel tisztában vagyunk és a kifelé is megmutatjuk. A rejtett tartományban azon képességeink rejtőznek, melyeket ismerünk, de elrejtünk a környezetünk elöl. A Vak-Én mögött azon …

Joanne Harris: Egész évben karácsony - első benyomások

Sokakhoz hasonlóan én is megörültem, amikor egy hónapja megláttam ezt a kötetet az előrendelések között, és egy kisebb gondolkodási idő után a virtuális kosaramban landolt, majd csak várni kellett a megjelenésre és a kiszállításra. Volt is örömködés, amikor megérkezett vele a futár, aztán jött a feketeleves megvilágosodás:
ebbena kötetben véletlenül sem a Karácsony köti össze a novellákat, de nem ám! Úgyhogy Kedves Olvasó/Leendő Vásárló, ha úgy gondolta eddig, jó lesz karácsonyi alapozásnak, nagyot tévedett!
A könyv ugyanis az írónő A Cat, a Hat and a Piece of String (Egy macska, egy kalap és egy darab/kevés madzag) c. kötetének fordítása, melynek címében sehol sem szerepel a Karácsony szó. És az eredeti borító sem éppen karácsonyi hangulatot áraszt:

 Ulpius-ház, 2013                               Corbis, 2012      348 oldal                                          288 oldal
  Viszont az Ulpius sem hülye, ha már valaki nem harap az erotikus gyöngyszemekre, majd fog egy karácsonyi köt…

Szederbor

Annak idején azt írtam erről a regényről, hogy nem tetszett annyira, mint az addig olvasottak Joanne Harristől, de egyszer újraolvasom majd. Mivel az elmúlt hetekben  valaki mindig kereste a regényt, így elhatároztam, hogy beváltom az ígéretemet és újra elővettem a Szederbort.

    Jay Mackintosh évekkel ezelőtt gyerekkori élményeit felhasználva írta meg Földialma Joe c. regényét, mellyel egycsapásra híres lett. Rajongói azóta is várják az új könyvét, de ő álnéven sci-fikkel örvendezteti meg az olvasókat, ami bár anyagi jólétet jelent a számára, tudja, hogy nem ebben a műfajban érzi otthon magát.

   Öt éve él a barátnőjével, Kerry-vel egy londoni lakásban, aki egy esetleges új regény sikerének reményében eltűri minden szeszélyét. De egy márciusi napon, egy, a postával érkezett ingatlanhirdetés mindent megváltoztat: Jay megpillant egy franciaországi kis házat, éppen olyat, amilyenről a Földialma Joe-t ihlető egykori öreg bányász, Joe mesélt neki annak idején. Azonnal dönt: ez a ház…

Kafka és Dora

Mint a legtöbben, én is középiskolásként találkoztam először Kafka műveivel, egészen pontosan Az átváltozással, amit részletesen kielemeztünk, de a többi művei csak említés szintjén került szóba, az életrajzi hátteréből pedig nem is emlékszem szinte semmire. Mea culpa. Így nagyon örültem, amikor az újdonságok között rábukkantam Michael  Kumpfmüller regényére, amiből megismerhetjük Kafka életének utolsó évét.

     1923 júliusában az akkor már évek óta tuberkulózisban szenvedő és korábbi munkahelyétől, a biztosítótársaságtól nyugdíjazott 40 éves Kafka Müritzbe érkezik nővéréhez és annak gyerekeihez. Az író pihenni, de leginkább betegsége okán a tengeri levegő jótékony hatása miatt dönt az utazás mellett. A tengerparton megismerkedik egy táncosnői álmokat dédelgető fiatal lánnyal, Tilével, aki a közeli Berlini Zsidó Népotthon gyereküdülőjében gyerekfelügyelőként tölti a nyarat, és meghívja a következő estére Kafkát magukhoz. Az üdülőben szakácsként dolgozó Dora Diamant is felfigy…

Keserédes történetek

Decemberben már megírtam a véleményem, miután megérkezett a futár a novelláskötettel és néhányat elolvastam belőle. Bár az a vélemény csak az első benyomásokra korlátozódott, de azok mellett sem mehettem el szótlanul, elvégre a mai világban a többség kétszer is meggondolja, mire ad ki pénzt.

   Akkor félretettem a kötetet, ahogy annak idején a Bársony és keserű mandulát is, és a mai napig sem tudom megmondani, miért. Talán mert nem a megszokott Joanne Harrisszel találkoztam a lapokon, és furcsa volt, hogy az írónő egy másik arcát mutatja nem egy novellájában. A napokban viszont rájöttem, hogy hiányzanak Joanne Harris írásai, és teljesen mindegy, melyik oldala dominál az adott novellájában. Elő is vettem a kötetet és ott folytattam, ahol januárban abbahagytam.

     A novellákból nem a Csokoládéból jól ismert hangulat árad, hanem nem egyszer egy olykor gonosz, csipkelődő hang szövi a történet szálait. A címadó történet és annak folytatása - ahogyan már korábban is írtam - egyáltal…