2012. május 31., csütörtök

Vers

Radnóti Miklós: Pontos vers 
az alkonyatról


Kilenc perccel nyolc óra múlt,
kigyúlt a víz alatt a tűz
és sűrübb lett a parti fűz,
hogy az árnyék közészorúlt.

Az este jő s a Tisza csak
locsog a nagy tutajjal itt,
mert úszni véle rest s akit
figyelget: a bujdosó nap

búvik a magas füvek között,
pihen a lejtős földeken,
majd szerteszáll és hirtelen
sötétebb lesz az út fölött.

Híven tüntet két pipacs, nem
bánja, hogy őket látni még,
de büntet is rögtön az ég:
szuronyos szellővel üzen;

s mosolyg a szálldosó sötét,
hogy nem törik, csak hajlik a
virág s könnyedén aligha
hagyhatja el piros hitét.

(Így öregszik az alkonyat,
estének is mondhatni már,
feketén pillant a Tiszán
s beleheli a partokat.)

1934


Források:
vers
kép
Share:

2012. május 30., szerda

Mustra plusz (2012. június)

Hiába szedtem össze legutóbb 20 könyvet, a kiadók a Könyvhétre gőzerővel hozzák ki az újabbnál újabb könyveiket, így megint találtam néhányat, ami érdekes lehet.



Sokan égnek Sherlock Holmes- és Poe-lázban, így ők örülhetnek két könyvnek:

Az egyik leghíresebb Sherlock Holmes-történet kerül a jövő hónapban a boltokba.

Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája
250 oldal
Atlantic Press Kiadó
2990 Ft
Várható megjelenés: június 20.


Milyen érdekes, hogy az Edgar Allan Poe összes művei II. és III. kötete beszerezhetetlen, de a Szukits Kiadó most előrukkol egy Poe-válogatással.
A kötetben Poe legjobb elbeszélései olvashatók, egészen pontosan az alábbiak:

1. Palackban talált kézirat, 2. Berenice, 3. Morella, 4. Árny – Parabola, 5. Pestis király, 6. Metzengerstein, 7. Csönd, 8. Ligeia, 9. Az Usher-ház vége, 10. William Wilson, 11. A Morgue utcai kettõs gyilkosság, 12. A Maelström örvényében, 13. Az ovális portré, 14. A vörös halál álarca, 15. Marie Rogêt titokzatos eltûnése, 16. Eleonora, 17. Az áruló szív, 18. A kút és az inga, 19. Az elsietett temetés, 20. Pár szó egy múmiával, 21. Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, 22. Monsieur Valdemar kóresete tényszerû megvilágításban, 23. Az ellopott levél, 24. Mellonta tauta, 25. Bice-Béka, 26. Monos és Una beszélgetése, 27. Eiros és Charmion párbeszéde, 28. Négy fenevad egy testben, 29. A perverzió démona, 30. Tündérsziget, 31. Az elveszett lélegzet, 32. Delejes látomás, 33. A szavak ereje, 34. Három vasárnap egyvégtében, 35. Csupa X bekezdés

A dolog pikantériája, hogy egy hónapig 20% kedvezménnyel csak a kiadó honlapján rendelhető a könyv. 5000 Ft feletti rendelés esetén mind házhoz, mind a Pick Pack Pontokba ingyenesen szállítanak.

Edgar Allan Poe legjobb elbeszélései
452 oldal
Szukits Kiadó
3300 Ft


A következő regényről csak ennyit:

„Lebilincselő rémtörténet némi mágikus realizmussal fűszerezve.”
„Az emlékezés és a megbocsátás lenyűgöző regénye.”

Ígéretesnek ígérkezik, ugye?

Clara Sánchez: A láthatatlanok
Fordította: Dornbach Mária
364 oldal
Park Kiadó
3500 Ft
Várható megjelenés: június 4. 


Az utolsó királynő címszereplője Spanyolország királynője, Johanna. Bevallom, előttem nem éppen ismerősen cseng a neve, de a többiek az író előző könyveiről is csak jókat írtak, úgyhogy ez sem lehet rossz.

C. W. Gortner: Az utolsó királynő
488 oldal
Tericum Kiadó
3970 Ft
Várható megjelenés: június 5.


A Körkép: A tavalyi év novellatermésének legjava, többek között Bartis Attila, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Spiró György, Tóth Krisztina tollából.

Király Levente (szerk.): Körkép 2012
380 oldal
Magvető Kiadó
2600 Ft
Várható megjelenés: június 7.


Nem tudom, ki emlékszik még, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a Szép versek a költők fényképes borítójával jelent meg? Nekünk egy sem volt :$, de arra határozottam emlékszem, hogy a Szomszédokban Magenheiméknek volt egy-kettő a polcon.

 A tavalyi év verstermésének legjava, többek között Borbély Szilárd, Juhász Ferenc, Kántor Péter, Kemény István, Kovács András Ferenc, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Térey János és Tóth Krisztina tollából.

Péczely Dóra (szerk.): Szép versek 2012
288 oldal
Magvető Kiadó
2200 Ft
Várható megjelenés: június 7. 


Maradjunk a verseknél, a Sziget Kiadó most egy Babits-válogatással rukkol elő.

Babits Mihály - Réz Pál (szerk.): Babits Mihály versei
222 oldal
Sziget Kiadó
2680 Ft
Várható megjelenés: május vége - június eleje


Nem értem az Európát, pontosan egy éve jelentették meg Szabó Magda Halottas naplóját, amit az írónő 1982. május 25. és 1990. február 25. között vezetett, erre idén megint kiadják egy szerintem leginkább a Hamletet idéző borítóval.

Szabó Magda: Liber Mortis
644 oldal
Európa Kiadó
3600 Ft (a tavalyi megszokott világos borítós 3500 Ft-ba kerül)
Várható megjelenés: június 4.


Frances Mayes ezúttal a férjével közösen egy szakácskönyvet írt. Azért kíváncsi vagyok, hogy az alapanyagok mennyire beszerezhetőek, de a borító nagyon étvágygerjesztő.

Frances Mayes - Edward Mayes: Napsütötte szakácskönyv
224 oldal
5970 Ft
Várható megjelenés: június 4.



És ha már Olaszország, Nikkincs figyelmébe ajánlom ezt az olasz zsebszótárt ;).

Nagy Mária: Olasz-magyar-olasz zsebszótár 
Dizionario tascabile italiano-ungherese-italiano
668 oldal
Akadémiai Kiadó
2600 Ft
Várható megjelenés: május 30. 
(Nem tudom, miért lesz ilyen pici a betűméret, pedig a szerkesztésben normál méretű :S)
Share:

2012. május 29., kedd

Garnéla és Erdőgazda


" Oda ballagtam és megkocogtattam a vállát. Bosszankodva állt fel, összeráncolta a homlokát. Amikor megismert, láthatóan zavarba jött, kicsit még meg is ijedt. Én is zavarban voltam.
 - Ööö, heló, van valami könyvük a méhészetről? - nyögtem ki végre, és nagyon vigyáztam, nehogy kiüljön az arcomra a gyilkos vigyor.
 - Persze, biztosan van, heló! - mondta nem túl barátságosan. - Kérdezze meg az információnál! Épp ebédszünetem van.
 Az országos tahó döntő lépésre szánta el magát.
 - Nincs kedve, izé... kijönni velem a temetőbe? 
 Jól megnézett.
 - Minden nőnél ezzel kezdi? - kérdezte, és fülig ért a szája, mint egy gyereknek a nyári szünidőben.
  Ettől a pillanattól kihagy az emlékezetem, csak azt tudom, hogy már semmit nem éreztem nehéznek, sem furcsának. 
 Hozta a kabátját, és elindultunk. Most még a szőrös sapkája is tetszett a pomponokkal meg minden. "


    Elöljáróban el kell mesélnem, hogy mindkét szereplő oldalát jól ismerem, ugyanis kiskoromban addig nem voltam hajlandó lefeküdni, míg este Nagypapám ki nem vitt a bocikhoz. Azt nem tudom, mikor nőttem ki a bocik szeretetét, de később eladtuk őket. Aztán teltek-múltak az évek, és ma már inkább inkább hasonlítok a női főszereplőre. De most térjünk át a regényre.

   Desirée és Benny rendszeresen találkoznak a temetőben. Mindketten harmincas éveik közepén járnak, a nő nemrég elhunyt férje puritán sírját látogatja (ami lényegében egy kő a férfi nevével, a sír pedig teljesen üres, egyetlen virág sem nő rajta), míg Benny a szülei csicsás sírján locsolgatja a másikhoz képest arborétumnyi virágokat. Mindketten titkon méregetik egymást, találgatják, milyen lehet. A férfinak hiányzik három ujja a bal kezén, ami rögtön beindítja Desirée fantáziáját, míg Benny nem érti, hogy képes a nő abban a rémséges pomponos sapkában járni.

  Mindketten más-más érzésekkel látogatják a temetőt: Desireé szinte azonnal túllépett a férje halálán, mostanában leginkább a hormonjai kötik le a figyelmét, míg Benny nemrégiben kényszerült felnőni, amikor elvesztette szeretett édesanyját is, aki mindig főtt étellel és rendezett otthonnal várta, hogy egy szem fia elvégezze a gazdasággal járó feladatokat.

  Egy napon a férfi betoppan a könyvtárba, ahol a nő dolgozik és együtt ebédelnek. Az ebéd és a délután olyannyira jól sikerül, hogy Desirée lakásán kötnek ki. Azonban itt kezdődnek a gondok, mert hiába a hormonok tombolása, ha semmi más közös nincs bennük. Benny frusztráltan érzi magát a szinte világítóan fehér bőrű Desirée szintén hófehér lakásában, melyben ráadásul két polcnyi könyv is helyet kapott, Desirée pedig nem tud mit kezdeni a férfi koszos házával, ami nem mostanában volt takarítva, nem beszélve a hozzátartozó 24 tehénről és az utánpótlásról.


                                        
   Desirée egyszerűen csak a hormonjait szeretné megnyugtatni, Benny azonban a klasszikus értelemben vett otthonra vágyik: ő egy nőt keres, aki főtt étellel és tiszta otthonnal várja haza, Desirée azonban csak fagyasztott húsgombócot tud főzni, ami valljuk be, nem vall nagy főzőtudományra.

   A történetet felváltva, hol Desirée, hol Benny meséli el. Különösen tetszett, hogy amit az egyikük hirtelen befejez, azt a másikuk a következő oldalon folytatja.

    Hogy van-e/lehet-e jövője két ennyire különböző embernek? Az egyik könyv nélkül el sem indul, míg a másiknál az olvasás kimerül az állattenyésztéssel és erdőgazdálkodással foglalkozó lapok olvasásában.
Nos, erre a kérdésre ad választ ez az itt-ott szókimondó, de egyébként roppant szórakoztató regény. Mert nem akar mást, mint kikapcsolni az Olvasót és ezt a célját el is éri, míg megismerjük mindkettejük álláspontját.
   Habár a regényre ráaggatták a romantikus címkét, a kevésbé romantikus lelkületűeknek sem kell megijedniük, mert nincs szó sincs benne a klasszikus értelemben vett ömlengésről.

   A történet azonban nem ér itt véget, a folytatás - ami szintén nem éppen komoly címet kapott :) - a Családi sírbolt, már előkészületben van.
 
   A könyvből 2002-ben film is készült, kíváncsi lennék rá :).


Katarina Mazetti: A pasi a szomszéd sír mellől
Eredeti cím: Grabben I Graven Bredvid
Fordította: Kertész Judit
208 oldal
Park Kiadó, 2012
2500 Ft
Az írónő honlapja
Képek: hrblog.hu és weheartit.com
Share:

2012. május 27., vasárnap

Vers

Rendhagyó módon ezt a hetet is verssel zárom, elvégre ma nemcsak Pünkösd, hanem Gyereknap is van. Így mi mást is választhattam volna, ha nem ezt:


 Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért


Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.

Frederick Morgan: Bob Apple/Almaszedők
Forrás:  http://www.flickr.com/photos/sofi01/4323516322/
Share:

2012. május 26., szombat

Színt vallok

  Nemrégiben többen arról értekeztek a blogjukban, miért is vágtak bele ebbe az egészbe, ill. szóba kerültek sokadjára a recenziós példányok is. Akkoriban bele is kezdtem egy színvallásba, de úgy gondoltam, nem akarok senkit sem untatni az egyéni szoc. problémámmal (ismerem már jól a magyar mentalitást), de most mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálom röviden összefoglalni a dolgokat.


    Aki olvasta Lobo márciusban velem készített interjúját, tudja, hogy egy pocsék korszakot igyekeztem magam mögött hagyni, amikor úgy döntöttem, hogy annyi embernek van már blogja, nekem miért ne lehetne egy?
   Valójában a bizonyítási vágy fűtött, ugyanis amikor az ember nyomtatott formában olvassa, hogy az a dolog, amivel heteket töltött, utánaolvasott és -nézett, ahol csak tudott, az egy rakás szemét. Mert stílustalan, nem tud fogalmazni stb. Azt hiszem, el lehet képzelni a reakciómat. Ezért is született a blog, hogy ha már olyan pocsékul írok, akkor miért ne tegyem közszemlére? Igen, lehet mondani, hogy beképzelt vagyok, de ha valamivel sohasem volt problémám, akkor az a fogalmazás.

   Ill. volt egy másik okom is: annak idején a csoporttársaim tudták, hogy min. hetente egyszer felkeresem valamelyik könyvesboltot és ritkán távozok üres kézzel. Így amikor elváltak útjaink, a blogból lehetőség lett volna követni, hogy mit olvasok és miről szól (ezt kérdezték a legtöbbször). De biztosan tudom, hogy nem különösebben érdekelte/érdekli őket a dolog, ami egyáltalán nem zavar. Tényleg. Mert jöttek helyettük mások, akik tudják, milyen az, amikor az ember lánya elmerül egy jó könyvben.

   Akit érdekel, a hülye olvasók közé tartozom (nem tudom, hányan vagyunk, de amikor egy ismerősömnek elmondtam, milyen módszerrel olvasok, lehülyézett, ezért használom ezt a jelzőt), akik oldaljelölővel olvasnak, sőt az is előfordul, hogy tollal és cetlivel is felszerelkezek, ha ugyanis olyan a könyv, hogy bizonyos dolgoknak - ha nincs a könyvben puska (lábjegyzet vagy bármilyen mankó) -, utánanézhessek.
   Általában egy bejegyzés megírása 1-2 órát vesz igénybe, de előfordult, hogy elkezdtem írni és másnap vagy csak később fejeztem be az adott irományt. Igyekszem úgy írni, amit az iskolában belém vertek, hogy legyen füle és farka is a dolognak, ne csak össze-visszahadováljak.

   A Rendszeres Olvasóknak az is feltűnt, hogy másokkal ellentétben nálam nincs tegeződés (ami annyira elterjedt az interneten), mert sosem lehet tudni, ki olvassa az adott bejegyzést, így nem szeretnék ismeretlenül senkit sem letegezni, elvégre én sem örülök, ha egy vadidegen letegez, ezért használok a legtöbbször általános alanyt vagy többes szám első személyt.

   A másik dolog, aminek nincs helye a blogban az a jópofizás. Az előbbi okból sem használnám soha, ill. aki ismer, tudja, hogy rosszul vagyok a gügyögő stílustól, hogy nemcsak nem mondjuk ki az adott szót normálisan, hanem még arra sem vesszük a fáradságot, hogy a magyar helyesírás szabályait írásban alkalmazzuk. Magyarul, ha másnál is meglátok egy asszem, szal, sztem (sic!!!) és még sorolhatnám alakot, hiába érdekelt az adott könyv vagy téma, azonnal bezárom az oldalt. Igen, sznob vagyok, de magyarok vagyunk, beszéljünk magyarul! nemrég találtam valahol az interneten egy idézetet, hogy ettől a stílustól (inkább stílustalanságtól) senki sem lesz menő. És milyen igaza van.


    Most pedig térjünk át az örökzöld témára, a recenziós könyvekre. Amikor megszületettek az első bejegyzések, nem is gondoltam volna, hogy valaha bármelyik kiadótól könyvet fogok kapni a két szép szememért és kezemért (elvégre rájuk is szükség van, hogy tartsam a könyvet és írjak róla majd).
Még friss (féléves múlt) volt a blog is, amikor írtam egy-két kiadónak. Van, akivel azóta is kapcsolatban vagyok és volt, aki válaszra sem méltatott. Persze, hogy sértette a hiúságomat, mert tudom, hogy másnak rendszeresen küldik a könyveiket, de azóta csak mosolygok magamban a dolgon.
Kezdetben nekem is volt egy rövid időszakom, amikor egy nagy adag (kb.: 8) könyvet begyűjteni a kiadóktól, de akkor meg is csömörlöttem, mert olyan volt, mintha megint egy nagy adag kötelező olvasmányt jelöltek volna ki a számomra. Abból sokat tanultam és azóta csak olyan könyvet kérek, ami tényleg érdekel, nem kell minden csengős szekér után elszaladni.
  A bejegyzések végén külön sohasem tüntetem fel/dicsekszem, hogy ez a könyv bizony recenziós példány volt, csak a kiadót linkelem, de ezért még senki sem emelt panaszt.

    Tavaly óta létezik a Mustra rovatom, de megnyugtatok mindenkit, hogy miután kiszemeltem a rovatba az adott könyveket, nem rohamozom meg a kiadóikat, hogy adjanak belőle egyet. Idén 4 recenziós példányom van/volt (a negyediket most olvasom), tavaly 17 volt (ebből hatot 2010 év végén kaptam), tehát nem lehet azt mondani, hogy megrögzött ingyen könyvhajhász lennék.
Az viszont senkinél sem került még szóba, hogy mit csinál az ingyen könyvével miután elolvasta. Nos, én nem szoktam sem a Vaterán, sem más aukciós oldalon vagy a Molyon eladni vagy elcserélni őket. Eddig egyetlenegy könyvemet ajándékoztam tovább, mert tudtam, hogy nem olvasnám el még egyszer és az a könyv is karácsonyi ajándék lett. Tehát egyetlen fillért sem kerestem rajtuk. És a legfontosabb, hogy az ingyen könyv is számomra ugyanolyan, mint aminek én fizettem ki az árát, tehát ha nem tetszett, ugyanúgy megírom, mert miért csapjam be magamat?

     Szép hosszú szómenés lett, de remélem, akiben eddig bármilyen kérdés felmerült a témával kapcsolatban, választ kapott rá.
    Ahogy pedig Amadea és Nita is mondta: ha az anyagi helyzetünk megengedné, nem kérnénk recenziós példányokat. Ezt azzal egészíteném ki, ha az adott kiadó válaszra sem méltat, előbb-utóbb valahol úgyis akciós lesz az adott könyv és akkor megveszem, de arra is volt precedens, hogy a megjelenésekor nagyon érdekelt egy könyv, aztán később meg is feledkeztem róla. 

  
Forrás: weheartit.com

Share:

2012. május 21., hétfő

Vers

Percy Bysshe Shelley: Indián szerenád 

Fordította: Babits Mihály


Első álmom rólad volt,
első álmom elröpült.
Még az esti szél nyögött,
még az égen csillag ült.
Lábaimban lakik egy
szellem: az rejtélyesen
húzott, hozott, vezetett
ablakodhoz, édesem!

Csitt! A fekete folyón
illet és szél úgy alél,
mintha mákos álmokat
tépegetne ott az éj.
Apadoz a zokogás
a csalogány csöpp szivén,
mint ahogy a tieden
kell hogy elapadjak én.

Jaj, bűvölj föl a füből!
Halk! Hullok! Ájulok!
Szórja csókkal szám-szemem
szerelmed, mint záporok!
Arcom fagyos és fehér,
szívem dobzörgése vad:
szorítsad szíved fölé,
talán ott majd megszakad...

A verset - ha jól sejtem, Heloise javasolta, köszönöm! :) - innen hoztam. 

Share:

2012. május 18., péntek

Mustra (2012. május - június)

     Nyakunkon az Ünnepi Könyvhét (egészen pontosan a 83. és a 11. Gyermekkönyvnapok is június 7. és 11. között, így a kiadók is gőzerővel készülnek a jeles alkalomra. Bár a blogokban mostanság többen is felvetették, miért indították el a sajátjukat, ill. mi a véleményük a recenziós példányokról. Eredetileg terveztem egy ilyen bejegyzést, de úgy döntöttem, senkit sem szeretnék untatni az egyéni szociális problémáimmal, így inkább a jól bevált Mustra mellett döntöttem. Van miből szemezgetni, így most először, rekord mennyiségű, összesen 20 könyvet válogattam össze. A kép kattintással most is nagyítható.




A Rendszeres Olvasóimnak nem árulok el újdonságot az olasz mániámmal, így akik hozzám hasonlóan otthon élvezik majd a nyarat, valószínűleg örömmel látnák a polcukon a napokban megjelent Nápolyról és Dél-Olaszországról szóló könyvet, ami a Geographia Kiadónál jelent meg. Elég csak ránézni a borító, máris az jut eszembe, hogy andiamoci! (és ez véletlenül sem egoizmus).

Tim Jephson: Nápoly és Dél Olaszország
Fordította: Varga Krisztina
240 oldal
Geographia Kiadó
4500 Ft
Már kapható


Most pedig térjünk át a krimikre! :)
A következő kiszemeltnek a borítóját is dicséret illeti. Az 1889-es párizsi Világkiállítás alatt pestisjárvány tör ki, ill. feltűnik egy titokzatos gyilkos. A dolgok végére pedig Nellie Bly jár, méghozzá nem is egyedül: feltűnik a regényben Louis Pasteur, Oscar Wilde és Jules Verne is.

Carol McCleary: A gyilkosság alkímiája
Fordította: Boda András
352 oldal
K. u. K. Kiadó
3300 Ft
Már kapható


Nem is olyan régen olvastam Agatha Christie ezen regényét, melyben Poirot nyaralása során - meglepő módon - egy bűnügy közepében találja magát, így legyen elég ennyi a könyvről, de nagyon megéri elolvasni! ;)

Agatha Christie: Halál a Níluson
Fordította: Szabó Zoltán
368 oldal
Európa Kiadó
2300 Ft
Várható megjelenés: május 22.

Poirot-ból sosem elég, így itt egy újabb AC-regény kedvenc belga detektívünkkel.

Agatha Christie: Ciprus koporsó
Fordította: Zombory Erzsébet
268 oldal
Európa Kiadó
2300 Ft
Várható megjelenés: június 1.


A Geopennél reneszánszukat élik a történelmi korban játszódó regények, így Michelle Morand a 18. századi Franciaországba kalauzolja el az Olvasókat, főszereplője Madame Tussaud, aki panoptikuma révén vált ismertté az utókor számára.

Michelle Moran: Madame Tussaud - A francia forradalom regénye
Fordította: Bozai Ágota
584 oldal
Geopen Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: június 7.


Amy Tan önéletrajzi ihletésű regényében egy nő emlékszik vissza Kínában töltött gyermekkorára és édesanyjára.

Amy Tan: A gyógyító lánya
Fordította: Arató Katalin
394 oldal
Geopen Kiadó
3990 Ft
Már kapható


Még mindig Geopen és még mindig Itália ;). A 16. századi Velencében Gabriella Mondini az orvostudományt választja hivatásának, azonban a céh kizárja és ezután Gabriella nyakába veszi a világot.

Regina O' Melveny: Téboly és gyógyulás
Fordította: Mesterházi Mónika
336 oldal
Geopen Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: június 7.


Jövő vasárnap nemcsak Pünkösd, hanem Gyereknap is lesz, de a következő könyvet még én is szívesne elolvasnám ;):

Igen, ez egy Durrell-könyv, melyben a főszereplő gyerekek szintén Gerry nevű nagybátyjukkal egy léghajóval tanulmányútra indulnak.

Gerald Durrell: Léghajóval a világ körül
Fordította: Barabás András
148 oldal
Európa Kiadó
3500 Ft (!!!)
Már kapható


A következő könyv már nyár óta vár rám a polcon, ugyanis a Noranos Kiadás a nyári Alexandrás akcióban kemény 320 Ft-ba került.
Az Európa ezzel a borítóval bátran pályázhat Az Év Legrondább Borítója címre.

Konrád György: Elutazás és hazatérés - Önéletrajzi regény
144 oldal
Európa Kiadó
3000 Ft (!!!)
Várható megjelenés: június 4.


Bezzeg a következő Európás borító gyönyörű! Így járok én, tavaly akciósan megrendeltem a Palatinusos kiadást, mert csak az volt kapható, erre az Európa idén kiadja.

A 17. századi Hollandiába bár ekkor még Németalföld volt a neve tudtommal utazunk, ahol a főszerepet egy bizonyos tulipánhagyma játssza.


Alexandre Dumas: A fekete tulipán
Fordította: Hevesi Sándor
256 oldal
Európa Kiadó
2900 Ft
Várható megjelenés: június 4.


Sok év után ismét megjelenik James Joyce klasszikusa az Ulysses, mely egyetlen nap története és nagy fába vágja a fejszéjét, aki belekezd - ezt mondják.

James Joyce: Ulysses
Fordította: Szentkuthy Miklós
688 oldal
Európa Kiadó
4500 Ft
Várható megjelenés: május 21.


A blog születése óta hagyomány nálam, hogy minden évben elolvassak egy Moravia-regényt. 2012-re A figyelmet néztem ki, de akár két mű is lehet belőle, ugyanis a Partvonal egy eddig magyarul kiadatlan regénnyel örvendezteti meg a népet. Ezért várom a Partvonalas Könyvmaratont.

A történet Desideria megvilágosodását beszéli el, Morvia jól ismert stílusában. A könyv annak idején senkit sem hagyott hidegen.

Alberto Moravia: Lázadás
Fordította: Matolcsi Balázs
416 oldal
Partvonal Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: május 30.


Updike is a nagy hiányosságaim közé tartozik :$ (az eastwickiek már a polcon csücsülnek és a sorukra várnak), így ismerkedésnek jó választásnak ígérkezik az író poszthumusz novelláskötete.

John Updike: Apám könnyei és más elbeszélések
Fordította: N. Kiss Zsuzsa
316 oldal
Európa Kiadó
3200 Ft
Várható megjelenés: május 21.



Az Alinea tavaly ősszel indította útjára Klasszik sorozatát, mely a napokban három új taggal bővült:

A csavar fordul egyet már régóta várólistás, de egy másik fordításban.
Egy nevelőnő érkezik a kastélyba, azonban hamarosan kísértetek is felbukkannak...

Henry James: A csavar fordul egyet
Fordította: Weisz Böbe
172 oldal
Alinea Kiadó
1850 Ft
Már kapható


A Nagy Gatsby-re  is régóta fáj a fogam, ráadásul ez a kiadás (igaz, hogy puhatáblás) sokkal szebb, mint az Európáé, ami tavaly jelent meg. Na meg olcsóbb is.

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Fordította: Máthé Elek
198 oldal
Alinea Kiadó
2250 Ft


Manapság nagyon sokan Poe-lázban égnek. Nemrégen fejeztem be egy novellaválogatást az írótól, de rosszkor olvastam, ezért sincs róla bejegyzés, ellenben a múlt héten a mozikba került filmelőzetes és A Morgue utcai (kettős) gyilkosság felcsigázott, így biztosan fogok még Poe-t olvasni. Lehet, hogy éppen ezt:

Edgar Allan Poe: A fekete macska
Novellák
Fordította: Babits Mihály, Pásztor Árpád
188 oldal
Alinea Kiadó
1850 Ft
Már kapható


A Pacsirta óta újra Kosztolányi-rajongó vagyok (az Édes Anna már annak idején a kedvenceim közé került), így ő lett az áldozata az újabb hörcsögösztönömnek.
A Látjátok feleim Kosztolányi magyar szerzőkről írt tanulmányainak és esszéinek gyűjteménye.

Kosztolányi Dezső: Látjátok, feleim
324 oldal
Tarandus Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: június 6.


Még mindig Olaszország egy másik klasszikus tollából.

Johann Wolfgang Goethe: Utazás Itáliában
Fordította: Rónay György
376 oldal
Tarandus Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: június 6.


Valamikor télen csíptem el egy műsort a Duna Tévén, amiben a következő könyv egyik szerzője beszélt éppen Ady börtönben töltött napjairól. Ebben  a könyvben pedig mindent megtudhatunk Ady nagyváradi életének erről az eseményéről.

Péter I. Zoltán - Tóth János: Egy kis séta - Ady Endre nagyváradi sajtópere és börtönnapjai
142 oldal
Noran Kiadó
2480 Ft


Végül, de nem utolsósorban visszatérhetünk az Elfeledett könyvek temetőjébe.

Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában
Fordította: Latorre Ágnes
366 oldal
Ulpius-ház
3999 Ft (!!! - a megszokott extra borsos ár)
A megjelenést folyamatosan tologatják, a Libri szerint október 15.  De ki tudja?
Share:

2012. május 14., hétfő

Vers

   A hónap szülötte Radnóti Miklós, így kéthetente az ő egyik versét hozom ebben a hónapban.


Radnóti Miklós: Este a kertben


Égen az újhold oly vékonyka most,
mint apró seb, melyet a fecske ejt,
villanva víz szinén és utána
rögtön elfelejt.

Már éjszakára ágyazott a kert,
az álmos sok bogár virágba bútt
s a hetyke tulipán álldigálva
ágyán, elaludt.

Könnyen lépek hát s arra gondolok,
hogy asszonyomnak nyakán a konty tán
olyan, mint szusszanó arany pont egy
boldog vers után.

S mondom a verset; törekedik már
s úgy hangosodik szájamon, mint hű
lehellet csók után és mint avar
között az új fű.

S verssel térek a házba, ahonnan
az asszony fut elém és hordja hó
nyakán a kontyot, mely ha kibomlik,
arany lobogó.

1934


Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós


A költő válogatott versei a MEK-en.
A házaspárról a képet itt találtam.
Share:

2012. május 12., szombat

" Állatok mindörökre "


" Egy expedíció olyan, mint a zsákbamacska, az ember sosem tudhatja, mit fog."

    Tavaly nyáron olvastam először Durrellt, így kapva kaptam az alkalmon, amikor a nagy nyári Alexandra-akcióban megláttam féláron ezt a könyvét. Szegény azóta várt rám, de nemrég lekerült végre és most sem csalódtam.

     A történet kezdetén éppen anyagi gondokkal küzd az állatkert, ezért hozzák létre az alapítványt, ami a legjobb döntés volt számukra, ugyanis felnőttektől és gyerekektől egyaránt rögtön elkezdenek érkezni a kisebb-nagyobb összegek. Lassan rendeződnek a pénzügyek, de eközben sem unatkozunk, elvégre egy állatkertben erre sosincs idő. Vannak itt galibát okozó csimpánzok, anyai örömök elé néző oroszlán, ill. orangután.
     Hamarosan lehetővé válik az állatkert bővítése, így Durrell és csapata felkerekedik, hogy új lakókat szerezzen be, de ezek az expedíciók sosem olyan egyszerűek, ahogy azt az ember elképzeli. Pláne, ha egy tévéstáb is velük utazik.

A címadó kolóbusz majom


      Nagyon tetszett, hogy a fejezetek elején a legtöbbször egy-egy levélből vett idézet olvasható, ezeken mindig jókat mosolyogtam. De a sok-sok mosoly mellett nagyon fontos szerepet kap - most is - az állatok védelme:

" Valamelyik újság riportere egyszer megkérdezett:
   - Mondja, Mr. Durrell, tulajdonképpen hány fajt fenyeget a kihalás veszélye?
  Odaléptem a könyvespolchoz, levettem a két vastag vörös kötetet, és az ölébe ejtettem.
   - Nem tudnám megmondani - feleltem. - Még nem volt bátorságom összeszámolni.
  Egy pillantást vetett a könyvekre. Aztán rám nézett, őszinte megdöbbenéssel.
  - Uramisten! Csak nem azt akarja mondani, hogy ez mind veszélyben van?
  - Ez mindössze a fele, jó uram. Csak az emlősök és a madarak.
 Láthatóan megrázta, amit megtudott; de az emberek nagy többsége még most sem jött rá, hogy milyen tempóban pusztítjuk a világot, amelyben élünk. Mintha egy csomó méreggel, fűrésszel, sarlóval és puskával felszerelt elmebeteget vagy fejlődésben visszamaradt gyereket szabadítanánk egy gyönyörű, bonyolult kertre; lassan, de biztosan, kopár, terméketlen sivatag lesz belőle. Több mint valószínű, hogy ez elmúlt hetekben is kipusztult egy emlősfaj, ugyanígy egy-egy madárfaj, hüllő, fa vagy más növény. Szeretném hinni, hogy nem így van, de tudom azt is: ugyanezen idő alatt egy másik emlősfaj, madár, hüllő és növény egy lépéssel közelebb kerül a feledéshez."

      Vajon hányan gondolkodnak el a fenti sorokon? Sokan még a saját kutyájukkal is szó szerint kutyául bánnak, nemhogy a vadon élő állatokkal foglalkoznának és az állatkertbe látogatók - ahogy Durrell is írja - nem is sejtik, hogy mennyi problémát okoznak az állatoknak azzal, ha nem a nekik való ennivalóval etetik őket.

    Amikor becsuktam a könyvet, az jutott eszembe, hogy mindenkinek legalább egy Durrell-könyvet el kellene olvasni, és lehetőleg ezt. Bár még csak a második könyvem volt a szerzőtől, de azt hiszem, nagyon sokat kaptam tőle. Talán mostantól máshogy nézek majd a számomra kevésbé kedves állatokra is.

   Ha időnk engedi, akár egy szuszra is elolvasható, az olvasás élményét pedig Réber László illusztrációi színesítik most is.
   Az azonos című sorozatot - nagyon régen - az MTV is sugározta.


Gerald Durrell: Fogjál nekem kolóbuszt!
Eredeti cím:  Catch Me a Colobus
Fordította: Bakó (igen, nem elírás, csak ennyi információ van a fordítóról)
Illusztrálta: Réber László
192 oldal
Európa Kiadó, 2010
2000 Ft
A kolóbuszról a képet itt találtam.
A bejegyzés címe egyben a 10. fejezeté is

Még több információ Gerald Durrell Alapítványáról, ahol akár állato(ka)t is örökbe fogadhatunk :).
Share:

2012. május 8., kedd

Tökéletesség és festékpacák


    " Manet-t minden bizonnyal bántotta, talán irigységgel töltötte el az idősebb festő sikere, amely éles kontrasztban állt az ő szerencsétlen pályafutásával. (...) Manet neheztelt azért, hogy Meissonier " egyfajta hivatalos udvariassággal kezelte őt, amiből hiányzott a cimboraságnak még a gondolata is. " Egyetlenegyszer sem kínálkozott alkalom, hogy a két férfi elbeszélgessen egy kicsit arról a bizonyos nagybetűs Művészetről, Duret ugyanis azt állítja: Messonier " soha nem adta tanújelét annak, hogy tudná: Manet is festő. "


    Bevallom, nagy hiányossággal kezdtem neki a regénynek, ugyanis Ernest Meissonier neve egyáltalán nem csengett ismerősen, nem úgy, mint Manet-é. De rögtön az első fejezet kárpótolta az eddigi tudatlanságomat.

      1863-ban Meissonier Franciaország egyik legünnepeltebb festője, képei előtt a kritikusok is kalapot emeltek, azonban mostanában támadás éri a témaválasztása miatt. Meisonnier ugyanis muskétásokat és sakkozókat fest. Ennek hatására kezd visszatérni ifjúkori próbálkozásaihoz, a történelmi témájú festményekhez, mely képek a kor művészeti eszméinek is megfelelnek. Az évente megrendezésre kerülő Szalonon ugyanis a szigorú szabályok szerint válogató zsűri szinte csak és kizárólag történelmi vagy mitológiai témájú műveket fogadott el, melyek erkölcsi tanulsággal szolgálhatnak a látogatók számára.

    Eközben Édouard Manet egy teljesen új stílussal próbálkozik: a hétköznapi életet szeretné vászonra vinni, de a saját stílusában.

Párizs az 1860-as években
Forrás
   
    A Szalonon való részvétel a korabeli művészek (nemcsak festők, hanem szobrászok is nevezhettek műveikkel) számára hatalmas lehetőség volt, hiszen az elfogadott képeket és szobrokat rengetegen megcsodálhatták. Azonban sokszor a zsűri jóváhagyása sem volt garancia az elismertségre, ugyanis pl.: Manet Reggeli a szabadban c. képét másokkal egyetemben egyszerűen elutasították. Ezen felháborodva a kegyvesztettek először rendezték meg az Elutasítottak Szalonját. Az elutasítottak névsorában szerepelt rendszerint Monet és Cézanne is. Ráadásul a Szalonra való bekerülés szabályai is folyamatosan változtak, ezeknek sem volt könnyű megfelelni, így nem csoda, hogy számos - ma már elismert festő - vihette haza a képét, hátán egy hatalmas vörös R-rel (réfuse = elutasított).

   A kor felfogása szerint:

" Flaubert barátja, Maxime du Camp úgy vélekedett, hogy egy festett aktnak nem szabad több bujaságot tartalmaznia, mint egy matematikai egyenletnek. "

        A Szalon és a továbbiakban az Elutasítottak Szalonja kedvezett a szigorú erkölcsöket valló nézelődőknek, ugyanis a kiállított festmények között kedvükre legeltethették a szemüket. Azonban egy aktkép sem biztosította a sikert, ugyanis pl.: Manet Olympiáját egyszerűen kinevették, míg nem sokkal korábban Alexandre Cabanel Vénusz születése c. képe egyértelműen a közönség kedvence lett. 


    Miközben Meissonier-t a nép éltette és ő akár egy évtizedig is elpepecselt egy-egy képével, addig Manet szinte ontotta az újabbnál újabb képeket. Míg előbbi a tökéletességre, sőt a túlzott tökéletességre törekedett - melynek érdekében még saját vasútvonalat is épített pl. - , addig a másikra leginkább Velázquez festészete hatott és élvezte a Café Guerbois-ban a kortársakkal töltött időt.

    A két festő párhuzamos életútja mellett részletes bepillantást nyerünk a Második Császárság, Louis-Napóleon uralkodásának és későbbi bukásának eseményeibe is. A Szalon mellett megismerhetjük a kor találmányait, részt vehetünk a párizsi és a bécsi világkiállításon és találkozhatunk Zolával, Courbet-val, Baudelaire-rel, Delacroix-val, hogy csak néhányukat említsem.

    Aki esetleg nagy falatként tekint a regényre és fenntartásai vannak a történelmi háttér részletessége miatt,  annak sem kell megijednie, ugyanis Ross King nemcsak alaposan utánajárt a kornak (a könyv végén történelmi eseményháttér, jegyzetek, bibliográfia és név- és tárgymutató található), hanem rendkívül szórakoztatóan, a humort sem nélkülözve, mindvégig fenntartja a Kedves Olvasó figyelmét, akinek talán fel sem tűnik, hogy a könyv végére érve milyen sok új információval lesz gazdagabb.


    Egyetlen bakit találtam a könyvben a Reggeli a szabadban modelljeiről: az 52. oldalon a Victorine mellett ülő férfi Gustave, Monet testvére, míg a következő oldalon már a velük szemben ülő alak lesz Gustave. De ettől az apróságtól eltekintve, akit érdekel a művészet és a kor, biztosan nem fog csalódni a regényben ;).
A kivitelezése is nagyon igényes, a könyvben bordó szalagkönyvjelző található, ill. a fejezetek elején a párizsi Pont Neuföt ábrázoló kép.

    A regényben számtalan művészeti alkotás és személy szerepel, így plusz pont jár a 16 festményért, ill. a 30 korabeli fényképért, melyek a könyvben meg is tekinthetőek.

    Az pedig már csak a sors iróniája, hogy az egész életében hatalmas népszerűségnek és elismertségnek örvendő Meissonier a halála után szinte a feledés teljes homályába merült (a Wikipedia magyar oldalán még szócikke sincs!), míg a szinte folyamatosan megvetett Manet, aki az impresszionizmus előfutára lett, napjainkban is reneszánszát éli, sőt festményei egyre magasabb áron találnak gazdára.


Ross King: Párisz ítélete
Az impresszionizmus születésének évtizede
Eredeti cím:  The Judgement of Paris - The Revolutionary Decade That Gave the World Impressionism
Fordította: Makovecz Benjamin
560 oldal
Park Kiadó, 2012
4500 Ft

Édouart Manet festményei (angol nyelvű)
A mozaikon szereplő képeket a magyar és az angol Wikipedián találtam.
A Reggeli a szabadban és Az erkély Manet, az I. Napóleon 1814-ben Meissonier festménye.
Share:

2012. május 7., hétfő

Vers

Ezt a verset Manni karcolta bő egy hónapja a Molyon és örömmel kölcsönadta a rovatba. Ezúton is köszönöm szépen! :)


Hermann Hesse: Lépcsők

Miképpen elhervad mindig a virág,
s öregkor elől kitér az ifjúság,
úgy tűnnek fel az élet lépcsői mind,
és minden bölcsesség, minden erény is
idején virít, örökké nem tarthat.
Ha hívja az élet, a szív legyen csak
búcsúzásra és újrakezdésre kész,
hogy bátorsággal, mit sem szomorkodva
más, új kötéseknek, adja át magát.
Mert minden kezdetben varázs rejtezik,
amely megoltalmaz, és élni segít.

Szeljünk át derűsen teret tér után,
egyiken se csüggjünk, mint otthonunkon:
a világszellem nem kötöz, korlátoz,
de lépcsőről lépcsőre emel, tágít.
Alig gyökereztünk, egy életkörbe,
s lett meghitt lakásunk, máris ernyedünk;
kilépni a bénító megszokásból
az tud csak, ki útra, indulásra kész.

Még a halál órája is, meglehet,
új terek felé küld ifjú erővel,
az élet hívása nem hal el soha…
Nosza hát, búcsúzzál, te szív, és virulj!

Fordította: g. g. a.

Forrás: tumblr.com
Share:

2012. május 1., kedd

Vers

A múlt héten meghirdetett közvélemény-kutatásom mondhatni siralmas véget ért, ugyanis egyetlen ember válaszolt csak a kérdésre - akinek ezúton is köszönöm -, hogy milyen verse(ke)t szeretne látni a rovatban. 
A válaszok közül a többség a külföldit választotta, így előszedem a külföldi versgyűjteményeimet és már ebben a hónapban is szemezgetek közülük. Csak megjegyzem, múlt hónapban sikerült beszereznem Federico García Lorca verseit, úgyhogy lesz miből válogatni.
De május 1. nemcsak A munka ünnepe, hanem a majálisé is, ezért egy Radnóti-verset választottam:


 Radnóti Miklós: Majális


A hangraforgó zeng a fű között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözők helyett a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,
a háta barna, lába még fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.


1944. május 10.



Vers: MEK
Share: