Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2011

Giottótól Veroneséig

"A középkori művészet a klasszikus motívumokat keresztény témákhoz alkalmazta, az ókori témák ezzel szemben korabeli, középkori köntösben jelentek meg. A klasszikus forma- és témaválasztás a reneszánszban talált ismét egymásra, amikor az ókori témák antik formanyelven fogalmazódtak meg. Ugyanakkor a klasszikus témák és motívumok újbóli találkozása nem egyszerűen múltba fordulást jelentett. A változó ízlés új formavilágot igényelt, amely stílusában és ikonográfiájában mind az ókoritól, mind a középkoritól különbözött, noha mindkettőhöz kötődött. Ez tehát a reneszánsz művészet valódi jelentése és szerepe."

    Ígéretemhez híven, idén előtérbe kerülnek a művészettel kapcsolatos könyvek is. Rögtön az első, a reneszánsz kor 20 képét hivatott bemutatni. A könyv szerzője a Sussexi Egyetemen tanít, így biztosak lehetünk abban, hogy pontos információk birtokába jutunk, ha kezünkbe vesszük ezt a gyönyörűséget, ami tipikusan azok közé a könyvek közé sorolható, amit még nagyobb odafigye…

"Át kell adnunk magunkat a zenének."

  "Még amikor a faluban lakott, néha addig rohant, míg levegő után kapkodva, szédelegve, hétrét görnyedt, hogy aztán kiegyenesedve figyelje, hogy tér vissza eredeti helyzetébe a látóhatár. Vivaldival befejezni egy darabot pontosan ugyanilyen volt. Azokban a pillanatokban a csend tökéletes volt - teljesen más, mint a Pietà kierőszakolt csendje, mely inkább azt fejezte ki, mi az, ami tilos, ahelyett, hogy betekintést nyújtott volna abba, ami lehetséges."

    1695-ben a velencei Ospedale della Pietà lépcsőjén két kislányt találnak, a hároméves Maddalenát és a néhány hónapos Chiarettát. Édesanyjuk egy levelet is tett a gyermekek mellé a neveikkel és némi pénzzel, ami biztosítja a lányok az intézetben való elhelyezését. A kislányok vidékre kerülnek egy családhoz, néhány évvel később ismét a híres leánynevelő intézetben találják magukat. Ekkor hat- és háromévesek, nehezen illeszkednek be a szigorú szabályok közé. Hamarosan kiderül, hogy a lányok páratlan zenei tehetséggel bírnak: …

Álljon meg a nászmenet!

"- Ej, ne legyen kishitű. Lássa, én is szenvedek, én is csalódtam az életben, éppen csak úgy, az a vihar tépáz engemet is, amely magát, de mindig azt gondolom, hogy még jobban is csalódhattam volna. Nos, a méltóságos gróf úr is csalódhatott volna még jobban."


    Ezennel én is hivatalosan hozzákezdtem a Várólistám csökkentéséhez. Inkább nem is árulom el, mióta várt rám a regény a polcon.

   A regény ötletét egy reformkori eset adta, amiről Mikszáth rögtön az elején meg is jegyzi, ő az események krónikása, azaz minden úgy történt, ahogy azt leírja.

     Az 1810-es években két diák, Buttler János és Bernáth Zsigmond zöldcsütörtökön (Nagycsütörtökön) a sárospataki kollégiumból hazaindul Bornócra Bernáthékhoz. Útközben megállnak Olaszröszkén a korcsmárosnál, azonban amikor a faluban élő Dőry báró hírét veszi a jurátusok jöttének, rögtön magához hívja meg őket, amit ők el is fogadnak. A lelkes fogadtatás után a diákok továbbindulnak, de ígéretet tesznek Dőrynek, hogy visszafelé i…

Kiszemeltek (2011. január)

Elég régen írtam könyvújdonságokról, úgyhogy ezennel igyekszem pótolni az elmaradásomat. Szigorúan szubjektíven válogattam a mostanában  megjelenő könyvek között. Az eddig csendes könyvpiac ismét mozgásba lendült, úgyhogy reszkethetnek a malacperselyek! Még szerencse, hogy nekem nincs :P.


Rögtön itt van a napokban megjelenő A király beszéde c. könyv, amelynek filmadaptációja február 3-án kerül a hazai mozikba. Mellesleg a tegnapi Golden Globe díjátadón Colin Firth a filmben nyújtott alakításáért megkapta A legjobb férfi alakításért járó díjat.

Fülszöveg:
"A 20. század első évtizedeiben valaki megmentette a brit királyi családot – nem a miniszterelnök és nem is a canterburyi érsek, hanem egy Lionel Logue nevű, szinte ismeretlen, autodidakta beszédtanár, akit a harmincas években az egyik újság elhíresült cikke úgy nevezett, hogy „a sarlatán, aki megmentett egy királyt”.

Logue nem született brit arisztokratának, de még csak angolnak sem – tősgyökeres ausztrál közember volt. Mé…

"A gyilkos jól szórakozik."

"A reggel igazolta Giles balsejtelmeit. Kint öt láb magasnyira tornyosult a hó, eltorlaszolta az ajtókat és az ablakokat is. Még mindig havazott. A világ fehér volt, csendes és - valami megmagyarázhatatlan módon - fenyegető."


  Molly és Giles Davis fiatal házasok, akik nemrégiben egy viktoriánus házat örököltek az Isten háta mögött. Eleinte el akarták adni, ugyanis a ház két mérföldnyire van mindentől. Végül úgy döntöttek, maradnak és vendégházat üzemeltetnek benne.
Mivel a ház teljesen bútorozott és az elhunyt nagynéninek hála minden szükségest megtalálnak benne, ami kellhet, így hirdetéseket adnak fel. Rögtön három vendég is bejelentkezik.

     Egy hideg téli napon, éppen rádiót hallgatnak, amikor a hírekben egy Londonban történt gyilkosságról értesülnek. Egy idős nőt megfojtottak, a gyanúsított- aki a lépcsőházban felfelé menet a Három vak egér c. gyerekdalt dúdolta - személyleírása azonban bárkire ráillene.


   Meg is érkezik az első vendég, a fiatal Christopher Wren, másn…

A bambanő

"Így aztán Ramona önfeledten sétálgatott a pávákkal a kerti ösvényen, amelyet húsz kerti szolga igazgatott nagy műgonddal mértani pontosságúra. A fű zöld volt: zsenge és friss, akár a harmat. Hosszan megőrizte Ramona lábnyomát, ahogy továbbhaladt. Valaki látta is, hogy Ovidio Gondulfo, a főkertész térdre ereszkedett az akácsétányon, és vágyakozva nyalogatta Ramona lába nyomát, miután a lány kellemesebbnek találta egy másik férfi ágyát az övénél."


Rögtön az idézetből kiderül, hogy különleges nővel állunk szemben. Ráadásul nem is akármilyennel. A regény hősnője a 19 éves Ramona, aki az egyik itáliai signora szobalánya a múlt század elején. Édesanyja gyermekkorában elhagyta, apácák nevelték, majd 12 évesen vette mostani úrnője a szárnyai alá.Azzal viszont nem számolt, hogy hamarosan minden környékbeli férfi Ramonat akarja, ugyanis olyan különleges illattal rendelkezik, amely rögtön megbabonázza az erősebbik nemet. Ramona azonban válogatós, nem mindenki kaphatja meg, elvégr…

Háborús hétvége

" - Aki hívő, annak soha semmi se nyilvánvaló. - Nyomban hozzáfűzte:  - De nemcsak a háború képtelenség. Embert ölni minden esetben képtelenség. - Miért? - A természet maga vállalkozik rá. Aljasság segíteni neki. - Értem. - De voltaképpen még csak nem is ezért - mondta Maillat. - Embert ölni voltaképpen azért képtelenség, mert örökké elölről kell kezdeni. Ezért nem győz soha senki a háborúban sem. Régebben azt hittem, hogy a szó szoros értelmében azt lehet győztesnek nevezni, aki, legyen bármelyik táborban is, túléli a háborút. De még ez se igaz. Aki túléli a háborút, az is vesztes. - Azért 18-ban mégiscsak mi győztünk. - Láthatod, mennyire nem, hisz elölről kellett kezdeni. - Kisvártatva hozzáfűzte: - Ugyanez történik azzal is, aki embert öl. Nem tehet egyebet, folytatnia. kell." 


  A rendszeresen erre járók/tévedők már korábban felfigyelhettek arra, hogy már decemberben elkezdtem olvasni a könyvet. Akkor félretettem, így a héten ismét nekikezdtem. Nem kell megijedni, a jegelés oka…

Elfeledett gyöngyszemek

A kampányolás előtt és közben került szóba köztünk néhány Molytársammal, hogy rengeteg olyan könyv van, amit régóta sehol sem lehet kapni, miközben folyamatosan kerülnek a boltok polcaira az újabbnál újabb könyvek. Nem is lenne ezzel semmi baj, de sajnos közben a korábban kiadott könyveikről megfeledkeznek. Melyikünkkel történt még meg, hogy bement a könyvesboltba és amit keresett, nem találta. Hiába kérdezte meg az eladótól, hogy valahol nincs-e belőle más boltjukba, de a legtöbbször nem tudtak segíteni. Érdekes, mi minden befolyásolja a boltok kínálatát.

Tavasszal 3 különböző boltban vettem 3 könyvet Mario Vargas Llosa-tól, aki után, míg ősszel meg nem kapta a Nobel-díjat, szinte senki sem érdeklődött. A boltok kirakataiba kikerültek a regényei, amelyek addig csak a polcokon porosodtak, aztán nem sokkal később azok is eltűntek.

Mónika említette Alessandro Baricco Tengeróceán c. könyvét, amit szintél sehol sem lehet kapni.És a lista itt még nem ér véget, mert sokan vagyunk, akik azo…

Álarc

" - Mit nevetsz?  - Nem nevetek - mondta a fiú. Ursus összerázkódott, néhány pillanatig merőn nézett a fiúra, majd így szólt:  - Akkor szörnyeteg vagy. A kunyhó belseje éjszaka olyan homályos volt, hogy Ursus még nem is látta a fiú vonásait. Most ráesett a fény a fiú arcára.  Ursus a fiú vállára tette két tenyerét, egyre figyelmesebben nézett arcába, és újra rákiáltott:   - Ne nevess folyton.   - Nem nevetek - mondta a fiú. Ursus egész testében reszketett.   - Nevetsz, ha mondom. Megrázta a gyereket - dühből vagy szánalomból talán és izgatottan kérdezte:  - Ki tette ezt veled?   - Nem értem, mit tetszik mondani - kérdezte a gyermek.  - Mióta nevetsz így? - kérdezte Ursus.  - Mindig ilyen voltam - mondta a fiú. Ursus a láda felé fordult, és halkan morogta - Azt hittem, ez a mesterség már megszűnt. Halkan, hogy a kislány fel ne ébredjen, kihúzta feje alól a párna gyanánt alája helyezett könyvet. - Lássuk, mit mond Conquest -morogta. Nagy fóliáns volt, puha bőrbe kötve. Hüvelykjével lapozta, megtalál…

37 őszinte történet 37 képről

"Az emberek nem szeretnek szimbólumokkal találkozni, mert azokat meg kell fejteni. A színházban is azt tapasztalom, hogy a nézők mesére vágynak, nem pedig olyasmire, amin töprengeniük kell. Pedig jó játék a szimbólumok megfejtése, nem is értem, miért nem szeretnek az emberek játszani. Illetve értem. Nem játéknak tartják ezt, hanem munkának, feladatnak."


     Először a Molyon találkoztam a könyvvel, ami azonnal felkeltette az érdeklődésem, ugyanis - gondolom, már kiderült rólam -, imádom a festészetet. A téma, hogy 37 ismert ember beszél egy számára különleges képről, meg pláne felcsigázott. A 37 kép között fotók is akadnak, de a legtöbben valóban festményt választottak. Eszéki Erzsébet interjúalanyai között pedig akadnak kevésbé ismert emberek is, mégis egyikük sem az, akivel a bulvárlapok címoldalain találkozunk naponta, ami csak még hitelesebbé teszi a kötetet és talán ezért is jutott még el olyan kevés emberhez.

    A 37 megszólaló között akad például: színész (Fullajtár …

"... bizonyos dolgok folyton ismétlődnek."

"Aliide agya csaknem szétpattant. A függönyök vadul himbálóztak, csörögtek a csipeszek, csattogott a függönyanyag. A tűz pattogása megszűnt, és az óra ketyegését elnyomta a szél. Megint ugyanaz a nóta. Hiába változott koronává a rubel, hiába repül egyre kevesebb katonai gép a feje felett, hiába halkult el a tisztfeleségek hangja, hiába szól a Hosszú Hermann-torony hangszóróiból nap mint nap a himnusz, mindig új krómbőr csizma jön, mindig újabb és újabb csizma, ugyanolyan vagy másféle, de ugyanúgy a nyakadra lép. A lövészárkok beomlottak, az erdőben megfeketedtek a töltényhüvelyek, a fedezékek összedőltek, a holttestek elporladtak, de bizonyos dolgok folyton ismétlődnek."


   1992-ben Aliide Truu nyugat-észtországi háza udvarán egy fiatal lányt talál. A lány testén verés nyomai látszódnak, nincs cipője, csak fekszik a földön. Az idős nő beviszi a házba és beszéltetni kezdi. Hamarosan kiderül, milyen rokoni kapcsolatban áll egymással ez a két nő és mennyi közös pont van az élet…
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...