2011. november 23., szerda

, , , , ,

Poirot négyszer


"-Mikor ment oda?
- Gondolom, fél tíz körül. Leültünk és beszélgettünk...
- Cigarettáztak is?
- Igen, cigarettáztunk. Miért, bűn? - kérdezte az őrnagy harciasan.
- Hol beszélgettek?
- A nappaliban. A bejárattól balra. Barátságosan beszélgettünk, mint mondtam. Valamivel fél tizenegy előtt jöttem el. A küszöbön még megálltam néhány búcsúszóra...
- Búcsúszóra... pontosan - dünnyögte Poirot.
- Maga meg kicsoda, szeretném tudni! - förmedt rá Eustace. - Valami átkozott digó. Minek ártja bele magát?
- Én Hercule Poirot vagyok - jelentette ki méltóságteljesen a kis ember.
- Tőlem akár az Achilles-szobor is lehet!"


    Ebben a gyűjteményben négy Poirot-történetet olvashatunk, melyek közt akadnak hosszabbak és rövidebbek egyaránt.

    Az első történetben november 5-én este Poirot éppen Japp felügyelővel sétálgat az utcán, ahol nagy ünneplés folyik. Éppen szóba kerül, hogy az idő alkalmas a gyilkosságra, hiszen ilyen hangzavarban senkinek sem tűnik fel, ha eldördül egy fegyver. Mit ad Isten, másnap értesítik őket, hogy az éjjel gyilkosság vagy öngyilkosság történt. Vajon melyik? Ki követhette el?

    A második történetben Lord Mayfield dolgozószobájából tűnik el egy igen fontos tervrajz, miközben vendégek tartózkodnak a házában.

   A harmadik kisregényben Poirot levelet kap az igen előkelő és gazdag Gervase Chevenix-Gore-tól, aki a segítségét kéri családi ügyben, ill. értesíti a detektívet, amint táviratot küld, rögtön utazzon el hozzá. A távirat hamarosan meg is érkezik, de Poirot már későn érkezik.

  Az utolsó, leginkább novellának mondható eset a Nyaraló gyilkosok (sajnos még nem olvastam) előfutárának is mondható: Poirot rodoszi nyaralását tölti, amikor felfigyel a híres, ám friss házasok és egy másik házaspár között kibontakozó feszültségre.

   Bevallom, az első két történettől nem voltam különösebben elájulva, azonban a másik kettő kárpótolt érte, ott már az igazi Agatha Christie villantotta meg a tollát. Különösen jót nevettem a nyaraló Poirot-n, aki még a nyári napsütésben is állig felöltözve ül a vízparton :D, miközben a vele egy szállodában lakó Pamela Lyall kibeszéli a többi vendéget. Persze, kedvenc nyomozónknak a pihenés alatt is ügyelnie kell a hírnevére, elvégre - többek között - az eleganciájáról ismert.

   Tegnap este volt szerencsém A rodoszi háromszög filmváltozatát megnézni és különösen jót derültem az előbb említett részeken, azonban nem egészen azt kaptam vissza, amit a hétvégén olvastam. Vegyes érzésekkel kapcsoltam ki a tévét és örülök, hogy előbb olvastam, mint a filmet láttam.


    Nem árulok el újdonságot, hogy amerre Poirot megfordul, nem marad megoldatlan bűnügy, és ezeket a rövidebb lélegzetű eseteket előszeretettel ajánlom azoknak is, akik most tervezik, hogy megismerkedjenek a krimi királynőjével.


Agatha Christie: Gyilkosság a csendes házban
Eredeti cím: Murder at the Mews

Tartalom:
Gyilkosság a csendes házban
A hihetetlen betörés
Halott ember tükre
A rodoszi háromszög
Fordította: Kada Júlia
250 oldal
Magyar Könyvklub, 1998
Már csak antikváriumokban kapható.
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.