2011. szeptember 3., szombat

,

Mustra 2. (2011. szeptember)


A kiadóknál is véget ért az Uborkaszezon, így egyre több könyv kerül hamarosan a polcokra. Továbbra sem újdonság, hogy mindig találok egy rakás jó könyvet...

Szeptember 9-én lenne 80 éves Latinovits Zoltán, akit azt hiszem, nem kell bemutatnom, a születésnap apropóján került a boltokba Kelecsényi László könyve, melyben jobban megismerhetjük a tragikusan elhunyt színészt.

Rómeó és Cipolla.
Savonarola és Ványa bácsi.
Szindbád és Miska főpincér.
Szóvillantó titán - találóan fogalmazta meg egy nyelvész professzor Latinovits Zoltán nevének anagrammájával színészete lényegét. Naponta átlépi a jó és rossz határát, s néha tarka virágcsokorral a kezében érkezik meg onnan... - ezt pedig Kassák Lajos írta, nem Latinovitsról, de szavai tökéletesen jellemzik az ő életét is. Ki volt ez az ember, aki halála után negyedfél évtizeddel sem hagyja nyugton az utókorát? Írt, játszott, rendezett, szavalt - mellesleg mérnöknek sem lett volna utolsó. Jövőt előlegező vátesz? A puha diktatúra feljelentettje? A filmezést utáló filmszínész? Teátrumokat elhagyó színészkirály? Szakírókat megszégyenítő verselemző? Fahangú sanzonénekes?
Kelecsényi László összeállításában szem- és fültanúk vallanak róla. Kor- és pályatársak, színészek, írók, rendezők, s olykor megvetett kritikusok szavaiból áll össze a kép. Róla oly sokan és sokfélét írtak, hogy e kötetben szereplő más szerzők, nyilatkozók szavaiból össze lehetne állítani egy másik könyvet, s az sem volna hiteltelen. De hát teljesség nincs, csak legszebb álmainkban. Valamiképp ő is ebbe bukott bele, halt meg fiatalon, reánk hagyva ábrándjait.
Lám, ez a kötet is hosszú és kalandos utat tett meg, mire most az Olvasó kezéhez jutott.


Kelecsényi László: Aki az életével játszott - Latinovits
256 oldal
Noran Libro Kiadó
2800 Ft
Már kapható



Több mint két éve vár rám a Diákkönyvtáras kiadás, erre most ilyen szép kiadásban is megjelent.
Az a sanda gyanúm, hogy az Európa most szépen lassan új külsővel megjelenteti Merle egész életművét. Legalább előbb-utóbb A sziget is meglesz szép új kiadásban.


A nácizmus s egyben a huszadik század egyik legrejtélyesebb figurája a becsületes, nyílt tekintetű, kék szemű, német családapa, aki pedáns tisztviselő módjára elvégzi munkáját a haláltáborban, majd hazamegy, és példás családi életet él. Hogyan lehetséges? Sokan próbáltak már felelni erre a kérdésre, de nem lehet: egyszerűen felfoghatatlan. Merle a legrégibb, legegyszerűbb írói módszert választja: egyes szám első személyben, belülről ábrázolja a táborparancsnokot kamaszkorától kezdve. És az olvasó egyszer csak azon kapja magát, hogy már maga is tervezget, számol, gondolkozik, hogyan lehetne ésszerűbben, hatékonyabban megszervezni a transzportok mozgatását, hogyan lehetne megduplázni az üzem napi termelését. Annyira azonosul a főhőssel, hogy a Feladat teljesítése közben elfeledkezik róla, hogy miről is van szó. S ha nem csapja falhoz dühében a könyvet, akkor rájön, hogyan lehetséges: hát így. Ennyi az egész. Ez ennek a könyvnek a legelképesztőbb tanulsága.

Robert Merle: Mesterségem a halál
Fordította: Gera György
412 oldal
Európa Kiadó
2900 Ft
Az Alexandra webáruházában már rendelhető.



Milyen szép ez a borító és a fülszöveg is ígéretesen hangzik...

Ella negyvenéves, jómódú, a sorsával tökéletesen elégedett amerikai háziasszony, aki férje és három gyermeke kiszolgálásának szenteli életét, és még azt se nagyon bánja, hogy a férje rendszeresen megcsalja. Egy napon a nagylányával folytatott vita után rádöbben, hogy tulajdonképpen boldogtalan, és nagyon hiányzik a szerelem az életéből. Mivel gyermekei már nem igénylik állandó figyelmét, távmunkát vállal egy neves könyvkiadónál. Első feladatául egy ismeretlen szerző könyvének értékelését kapja.
A történet a XIII. századi Anatóliában játszódik, és regényes formában beszéli el Rumi, a híres muszlim hittudós és misztikus költő életét, aki gyökeres átalakuláson megy át, amikor megismerkedik egy furcsa vándordervissel, a különleges képességeket birtokló tebrizi Semsszel. Ella félve közelít a számára idegen regénybeli világhoz, hamarosan azonban magával ragadja a cselekmény, és lenyűgözi a szúfi miszticizmus. Ahogy e-mailben levelezni kezd a szerzővel, szinte azonnal érthetetlen vonzalmat érez ez iránt a sosem látott férfi iránt, és ráébred, hogy kettejük találkozása ugyanolyan sorsszerű és elsöprő erejű, mint Rumié és Semszé. Ebből a szerelemből és Rumi verseiből merít erőt, hogy a konvenciók börtönéből kitörve hátat fordítson házasságnak, gyerekeknek, biztonságnak, és testben-lélekben egyaránt nagy utazásra induljon egy különleges férfi oldalán.

A török származású Elif Safak lebilincselő mesélő, modern Seherezádé, aki időtlen témákat vizsgál egzotikus történeteiben. Magyarul megjelent előző regénye, "Az isztambuli fattyú" nálunk is nagy sikert aratott.

Elif Safak: Szerelem
Fordította: Nagy Marietta és Sipos Kata
480 oldal
Európa Kiadó
3600 Ft
Már kapható



Hogy a következő könyv, mióta vár rá, hogy elolvassam, már nem is merem elárulni. Sok éve elkezdtem, haladtam is vele, de az volt a probléma, hogy nem a reggel 5:45-ös buszon kellett volna olvasni, hanem amikor már rendesen magához tér az ember lánya.

1954-ben jelent meg először "A Legyek Ura", amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején.
Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy mítoszregényében: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk.
A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek.
Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát.

Golding, aki sokáig általános iskolai tanárként dolgozott, a gyermeki lélek nagyszerű ismerőjeként rajzolja meg hőseit, akik az egyre inkább elfajuló -játékban - mintegy felgyorsítva élik át az emberi civilizáció történetét az első ésszerű közösségi szabályok megteremtésétől kezdve egészen odáig, amikor a rend összeomlik, s újból a bálványimádás, a gyilkos ösztön kerekedik felül.

William Golding: A Legyek Ura
Fordította: Déry Tibor
256 oldal
Európa Kiadó
2800 Ft
Várható megjelenés: szeptember 8.


Biztos, az Európa is tudomást szerzett a kihívásomról :P.
De legalább most két kötetben és nem egy önvédelmi példányban jelentetik meg ;).

A "Háború és béke" után Tolsztoj Nagy Péter koráról akart regényt írni; lelkesen gyűjtötte hozzá az anyagot, ez a mű azonban mégsem született meg. "Egy regényt írok, amelynek semmi köze I. Péterhez" - árulta el titkát 1873-ban, Nyikolaj Sztrahovnak írt levelében. "Ez a regény az első valódi regény életemben, nagyon megfogta a szívemet" - Tolsztoj leveleiből tudjuk azt is, hogy az Anna Karenina alapötlete Puskin prózájának, s főként "A vendégek a nyaralóba készültek" című befejezetlen elbeszélésének hatására született. Pontosabban: Puskin hatására fogant meg benne a gondolat, hogy regényt ír egy tragikus élményéből - 1872-ben Tolsztoj maga is szemtanúja volt, amikor Anna Sztyepanovna Zikina, egy ezredes leánya féltékenységi rohamában a vonat elé vetette magát, mert szeretője megkérte a fiához hozatott nevelőnő kezét.
Történelmi regény helyett megszületett tehát a jelen társadalmi-erkölcsi problémáiról szóló mű, amely azonban végső változatában - Tolsztoj tizenegyszer dolgozta át az Anna Kareniná-t - már alig hasonlított eredeti elképzelésére. Tolsztoj ugyanis el akarta pusztítani és nevetségessé akarta tenni azokat a - nihilistákat -, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják, végül mégis azokat tette nevetségessé, akik egy hazug kor hazug erkölcseit őrzik. Egy kétségbeesett, a gyermekei haláláról beszámoló levelében Tolsztoj azt írta: "Megelégeltem ezt az én Annámat, torkig vagyok, annyit vesződöm vele, mint valami félresikerült tanítvánnyal; de ne mondjon róla semmi rosszat, mégiscsak gyermekemmé fogadtam." Így lett a bűnös lélekből a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya, a műből pedig - Thomas Mann szavaival - minden idők - legnagyobb társadalmi regénye.

Lev Tolsztoj: Anna Karenina I-II.
Fordította: Németh László
928 oldal
Európa Kiadó
5000 Ft
Várható megjelenés: szeptember 8.

Bár a dedikálásra nem jutok el, de erre a regényre nagyon kíváncsi vagyok.

Ljudmila Ulickaja legújabb regényében három jó barát - egy zenész, egy költő és egy fotográfus - életsorsán keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle peresztrojkáig terjedő időszak, az olvadás és a pangás korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai; megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával. A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar, anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a XX. század második felének embere miként képes - ha képes egyáltalán - a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá. Az Imágó Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve. 

Ljudmila Ulickaja: Imágó
Fordító: Goretity József
628 oldal
Magvető Kiadó
3990 Ft
Várható megjelenés: szeptember 7.

Az írónő a jövő hét végén Magyarországra látogat:
Szeptember 9-én, pénteken
Ljudmila Ulickaja a Pécsi Íróprogram 25. vendége.
  • 16 órakor: Könyvbemutató beszélgetés és dedikálás a pécsi Tudásközpontban
    (Pécs, Universitas u. 2/A.)
    A szerzővel első magyarországi fordítója, V. Gilbert Edit beszélget.
Szeptember 12-én, hétfőn
  • 11 órakor: Nyilvános sajtótájékoztató a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán
  • 16 órakor: Könyvbemutató beszélgetés és dedikálás a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Fő épületben
    (Debrecen, Egyetem tér 1.)
    A szerzővel Goretity József, a kötet fordítója beszélget.
Szeptember 14-én, szerdán
Irodalom és filmművészet a Puskin moziban
(Budapest V., Kossuth Lajos u. 18.)
  • 18 órakor: Könyvbemutató beszélgetés a Puskin mozi Metropolis termében
    A szerzővel Goretity József beszélget.
    (A beszélgetés oroszul zajlik, a nézőknek tolmácskészüléket biztosítunk.)
  • 19 órától: Dedikálás a Puskin mozi előterében
  • 20 órakor: Az Így ért véget a nyaram című orosz film (Írta és rendezte: Alekszej Popogrebsky) premier előtti vetítése a Puskin mozi Metropolis termében
Forrás


Végül egy Márai-kötettel zárom ezt a rétestésztára nyúlt bejegyzést.

A két világháború közötti időszakban egy nemzedék kelt útra. Németh László San Remóba, majd Romániába, Cs. Szabó László "Kárpát kebelében" kalandozott, Illyés Gyula Oroszországot fedezte föl, Márai Sándor pedig elindult az Istenek nyomában. A hajdani "riporter" aki végighaladt ezen a varázslatos úton, elsősorban élményeket gyűjtött, kötetének is ezt az alcímet adta Útirajz.

Márai Sándor: Istenek nyomában
Helikon Kiadó
2690 Ft
Várható megjelenés: szeptember 30.
Share:

2 megjegyzés:

  1. A Legyek Urát már én is régóta el akarom olvasni, csak ahhoz meg is kellene találni:D
    A Szerelmet megrendeltem a Librinél, mert olcsóbbra volt beállítva, de nem tudom, átvegyem-e...

    VálaszTörlés
  2. :D Az enyém itt vigyorog a Diákkönytáras tesóival :P, még gimiben vettem az ominózus lyukasórán...
    Vedd át, szerintem jó lesz ;).

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.