2011. július 31., vasárnap

Uborkaszezon (2011. nyár)

Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a kiadók is pihennek és csak kevés  új könyv kerül a boltok polcaira. Nos, ez nem így van, vagy egyszerűen csak nekem sikerült megint túl sok mindent kiszúrni...
Szokásomhoz híven szubjektíven előbb a nemrégiben megjelent, aztán az augusztusban megjelenő könyvek közt mazsolázok.


Azt hiszem, nem kell bemutatnom a Tövismadarak c. sorozatot, amit tavaly én is sokszor nyomon követtem esténként, ill. gyerekkoromból is rémlik. Jó hír, hogy ismét a boltokba került a regény, a sorozatot pedig augusztus 3-tól minden hétköznap este 8-tól megnézhetjük sokadjára is a Filmmúzeumon :).

"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye...
...Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a legeslegjobbnak mindig fájdalom az ára... Legalábbis a monda szerint."

Colleen McCullough ausztrál írónő világsikert aratott regényét a mondabeli "tövismadár" történetével kezdi. A tövismadár jelkép: a történet hősei - asszonyok és férfiak, a Cleary család tagjai - hasonlóképpen csak egyszer szeretnek, életüket egyetlen szenvedélyes szerelem tölti be, amely meghatározza sorsukat.
A Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű eseményei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába.
A Cleary család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent megtesz a családjáért, élete a kötelességteljesítés mintaképe. Gyermekeit mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes - hirtelen támadt, kegyetlen bozóttűz ragadja el egyik fiát...
A két női főszereplő: Fee és Maggie - anya és leánya - élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a tragédia sötét árnya lebeg...

Colleen McCullough regénye, a Tövismadarak, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere volt világszerte, s a belőle készült televíziósorozat, amely elénk varázsolja a fordulatos eseményeket, csak növelte a könyv iránti érdeklődést.

Colleen McCullough: Tövismadarak
Fordította: Borbás Mária és Göncz Árpád
892 oldal
Európa Kiadó, 2011
3500 Ft


    A nyelvtanulók is örömmel vehetik kezükbe a Macskabölcsőt. Nekem nagyon tetszik a borítója, valahogy Lukrécia jut róla eszembe :D.

"Ebben a könyvben egyetlen szó sem igaz" - így kezdődik Kurt Vonnegut számtalan kiadásban és nyelven megjelent nevezetes regénye. Viszont minden egyes szavát elhisszük - tehetnénk hozzá.
A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltani képes szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek öröklik, és juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére.
A kicsiny és terméketlen sziget államformája a totális diktatúra, titokban gyakorolt vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító, a vigasztaló hazugságokra épülő bokononizmus.
Bokonon próféta teremtő tanainak a szuperjég pusztító erejével is szembesülniük kell. E találkozás "naplója" ez a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő kötet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót. A szívszorító látomás tiltakozás mindennemű diktatúra ellen, ugyanakkor figyelmeztetés is: a puszta ráció hideg lehelete fagyhalálra ítéli a humánumot.
Vonnegut varázslatos regényét ezúttal nemcsak magyarul, de eredetiben is élvezhetjük.

Kurt Vonnegut: Macskabölcső/Cat's cradle
Kétnyelvű kiadás
Fordította: Borbás Mária
424 oldal
Maecenas Kiadó, 2011
2200 Ft

Részlet a könyvből: magyarul
                              angolul



     Sokaknak ismerős a hét főbűn, ha máshonnét nem, akkor a Hetedik c. filmből, de egy mostanában megjelent könyvből pontosan utánuk is nézhetünk:

A hét főbűn máig élő fogalmát a középkorból örököltük. Szinte mindenki hallott már róla, a hét közül legalább néhányat sokan fel tudnak sorolni. Azt azonban, hogy honnan ered, hogyan alakult ki ez a fogalom, és egyáltalán mi volt a célja, hogy milyen szerepet töltött be a középkori kultúrában, általában még a középkori művészet-, irodalom-, vagy művelődéstörténettel foglalkozók sem tudják pontosan.

Carla Casagrande és Silvana Vecchio a középkor eszmetörténetének neves kutatói. Könyvük fejezetenként mutatja be az egyes bűnök történetét, a velük kapcsolatos vélemények és álláspontok változását, illetve a különféle vallási gyakorlatokban betöltött szerepüket, de egyben sajátos körképet is ad a középkori társadalomról: a korabeli felfogásnak megfelelően mindegyik bűnt egy-egy társadalmi csoporttal vagy jelenséggel hozza összefüggésbe, és az ezekkel kapcsolatos vélekedésekbe is betekintést enged. Így például az irigység az udvarokhoz és az egyetemekhez kötődik, a restség a szerzetességhez, a fösvénység az uzsorához stb. A bűnök kritikája a kortársak számára ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy jelenségeknek a kritikáját is jelentette; a társadalomra való vonatkoztatásuk változásai pedig a mentalitástörténet fontos forrásai.
A könyv az írott kultúra alacsonyabb regisztereihez tartozó latin és népnyelvű forrásanyagot éppúgy tekintetbe veszi, mint a szűk értelemben vett filozófiát és teológiát, vagy a középkori irodalom olyan közismert alkotásait, mint az Isteni színjáték vagy a Canterbury mesék.

Carla Casagrande - Silvana Vecchio: A hét főbűn - A bűnök középkori története
Fordította: Falvay Dávid és Gecser Ottó
388 oldal
Európa Kiadó, 2011
3200 Ft



Most pedig lássuk, mi vár ránk augusztusban! :)

Itt van rögtön az arzanoi gyerekek evangéliuma, amiről nemrégiben írtam és imádtam.


Mi végre vagyunk a világon? Miért teremtett bennünket az Isten? Nagy kérdés, a filozófia két-három évezred alatt se tudott rá igazán megnyugtató választ adni. Ki tudja, miért nem kérdezték meg eddig a Nápoly környéki gyerekeket. Azazhogy: mostanában végre megkérdezték. Az Én reméljük, meguszom világhírű, nálunk is közismert szerzője, az arzanói gyerekek szeretett tanítója. Most végre tudjuk: "Isten azért teremtett bennünket, hogy nyugodtan elküldhessen bennünket a paradicsomba." Ezért nyilvánvaló, hogy "Isten jól tette, hogy megteremtett bennünket". De a tízéves délolasz gyerek nem egyszerűen csak lefordítja a biblia, a hittan igazságait. Hozzáteszi a maga nem megvetendő, XX. század végi élettapasztalatát. Meghosszabbítja a jól-rosszul megemésztett történeteket, életszabályokat, hozzájuk teszi a maga morálját. Csoda-e, ha úgy gondolja, hogy a Jóisten azért egy kicsit túlzásba vitte a teremtést? Azokat talán elhagyhatta volna, akik már hajnali hatkor kezdik a gyilkolást. Ő csak tudja, hogy nemcsak az egyiptomi fáraó volt "nagy görény", az a "Szaddamhuszejn" is. S ha voltak a világon olyan "nagy benga tahók", mint Góliát, akivel talán még Rambo se bírt volna meg, meg olyanok, mint Poncius Pilátus, akit le kellett volna karatézni, abból csakis az következhet, hogy "ha Isten teremtett bennünket, az ő baja". A nemes kérdésekre olykor kancsal, illetlen válaszok érkeznek a dolgozatokban. De éppen ez a szép D'Orta újabb dolgozatgyűjteményében. Nemegyszer az az érzésünk, hogy a józan ész mond képtelennek tetsző, mulatságos, de igaz kritikát a képtelen világról.


Isten ingyér teremtett bennünket - Az arzanói gyerekek evangéliuma Marcello D' Orta tanító gondozásában
Fordította: Magyarósi Gizella
128 oldal
Európa Kiadó, 2011
2500 Ft
Várható megjelenés: augusztus 4.


Folytatódik a Francia história, méghozzá a 10. kötettel:

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam főhőse, a gáláns és szenvedélyes Pierre de Siorac lovag mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya".

Ezúttal, a tizedik kötetben XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valtellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának.
Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendome-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől. A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból.

Merle roppant mesterségbeli tudással eleveníti meg a francia történelemnek eme mozgalmas és lélegzetelállítóan izgalmas korszakát, rajzolja meg ezt a hol véres, hol könnyes, hol mulatságos, de mindig színpompás kavalkádot.

Robert Merle: Liliom és bíbor 
Francia história X. kötet
Fordította: Kamocsay Ildikó
528 oldal
Európa Kiadó, 2011
3500 Ft
Várható megjelenés: augusztus 4.



Az Európa is valószínűleg az iskolakezdésre készül és öltözteti a korábban megjelent Diákkönyvtár sorozatát szebb külsőbe (megjegyzem, több könyvnek csak annyit változik a borítója, hogy a felső rész egy színes csíkot kap, de ez azért rendesen feldobja a korábbi unalmas fehérséget):

De nagyon szép lett az Egri csillagok teljesen átalakított borítója, amin Székely Bertalan Egri nők c. festménye látható:

A 16. századi magyar történelmet idézi meg az Egri csillagok. Gárdonyi rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be. Az Egri csillagok Bornemissza Gergely életét jeleníti meg. Az ő sorsának alakulását követhetjük végig a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. S bár a középpontban Bornemissza áll, a könyv mégis a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával.


Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Európa Diákkönyvtár
624 oldal
Európa Kiadó, 2011
1500 Ft
Várható megjelenés: augusztus 1.


Már felhívták a figyelmem a Sziddhártára, és ez a borító szerintem nagyon jól sikerült:

 Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a huszadik század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve -melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott- ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le.

A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író -hindu regéjét-, és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok -például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp-, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság.

Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta az emberiséget.

Megkérem, hogy írjon hozzászólást, akinek középiskolában ez a könyv kötelező vagy ajánlott olvasmány! :) Köszönöm.


Hermann Hesse: Sziddhárta
Hindu rege
Európa Diákkönyvtár
Fordította: Kászonyi Ágota
Európa Kiadó, 2011
1000 Ft



Még mindig Diákkönyvtár és egy újabb magyar: Csáth Géza. Néhány elbeszélését volt szerencsém olvasni és egyik sem tartozik a vidám kategóriába, nagyon megrázóak.

A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza:
A fekete kutya
Trepov a boncolóasztalon
Tor
A kályha
Szombat este
Tavaszi ouverture
Az albíróék
Fekete csönd
A varázsló kertje
A béka
A sebész
A vörös Eszti
A varázsló halála
Apa és fiú
Délutáni álom
A Kálvin téren
Szorongásos álmok
Ópium
Józsika
A kutya
Schmith mézeskalácsos
Gyilkosság
Elfeledett álom
Irén mama
A díszoklevél
Anyagyilkosság
A kút
"Albumlevél" [Ismeretlen házban]
Katonai behívó
Palincsay
A kis Emma
Egyiptomi József
Muzsikusok
Tálay főhadnagy
Dénes Imre

Csáth Géza: Válogatott elbeszélések
Válogatta és a jegyzeteket készítette: Osztovits Szabolcs.
Európa Diákkönyvtár
272 oldal
Európa Kiadó, 2011
1000 Ft
Várható megjelenés: augusztus 4.


Még egy Diákkönyvtáras könyv és ígérem, nem lesz több ;).
Nagyon régóta kíváncsi vagyok Hrabalra, mert ő is kimaradt eddig és rögtön 4 kisregényére csaphatunk le:


A kötet az alábbi kisregényeket tartalmazza:
-Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Ford.: Hosszú Ferenc)
-Bambini di Praga 1947 (Ford.: Hosszú Ferenc)
-Szigorúan ellenőrzött vonatok (Ford.: Zádor András)
-Sörgyári capriccio (Ford.: Hap Béla)

A jegyzeteket Szappanos Balázs állította össze.








Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak
Európa Diákkönyvtár
392 oldal
Európa Kiadó, 2011
1200 Ft
Várható megjelenés: augusztus 2.



Végezetül egy - szerintem - ronda borítós kiadással - folytatódik a Fitzgerald életmű:


Ha folt esik is a jellemen, a jó modor még sokáig megmarad.

"A szerencsés Dick" - így nevezte valaki utolsó egyetemi évében Richard Divert, aki valóban a sors kegyeltje: rendkívül tehetséges, elbűvölő egyéniségű amerikai fiatalemberként ismerjük meg 1917-ben, amikor elkezdődik pszichiátriai karrierje Európában, "a háború utáni világ széttört univerzumában". Egy barátja szerint épp a szerencséje a szerencsétlensége: "nincs más megoldás, mint összeszedni valami betegséget vagy kisebbrendűségi komplexust vagy szívbéli csalódást". Ám Dick a magánéletében is szerencsés: beleszeret svájci kollégájának és barátjának gyönyörű - az apjával történt incesztus miatt szenvedő - betegébe, s vállalja, hogy nemcsak férje és szerelmese, de ápolója és biztonságot jelentő támasza is lesz. Nem dúlja fel ezt az idillt sem Nicole betegségének időnkénti fellobbanása, sem Dick és egy fiatal amerikai színésznő szerelme, sem az őket körülvevő bohém amerikaiak kisebb-nagyobb botrányai. A házassággal Dick ráadásul mesés vagyont is szerez, ami lehetővé teszi, hogy munkájának éljen, és barátjával ragyogó pszichiátriai klinikát létesítsen Svájcban. S miközben a gyönyörű fiatal pár éli az Európába települt gazdag amerikaiak fényűző életét, valami mégis megroppan Dick és Nicole kapcsolatában; talán a pénz kezdi ki a nemes értékeket, talán valami megfoghatatlan lelki mechanizmustól gyűlik föl a keserűség Dickben, akinek egyre kiszámíthatatlanabb viselkedését értetlenül figyeli Nicole, mert "évszázadok telnek még el, mire egy amazon végre képes lesz fölfogni azt a tényt, hogy a férfi kizárólag büszkeségében sebezhető meg, de ha ezt egyszer megroppantják, törékeny lesz az egész ember, akár a tojás". Vagy talán csak Nicole betegsége, a világgal szembeni dühe szivárog át Dickbe, s amikor a páciens végleg meggyógyul, Diver doktor "szabadságának" az az ára, hogy örökké magában hordozza gyönyörű feleségének levetett-elhajított bánatát.
Fitzgerald, az amerikai dzsesszkorszak legragyogóbb írója, aki "A nagy Gatsby"-ben az első világháború utáni évtizedek Amerikájának művészileg hibátlan regényét alkotta meg, ebben a művében is kegyetlen beleérzéssel ábrázolja az emberi lélek finom mozgatórugóit, az emberi tragédiákhoz - vagy épp a nem várt boldogsághoz - vezető különös folyamatokat.


Francis Scott Fitzgerald: Az éj szelíd trónján  
Fordította: Osztovits Levente
548 oldal
Európa Kiadó, 2011
3500 Ft
Várható megjelenés: augusztus 2.

A régi borító sokkal szebb volt ->


A nyári akciók közepette sem kell nélkülöznünk az újdonságokat ;).
Elvégre a virtuális polcokat is fel kell tölteni, hogy a későbbiekben legyen mit megvenni :P. Aggodalomra semmi ok, azért ebben a hónapban is megtámogattam a könyvesboltokat. De ahogy mondani szoktam, más meg cigire és a napi felesre költ, és vajon melyikünk járt jobban?
Share:

8 megjegyzés:

  1. Ahhh, már megint milyen jó könyveket hoztál! Észrevételek:
    Annak idején (80-as évek, boldog ifjú évek) talicskával sem tudtak elvonszolni a képernyő elől, ha a szerelmetes pap ment a tévében.

    A Merle-sorozat hatalmas hiányosság a részemről, nem is értem, miért nem olvastam eleddig, hiszen az egyik kedvenc íróm.

    A régi diákkönyvtár ruhája jobban tetszett.

    A Fitzgerald borító tényleg "érdekes".:)

    Puszillak, jó a poszt!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, Drága! :$
    A szerelmetes pap minden évben visszatér, de a teljes sorozatot még nem láttam, csak pár részt :$. Majd most bepótolom ;).
    A Merle-sorozat nálam is, de folyamatban van a hörcsögölése ;).
    Puszi :)*

    VálaszTörlés
  3. Ó, nekem a Tövismadarak teljesen kimaradt az életemből (filmben és könyvben is) *elszégyelli magát, és igyekszik mihamarabb bepótolni a lemaradását* (a borítója gyönyörű *.* )

    Hú, nekem a Diákkönyvtáras sorozat így jobban tetszik - mármint az új kiadásban. :-) Ó, Csáth Géza! Engem mindig nagyon megviseltek a novellái - nem az én lelkivilágomnak való :-)

    VálaszTörlés
  4. Akkor majd együtt nézzük szerda estétől! ;) Nekem is nagyon tetszik a borítója és a Molyok véleményei alapján nem tartozik a Romantische kihívásomhoz, tehát majd bátran belevághatunk! :P

    Csáth Géza nem tartozik a könnyen emészthető kategóriába, de kis adagokban nagyon elgondolkodtató tud lenni ;).

    VálaszTörlés
  5. Tényleg olyan, mint Lucrezia;)
    Nagyon szépek lettek a Diákkönyvtáras új kiadások.
    A kis Emmát általánosban felolvasta néhányunknak a könyvtáros, nagyon megrázott...

    VálaszTörlés
  6. Magyar cica ;).
    Ugye, feldobja őket az a csík legfelül :).
    Azt régen én is olvastam, a PopulArtban van egy válogatás Csáthtól. Újra kellene olvasni...

    VálaszTörlés
  7. Jólvanna, de minden machka szeret urizálni:D És biztos Lucrezia Borgia után kapta a nevét;)
    Kíváncsi vagyok, a Diákkönyvtárosak papírminősége uolyan maradt-e...

    VálaszTörlés
  8. "Ahisztokhata" macska :P
    Holnap, ha nem felejtem el, meglesem az új Annát, az tuti van a boltban ;).

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.