2011. július 4., hétfő

A kezdet kezdete és az adoptált rossz kislány

     Nem kell megijedni, az adoptált rossz kislány nem rám vonatkozik :D. A bejegyzés vége felé kiderül, kiről is van szó ;).

   Hogy pontosan mikor kezdődött, már nem emlékszem pontosa, de Anyukám minden este mesét olvasott. A kedvencek persze megvoltak, az Icinke-picinke már széthullt, mert annyit forgattuk, ebből egyértelműen a Világszép nádszál kisasszony volt a kedvenc és Anyukám hiába mondta, hogy már nem bír olvasni, itt a vége, én galád módon kiköveteltem, hogy nem is ennyi a mese és fejezze be :P.

 

 A másik kedvencem a Minden napra egy mese volt, de szerintem mások is így vannak ezzel. Itt egyértelműen Egérke piros szegélyes kék kabátkája volt a favorit. Még mindig emlékszem, hogy Egérke (aki egy kutya) ott áll a nyusziknál a piros szegélyes kék kabátkájában :).



   Elsőben, amikor csak szavakat olvastunk és házi feladatként x-szer el kellett olvasni azt az 1-2 oldalt az olvasókönyvben, a család agyára mentem azzal, hogy legalább tízszer felolvastam nekik, és Anyukám kérte, fejezzem már be, mert elromlik a szemem. Mondanom sem kell, hogy ez engem nem érdekelt, olvastam tovább :P.

Valamikor december környékén a  tanító néni versenyt hirdetett az osztályban, hogy 1 perc alatt, ki tudja a legtöbb szótagot elolvasni, a nyertes pedig egy kifestőt kapott. Mondanom sem kell, hogy be voltam sózva, hogy nekem kell az a kifestő, mert citromsárga, egy piros és fehér csíkos macska volt rajta egy palettával és egy egérrel. Ha jól emlékszem, 47 vagy 49 szótaggal nyertem, örültem is neki, mint majom a farkának :D. 

   Amikor megtanultam olvasni, megvettem a könyvtárban a Vukot, hazahoztam és el is olvastam. Amikor eltemetik a szüleit és testvéreit, ott teljesen kikészültem, hogy tehetnek ilyet azokkal az aranyos állatokkal? Valószínűleg innen ered a rókamániám, ha lehetne, simán tartanék egyet, helyette itt van jobb oszlop alján Giuseppe ;).

A rókamániám újabb bizonyítéka, hogy annak idején a  könyvtárban rátaláltam a Sompolygó Samu mesekönyvekre és a történetből semmi sem maradt meg, viszont lehet, egy másik őrültem is ide vezethető vissza, mert egy olasz néni írta :P.



    A Hamupipőkét szintén a könyvtárban vettem és fogalmam sincs, hányszor olvastam. Ebben meg az egerek voltak a kedvenceim :P.


   Tudom, hogy hihetetlen, de nekünk alsóban egyetlen kötelező olvasmányunk sem volt, viszont negyedikes voltam, amikor megkaptam a Lassie-t és aznap este el is kezdtem. Kb.: 220 oldalas a könyv és egy este 30 oldalt kb.: lazán elolvastam és csak azért kellett szüneteltetni, mert kiderült, pár oldalt kihagytak belőle, ezért másnap ki kellett cseréltetni, a másik oka meg az volt, hogy kezdődött a Kérdezz! Felelek. Hiába, műveltségi vetélkedőkön nőttem fel, már 6-7 évesen is meg voltam őrülve értük. Itt van a kutya elásva.
A korosztályom biztosan emlékszik még a Lassie sorozatra a tévében, ami szintén nagy kedvenc volt.
Akkoriban legalább még értelmes dolgok mentek a tévében.


Rengeteg mesekönyvem volt (Nils Holgerson, Frakk, Dörmögőék sorozat), úgyhogy mindig volt miből válogatni. A Hamupipőke hatására kezdtem el gyűjteni az Egmont Kiadó Disney sorozatát, ebből 8 könyv meg is van.
Hogy a versek se maradjanak ki, itt az örök klasszikus Nefelejcs, amiben minden alkalomra lehetett egy-egy verset találni.
 


    Nagyon örülök, hogy ezeknek a könyveknek a nagy része még mindig megtalálható a boltok polcain :). Remélem, fogynak is, nem csak ott porosodnak.

   Most pedig, aki még nem jött rá, megtudja a "titkot", a címben említett rossz kislány természetesen Mario Vargas Llosa regényére utal. elvégre nem hagyhattam ki a könyvadoptációt sem. 
Megnéztem a Molyon, 15-en olvastuk eddig és szintem mindenkitől pozitív értékelést kapott. Miatta lettem MVL-rajongó, úgyhogy tessék elolvasni, mert nagyon jó! Olyanfajta könyv, ami magába szippant, rögtön az elején érezni lehet azt különös atmoszférát, ami minden MVL-könyvben megtalálható. A regényről az irományom itt olvasható.



Örömmel jelentem, hogy a Résztvevők közül is már többen elkészültek a bejegyzéseikkel és öröm volt olvasni őket ;). Az e heti polcon minden bejegyzés és karc elérhető.

Share:

7 megjegyzés:

  1. :-) nekem is a Lassie volt az egyik olyan könyv, amit nagyon megszerettem (azt hiszem nekünk ráadásul kötelező volt talán 3. vagy 4. osztályban- mindig ki volt adva a havi penzum, h hány oldalt kell belőle elolvasni, de sokszor nem bírtam megállni, mert folyton valami izgalmas résznél szakadt volna félbe :-D )
    Az adoptált könyvedet pedig felteszem a "ne felejtsd el" polcomra, kíváncsivá tettél :-)

    VálaszTörlés
  2. De jó ;))).
    Szerintem MVL bácsi könyve Neked is tetszeni fog, kicsit hasonló az alaptörténet a Szerelem a kolera idejénhez ;). OlvasóMókus már igazi MVL-rajongó lett ;).

    VálaszTörlés
  3. Istenem a Somolygó Samu, az nekünk is megvolt!! Talán még meg is van, a borító rögtön ismerős volt számomra. :) Neked nem egy dobozban volt több másik mesével együtt? :)

    VálaszTörlés
  4. Jaj, egyrészt most látom, hogy könyvtárból vetted ki, másrészt meg nem Somolygó, hanem Sompolygó Samu. :)))

    VálaszTörlés
  5. Nita, semmi baj ;). A könyvtárban a polcon fedeztem fel, hogy a úgy volt kitéve, hogy látszott a borítója. Az Antikvarium.hu-ról szedtem a borítót és láttam, hogy még 2 másik része is van, a piros hátterű rémlik is, hogy olvastam :))).

    VálaszTörlés
  6. Te jó ég, Sompolygó Samu :) Ha nem említed, eszembe se jutott volna, hogy ismerem :)

    VálaszTörlés
  7. De jó, már hármunk közös élménye! :) Nekem is írás közben ugrott be, hogy tényleg, megláttam a könyvtárban és hoztam is haza :).

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.