2011. április 30., szombat

, , ,

Szerelem a végzeten



"ÁBELEM, LELKEMNEK EGYETLEN TESTVÉRE!"

   Aki nagyon szeret valakit, azzal bizonyítja, hogy szereti, ha teljesíti a szeretett kérését.
   Arra kérem, hogy legyen erős, és keressen sokféle alkalmat arra, hogy elmulassza az emlékemet a fejében, hogy vigasztalódjon.
   Férjhez kell mennem, nem Isten választása szerint, hanem az emberek választása szerint.
   Nem  vádolom ezzel az apákat, akik immár temetőben vannak, hiszen ők jót akartak.
   S ha az ő akaratukat nem teljesíteném is, anyám egzisztenciája az említett letéthez van kötve. És én anyám mellett nőtte fel, és soha bánatot nem okoztam, és az egyetlen gyermeke vagyok. Isten önnel, Ábel. Ha a szemem könnyezni fog, mindig Ön lesz az eszemben!

                                                                     Eszter"


   Be kell vallanom, Gárdonyit hatodikos korom óta nem olvastam. Akkor nagyon szerettem az Egri csillagokat, előtte pedig 1-2 évvel az akkori könyvtáros néni a kezembe nyomta a Láthatatlan embert, amit azonban nem fejeztem be, valahogy akkor nem kötött le. Teltek az évek és egyszer csak eszembe jutott, hogy ideje lenni megismerkedni Gárdonyi más műveivel is.


     1860 áprilisában (az évszám nem szerepel a kisregényben, azonban az omnibuszon éppen Széchenyi öngyilkossága a téma) egy kövér asszony száll fel az omnibuszra a leányával. Egy szőke fiatalember, Nyéky Ábel szeme rögtön megakad a lányon, így amikor ők leszállnak, ő is követi őket. Így jut el a Kétszív utcába, a család házához. Hamarosan megtudja, hogy a lány, Kardos Eszter özvegy édesanyjával él a házban. Ábel mindennap felkeresi a házat, virágot visz Eszternek, majd esténként találkozgatni kezdenek. Eszter azonban egy súlyos titkot hordoz, amit minden találkozás alkalmával be akar vallani, de sehogy sem sikerül neki. Aztán egy nap kibújik a szög a zsákból: Eszternek vőlegénye van. A frigyet az apák (akik unokatestvérek és üzlettársak voltak) döntötték el, még jóval gyermekeik születése előtt. Ábel az esküvőről az idézetben szereplő levélből értesül és egy világ omlik össze benne. Azonban az élet úgy akarja, hogy a két fiatal sorsa a későbbiekben is keresztezze egymást...

     A fülszöveg szerint: "A fordulatos, hangulatos történet ma is valamennyi női olvasó érdeklődésére számíthat."
Nos, az enyémre is garantáltan számíthatott, azonban voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, hogy egy szappanoperába csöppentem, ezt pedig a szereplők nyavalygása váltotta ki. Ábelnek pedig volt egy mondata, ami mindig akkor jutott eszébe, amikor viharfelhők gyülekeztek az életében: "Gondolkodjunk csak nyugodtan!"
Csak én érzem úgy, hogy ez leginkább egy reklámszövegre hasonlít?

     A hangulat valóban megvolt, Gárdonyi remekül bemutatta a fiatalok, majd az öregek lelki állapotát, mennyire fontosak maradnak életük alkonyán is egymás számára. Jó volt, de az Egri csillagok tizenvalahány évvel ezelőtt kiváltott hatását nem tudta felülmúlni. Sebaj, a polcomon várakozik még az Ida regénye és tervezem más regényeinek a beszerzését is ;).


Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter
192 oldal
Lazi Kiadó, 2008
2200 Ft

Az omnibusz képét itt találtam.
Share:

4 megjegyzés:

  1. Tényleg az, leszámítva azt a néhány nyavalygós részt ;).

    VálaszTörlés
  2. Ég a fejem, de én eddig 2 könyvét olvastam csak Gárdonyinak. Az Egri csillagok kedvenc, de A láthatatlan ember nagyon-nagyon nem.

    VálaszTörlés
  3. Ne aggódj, Niki, nekem is ez volt a második könyvem tőle ;).A láthatatlan ember akkoriban nagyon érdekelt, de fogalmam sincs, miért nem kötött le, pedig érdekel az a kor :).

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.