2011. március 27., vasárnap

, , , , , ,

"Van valami idegen, ördögi és gyönyörű benne"



"Kareninék, férj és feleség, továbbra is egy házban éltek, mindennap találkoztak, de teljesen idegenek voltak egymás számára. Vronszkij nem fordult meg Alekszej Alekszandrovics házában, de Anna házon kívül találkozott vele, s ezt a férje is tudta."

   Röviden és tömören ennyi a fő szál összefoglalása. De remélem, senki sem éri be ennyivel, elvégre mi lesz akkor a többiekkel? A cselekményre nem is térnék ki a továbbiakban, remélem, mindenki nagyjából tisztában van vele, hanem nézzük a többieket! Hiszen nem maradhat ki Sztyepan Arkagyics, Anna bátyja; Dolly, a sógornője; Kitty, előbbi húga és Levin, akiben Tolsztoj önmagát írta meg.


    A hat hét alatt, míg a regényt olvastam (csendben megjegyzem, ment volna gyorsabban is), teljesen magával ragadott a kor, a szereplők, az egész miliő, és ahogy a címben is szerepel Kitty mondata, amikor először találkozik Annával, engem is elvarázsolt. Aki azt hinné, hogy az Anna Karenina csak egy házasságtörő asszony története, ki kell, hogy ábrándítsam. A felsoroltakon kívül sokan feltűnnek, akik fontos szerepet kapnak az idézetben szereplő három ember életében. 
     Miközben szó esik, politikáról, vallásról, társadalmi pozíciókról, mezőgazdaságról, gazdaságról - főleg Levinnek köszönhetően -, Tolsztoj az idegeinkkel is játszik. Amikor éppen belemerülnénk valamely páros életének egy izgalmas szakaszába, hirtelen a következő fejezetben már másokkal találkozunk. Zseniális, ahogyan a szereplők érzéseit bemutatja és fokozatosan összeérnek a szálak. 
"Anna Dolly sovány, elkínzott arcára nézett, a porlepte ráncokra, s azt akarta mondani, amit épp gondolt is, azaz hogy Dolly lefogyott; de aztán eszébe jutott, hogy ő maga meg megszépült, a Dolly szeme is ezt mondta - fölsóhajtott hát, s magáról kezdett el beszélni.
- Rám nézel - mondta -, s azt gondolod, lehetek-e boldog a helyzetemben. És itt van, látod! Szégyellem bevallani, de megbocsáthatatlanul boldog vagyok. Valami varázslat történt rajtam, mint amikor az ember álmában fél, szorong, aztán hirtelen fölébred, s azt érzi, hogy a félelmei nincsenek többé. Én is fölébredtem. Átéltem a gyötrelmeket, a rettenetest, s most már rég, különösen mióta itt vagyunk, olyan boldog vagyok! - S félénk, kérdő mosollyal pillantott Dollyra."

  Bizony, nem könnyű olvasmány, de  ha az elején hagyjuk, hogy magával ragadjon, a későbbiekben sem lesz probléma. De mi mást is mondhatna, aki önkényesen az idei évet e könyvének kiáltotta ki? Persze, persze, néha nekem is sok volt Levin filozofálásából, de nem ő az egyetlen, akinek valamely gondolata valaha az eszébe jutott. Elvégre ő testesíti meg a tolsztojániznust.


   Sajnálom és nem is értem, annak idején miért nem volt kötelező, miért volt elég az Ivan Iljics halála, miért ugrottunk át ezen a regényen? Biztosan akkor is szerettem volna. Az eseményem résztvevőinek és mindenkinek üzenem, aki még nem vette kezébe, hogy bátran tegye meg. Hogy miért? Mert egyrészt a plazacicákat rendkívül hatásosan lehet sokkolni azzal, hogy az ember Anna Kareninát olvas (ami elég szomorú, mert ezek szerint ők sosem fogják elolvasni és nem tudják, mit veszítenek), másrészt az olvasás ideje alatt ragacsokkal jelölgettem be az idézeteket és a két kötetben összesen (1-2 még nincs bejelölve) huszonhármat használtam fel. 
Íme, a bizonyíték: 



Ezek után pedig az esemény is megérdemel egy saját gyártású képet:



A regény számos filmfeldolgozást megért, az 1997-es láttam és Sean Bean nem Vronszkij!.
Egy szó, mint száz: tessék Anna Kareninát (is) olvasni! :)




Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina I-II.  
Fordította: Németh László
1060 oldal
Európa Kiadó (diákkönyvtár), 2006
1500 Ft
A regény a MEK-en.

Share:

6 megjegyzés:

  1. Nekem kötelező volt gimiben és nagyon szerettem. Bár filmben még nem láttam, de pótolni fogom. ;o)

    VálaszTörlés
  2. Nekem most sikerült megszeretni ;), a filmet meg újra megnézem, ezúttal már kicsit más szemmel ;). Kíváncsi vagyok, Neked hogy fog tetszeni :).

    VálaszTörlés
  3. De jó, de jó, de jó!! Most, hogy te végeztél vele, úgy érzem, nekem is el kell kezdenem.:)) Emlékszel, beszéltünk róla, hogy nincs saját Annám, hát most találtam egy szép, vászonkötéses kiadást, ráadásul csak 600 Ft, értem kiált, meg kell vennem!:-))

    VálaszTörlés
  4. Akkor hajrá! ;) Pedig azt hittem, az önvédelmi példányt szerzed be, ami 4000 Ft és csak 1240 g a tömege :P.
    Niki, éjszaka megnéztem a filmet, hm, egy nagyon fontos dolgot teljesen átírtak benne :O.

    VálaszTörlés
  5. Be kell vallanom hősiesen, hogy nem tudtam, hogy Tolsztoj Levinben önmagát írta meg. (Bár könyvesblogokon kívül még nem olvastam utána a könyvnek...)
    Szóval Tolsztoj olyasmi jellem volt, mint Levin. Hmm :o)
    Ismételnem kell önmagam, de annyira jól tudsz lelkesíteni! Szerintem aki még nem olvasta, a bejegyzésed után azonnal indul beszerezni Annát.
    A kedvenc mondatom, hogy miért olvassuk Anna Kareninát: "... a plazacicákat rendkívül hatásosan lehet sokkolni azzal, hogy az ember Anna Kareninát olvas..." :o)
    Jaj, ezek a cosmo lyányok... :D

    VálaszTörlés
  6. Megnyugtatlak, ezt én is nemrégiben tudtam meg,amikor a neten kutakodtam ;). Valljuk be, Levin néha nagyon sokat tudott filozofálni, olyankor nekem is kicsit elegem lett belőle és vártam, hogy végre felbukkanjon valaki, aki helyreteszi :P.
    Köszönöm, köszönöm, köszönöm :$.
    Á, ezek a cosmo lyányok sose veszik kezükbe az Anna Kareninát :S.

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.