2011. január 3., hétfő

, , , , ,

37 őszinte történet 37 képről


"Az emberek nem szeretnek szimbólumokkal találkozni, mert azokat meg kell fejteni. A színházban is azt tapasztalom, hogy a nézők mesére vágynak, nem pedig olyasmire, amin töprengeniük kell. Pedig jó játék a szimbólumok megfejtése, nem is értem, miért nem szeretnek az emberek játszani. Illetve értem. Nem játéknak tartják ezt, hanem munkának, feladatnak."

     Először a Molyon találkoztam a könyvvel, ami azonnal felkeltette az érdeklődésem, ugyanis - gondolom, már kiderült rólam -, imádom a festészetet. A téma, hogy 37 ismert ember beszél egy számára különleges képről, meg pláne felcsigázott. A 37 kép között fotók is akadnak, de a legtöbben valóban festményt választottak. Eszéki Erzsébet interjúalanyai között pedig akadnak kevésbé ismert emberek is, mégis egyikük sem az, akivel a bulvárlapok címoldalain találkozunk naponta, ami csak még hitelesebbé teszi a kötetet és talán ezért is jutott még el olyan kevés emberhez.

    A 37 megszólaló között akad például: színész (Fullajtár Andrea, Mácsai Pál), zeneszerző (Varga Judit, Dés László), múzeumigazgató (Baán László), író (Bíró Kriszta, Spiró György), rendező (Szabó István, Horváth Ádám), operatőr (Koltai Lajos), főapát (Várszegi Asztrik) vagy etológus (Csányi Vilmos). Mindannyiukban közös a művészet iránti szeretet és az, hogy szakmailag is elismertek.

    A hét év alatt keletkezett interjúk sorrendjét a képek keletkezési ideje határozza meg, azonban az interjúban csak a megkérdezettek jutnak szóhoz. Mindannyian őszintén és mégis szórakoztatóan beszélnek, hogy valóban élmény olvasni és fel sem tűnik az a rengeteg információ, amivel közben elárasztanak. Mert sokan a személyes kötődésük mellett a művészt is nem egyszer megemlítik, akinek a művét választották, vagy azt a személyt, akinek a művészet iránti szeretetüket köszönhetik. Teszik ezt szeretettel és nem pedig okoskodva, szájbarágósan.


   A képek között találunk a reneszánsz, a barokk, az impresszionizmus és a modern, kortárs művészet korából is legalább egyet. Akadnak köztük híresek és kevésbé híresek is. Mégis, az ismert képek esetében is tudtak újat mondani, valamit, amit eddig nem vettem észre, vagy nem figyeltem fel rá. Ilyenkor előkerültek a művészettel kapcsolatos könyveim és azonnal megkerestem az aktuális alkotást, hogy felfedezhessem azt, amit más olyan fontosnak tartott. És nem csalódtam. Sokat kaptam ettől a kis könyvtől.
Amikor elkezdtem olvasni, szinte biztos voltam benne, hogy nem fogok benne olyan idézetet találni, ami illene a majdani bejegyzésemhez, de a Kovalik Balázzsal (a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója) készült interjúban megtaláltam. Sajnálom, hogy igaza van és manapság az emberek nem értékelik, sőt nem is érdeklődnek a szimbólumok iránt, nem akarnak a dolgok mögé látni.

   Sok számomra kedves művel találkoztam, míg olvastam, de végül a Fullajtár Andrea által választott El Greco-festményt emelném ki.

El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén 1608 körül

   Nemcsak azért, mert a névrokonomra is nagy hatással volt a kép, hanem mert nekem is fűződik hozzá történetem. Sajnos élőben még nem láttam - pedig a Szépművészeti Múzeumban található - , de művészettörténet-órán az volt a Mikulás-napi ajándékunk egyszer, hogy arról a képről írhattunk dolgozatot, ami nekünk tetszett az előzőleg tanultakból, és ezt a képet választottam, mert könnyű volt felidézni. A kép nem lehetett előttünk, mert alatta ott szerepelt egy rövidke elemzés. Mégis a színei és a téma - sok más festmény mellett - felejthetetlenné teszi. Azóta is ha meglátok egy képet a festőtől és nincs mellette a neve, tudom, hogy El Greco festette.

  Miután becsuktam a könyvet, legszívesebben indulnék és felkeresném a benne szereplő képeket, hogy élőben is átélhessem azt, amit az interjúalanyok meséltek róluk, hogy megtudjam, rám is olyan hatással lennének-e, és vajon mit fedeznék fel rajtuk, amit talán még senki sem talált meg.

   Remélem, a könyv sokakhoz eljut, mert igenis van igény még a színvonalas interjúkat tartalmazó írásokra, ugyanis nem mindenki a celebek mindennapjaira kíváncsi.


Eszéki Erzsébet: Így látunk mi - 37 kép, 37 történet
152 oldal
Corvina Kiadó, 2010
2500 Ft
Share:

5 megjegyzés:

  1. Húú, ez elég jónak hangzik! Gimiben 4 évig tanultam emelt órászámban műv.törit... váá miért van az, hogy ha egy kicsi is csökken a könyves-lista mindig több jön hozzá?:D ördögi kör

    VálaszTörlés
  2. Kedves Diamant, akkor fogjunk kezet, bár nekem csak heti 1 órám volt. Az ördögi kör mindig is az marad, de ha megnézed, ez egy rövid könyv ;). Ne hagyd ki! ;)

    VálaszTörlés
  3. Akkor viruális kézfogás!:) Most meg lettem győzve, ez is rákerül a beszerzési listára, ami mindig-mindig hosszú!:)

    VálaszTörlés
  4. Nekem is nagyon tetszett a könyv,bár én laikus vagyok,nem nagyon tanultam művészettörténetet.

    http://adrikonyvmoly.blogspot.com/2011/01/igy-latunk-mi37-kep37-tortenet.html

    VálaszTörlés
  5. Kedves Judy, örülök, hogy Neked is tetszett :). A Venus (bocs, mindenki latinos voltam és így tanítotték :P) születése nekem is az egyik kedvenc képem :)))

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.