2010. december 17., péntek

, , , , , ,

"Ki vagy te, Abigél?"


"Nem tudtam, hogy nem vagyok egyedül, hogy valaki törődik velem, hogy megment, hogy vigyáz rám, ha nem sejtem, ha nem is kérem, ha kételkedem benne, akkor is.
Ki vagy te, Abigél? Ki az, aki itt lakik velünk együtt a Matulában, aki mindennap elmegy mellettünk, ránk kiabál, vagy ránk mosolyog, részt vesz az életünkben, s olyan közel van hozzánk, hogy feltűnés nélkül bejöhet valamelyik hálóterembe, benyúlhat a zsebünkbe vagy a füzeteink közé, aki meghallja miről beszélgetnek a suttogók, aki mindent számon tart, és akit nem tart számon senki? Itt, e zömök falak között álarcosan él valaki, elfedi igazi vonásait, nyilván ordít, piszkálódik, kenetteljes vagy kérlelhetetlen, hogy annál szabadabban mozoghasson álruhájában. Olyan ember, aki számol azzal, hogy mind távol vagyunk a szüleinktől, hogy az a sok minden, amit a Matula világa megkíván tőlünk, néha meghaladja az erőnket, és annyi a buktató, hogy hol egyikünk, hol másikunk botlik el valamin. Ki vagy te, Abigél, akinek igazi arcát nem látta senki, akinek csak a tetteit ismerjük, és ismerik az intézet falain belül 1914 óta?"

   Ki ne hallott volna az Abigélről? Ugye nincs ilyen? Sok évvel ezelőtt, gyerekkoromban mindig ott ültünk a tévé előtt és vártuk az Abigél aktuális részét. Mert akkoriban, ha valamilyen ünnep volt, Abigél is volt. Akkor nem érdekelt senkit, hogy a sorozat 1978-ban készült, azóta már legalább egy évtized is eltelt, mi áhítattal vártuk. És sokan várjuk ma is, vesszük le a polcról a regényt, ami azóta kötelező olvasmány lett. Mert Szabó Magda regényét ma is ugyanolyan jó olvasni, mint gyerekként filmen látni.

1943 őszén javában szedi áldozatait a II. világháború. Vitay tábornok lányát, a 14 éves Ginát igyekszik elbújtatni a világ szeme elöl. Ha ugyanis őt el is fogják, a lánya megmenekülhessen, élhessen tovább. Meg is találja az ideális búvóhelyet, az országhatáron lévő régi leánynevelő intézetet, a Matulát Árkodon, melynek szigorú szabályai erődként védik növendékeit. Gina kénytelen búcsút venni budapesti életétől, szeretett nevelőnőjétől, Marszelltől és nagynénjétől, Mimó nénitől, ill. az utóbbinál megismert udvarlójától, Kuncz Ferenc hadnagytól.

Gina elbúcsúzik édesapjától, akivel ezentúl hetente telefonon érintkezhet és rögtön szembesül a Matula szigorával. Zsuzsannától, az osztálya prefektájától megkapja az intézet egyenruháját és mindent, amire szüksége lehet. Világi ruháit, holmijait elveszik.
   Hamarosan megismerkedik két osztálytársával, az igazgató árva unokahúgával, Torma Piroskával és a most visszaérkezett Kis Marival. A lányok vezetik körbe az intézetben és tőlük ismeri meg a csodatévő Abigél legendáját, akinek ha a segítségét kérik (mindössze egy levelet kell bedobni a szobor korsójába), valóban segít a diákokon. Természetesen Gina ezt csak afféle matulás babonának tartja.

 

  Itt semmi sem olyan, mint a pesti iskolában volt: áhítat van, ismerni kell a Bibliát és az egyházi énekeket, vasárnap az egész iskola részt vesz az istentiszteleten, sétálni csak akkor lehet, amikor engedélyt kap az osztály, ahová természetesen Zsuzsanna is velük tart.

  A lány nehezen barátkozik meg mindezzel, hamar összevész osztálytársaival és szökést tervez, ami balul sül el. Ekkor jelentkezik először Abigél...

  Mondanom sem kell, Ginával számtalan dolog történik, vidám is, szomorú is. A Matulában töltött idő örökre nyomot hagy benne, itt válik igazán felnőtté és szembesül azzal, amire az édesapja az életét tette fel.

  Miért érdemes ma is elolvasni, ahogyan már a bevezetőmben említettem? Szabó Magda remek stílusa miatt,  ahogyan bemutatja a matulások szemével a háborút és a lapokat átható mélységes emberszeretete miatt. Örülök, hogy ma már kötelező olvasmánnyá lépett elő, és sajnálom, hogy nekem még nem volt az. Csak később került a kezembe, de biztosan sokszor fog még. Mert az Abigélt nem lehet nem szeretni.
A regényből készült sorozat pedig az egyik legjobb filmadaptációk egyike. Mindkettővel érdemes megismerkedni.


Szabó Magda: Abigél
392 oldal
Európa Kiadó, 2004
1900 Ft


Hangoskönyv (MP3 - 13,5 óra)
Felolvassa: Piros Ildikó (a filmben ő játszotta Zsuzsannát :))
Titis Kft.
4990 Ft
Képek: Port.hu

Egyetlen kukacoskodás a regénnyel kapcsolatban: a benne említett egyházi énekek zöme nagyon el van számozva.
Share:

6 megjegyzés:

  1. Az utolsó mondathoz: Zsuzsanna, úgy látszik, nemcsak buddhista filmszínésznő, hanem blogol is :D

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a megtiszteltetést ;). Mivel kéznél volt az Énekeskönyv, olvasás közben kikerestem az énekeket. SPOILER!!! A legdurvább baki az, amikor Gina az éjféli randevú másnapján énekórán a 186. dicséretet énekli, ami a könyv szerint A nap immár elenyészett, pedig az az 504. dicséret, a 186. meg egy húsvéti ének. Nem mindegy :).

    VálaszTörlés
  3. Bakik ide, bakik oda - nagy élmény, és köszönet a fölidézésért!
    Szép vasárnapot,
    Erika

    VálaszTörlés
  4. Kedves Erika, nagyon szívesen! ;) A bakik, amikor először olvastam, fel sem tűntek és gondolom másoknak sem. De bakikkal vagy nélkülük, nagyon sokan szeretjük :) Szép vasárnapot! :)

    VálaszTörlés
  5. Olyan fura, hogy nem stimmelnek a számok, mert Szabó Magda minden művében, amit olvastam, előkerül a vallás. Ez meglepett. Ilyenkor merül fel bennem, hogy akkor mégsem volt olyan vallásos? Vagy hogy lehet ez?

    VálaszTörlés
  6. Ezt én sem értettem a regényben - persze, nem befolyásol abban, hogy ugyanúgy szeressem a könyvet -, de mivel kéznél volt a református énekeskönyv, kikerestem az említett énekeket. Az semmi, hogy nem stimmelnek, de az én énekeskönyvemben nincs Drága Advent kezdetű ének. Ha lesz egy kis időm, galád módon beleírom a pontos énekeket a bejegyzésbe ;).

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.