2010. november 28., vasárnap

"Karácsony készül, emberek!"


Forrás: kepguru.hu
Ma van Advent első vasárnapja, mindjárt itt a Karácsony. A Molytársaimmal közös olvasást tartunk ebben a négy hétben.
Mivel elég népszerű lett ez a bejegyzés, úgy döntöttem, összegyűjtöm a blogban található összes karácsonnyal kapcsolatos, karácsonyhoz fűződő bejegyzést, legyen az könyv, novella vagy vers.





Regények:

Louisa May Alcott: Kisasszonyok
Charles Dickens: Karácsony ének



Novellák, mesék:

Ady Endre: A szegények karácsonya
Ady Endre: Betlehem néma - Ady Endre összes karácsonyi írása
Karácsonyi ajándék - Magyar írók novellái
Fekete István: Karácsony éjjel
Molnár Ferenc: A kékszemű
Wass Albert: Karácsonyi mese


Versek:

Áprily Lajos: Karácsony-este
Babits Mihály: Az előkelő tél
                          Ádventi köd
                          Csillag után 
William Blake: Angyal
Heltai Jenő: December
H. M. R.: A karácsonyi ajtó  
Juhász Gyula: Karácsony felé
Kasza-Marton Lajos: Karácsony küszöbén 
Kosztolányi Dezső: Karácsony
Molnár Ferenc: Karácsonyi nóta 
Nemes Nagy Ágnes Karácsony
Paksy Gáspár: Adventben
Reviczky Gyula: Karácsonykor
Szabó Magda: Karácsony
Túrmezei Erzsébet: Gyertya
Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár


Hagyományok, készülődés:

Telegdi Ágnes: Téli ünnepkör



Jó böngészést, olvasást és készülődést kívánok!
Share:

2010. november 24., szerda

"Ez egy egészen más játék."

"Perry lenyelte a dühét, és első ízben próbált meg tudatosan valamiféle fedősztorit összehozni.
 - Mondja nekik, hogy van egy obskúrus orosz bankárféle, aki Gyimának nevezi magát - bökte ki végül, miután más egyszerűen nem bírt az eszébe jutni. - Gyima kiegyezne velük. A Dmitrij rövidítése, ha egyébként nem tudnák.
 - Hát ez aztán étvágygerjesztően hangzik - gúnyolódott Flynn. Ceruzát ragadott, és jegyzetelt pár szót ugyanarra a lapra."



        Mit tegyünk, ha a karib-tengeri nyaralásunkon megismert orosz úriemberről kiderül, hogy a világ első számú pénzmosója, aki most szeretne jó útra térni, mindent töredelmesen bevallana a brit hatóságnak a családja védelme érdekében, és mindehhez a mi segítségünket kéri?
Ez történik Perry Makepiece-szel, a 30 éves egyetemi tanárral, aki most készül otthagyni a munkáját, aki barátnőjével, az ügyvéd Gail-lel töltené jól megérdemelt pihenését Antiguán.


       Perry, aki mellesleg amatőr sportoló, egyik nap összetalálkozik a teniszpálya közelében Gyimával, az orosz úriemberrel, aki családostól és testőröstől szintén ott tartózkodik. A közös teniszmeccs után Gyima folyamatosan keresi a fiatal tanár társaságát, akinek Gail-lel egyetemben szemet szúr a különös kompánia. Hamarosan nem is sejti, micsoda titkokba nyer beavatást...

    A nyaralás után hazatérő fiatal pár pedig egyszerre két kihallgató társaságában találja magát, akik igencsak harapnak a sztorira. Megkezdődik hát a brit titkosszolgálat versenyfutása az orosz Herceggel Gyima és családja, ill. Perry-ék védelmében...

   Szinte azonnal, a regény elején szembetaláljuk magunkat a Perry-t és Gail-t kihallgató titokzatos Yvonne-nal és Luke-kal, akik mindent tudni akarnak, míg a fiatalok nem is sejtik, mibe csöppentek.

    Természetesen a lapok fogyásával az izgalom fokozódik, mindenre szépen lassan fény derül és nem is sejtenénk, milyen szövevényes is az orosz maffia és a nemzetközi pénzügyi rendszer kapcsolata. Néha úgy éreztem, elvesztettem a fonalat, amikor a brit titkosszolgálat embereinek múltját boncolgatta le Carré, aztán rá kellett jönnöm, mindent világosan leír, csak nekem tűntek követhetetlenek az események. Mea culpa. Ezt meg kell még szoknom az írónál.


    Mindenesetre a műfaj szerelmeseinek most sem kell csalódniuk. Ráadásul a magyar kiadás nem sokat késett az eredeti után.

A Kiadó honlapján bele lehet olvasni.

John le Carré: A mi emberünk
288 oldal
Agave Kiadó, 2010
2680 Ft
Share:

2010. november 20., szombat

Gemini faktor


"Drága Julia és Valentina!

(...)
Anyátok és én elhidegültünk egymástól az utóbbi huszonegy évben. Erről ő mesél nektek, ha akar. A végrendeletem kikötéseit talán durvának találjátok; attól tartok, egyedül kell eldöntenetek, elfogadjátok-e. Nem akarom megbontani a családotokban a harmóniát. Csak a saját történetemet próbálom védeni. A haldoklásban az a rossz még, hogy nem tudom, ezután mi fog történni. 
    Remélem, elfogadjátok. Nagyon boldoggá tesz, ha elképzelem, hogy itt éltek. Nem tudom, számít-e, de a lakás nagy, és tele van szórakoztató könyvekkel, Londonban élni pedig csodás (bár attól tartok, meglehetősen költséges). Anyátok tájékoztatott, hogy az egyetemet abbahagytátok, de autodidakták vagytok; amennyiben ez igaz, nagyon élvezni fogjátok az ittlétet.

     Boldogságot kívánok nektek, bárhogyan is döntsetek.

    Szeretettel
    Elspeth Noblin"


  Mielőtt bárki is azt hinné, hogy egy újabb Az időutazó feleségét tart a kezében, ki kell ábrándítsam. A Highgate temető ikreiben az írónő egy másik oldaláról mutatkozik be.


  A Londonban élő Elspeth Noblin 44 évesen halt meg, végrendeletében - néhány apróságtól eltekintve - mindent a Chicagoban élő unokahúgaira hagyott. Azonban a végrendelet számos különleges kikötést tartalmaz. Az ikrek, Julia és Valentina Poole 21 évesek. Tükörikrek, azaz fizikailag egymás tükörképei: Julia szervei a normális oldalon helyezkednek el, míg Valentináéi az ellentétesen.

   Izgatottan veszik kézbe a ügyvédtől érkező levelet, melyben nagynénjük haláláról és hagyatékáról értesülnek. Eddig mindent együtt csináltak, szinte sosem voltak távol a szüleiktől, így Valentinát kétségek gyötrik, míg Julia rögtön csomagolna. A végrendelet különös kitétele: a lányoknak 1 évig kell Elspeth lakásában élniük (amit mellesleg a híres Highgate temetőtől csak egy kerítés választ el), csak ez után adhatják el, és a meghatározott idő alatt a szüleik nem tehetik be a lábukat a lakásba. A család végül beleegyezik a költözésbe, így az ikrek a 21. születésnapjuk után Londonba érkeznek. A házban él még Robert, Elspeth szeretője és Martin, aki évek óta nem mozdult ki a lakásából és a felesége is most hagyta el. A lányok berendezkednek, azonban hamarosan kiderül, nemcsak ketten vannak a lakásban: Elspeth kísértete ottragadt...

   Bevallom, az elején nem szimpatizáltam egyik szereplővel sem: az ikreket túl gyerekesnek találtam, míg Martintól egyszerűen a falra másztam volna. Aztán, ahogy fogytak a lapok, egyre több dolog történt velük és így egyre inkább megkedveltem őket. Bár volt egy-két momentum, ahol úgy éreztem, hogy egy szappanopera olvasója vagyok.

   Audrey Niffenegger korábban évekig dolgozott idegenvezetőként a temetőben, így nem meglepő, milyen alaposan mutatja be azt. A különös, baljós hangulatú légkörű regény pedig nem várt fordulatokat hoz...
Gyerekkoromban én is imádtam a temetőben kóborolni, miközben anyukámmal virágot vittünk a rokonok sírjára.

 Nem tudom megmondani, miért, de amit Az időutazó feleségében szinte természetesnek vettem (egyáltalán nem zavart az időben ugrálás), az itt valahogy nem tűnt olyan hihetőnek számomra. Persze ez csak egy kísértetregény, de általában olvasás közben nem kellene ennyire szemet szúrnia a természetfeletti eseményeknek. Vagy csak én nem hiszek a kísértetekben?

Nagyon tetszik a fejezetek címének betűtípusa, abszolút illik a a regény atmoszférájához :).


Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei
 Fordította: Gálvölgyi Judit
424 oldal
Athenaeum Kiadó, 2010
3490 Ft
Kép: Google.hu

 Sokan negatívan viszonyultak a magyar borítóhoz, ezért érdemes megnézni a külföldieket, azok közt nem egy rondát találunk: 

Share:

2010. november 13., szombat

Szerelem és egyéb katasztrófák


"És nem adván időt a pániknak, hogy eluralkodjon rajta, kiadta magából a sűrű, sötét masszát, amely már élni se hagyta. Bevallotta a kislánynak, hogy nincs olyan pillanat, amikor ne őrá gondolna, hogy minden falatjában és minden korty italában az ő ízét érzi, hogy ő az élet mindenütt és minden órán, ami pedig csak Isten jussa lehetne, és hogy szívének az a leghőbb vágya, hogy ők ketten együtt haljanak meg."

      December 7-én, az Inkvizíció korában a 12. születésnapját ünneplő Sierva Maria de Todos los Ángeles, Casalduero márki egyetlen lányát a piacon megharapja egy kutya. Sem a kislány, sem a vele lévő cseléd nem tulajdonít különösebb jelentőséget a dolognak. 
   A márki és felesége régóta elhidegültek egymástól, ráadásul a kislány is csak a terhükre van, a szolgák között nevelkedik.

    Hamarosan híre megy a harapásnak és baljós jóslatot kap a márki, kénytelen a kezébe venni a családja sorsát, így érdeklődni kezd Sierva élete iránt...


     Márquez ismét hozza azt, amiért szeretem: ironikus, őszinte, szókimondó és rendkívül alaposan mutatja be a szereplői jellemét, a közöttük lévő kapcsolatot, legyen az családi, szerelmi vagy alá-fölérendelt. Végig érezhető egyfajta misztikus hangulat, ami Sierva alakjából árad, és ez az, ami igazán márquezivé teszi. 

"  - Meg vagyok győződve róla, hogy Isten akarta így - mondta végül.
  - Szóval megint hívő ember lett önből - mondta Abrenuncio. 
 - Aki egyszer hitt, abból sohasem lesz teljesen hitetlen ember - mondta a márki. - Mindig megmarad benne a kétség.
  Abrenuncio értette. Mindig is úgy gondolta, hogy a hit elvesztése soha el nem tűnő sebhelyet hagy ott, ahol a hit volt, és ez a sebhely az oka annak, hogy a hitet nem lehet elfelejteni."

 Mindenesetre, aki még nem olvasott semmit az írótól, bátran ajánlom, hogy vegye a kezébe, mert nem fog csalódni ;).

A regényből filmváltozat is készült, amit márciusban mutattak be Kolumbiában, és december 16-tól itthon is vetítik, de csak feliratosan. A semminél ez is jobb.


Gabriel Garcia Márquez: A szerelemről és más démonokról
Fordította: Székács Vera
191 oldal
Magvető Kiadó, 2005
2490 Ft
Share:

2010. november 12., péntek

„Csinálj, amit akarsz!”


"A mai napon, 1508 májusának tizedik napján én, Michelangelo, szobrász, átvettem II. Gyula pápa Őszentségétől ötszáz dukátot a Sixtus-kápolna mennyezetének kifestésére, amely munkához a mai napon hozzá is fogok."

  Úgy gondolom Michelangelót senkinek sem kell bemutatni, legalább egy művét mindenki azonnal meg tudná nevezni. Azonban a Sixtus-kápolna (itt választják a pápákat) mennyezetfreskójának megszületése nem is olyan egyszerű történet volt.

     Michelangelo saját magát szobrászként tartotta számon, így ódzkodott a felkéréstől, eredetileg ugyanis a pápa a síremléke elkészítésére kérte fel őt, aki ekkorra már olyan műveket tett le az asztalra, mint a Dávid-szobor vagy a  Pietà. Azonban a síremlék miatt (amit később el is készített) nézeteltérésbe keveredett Őszentségével, így vissza is tért szülővárosába, Firenzébe. Viszont nem volt ajánlatos ujjat húzni a papa terribilével, így a művész elvállalta az embert próbáló feladatot. A címben szereplő mondattal a pápa a köztük húzódó vitát kívánta lezárni.

II. Gyula pápa
    A vonakodás oka az volt, hogy Michelangelo szerint a versenytársai vették rá a pápát, hogy őt válassza, ugyanis freskóval utoljára tanonckorában volt dolga, így állíthatják félre a zsíros szobrászati felkérések útjából.

    A munkálatok végül 1508 májusában kezdődtek. Michelangelo közben számos nehézséggel nézett szembe: segédeket kellett keresnie, beszerezni a szükséges eszközöket, miközben figyelemmel kísérte a családja sorsát Firenzében, II. Gyula katonai ambícióit is és a szintén a pápa megbízásában munkálkodó versenytárs, Raffaello ténykedéseit. Mindezek ellenére a teljes mennyezet 1512 októberében készült el, melynek ma  is emberek százai járnak nap mint nap csodájára.

  Ross King könyvéből nemcsak Michelangelót mint embert ismerhetjük meg, hanem a kort is: a városállamok és a nemzetközi színtereken folyó harcokat, ill. a freskófestés kulisszatitkaiba is alapos bepillantást nyerünk. Az közismert, hogy a freskót a friss vakolatra festik fel, azonban nem mindegy hogyan is kerül fel a figura a falra. Mindezt számos vázlat és tanulmány elkészítése előzte meg.

A freskó szerkezeti rajza, kattintással nagyobb lesz. (Forrás: Wikipedia)


    Mielőtt bárki megijedne, a regény rendkívül olvasmányos, néhol humoros és egyben hosszú és alapos kutatómunka eredménye. Ezt bizonyítja a fejezetekben található számos lábjegyzet és a bibliográfia. A mennyezetfreskó aktuális részének festése mellett az adott ószövetségi történetet is megismerjük. A freskó a pápa hírneve megszilárdítása mellett a tudatlan tömegek "szórakoztatását" is szolgálta, ugyanis a korabeli többórás misék során az írástudatlanok ezeket "tanulmányozhatták", így tartva fenn a figyelmüket.

   A regény a művészet, Michelangelo és a reneszánsz szerelmeseinek kihagyhatatlan információk forrása.
A borító belső fülein a freskó egy-egy részlete látható, ami kifejezetten hasznos volt olvasás közben.
(A héten ment egy sorozat a Spektrumon a Medici családról amelyben Ross King is szakértőként szólal meg, többek között Michelangelóval kapcsolatban is.)

   Kedvcsinálónak találtam egy videót a freskóról, melynek a második felében az oltárfalon látható, 1536-ban szintén Michelangelo által festett Az utolsó ítélet szerepel. Megtekintése teljes képernyőn ajánlott.


A 3D-s vatikáni verzió, amit ezúton is köszönök Miestasnak, aki szintén olvasta a könyvet.


Ross King: Michelangelo és a Sixtus-kápolna
Eredeti cím: Michelangelo and the Pope's Ceiling
Fordította: Makovecz Benjamin
428 oldal
Park Kiadó, 2010
3500 Ft
Share:

2010. november 10., szerda

Újabb csemegék (2010. november)

                   Miközben lelkesen böngésztem az előrendelések és az új könyvek között, újabb gyöngyszemekre bukkantam.
Elő hát a malacperselyekkel, kívánságlistákkal! :)

Két hét múlva meggyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon, ehhez találtam ezt a szépséget:

Fülszöveg:
Varázslatos, adventi és karácsonyváró könyv. Csodálatos fotókkal, az ünnephez kötődő hagyományok leírásával, legendákkal, melyek még izgalmasabbá teszik a mesebeli várakozást. Ünnepi szokások, vásárok a nagyvilágban. Szépséges dekorációk, ajándékötletek, csomagolástechnikák. Karácsonyi finomságok és történetük.

Telegdi Ágnes: Karácsonyi készülődés
Ring Color Kft.
68 oldal
2490 Ft (már megjelent)


Bevallom, Robin Maxwell-től még nem olvastam semmit, de Cukorfalat múltkor nagyon felcsigázott, a hamarosan megjelenő könyve pedig a reneszánsz Itáliában játszódik, úgyhogy nem kell tovább ragoznom.

Fülszöveg:
Júlia előtt két út áll: szerelem nélküli, elrendezett házasság vagy lázadás. Az éles eszű lány, aki nemcsak rajongója Dante romantikus költészetének, de maga is verseket ír, nem hajlandó fejet hajtani a hagyományok előtt, és beletörődni a szülők akaratába, mint imádott barátnője, Lucrezia. Júlia sorsa örökre megpecsételődik, amikor egy álarcosbálon megismeri a családjával viszálykodó Monticecco család fiát, Rómeót. Robin Maxwell, az angol történelmi regények népszerű szerzője nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy újraírja Shakespeare egyik legnépszerűbb drámáját, a Rómeó és Júliá-t. Az írónő ezúttal is történelmileg hiteles regényt írt: a halhatatlan szerelmesek története Verona helyett a reneszánsz Firenzében játszódik. Miközben megismerhetjük a nyüzsgő város hétköznapjait, kibontakozik előttünk egy ifjú pár szerelmi története, amely nem kevésbé drámai és szívszorító, mint a nagy költőé, ám ezúttal azt is láthatjuk, mi zajlik a kulisszák mögött.


Robin Maxwell: Ó, Júlia!
Tericum Kiadó
288 oldal
3570 Ft
Várható megjelenés: nov. 30.

Nem feledkezhetem meg a ronda borítós Philippa Gregory-regényről:

A Palatinus Kiadó ezzel a kötettel indít útjára egy újabb sorozatot az írónőtől.

Fülszöveg:
Philippa Gregory, „a királyregények királynője” bemutatja az Angliában dúló halálos viszálykodás, a „Rózsák háborúja” közepette játszódó új sorozat első darabját.

A fehér királyné egy rendkívüli szépségű és becsvágyú nő történetét meséli el, aki magára vonja a frissen megkoronázott ifjú király figyelmét, majd titokban feleségül megy hozzá, és a királyi méltóságig emelkedik. Miközben Elizabeth felnő magas pozíciója követelményeihez, és családja sikeréért küzd, két fia olyan rejtély központi alakjává válik, amely évszázadok óta zavarba hozza a történészeket: ők a londoni Tower eltűnt hercegei, sorsuk a mai napig ismeretlen.

Philippa Gregory kutatói szenvedéllyel és utánozhatatlan mesélőkészséggel vezeti tovább hűséges olvasóit az angol történelem évszázadaiban, egyúttal gyarapítva a legyőzhetetlen nők portréinak sorát.

Csak azért is  felkerül a Festői borítók közé ezt a nem éppen dekoratív velencei fiatal lányt ábrázoló Dürer-kép :P.

Philippa Gregory: A fehér királyné
Palatinus Kiadó
446 oldal
3800 Ft (már megjelent)



 Aki a komolyabb olvasmányok híve, ajánlom figyelmébe a kommunizmust boncolgató alábbi díjnyertes regényt:

Fülszöveg:
A "Tisztogatás" a nők elleni erőszakkal és a kommunista országok feldolgozatlan múltjával foglalkozik párhuzamosan. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében...

A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget - csupán formájuk változott.

Sofi Oksanen: Tisztogatás
Scolar Kiadó
368 oldal
3450 Ft (már megjelent)


A festészet szerelmesei a M-érték Kiadó Nagy művészek élete c. sorozatának legújabb darabjának örülhetnek, amelyben Brueghel (valószínűleg az idősebb (az ő egyik képének részlete van a borítón)) életművével ismerkedhetünk meg.

Fülszöveg:
A flamand festő, Pieter Brueghel munkásságát övező, századokon átívelő siker és ismertség mellett meglepően gyér ismeretanyag áll rendelkezésre az életéről. Művészi életútját a különleges egyediség jellemezte, ezen az úton nem maradt hely a művész népszerűsítésére, csak a mű számított.
A színes képekkel illusztrált kötetből a festőművész életét ismerhetjük meg.

David Bianco: Brueghel
M-érték Kiadó, Nagy művészek élete sorozat
160 oldal
1999 Ft (már megjelent)


Végül a krimi-rajongók örvendezhetnek a jövő héten megjelenő új John Le Carré-regénynek és Agatha Christie egyik újra kiadott művének:

Fülszöveg:
Nagy-Britannia a válságban vergődik, miközben egy fiatal, baloldali érzelmű oxfordi tanár ügyvéd barátnőjével a Karib-tengeren nyaral, Antigua szigetén. Egy véletlennek köszönhetően megismerkednek egy orosz milliomossal, akinek nemcsak szemtelenül drága, gyémántokkal kirakott karórája, felesége és két gyereke van, hanem a sziget egy része is az övé. A férfiról hamarosan kiderül, hogy orosz bűnözői körök könyvelőjeként tett szert hatalmas vagyonára, és cserébe egy nyugalmas, új életért mindent el akar mondani az angol hírszerzésnek. Az angol pár segít neki felvenni a kapcsolatot a megfelelő körökkel, ám az orosz milliomos saját és családja sorsát bukott kémek, pénzéhes politikusok és elvetemült bankárok kezébe helyezi.
John le Carré legújabb regényében a szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzügyi körök és a politika világának összefonódásait mutatja be meggyőző erővel és sodró lendülettel.

Nagyon ígéretesen hangzik. Könyvélményem róla itt.

John Le Carré: A mi emberünk
Agave Kiadó
272 oldal
2980 Ft
Várható megjelenés: nov. 16.

Végül a megígért Agatha Christie:

Fülszöveg:
Rosemary Barton szép, fiatal, gazdag, boldog - miért lenne öngyilkos? De ha nem öngyilkos lett, akkor legközelebbi családtagjai és barátai közül tett ciánt a pezsgőjébe valaki. De ki akarhatta volna a halálát? George Barton, a férje el sem tudja képzelni, megrendezi hát egy évvel felesége halála után ugyanott, ugyanazokkal a vendégekkel a vacsorát, hátha kiderül valami. Ki is derül: újabb haláleset történik. Biztos hát, hogy Rosemary sem önkezével vetett véget az életének. Gyanúsítottakban szokás szerint nincs hiány. Agatha Christie ismét zseniális bűntényt alkotott - minden nyom ott van a szemünk előtt, csak nem vesszük észre...

Agatha Christie: Gyöngyöző cián
Európa Kiadó
304 oldal
2200 Ft (már megjelent)

Share:

2010. november 6., szombat

" - Van-e ember, aki látja, és nem szereti meg, hallja, és nem csodálja?"


" Egy lovascsapat élén vonultam át ezen a városkán, és mivel volt egy kis ráérő időnk, megkérdeztem egy jól öltözött járókelőtől, mi a legszebb látnivaló Gubbióban. Nagyon öreg ember volt, de amíg válaszolt, fekete szeme elevenen csillogott: "Mások azt mondanák, hogy a hercegi palota. Én azonban azt mondom, hogy Vittoria Accoramboni. És ma, folytatta lelkesen, épp kedd van. Vittoria kedden és szombaton kora délután mossa csodálatos haját, és szép időben egy utcára nyíló, déli fekvésű teraszon szárítja. Ezt a látványt nem szabad elmulasztani, és a magam részéről csak annyit mondhatok, hogy amíg öreg lábam bírja, nem is fogom elmulasztani soha. Ha ön is látni akarja, signor, tartson velem! Épp oda indultam." 
(...)
- A házukkal szemben állt egy kis templom, előtte parányi tér, ahová néhány lépcsőfok vezetett fel. Ez a kis tér egy magasságban volt a terasszal, ahol Vittoria a haját szárította, ezért itt ácsorogtak a hódolói, a legkülönfélébb korú férfiak és nők, néhány perces néma csodálattal adóztak neki, majd a látvánnyal jóllakottan átadták a helyüket az újonnan érkezőknek. Mások a templomból kijövet, az imádságtól még áhítatos arccal álltak meg a kis téren, hogy részt vegyenek e pogány szertartáson, s imádják a bálványt: Vittoria szépségét."

   A regény előszavából kiderül, hogy Merle már évtizedekkel korábban találkozott a reneszánsz kori szépség, Vittoria Accoramboni történetével, majd egy évtizeddel később Stendhal egyik művében ismét rátalált. Ekkor döbbent rá, mennyire igazságtalanul ítélte meg kora Vittoriat. Először egy elbeszélésében örökítette meg, de elégedetlen volt vele, így egy regény megírása mellett döntött. 

    A majolikakészítő családból származó Vittoria ikertestvérével, Marcelloval; öccsével, unokatestvérével, Giuliettaval, komornájával és édesanyjával a pestisjárvány miatt Rómába költözik, karnyújtásnyira XIII. Gergely pápától. A Superba (gőgös) becenévre hallgató édesanya legfőbb vágya, hogy híresen szép lányát a lehető legjobban férjhez adja. Vittoria bájos, művelt, különleges szépségét pedig földig érő hajának köszönheti. 
Hamarosan fel is tűnik egy kérő, a különös életmódot folytató Montalto bíboros unokaöccse, Francesco Peretti személyében.  A frigy megköttetik, azonban megjelenik a színen egy újabb hódoló, Paolo Orsini herceg...

    Többet nem szeretnék elárulni, de a regény fülszövege ennél többet is elmond. Azonban megnyugtatok mindenkit, sok minden történik még a szereplőkkel.

Paolo Giordano Orsini, Bracciano herceg
     A regény érdekessége, hogy a fejezetek kisebb részekre különülnek el, amelyeket más-más narrátor szemszögéből ismerünk meg. Vittorianak nincs saját fejezete, csak a többiek nézőpontjára támaszkodhatunk. Talán ijesztő lehet az előszót megelőzően a 20(!) szereplő (pontosabban ők csak a narrátorok) felsorolása, de a későbbiekben kitűnően használható puskaként, ha hirtelen nem tudnánk, ki kicsoda. Mivel mindannyian más-más szerepet kapnak és Vittoria életéhez is másként kapcsolódnak, csak izgalmasabbá és különlegesebbé teszik az olvasást. 


     Ha ez eddig nem lenne elég, miért érdemes még elolvasni? Az itáliai történelem egy olyan korszakát mutatja be, amelyet a történelemkönyvek sem igazán említenek; megtudjuk, milyen volt az élet a késő reneszánsz korában, hogyan befolyásolta egy-egy ember életét a családja társadalmi pozíciója, ill. a pápához fűződő viszonya, milyen volt a kapcsolat a széttagolt itáliai tartományok között, miközben a bálványként tisztelt Vittoria áll a középpontban. 


    Érdekes, hogy Vittoria a regényben szőke, míg a fenti festményen fekete, de minimum barna, míg a híresen daliás és jóképű Orsini a kép tanúsága szerint nem nevezhető annak...

    Tudtommal a regény - sajnálatos módon az antikváriumok kivételével - sehol sem kapható, úgyhogy nagyon örülök, hogy a sajátomra sikerült rátalálni, mert ezek szerint csak rám várt :).




Robert Merle: A bálvány
Eredeti cím: L' idole  
Fordította: Kamocsay Ildikó
554 oldal
Európa Kiadó, 2006
2500 Ft
Források: Paolo Orsini képe
            Vittoria Accoramboni képe
Share: