2010. augusztus 14., szombat

, , , , , ,

"Én mindig többet akarok."

"- Te tényleg a világ legboldogabb embere vagy a puszta gondolatra, hogy velem tölthetsz egy éjszakát, mirafloresi kisfiú? Csak azért kérdezem, hogy megint mondhass valami olcsó lilaságot, amikkel úgy szeretsz elhalmozni. - Semmi sem tenne boldogabbá - mondtam, és számat a szájára szorítottam. - Évek óta erről álmodom, gerillalány."

   A Szeretem a mostohám után kíváncsi lettem Vargas Llosa más regényeire, amelyek nem a családon belüli belterjességet boncolgatják. (Azért  beszereztem Don Rigobertot is, egyelőre várat még magára.  Itt végre nem egy abnormális család életébe csöppenünk bele, bár különc szereplők itt is akadnak. Vagy nevezzük őket inkább kevésbé hétköznapinak.

Lima Miraflores negyede

  A regény elején Lima Miraflores nevű negyedében éppen ünnepséget tartanak az ötvenes években. Az ekkor tizenöt éves Ricardo beleszeret egy nála néhány évvel fiatalabb, titokzatos chilei kislányba, Lilybe. Hamarosan kiderül, Lily nem az, akinek mondta magát. Ricardo egyetlen álma, hogy álmai városában, Párizsban élhessen.

    Eltelik néhány év, és Ricardoval a fények városában találkozunk. Itt ismét találkozik a rossz kislánnyal, aki most Arlette-ként mutatkozik be, de útjaik ismét csak elválnak.
Ricardo az UNESCO-nál kap különböző megbízásokat, majd a francia és az angol mellé, elkezd oroszul tanulni. Hamarosan ismét belép az életébe a rossz kislány, immár férjes asszonyként.

   A regény kettejük se vele, se nélküle kapcsolatát boncolgatja, miközben eltelik negyven év, Peru jelentősen átalakul, ezért Ricardo csak nagyon ritkán utazik vissza szülőföldjére. A rossz kislány újabb férfiakat hálóz be, Ricardo újabb barátokkal találkozik, miközben az ő élete is folyamatosan megváltozik: utazik, de minden út magában rejti a viszontlátás lehetőségét...

     Ricardo egyszerű életre vágyik, míg a rossz kislány nem:
"Milyen naiv vagy, milyen álmodozó - szótagolta, kihívó csillogással a szemében. - Te nem ismersz engem. Én csak olyan férfi mellett maradnék meg örökre, aki nagyon, nagyon gazdag és hatalmas. sajnos te sohasem leszel ilyen.
- És ha nem a pénz volna a boldogság, rossz kislány?
- Nem tudom és nem is érdekel, hogy mi a boldogság, Ricardito. De abban biztos vagyok, hogy nem az a romantikus, csöpögős valami, ami neked. A pénz biztonságot ad, megvéd, engedi, hogy fenékig kiélvezd az életet, anélkül, hogy aggódnod kellene a holnap miatt. Az egyetlen boldogság, amit meg lehet fogni.
Tovább nézett azzal a hideg tekintettel a szemében, ami néha furcsán élessé vált, és mintha megfagyasztotta volna az életet maga körül.
- Te jó ember vagy, de van egy szörnyű nagy hibád: hogy nincs benned ambíció. Beéred azzal, amit elértél, ugye? De hát ez még semmi, jó kisfiú. Ezért nem lehetek a feleséged. Én sohasem leszek elégedett azzal, amim van. Én mindig többet akarok."
 
   Bevallom, néhány oldalt unalmasnak találtam az Arquimedes, a hullámtörőgát-építő c. fejezetben, azonban pár oldallal később nagy felfedezés várt rám...

     Vargas Llosa minden fejezetben tartogatott egy-egy meglepő fordulatot, úgyhogy nem panaszkodhatom, mert az előzőt leszámítva, nem unatkoztam olvasás közben. A rossz kislány kalandjait pedig nem kívánom senkinek sem.

     A rossz kislány csínytevései egy fordulatos, izgalmas, remek könyv. Aki még nem ismeri a szerzőt, első olvasmánynak ajánlom tőle, mert biztosan el tudja dönteni, szeretne-e más műveivel is megismerkedni. Valószínűleg igen.

U.i.: egy érdekes megjegyzés: Ricardo a rossz kislány ádámcsutkáját említi egyszer. Mióta van a nőknek ádámcsutkájuk?


Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései
Eredeti cím: Travesuras de la nińa mala
Fordította: Szőnyi Ferenc
448 oldal
Európa Kiadó, 2007
2800 Ft
Share:

2 megjegyzés:

  1. Ezen az ádámcsutkás részen jót mosolyogtam. Thaiföldön sose lehetne tudni. ;o)

    VálaszTörlés
  2. Ez tényleg kísértetiesen hasonlít a Szerelem a kolera idején-re. :o) Nagyvonalakban.

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.