2010. augusztus 29., vasárnap

, , , , , , , , ,

"Életet kaptál; kötelességed [...], hogy találj valami szépséget ebben az életben."


   Évekkel ezelőtt sokszor belefutottam a regénybe, tetszett is, amiket írtak róla a különböző ajánlókban, de valahogy nem éreztem azt, hogy nekem ez kell. Bezzeg most: alig vártam, hogy megérkezzen az e-mail, hogy végre megrendelhetem. Nézegettem, és tudtam, hogy most jött el az idő, hogy elolvassam. Just in Time.

   A regény három részből épül fel, melyek mindegyike 36-36 "fejezetből", pontosabban gyöngyszemből áll. Ez pedig nem más, mint a katolikusok által használt rózsafüzér őse. A füzért dzsapa-malának  nevezik, és a hinduk és a buddhisták használják a mantrájuk ismételgetéséhez. Liz Gilbert is erre alapozza könyvét.

   Liz 32 éves amerikai írónő, férjével éppen a gyerekvállaláshoz érkeznek, amikor rádöbben, hogy ő nem erre vágyik. Éjszakákat tölt a fürdőszoba kövén sírással, míg egy este Istenhez fordul imáiban, ami sorsdöntő fordulatokat indít el. Új szerelmének és a munkájának köszönhetően jut el Indonéziába, ahol egy öreg füvesembertől az alábbi jóslatot kapja:

"- Magának több szerencséje van az életben, mint másoknak. sokáig fog élni, sok-sok barátja lesz, és rengeteg élménye. Az egész világot bejárja majd. Egy baja van csak: túl sokat aggódik.
[...] Valami alkotó munkát végez, talán művész, és jól megfizetik. Mindig jól megfizetik majd ezért a munkáért. - bőkezű a pénzzel, talán túlságosan is. Még egy gond: egyszer az életében elveszíti majd minden pénzét.Azt hiszem, hamarosan.
[...] - De ne aggódjon - folytatta. - Azután, hogy elveszíti az összes vagyonát, rögtön vissza is kapja. Egyből rendben lesz minden.
[...] - Nemsokára visszatér ide, Bali szigetére. Igen, vissza kell térnie. Itt fog maradni három, talán négy hónapig. A barátom lesz. Az is lehet, itt lakik majd nálam, a családommal. Én gyakorolom majd angolt magával. Soha nem tudok angolt gyakorolni senkivel. Maga jó a szavakkal. Ugye, ez az alkotó munka, amit csinál, szavakkal függ össze?
- Így van! - kiáltottam. - Író vagyok! Könyveket írok!
- Maga egy New York-i könyvíró - ismételte egyetértése jeléül, mintegy megerősítésképpen. - Szóval visszajön Balira, itt lakik majd, és tanít nekem angolt. Én pedig tanítom magát, mindent, amit tudok."

  Mint mindenki, Liz sem érti a jóslatot, azonban hamarosan pont kerül az elhúzódó válása végére, szakít szerelmével és a kiadója előleget ad az új könyvéhez, azaz éppen ehhez. Így megkezdheti új életét, melynek három célországa van: Itália, India és Indonézia.
      Rómába költözik, ahol nyelvet tanul, eszik, élvezi a dolce vitát, új barátokra tesz szert és visszanyeri régi önmagát.
Indiában egy asramban tölti napjait imádkozással, templomsúrolással, majd visszatér Balira a füvesemberhez.

          Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nálam az olasz fejezet lett az abszolút favorit. Tényleg olyan olaszosra sikerült: mozgalmas, vicces és tele van élettel. Jó érzés tudni, hogy nem csak én vagyok szerelmes az olasz nyelvbe, és egy nyelvet azért tanul az ember, mert érdekli, mert tetszik neki és pont. Nem kell megmagyarázni. Természetesen a másik két fejezet - leginkább az indiai - már nyugodtabb volt, ami nem meglepő, hiszen mások a szokások, más a kultúra.

        Tekintsük  a könyvet kulturális és szellemi utazásnak egy nő szemszögéből, aki mindenét elvesztette, de visszatalált. Tudom, ez talán közhelyesen hangzik, de aki az élete során egyetlen lelki válsággal sem találta magát szemben, nem fogja megérteni, számára csak egy valóra vált amerikai álomként fog hatni. Mindenesetre nálam bevált és csak ajánlani tudom.
Kíváncsian várom a filmet is, amit itthon október 14-én mutatnak majd be.


Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love - Ízek, imák, szerelmek
Fordította: Balázs Laura
464 oldal
Ulpius-ház, 2010
3499 Ft
Share:

1 megjegyzés:

  1. Nekem a filmes borítók ritkán tetszenek,most sincs ez másképp,az előző kiadás borítója szerintem jobban illik a sztorihoz.

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.