2010. június 26., szombat

, , , , , ,

Titkok a múltból



"Máris jó pár motort támasztottak a gyorsbüfé oldalának, és benzin bűze keveredett a sülő olajéval és a sörével. Egy sörtehajú és átszúrt orrú fiatal lány pimaszul nézett rá, amikor a pulthoz vonultam, majd közvetlen előtte a pultra könyökölt, és kis híján képen törölt.
- Várjon a sorára, mémére! - vetette oda talpraesetten, rágóval teli szájjal. - Nem látja, hogy sokan vannak maga előtt?
- Á, szóval maga is ezt teszi, édesem? - vágtam vissza. - Azt hittem strichel.
Tátott szájjal bámult rám, én pedig vissza sem pillantva elfurakodtam mellette. Bármi mást is tett, Mirabelle Dartigen keresetlen őszinteségre nevelte a gyerekeit."
     Majdnem eltelt egy fél év, és rádöbbentem, idén még nem olvastam semmit Joanne Harristől. Tavaly nagy boldogan megvettem ezt a könyvét  is, ugyanis már akkoriban is nehezen volt beszerezhető.

     A regény érdekessége, hogy egyedül Framboise a "mesélő". Sok-sok év után tér vissza Les Laveuses-ba, gyermekkora színhelyére, ahol annak idején, a II. világháború alatt ferde szemmel néztek rá és családjára.

    Framboise palacsintázót nyit, álnéven él a faluban. Míg nem egy napon betoppan az unokaöccse és annak   felesége, akik egy kéréssel fordulnak rég nem látott rokonukhoz. Itt kezdődnek a bonyodalmak.

    Hamarosan megjelenik egy gyorsbüfé Framboise szomszédságában, aminek tulajdonosa valahonnan olyan ismerős az özvegyasszonynak.

   A cselekmény két szálon fut: a jelenben a 64 esztendős és a múltban, a 9 éves Framboise életébe nyerünk betekintést. Mitől fél az özvegy a kis faluban? Miért él itt álnéven? Milyen titkot rejt a múltja? Ki a gyorsbüfé tulajdonosa? Miért az Isten háta mögötti Les Laveuses-ba jött? Hogy kapcsolódik a történethez éppen a narancs?
Nem szeretnék semmit elárulni, de mire ennek a különös hangulatú regénynek a végére érünk, természetesen  mindenre fény derül, többek között arra is, miért kapta a regény ezt a címet.


      Olvasás közben számos recepttel, családi titokkal ismerkedünk meg, miközben a narancs illata a mi orrunkat is megcsapja. Aki szereti Joanne Harrist, most sem fog csalódni. Az írónő számomra egy ismeretlen oldalát mutatta meg. Nekem tetszett :).


Joanne Harris: Ötnegyed narancs
Eredeti cím: Five Quaters of Orange
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
398 oldal
Ulpius-ház, 2003
2480 Ft
Kép: Google.hu
Share:

1 megjegyzés:

  1. nekem is nagyon tetszett! úgy általában könnyen olvasható, izgalmas regényeket ír. Nekem egyedül a Csokoládé cipőbe tört bele a bicskám...

    VálaszTörlés

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.