2016. március 14., hétfő

Vers hétfőn

Baranyi Ferenc: Valami mindig közbejön


Valami mindig közbejön: távolban tengő vén apádnak
sós parlaggá szikesedett magánya fehérlik utánad,
futnál hozzája bűntudattal, autóbuszon vagy gőzösön,
futnál hozzája szüntelen, de valami mindig közbejön.


Valami mindig közbejön: mosolyognál az elesettre
s nem lelné arcodon helyét a köznapok csip-csup keserve,
a csüggedőkre bíztatón, a lányokra ingerkedőn
mosolyognál szíved szerint, de valami mindig közbejön.


Valami mindig közbejön: lehetne felbujtó az álom
s nem csillapító szunnyadás koncul kapott, kényelmes ágyon,
álmodhatnál egy igazit vetetlen, parttalan mezőn,
álmodhatnál, mert volna mit, de valami mindig közbejön.


Valami mindig közbejön: forró igazra nyílna ajkad,
de mielőtt kimondanád, engedsz a langyos féligaznak,
hisz a gyereknek bunda kell, meg kiscipő is télidőn,
lehetnél hős, nemcsak derék, de valami mindig közbejön.


Valami mindig közbejön: létfontosságú semmiségek
miatt halasztjuk mindig azt, mi életté tenné a létet,
pedig adódna még idő kifogni az adott időn,
igen, adódna még idő, de valami mindig közbejön.


(1972)

2016. március 7., hétfő

Vers hétfőn

William Blake: A tavaszhoz
Fordította: Szabó Lőrinc

Óh harmatosfürtü, ég angyala,
A reggel tiszta ablakain át
Tekints nyugati szigetünkre, mely
Kórusban zengi jöttöd, óh Tavasz!

A hegyek beszélik s a figyelő
Völgyek hallják; vágyó szemünk a te
Tündöklő sátrad lesi: gyere már
S tedd tájainkra szentelt lábodat.

Jöjj Kelet dombjairól, s szeleink
Hadd csókolják illatos köntösöd;
Lehelleted hív; szórd gyöngyeidet
Földünkre, melyet szerelmed emészt.

Óh, ékesítsék drága ujjaid;
Verje keblét csókod zápora; tedd
Arany koronád bús fejére, hisz
Szerény kontyát teérted tűzte fel!



Vers 

Eredetileg minden hónapra egy költőtől válogattam volna verseket, de tudjuk, hogy a változatosság gyönyörködtet, úgyhogy mostantól még inkább e szerint kutakodom.
Azt azért elárulom, hogy március költője mégis csak William Blake lesz, mert ebben a hónapban három versével is találkozhatunk hétfőnként.
És ha már újjászületett a rovat, mostantól igyekszem némi információt is keresni az aktuális vers költőjéről, főleg, ha kevésbé ismert szerzőről van szó.

Mit érdemes tudni William Blake-ről? Nemcsak költő és író, de festő és teológus is volt. Sokunk számára ismerősen csengenek Az ártatlanság dalai (a mai vers is innen van) és A tapasztalás dalai című verseskötetei.
Ő az egyik szereplője Tracy Chevalier Ártatlanok című regényének, melynek a borítóján látható festmény is Blake alkotása. A regényt 2009-ben olvastam, de bevallom, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Mindenesetre ez ne rettentsen el senkit az elolvasásától.
Aki pedig még többet szeretne tudni Blake-ről:
Wikipedia
The William Blake Archive (angol nyelvű)


(Repkuty érdeklődött, hogy lesz-e könyves iromány? Egyelőre biztosan nem (és valószínűleg később sem), mivel az erre fordított másfél-két órát továbbra is inkább más elfoglaltságokra használom. Csak különleges esetekben lazsálok. Hiába, ha értelmes, szórakoztató és még hasznos dolgokkal töltöm ki azt a bizonyos űrt, az függőséghez vezet.
Egyébként is jelentősen csökkent az olvasási sebességem, de ezt egyáltalán nem bánom. Pontosabban más típusú olvasmányok is helyet kaptak. De továbbra sem olvasok menő/divatos/felkapott könyveket. Plusz nézzük a blog olvasóira gyakorolt pozitív hatását is:

  • véletlenül sem keltek senkiben bűntudatot/rossz érzést, hogy nem olvas olyan sebességgel, mint én 

és

  • nem érez késztetést azonnali könyvvásárlásra, főleg, ha másra kell(ene) a pénz. 
Egyébként is megfigyeltem - és nem bántásból vagy negatívkodásként említem - , hogy amikor írtam erről vagy arról a könyvről és egy-két olvasó jelezte, hogy: "Hű, ezt biztos, elolvasom (mert meg is van)", abból csak nagyon ritkán lett tényleges olvasás. De ugyanezt figyeltem meg saját magamnál is. Bármennyire is felcsigázott valaki, öntudatlanul is mást választottam következő és az utáni meg az utáni olvasmányként.
A töltelékbejegyzések gyártásával pedig végleg felhagytam. Nem vágyom sem 15 percnyi, sem 15 másodpercnyi hírnévre.)

2016. március 2., szerda

A magyar történelem rejtélyei + Szabó Magda művei új köntösben

A Kossuth Kiadó újabb sorozattal rukkol elő A magyar történelem rejtélyei címmel, melynek első kötete A Szent Korona a mai napon jelenik meg 795 Ft-os bevezető áron. A 2. kötettől 1490 Ft-os árral kell számolnunk, ám előrendelve akár 20-27% kedvezményt is kaphatunk attól függően, mely webáruházban tesszük.


Új sorozatunk olyan titkokra, talányokra derít fényt, melyek régóta foglalkoztatják a történészeket és a közvéleményt.
• 20 kötet
• 960 oldal (48 oldal/kötet)
• 1500 színes kép, illusztráció
• Neves szakértők

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó?
A fentiekre és még sok egyéb izgalmas történelmi talányra derít fényt új sorozatunk. Közérthetően, olvasmányosan válaszolja meg azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A gazdagon illusztrált köteteket az adott téma neves kutatói, szakértői írták. 

1. A Szent Korona - március 2.

 2. Sisi-legendák - március 17.

3. Ki bombázta Kassát? - március 30.

4. Petőfi halála - április 13.

5. Mikor volt a honfoglalás? - április 27.

6. Az Árpád-házi királysírok - május 11.

7. A nagyszentmiklósi kincs - május 25.

8. A Zichy-gyémántok - június 8.

9. Báthory Erzsébet – bűnös vagy áldozat? - június 22.

10. Mátyás, a reneszánsz király - július 6.

11. Az ostromlott Budapest két titka - július 20.

12. Az Árpád-ház kihalása - augusztus 3.

13. A bujdosó Rákóczi - augusztus 17.

14. Károlyi, a vörös gróf - augusztus 31.

15. Wallenberg eltűnése - szeptember 14.

16. A száműzött Rákosi - szeptember 28.

17. A mohácsi vész - október 12.

18. Kufstein, a megtorlások jelképe - október 26.

19. Széchenyi Döblingben - november 9.

20. Trianon - november 23.

 Forrás

 

 Nemrég kicsit meglepett, hogy Szabó Magda az Európa Kiadónál megjelent műveit a Jaffa Kiadós akcióban fedeztem fel, majd az előrendelések közt felbukkant az írónő öt regénye új köntösben. A megújulás apropója a kiadóváltás mellett Szabó Magda 100. születésnapja, amit jövőre ünnepel az irodalmi világ. 

A lényeg, hogy az öt kötet immáron megjelent és 3490 Ft-ért (persze bolttól függően olcsóbban is) hozzájuk juthatunk. 

 

 

Nekem tetszenek az új borítók és remélem, hamarosan az írónő további művei is újra napvilágot látnak.
Decemberben a Móra Kiadónál újra megjelent a Születésnap és az Álarcosbál, most pedig az írónő két gyerekkönyve is. 
A Freskó és A pillanat egyelőre várólistás, de a másik három regényt már olvastam, és Az ajtót bár nem szerettem, az Ókutat imádtam, míg a Pilátus jól falhoz vágott.

2016. február 29., hétfő

Vers hétfőn

Marcos Ana: És az élet?
Fordította: Simor András

Mondd el, milyen egy fa ága.
Mondd el, mit dalol a folyó,
mikor madár száll habjára.

Szólj a tengerről. Beszéld el,
milyen a mezőn a pára.
Üzenj csillagokkal. Széllel.

Mutass olyan láthatárra,
melynek - akár egy kunyhónak -
nincs kulcsa és nincsen zárja.

Mondd el, milyen is a csókja
egy asszonynak. Már hiába
idézem ízét e szónak.

Permetében a holdfénynek
szerelemtől fellobogva
illatoznak még az éjek?

Vagy ez a sírverem öl meg,
a kripta homályos fénye,
a kőlap, dala a kőnek?

22 év... Már a tárgyak
színűket vesztik örökre,
illatuk sincs... Tétovázva

írom ide: „mező", „tenger"...
„Erdő" - mondom, és egy fának
körvonala sem dereng fel.

Arról szólok, mit szívemből
az évek lassan kiölnek.

(Nem folytathatom; közelről
hallatszik lépte az őrnek.)


Vers
A költőről a Wikipedián. Figyelem, spanyol nyelvű, ahogyan a blogja is.
Amit esetleg magyarul érdemes tudni róla: eredeti neve: Fernando Macarro Castillo. Írói nevét  szülei neveinek felhasználásával alkotta meg. 1920-ban született Spanyolországban és a Franco-diktatúra idején 23 évet töltött börtönben. Utóbbi azt hiszem, megmagyarázza a vers születését is, bár azt nem tudom, mikor írta. De az biztos, hogy az Amnesty Internationalnek köszönhetően 1962-ben szabadult.

A rovat visszatért. Mert azt látom, hogy szerencsére még vannak, akik keresik és szeretik a verseket.  

2015. október 2., péntek

Arany klasszikusok, avagy még egy sorozat a Kossuth Kiadótól

A Kossuth Kiadó nem fukarkodik a sorozatokkal, így a jövő hónap elején (de az is lehet, hogy még októberben) napvilágot lát az Arany klasszikusok. Hogy hány kötetes lesz és mely művek kerülnek bele, egyelőre homály fedi, csupán annyi biztos, hogy magyar szerzők műveivel találkozhatunk köztük.
A sorozatot József Attila és Radnóti Miklós versei nyitják.




Akár egy finom ékszerdoboz, olyan a Kossuth Kiadó új sorozatának egy-egy kötete. Az Arany Klasszikusok a magyar irodalom kimagasló életműveit öleli föl, különleges kiadásban. Az első két kötetben József Attila és Radnóti Miklós verseit kapja kézbe az olvasó, utóbbit minden korábbinál teljesebb és hívebb szöveggel.


532 oldal (JA), 400 oldal (RM)
Várható megjelenés: november 6.
3800 Ft/kötet (sok helyen már kedvezményesen előrendelhető)

Nekem mindenesetre tetszenek a borítók, annak különösen örülök, hogy versekkel indulnak, és a sorozatot is figyelni fogom.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...